Aggasztó híreket kapott Vlagyimir Putyin, tiltakoznak a háború ellen az oroszok

Az oroszországi mozgósítás bejelentésének második évfordulóján rekordszámú orosz támogatja a kompromisszumot és az Ukrajna elleni háború befejezését – derül ki egy friss felmérés eredményeiből, amelyet az Ukrajinszka Pravda közölt.

Az Ukrajnával kötendő tűzszünet támogatóinak száma az oroszok körében elérte az abszolút maximumot – a megkérdezettek 49 százaléka fejezte ki, hogy kész támogatni a békemegállapodást, még akkor is, ha a „különleges katonai művelet” – ahogyan az oroszok a háború kifejezést helyettesítik – céljai nem teljesülnek. A megkérdezettek 33 százaléka ellenzi ezt a döntést, 18 százalékuk pedig nem tud válaszolni erre a kérdésre.

A háborút a legerősebben a háborús övezethez legközