Oroszország 2025-ben 25 százalékkal növeli védelmi költségvetését, amely rekordösszegnek számít, összesen 13,5 milliárd rubel lesz. Ez a teljes kormányzati kiadások 40 százalékát fogja kitenni, miközben Vlagyimir Putyin folytatja az Ukrajna elleni háborút és a Nyugattal való szembenállást. A növekedés a „katonai keynesianizmus” jegyében történik, amelynek célja a katonai kiadások jelentős emelése, ezzel serkentve a belső fogyasztást, de ugyanakkor hozzájárulva az infláció növekedéséhez is.
A szociális kiadások ezzel szemben jelentősen, 16 százalékkal csökkennek, ami arra utal, hogy a Kreml egyértelműen a hadseregre és a védelmi szektorra összpontosít. Ez különösen aggasztja az európai országokat és a NATO-t, mivel Oroszország hosszú távon is képesnek tűnik fenntartani a háborút, míg Ukrajna bizonytalan a szövetségesei támogatását illetően.
Putyin egyre magabiztosabb beszédeiben azt hangsúlyozza, hogy minden célját el fogja érni, és Ukrajna megadását, demilitarizálását, valamint semleges státuszát követeli. Az orosz katonai sikerek Kelet-Ukrajnában tovább erősítik ezt a retorikát.
Gazdasági szempontból Oroszország kilátásai azonban borúsabbak. A nyugati szankciók és a piacoktól való elzártság hosszú távon gyengítik az orosz gazdaságot, amely Kínára és más piacokra próbál támaszkodni, de ez nem pótolja teljesen a nyugati technológiákhoz való hozzáférést. A katonai kiadások emelkedése az infláció növekedéséhez is hozzájárult, ami a központi bankot kamatemelésre kényszerítette, miközben az ország egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal küzd.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!
Ukrajna hivatalosan is elindította a pilóta nélküli légi járművek (UAV) üzemeltetőit képző magániskolák tanúsítási folyamatát, amelyek a katonai egységek szakszemélyzetét látják el – írta az Ukrajinszka Pravda.
A professzionális drónkezelők iránti igény folyamatosan növekszik. A katonai egységekben igény van erre a szakmára, ezért olyan oktatási intézményekre van szükség, amelyek minőségi tudást biztosítanak
– mutatott rá Mihajlo Fedorov, Ukrajna digitális átalakulásért felelős minisztere.
Fedorov megjegyezte, hogy az orosz–ukrán háború kezdete óta több tucatnyi magán képzőközpont működik az országban, de tevékenységükre nem volt szisztematikus szabályozás.
Az új kormányrendelet előírja, hogy a magániskolák hivatalos bizonyítványt kaphatnak, és végzőseik a sikeres vizsgák letétele után drónkezelőként dolgozhatnak majd a biztonsági és védelmi erőknél.
Az engedély megszerzéséhez az oktatási intézményeknek számos követelménynek kell megfelelniük, többek között:
Denisz Smihal miniszterelnök megjegyezte, hogy a tanúsítás a képzett drónkezelők számára megkönnyítené a megfelelő katonai szakterület megszerzését, és véleménye szerint Ukrajna 2024 végéig 1,5 millió drónt fog gyártani.
Az ukrán Miniszteri Kabinet október 1-jén elfogadta azt a rendeletet, amellyel Sztanyiszlav Geidert Ukrajna védelmi miniszterhelyettesi tisztségéből, Ljudmila Daragant pedig az ukrán védelmi minisztérium államtitkári posztjáról bocsátotta el – számolt be a kormány a Telegramon az Unian ukrán hírportál információi szerint.
Ugyanakkor korábban Rusztem Umerov védelmi miniszter közölte, hogy aláírta a három védelmi miniszterhelyettes – Sztanyiszlav Geider, aki a miniszteri hivatal vezetőjének posztjára költözik, Olekszandr Szergej és Jurij Dzsigir –, valamint Ljudmjla Daragan államtitkár – felmentéséről szóló beadványt.
A kormány ideiglenesen Nyikita Nyikitenkót bízta meg az ukrán védelmi minisztérium államtitkári teendőinek ellátásával.
Emellett a kormány felmentette Georgij Dubinszkijt az ukrán digitális átalakulásért felelős miniszterhelyettesi posztról.
Ugyanakkor a kormány kinevezte Edem Adamanovot Ukrajna egészségügyi miniszterhelyettesévé, Olekszandr Szemenyect Ukrajna környezetvédelmi és természeti erőforrások miniszterhelyettesévé, valamint Szerhij Beletszkijt Ukrajna közösség- és területfejlesztési minisztériumának államtitkárává.
Rusztem Umerov az új kinevezéseket, köztük a miniszterhelyetteseket külön fogja bejelenteni.
Umerov elmondta: a személyi változásokra azért van szükség, mert a hadiállapot idején a védelmi minisztérium rendszerén belüli folyamatoknak világosaknak és ellenőrzötteknek kell lenniük.
Szavai szerint elfogadhatatlan minden külső vagy belső „befolyásolási kísérlet”, és a személyi változtatásokra ezzel összefüggésben volt szükség.
Szeptember 30-án az ukrán kormány visszavonta az állami hatóságok és állami vállalatok számára a korábban nekik küldött ajánlást, miszerint hagyjanak fel a klímaberendezések használatával, valamint az épületek és a szomszédos területek külső világításával – közölte az Ukrinform hírportál értesülései alapján a Kárpáti Igaz Szó.
A rendelet érvényességét a kormány 2024. december 31-éről 2024. szeptember 30-ára módosította.
Emellett szintén visszavonták a helyi önkormányzatok részére az utcai és a közterületi világítások korlátozására vonatkozó határozatot. Erre korábban azért volt szükség, mert az orosz hadsereg támadásai miatt jelentős áramhiány keletkezett az ukrán energiarendszerben.
Nem fogja befolyásolni az észak-atlanti szövetség politikáját, hogy Mark Rutte volt holland miniszterelnök vette át a NATO-főtitkári tisztséget − jelentette ki kedden Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak. „Várakozásaink szerint az észak-atlanti szövetség ugyanabban a szellemben fog továbbműködni, mint eddig” − mondta.
Peszkov szerint Ruttét, aki valamikor „nem egy órát” töltött Vlagyimir Putyin elnökkel a tárgyalóasztalnál, és folytatott vele párbeszédet a jó és pragmatikus kapcsolatok kiépítéséről, jól ismerik Moszkvában. „De tudjuk, hogy ezt követően Hollandia eléggé kibékíthetetlen álláspontra helyezkedett, miszerint teljesen kizárnak minden kapcsolatot hazánkkal, ezért nem gondoljuk, hogy valami új, jelentős dolog fog történni a szövetség politikájában” − mondta.
„A NATO-nak új főtitkára van. A norvég Jens Stoltenberget a holland Mark Rutte váltotta. Vajon a személyi változás csökkenti a blokk agresszivitását? Spoiler: nem. […] Az új főtitkárt pragmatikusnak, kompromisszumkésznek nevezik. De kevés múlik az ő személyes kvalitásain. És első nyilatkozatai nem hagynak kétséget afelől, hogy az általános eszkaláció és az irányvonal aranymilliárd országai dominanciájának biztosítása folytatódik majd” − írta Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke Telegram-csatornáján.
Dmitrij Peszkov a közel-keleti helyzetre kitérve azt hangoztatta, hogy Oroszország elítéli Izraelnek a Szíria szuverén területére mért csapásait.
Közölte, hogy Moszkva folyamatos kapcsolatban áll Damaszkusszal, de egyelőre nem lát a szíriai vezetést közvetlenül fenyegető kockázatot. Rámutatott, hogy a harcok kiterjedése a közel-keleti régió további destabilizációjához és a feszültségek fokozódásához vezet. Ismételten kifejezte Oroszország „mély aggodalmát” a helyzet miatt − adta hírül az MTI.
Az ukrán kormányzat azon gondolkodik, hogyan kerülhetné el a pedagógusok fizetésének csökkenését, miközben a köztisztviselők jövedelme 45 százalékkal emelkedett – közölte a Kárpáti Igaz Szó a Vseosvita cikke alapján.
A tanárok fizetésének 3,5 százalékos csökkentése a hadiadó 1,5 százalékról 5 százalékra emelése után vált problémás kérdéssé, tekintettel az amúgy is alacsony javadalmazásukra.
A közszolgálati dolgozók átlagfizetése 2024 augusztusában 55 800 hrivnya (csaknem 485 ezer forint) volt, ami 5,1 százalékos csökkenést jelent júliushoz képest, de 44,6 százalékos növekedést januárhoz viszonyítva.
A legtöbbet kereső köztisztviselők közé tartoznak az energiaügyi és közszolgáltatási szabályozásért felelős nemzeti bizottság munkatársai, akik átlagosan 111 900 hrivnyát (974 ezer forint) keresnek – derül ki a pénzügyminisztérium adataiból.
A kabinet igyekszik megoldást találni arra, hogy a pedagógusok fizetése ne csökkenjen az adóemelések miatt. Mihajlo Fedorov miniszter szerint az oktatási támogatás lehet az egyik eszköz ennek elkerülésére, amit a 2025-ös költségvetési törvény elfogadásával próbálnak megvalósítani.
Joe Biden amerikai elnök beleegyezhet abba, hogy Ukrajna NATO-tagsági kérelmének státuszát előremozdítsa, mielőtt januárban távozik hivatalából – jelentette a Financial Times egy meg nem nevezett nyugati tisztségviselőre hivatkozva.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 26-án a Fehér Házban mutatta be ötpontos győzelmi tervét Bidennek. A terv katonai és diplomáciai komponenseket tartalmaz, beleértve Ukrajna meghívását a NATO-ba, de a békekeret teljes részleteit még nem hozták nyilvánosságra.
A Kyiv Independent birtokába jutott információk szerint Kijev azt tervezte, hogy nem éveken, hanem hónapokon belül kéri a NATO-tagságot.
Biden korábban azt mondta, az ukrajnai béke garanciát jelent arra, hogy Oroszország soha többé ne foglalja el az országot, de ehhez nem szükséges Kijev NATO-tagsága.
A Szumi térség 90 településén bejelentették a gyermekek kötelező evakuálását szüleikkel, a helyben lakó személyekkel vagy más törvényes képviselőikkel együtt – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A kitelepítési rendeletet szeptember 30-án írta alá a Szumi Kerületi Katonai Igazgatóság és a Sziverszki Operatív és Taktikai Csoport vezetősége.
A gyermekek és szüleik kényszerű kitelepítésének megszervezésében a helyi önkormányzat és az állami hatóságok szociális szolgálatai, a rendőrség, a mentők és a katonaság vesznek részt.
A hatóságok május közepén kezdték meg a Szumi régióban az emberek evakuálását Bilopillia és Vorozhba városokból. A rendelkezésre álló statisztikák szerint augusztus közepéig 20 800 embert sikerült kitelepíteniük a régióból, közülük mintegy 2000 gyermeket.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes figyelmeztetett, hogy Oroszországnak hosszú konfrontációra kell felkészülnie az Egyesült Államokkal – írja az Independent.
Hozzátette azt is, hogy többször is figyelmeztetést küldött Washingtonnak a kapcsolatok válsága miatt.
Az ukrajnai háború az 1962-es kubai rakétaválság óta a legsúlyosabb konfrontációt váltotta ki Oroszország és a Nyugat között. A konfliktus orosz tisztviselők szerint az eddigi legveszélyesebb szakaszába lépett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta sürgeti Kijev szövetségeseit, engedjék meg, hogy Ukrajna nagyobb hatótávolságú nyugati rakétákat lőjön ki oroszországi célpontokra, hogy korlátozza Moszkva támadási képességét.
Fel kell készülnünk egy hosszú távú konfrontációra ezzel az országgal. Erre minden tekintetben készen állunk
– mondta Szergej Rjabkov.
Az orosz csapatok elérték Vuhledar központját, a kelet-ukrajnai Vuhledar stratégiai magaslatán lévő bástyát, amely Moszkva teljes körű inváziója óta ellenáll az orosz támadásoknak – írja a The Independent.
Vadym Filascskin kormányzó elmondta, hogy a helyzet Vuhledarban rendkívül nehéz.
Az ellenség már majdnem a város központjában van
– mondta Filascskin az ukrán televíziónak.
A NATO új főtitkára, Mark Rutte támogatta, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel csapást mérhessen oroszországi célpontokra. Megjegyezte azonban, hogy az ilyen döntéseket azoknak a szövetségeseknek kell meghozniuk, akik ezeket a fegyvereket átadják – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A főtitkár ezt a hivatalba lépése utáni első sajtótájékoztatóján jelentette ki. Azt is hozzátette, hogy nem szabad elfelejteni, Ukrajna védelmi háborút vív.
Ez azt jelenti, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemhez. Mint tudjuk, létezik nemzetközi jog, és a nemzetközi jog szerint ez a jog nem ér véget a határon. Tehát Ukrajna önvédelmi jogának támogatása azt jelenti, hogy az agresszor területén is támadhatnak legitim célpontokat
– hangsúlyozta Mark Rutte.
A főtitkár emellett elmondta, hogy Ukrajnának folyamatos segítségre van szüksége, de Ukrajna támogatásának költségei sokkal kisebbek, mint amivel a NATO-nak szembe kell néznie, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök győz. Mark Rutte úgy véli, hogy egy erős, független Ukrajna nélkül nem lehet tartós biztonság Európában.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy Ukrajna az év végéig 1,5 millió drónt fog gyártani. A bejelentést egy kormányülésen tette – írja az Ukrajinszka Pravda.
Hozzátette, hogy 2023-ban a fegyvergyártás is megháromszorozódik Ukrajnában. A miniszterelnök elmondása szerint Ukrajna nap mint nap együttműködik partnereivel a fegyverszállítások növelésén és saját védelmi iparának megerősítésén.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy 2024-ben az ukrán gyártók már egymillió drónra szerződtek, és ez a szám csak növekedni fog.
Olaf Scholz német kancellár reméli, hogy két év után először beszélhet telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja a Die Zeit.
A lap kormányzati körökből származó forrásokra hivatkozva azt írta, hogy hivatalos megkeresés még nem érkezett a Kremlhez, de Berlin azt tervezi, hogy a novemberi brazíliai G20-találkozót megelőzően megtörténik, azonban arról nem számolt be, hogy Scholz miről tervez tárgyalni Putyinnal.
Olaf Scholz utoljára 2022 decemberében beszélt Putyinnal, ugyanabban az évben, amikor az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia vezetői utoljára tartottak vele közvetlen kapcsolatot.
A kezdetben tétova partner Németország mára Ukrajna második legnagyobb katonai adományozójává vált az Egyesült Államok után.
Ukrajna folytatódó támogatása a helyes lépés, egyben befektetés a katonai szövetség biztonságába – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben kedden az MTI beszámolója szerint.
Mark Rutte, miután átvette megbízatását Jens Stoltenbergtől, a NATO-székházban tartott első főtitkári sajtótájékoztatóján közölte,
a független és demokratikus Ukrajna az európai béke és stabilitás sarokköve.
Ukrajna támogatásának költsége sokkal-sokkal alacsonyabb, mint annak a költsége, amennyibe Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelme kerülne – hívta fel a figyelmet. „Mindent meg fogok tenni azért, hogy közelebb hozzuk Ukrajnát a NATO-hoz” – tette hozzá a NATO-főtitkár.
A The Kyiv Independent közlése szerint az orosz erők támadást intéztek a zaporizzsjai atomerőmű egyik alállomása ellen, megszakítva az erőmű áramellátását – jelentette október 1-jén az ukrán energiaügyi minisztérium. Ennek következtében az erőmű ismét az áramszünet veszélyébe került, és jelenleg folyamatban vannak a helyreállítási munkálatok.
A 2022 márciusa óta orosz megszállás alatt álló, Európa legnagyobb atomerőművét több alkalommal is lekapcsolták az ukrán hálózatról, mivel az orosz támadások megrongálták az energetikai infrastruktúrát.
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter követelte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) beavatkozását és az erőmű ukrán ellenőrzés alá helyezését, mivel a biztonságos üzemeltetés csak így biztosítható. Az ukrán Energoatom vállalat jelentése szerint már nyolc teljes áramszünet történt az erőműben.
Az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ szeptemberben közölte, hogy az orosz erők katonai célokra használják az erőmű területét, és a NAÜ-t bírálta, amiért ezt figyelmen kívül hagyja. Volodimir Zelenszkij elnök pedig figyelmeztetett, hogy Oroszország több ukrán atomerőművet is célba vehet.
Az orosz erők október 1-jén megtámadtak egy piacot Herszon belvárosában, legalább 6 ember meghalt és hatan megsebesültek – közölte Volodimir Zelenszkij elnök.
Oroszország helyi idő szerint délelőtt 9 óra körül támadta meg Herszont, amikor Ukrajnában országosan egy perc néma csenddel emlékeztek az elesett ukrán katonákról a védők napján.
A hatóságok szerint a helyi piac és egy tömegközlekedési megálló is a lövések áldozatául esett.
A mindennapos orosz terror, az életek elpusztítására irányuló mindennapos kísérletek – mindezt meg lehet állítani
– mondta Zelenszkij.
Az orvosoknak sikerült stabilizálniuk a hetedik áldozat állapotát, akiről úgy vélték, hogy meghalt – közölte a főügyészség. A sérült „rendkívül súlyos állapotban” van.
Ukrajna 2022 novemberében szabadította fel a déli Herszon városát az orosz megszállás alól. Azóta az orosz csapatok rendszeresen támadják a várost és a közeli területeket a Dnyipro folyó nyugati partján – írja a The Kyiv Independent.
Rusztem Umerov, Ukrajna védelmi minisztere három helyettese és az államtitkár elbocsátását kérte az ukrán kormánytól október 1-jén. A változások Olekszandr Szerhijt, Jurij Dzsenyijt és Ljudmjla Darahant érintik, míg Sztanyiszlav Haidert új pozícióba helyezik. Az elbocsátásokat a kabinetnek kell jóváhagynia.
Umerov szerint a hadiállapot idején a védelmi minisztériumban minden folyamatnak átláthatónak kell lennie, és semmilyen külső vagy belső befolyásolás nem elfogadható.
További változások várhatók a védelmi beszerzési rendszerben is, amelynek célja a NATO-szabványokhoz való igazodás. Az ügynökségek felügyelőbizottságokat hoznak létre, és a hadi felszerelések exportjával foglalkozó „Szpetstechnoexport” a katonai hírszerzéstől a védelmi minisztériumhoz kerül.
Donald Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója, HR McMaster, cáfolta a republikánus elnökjelölt azon állításait, hogy képes békeszerződést közvetíteni Kijev és Moszkva között, véget vetve ezzel az ukrajnai háborúnak. A CBS Face the Nation című műsorában McMaster kétségbe vonta Trump állításait, hangsúlyozva, hogy a háború során kedvező politikai eredményeket nem lehet elérni kedvező katonai eredmények nélkül.
Trump megígérte, hogy választása esetén egy napon belül véget vet Oroszország ukrajnai inváziójának, de nem részletezte a tervét, amely állítólag területek Oroszországnak való átengedését tartalmazza. A Kreml is szkeptikus volt Trump ígéreteivel kapcsolatban, mondván, hogy „realistának kell lenni”. McMaster kijelentette, hogy Ukrajna csak akkor érhet el kedvező rendezést, ha Putyin meggyőződik arról, hogy elveszíti a háborút.
Ehhez folyamatosan támogatnunk kell Ukrajnát az orosz támadásokkal szemben
– tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusban felszólította Trumpot, hogy nyilvánosan tárja fel tervét, hogy Kijev felkészülhessen az esetleges kockázatokra.
Ha Trump tudja, hogyan kell befejezni ezt a háborút, akkor azt meg kéne osztania
– mondta Zelenszkij.
A közelmúltban Trump egyre többet kritizálta Zelenszkijt és Ukrajna támogatását, azt állítva, hogy Zelenszkij a demokraták győzelmét szeretné.
Szeptember 30-án a The Washington Postnak adott interjúban Trump azonban elmondta, hogy „kedveli” Zelenszkijt, és jó kapcsolatban volt vele hivatalban léte alatt.
Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a szeptember 30-i tájékoztatón kijelentette, hogy Ukrajnának nem szükséges amerikai engedély ahhoz, hogy saját gyártású fegyverekkel, például nagy hatótávolságú drónokkal támadjon Oroszországon belüli célpontokat. Kijev eddig több mint 200 orosz katonai létesítményt semmisített meg az utóbbi évben.
Miller hangsúlyozta, hogy Ukrajna „sok” hazai gyártású fegyvert képes használni, és jelentős mennyiségű anyaggal rendelkezik a védekezéshez. Ukrajna szeretné, ha engedélyt kapna a nyugati országoktól beszerzett, már meglévő nagy hatótávolságú rakéták Oroszországban található katonai célpontok ellen történő bevetésére.
A kérdés, hogy Washington miért nem engedélyezi az Egyesült Államok által szállított fegyverek használatát Oroszország ellen, Miller szerint összetett. A Fehér Ház folyamatosan mérlegeli, hogy az új fegyverek és taktikák hogyan befolyásolják az egész harcteret és Ukrajna stratégiáját.
Augusztus végén Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter egy listát nyújtott át amerikai tisztviselőknek a célpontokról, amelyeket az ATACMS rakétákkal szeretnének eltalálni, köztük olyan repülőtereket, amelyeket az orosz hadsereg az ukrajnai lakossági központok elleni csapások indítására használ.
Oroszország 654 430 katonát vesztett Ukrajnában a teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara október 1-jén.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők 1370 veszteségét, amelyeket csak az elmúlt napban szenvedtek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 8883 harckocsit, 17 547 páncélozott harcjárművet, 25 621 járművet és üzemanyagtartályt, 18 855 tüzérségi rendszert, 1204 többszörös rakétaindító rendszert, 963 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 328 helikoptert, 16 322 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
Zelenszkij elnök legutóbbi nyilatkozata szerint Ukrajna nehéz helyzetben van a frontvonalakon, különösen a délkeleti Zaporizzsjai területen, ahol orosz támadó műveletek várhatók. Az orosz csapatok folyamatosan gyűjtik erőiket, és bár egy teljes körű offenzíva még nem indult el, a helyzet komoly taktikai kihívást jelent Ukrajnának.
A Vuhledar környéki harcok is fokozódtak, mivel az oroszok igyekeznek stratégiai előnyhöz jutni, ami lehetővé tenné számukra a déli frontvonal erősítését és egy esetleges támadást a Donbasz térségében. Vuhledar védelme kulcsfontosságú, mivel a város elfoglalása megnyithatná az utat Pokrovszk irányába, amely egy fontos ukrán logisztikai központ.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a közelgő, Németországban tartandó találkozó az ukrán védelmi kapcsolattartó csoport számára kritikus lesz a háború folytatása szempontjából. Ez a csoport, amelyet az Egyesült Államok vezet, több mint 50 országból áll, és célja Ukrajna védelmének támogatása. A diplomáciai és katonai erők összehangolása Zelenszkij szerint kulcsfontosságú a sikerhez.
Az ukrán elnök öt pontból álló győzelmi tervet vázolt fel Joe Bidennek és más vezetőknek, ami katonai és diplomáciai elemeket tartalmaz. A terv célja, hogy megerősítse Ukrajna tárgyalási pozícióját, és igazságos békét kényszerítsen Oroszországra.
„Amint az ukrán média elkezdte terjeszteni a pletykákat a Felderítő Főcsoportfőnökség vezetőjének, Kirilo Budanov esetleges leváltásáról, a katonai hírszerzés vezetője azonnal a frontra látogatott” – írja a Moszkovszkij Koszmopolec.
A lap forrásai szerint Budanov Harkiv irányába utazott, ahol „ellenőrizte a felderítők pozícióit, és a parancsnokokkal együtt tervezési műveleteket hajtott végre”. Mint a források megjegyezték, Budanov „a vovcsanszki aggregátorgyárban végrehajtott művelet” után érkezett az állásokhoz. A látogatás után olyan fotók kerültek nyilvánosságra, amelyeken a hírszerzés vezetője katonai egyenruhában látható más harcosokkal együtt.
A Telegram-csatornákon olyan fotókat is közzétettek, amelyeken Budanov egy harkivi szupermarketben vásárolt. A fotón a Felderítő Főcsoportfőnökség vezetője fekete egyenruhában van, a bevásárlókocsijában gyümölcslé, több üveg víz, majonéz és egy nagy csomag zsemlemorzsa van. Mellette egy másik katonai egyenruhás férfi áll. „Mondhatni, egy ember »a népből«. Igaz, maguk az ukránok sem értették ezt a PR-akciót” – állapította meg a lap.
Donald Trump republikánus elnökjelölt és volt amerikai elnök a The Washington Post szeptember 30-i interjújában kijelentette, hogy „kedveli” Zelenszkij ukrán elnököt és korábban jó kapcsolatot ápoltak. Az utóbbi időben azonban Trump egyre kritikusabb lett Zelenszkij és az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás kapcsán. Szeptember elején bírálta Zelenszkijt, amiért nem volt hajlandó „alkut kötni” Oroszországgal, és azt állította, hogy az ukrán elnök célzásokkal kritizálta őt.
Miután szeptember 27-én találkoztak New Yorkban, Trump dicsérte Zelenszkijt, mert állítólag nem segítette a nyomozókat a Trump ellen indított, 2019-es alkotmányos eljárásban. Az eljárás középpontjában egy 2019-es telefonbeszélgetés állt, amelyben Trumpot azzal vádolták, hogy katonai segélyek visszatartásával próbálta rávenni Zelenszkijt, hogy nyomozzon Joe Biden fia, Hunter Biden ellen.
Trump a 2023. júliusi kijelentését is tisztázta, miszerint „többet adna Ukrajnának, mint valaha kaptak”, ha Putyin visszautasítaná békeajánlatát. Továbbra is azt állítja, hogy megválasztása esetén 24 órán belül véget vetne a háborúnak, bár ennél több részletet nem közölt.
Oroszország 2025-ben 25 százalékkal növeli védelmi költségvetését, amely rekordösszegnek számít, összesen 13,5 milliárd rubel lesz. Ez a teljes kormányzati kiadások 40 százalékát fogja kitenni, miközben Vlagyimir Putyin folytatja az Ukrajna elleni háborút és a Nyugattal való szembenállást. A növekedés a „katonai keynesianizmus” jegyében történik, amelynek célja a katonai kiadások jelentős emelése, ezzel serkentve a belső fogyasztást, de ugyanakkor hozzájárulva az infláció növekedéséhez is.
A szociális kiadások ezzel szemben jelentősen, 16 százalékkal csökkennek, ami arra utal, hogy a Kreml egyértelműen a hadseregre és a védelmi szektorra összpontosít. Ez különösen aggasztja az európai országokat és a NATO-t, mivel Oroszország hosszú távon is képesnek tűnik fenntartani a háborút, míg Ukrajna bizonytalan a szövetségesei támogatását illetően.
Putyin egyre magabiztosabb beszédeiben azt hangsúlyozza, hogy minden célját el fogja érni, és Ukrajna megadását, demilitarizálását, valamint semleges státuszát követeli. Az orosz katonai sikerek Kelet-Ukrajnában tovább erősítik ezt a retorikát.
Gazdasági szempontból Oroszország kilátásai azonban borúsabbak. A nyugati szankciók és a piacoktól való elzártság hosszú távon gyengítik az orosz gazdaságot, amely Kínára és más piacokra próbál támaszkodni, de ez nem pótolja teljesen a nyugati technológiákhoz való hozzáférést. A katonai kiadások emelkedése az infláció növekedéséhez is hozzájárult, ami a központi bankot kamatemelésre kényszerítette, miközben az ország egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal küzd.
A belorusz fegyveres erők katonai egységei megkezdték hétfőn a harcképesség ellenőrzését – adta hírül a The Kyiv Independent a belorusz védelmi minisztérium közleményét.
A katonai feladatok a belorusz fegyveres erők valamennyi kiképzési területére kiterjednek. Minszk Moszkva legközelebbi szövetségese, és orosz csapatoknak és rakétáknak ad otthont, de mindeddig nem vett részt közvetlenül az ukrajnai háborúban.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök augusztus elején kijelentette, hogy hadseregének egyharmadát már nyár elején az ukrán határhoz költöztette.
Magyarország területére 2024. szeptember 30-án az ukrán–magyar határszakaszon 4640 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4636 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az utóbbi években Oroszország több új stratégiai fegyvert is elkezdett kifejleszteni. Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy modernizálják az ország hadseregét, hogy előnyöket szerezzenek. Köztük volt az RS–28 Szarmat, a Sátán 2 becenévre hallgató pusztító fegyver is – írja a The Kyiv Independent.
Az orosz állami tisztviselők szerint az ukrajnai háború kezdetét követően a rakéta hivatalosan is működőképes volt, ám ezek a jelentések valószínűleg túlzóak. A Kreml tagadta, hogy tesztkilövéseket hajtottak volna végre, azonban a kilövőhelyről készült műholdfelvételek robbanást mutattak, ami összefüggésbe hozható a Szarmat rakétával. Ha az értesülés igaz, úgy ez lenne a negyedik sikertelen Szarmat-indítás.
Fabian Hoffmann védelmi szakértő a lapnak elmondta, hogy az RS–28 Szarmatnak már hat-hét éve kellett volna szolgálatba állnia, és már most is nagy a késés. Valószínű, hogy az orosz döntéshozók egyre idegesebbek.
A DTEK, a legnagyobb ukrán magán energetikai vállalat szerint a legjobb forgatókönyv szerint is napi ötórás áramszünetekkel kell számolni ezen a télen. Természetesen ez feltételezi, hogy Oroszország nem támadja tovább az energetikai infrastruktúrát, és az időjárás –15 fok felett marad − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo volt igazgatótanácsi elnöke közölte, hogy a legnagyobb nehézséget ezen a télen a nagyobb erőművek esetleges károsodása jelenti, nem pedig az alállomásoké, amelyeket többnyire óvóhelyekkel védenek és gyorsan javítanak.
A leállások elkerülhetetlenek
− mondta Kudrickij. „A kérdés az, hogy ezek mekkorák lesznek, és attól függ, hogy az erőműveket mennyire jól védik. A légvédelem létfontosságú, és ezzel párhuzamosan meg kell valósítani a decentralizációt.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 30-án fogadkozott, hogy „minden kitűzött célt el fogunk érni” Ukrajnában. Az orosz közvéleményhez intézett videóüzenetében az elnök arra utalt, hogy „a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok, a Zaporizzsjai és a Herszon régió Oroszországgal való újraegyesítésének napját” ünnepli − írta meg a The Kyiv Independent.
Putyin 2022 szeptemberében deklarálta Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régióinak annektálását, annak ellenére, hogy a szóban forgó dél- és kelet-ukrajnai területeket csak részben szállta meg. Ráadásul az ukrán ellentámadás alig néhány héttel később felszabadította Herszon területének nagy részét, köztük a tartományi fővárost. Herszon és Zaporizzsja továbbra is ukrán ellenőrzés alatt állnak nagyrészt, míg Luhanszk és Donyeck 2014 óta Oroszország megszállása alatt áll.
Szívből gratulálok országunk minden polgárának ehhez a valóban sorsdöntő eseményhez
− mondta most Vlagyimir Putyin a négy terület annektálásáról. Az orosz elnök bírálta Kijev nyugati szövetségeseit is, akik szerinte „Ukrajnát a gyarmatukká, Oroszország ellen irányuló katonai bázissá” tették.
„Szisztematikusan gyűlöletet és ellenségeskedést szítottak minden orosz dologgal szemben, fegyvereket szállítottak, zsoldosokat és tanácsadókat küldtek, felkészítették az ukrán hadsereget egy új háborúra, hogy ismét, mint 2014 tavaszán és nyarán, büntetőakciót hajthassanak végre délkeleten” − tette hozzá. Majd úgy fogalmazott:
Köszönöm az ország minden polgárának ezt az egységet és hazafias szellemet. Az igazság a mi oldalunkon áll. Minden kitűzött célt el fogunk érni.
Putyin 2022 elején indított ukrajnai inváziójának eredeti célja a Donyecki és Luhanszki terület „felszabadítása, az ország demilitarizálása és nácítlanítása” volt – ami külföldi sajtótértesülések szerint a Kreml szemében az elnök eltávolítását és a főváros, Kijev elfoglalását irányozta elő.
Miután ezeket a célokat gyorsan nem sikerült elérni – leszámítva azt, hogy az orosz erők elfoglalták az egész Luhanszki területet –, az orosz elnök kénytelen volt csökkenteni ambícióit, és e hónap elején azt mondta, hogy Oroszország „fő célja” az egész kelet-ukrajnai Donbász területének elfoglalása, amely magában foglalja a szomszédos Donyecki területet is.
Az orosz 15. Pjatnaszka-dandár ellentámadást indított egy ukrán sánc ellen a Kurszki területen vasárnap. A támadás, amelynek célpontja az ukránok által tartott Plehovo volt, kudarcot vallott, ugyanis az orosz hadoszlop elakadt a saját páncéltörő csapdáiban − írta meg a Forbes.
Két orosz védelmi építmény van Plehovón kívül – a páncéltörő csapdák és egy gyalogsági lövészárok. A támadó oroszok éppen a páncéltörő csapdákon igyekeztek átjutni, amikor az ukrán 129. Területi Védelmi Dandár ellentámadást indított.
129th TDF.
— imi (m) (@moklasen) September 29, 2024
Large russian mechanized attack near Plekhovo, S-E of Sudzha, Kursk.https://t.co/AfOOnOWe8o pic.twitter.com/MJNMlnOXyJ
Orosz hírszerzési adatok szerint a védműveket több száz fős csapatok őrzik, de a váratlan augusztusi ukrán támadás során a területen telepített orosz páncéltörő csapdák és gyalogsági árkok ukrán kézre kerültek, melyeket az oroszok ellen használtak fel.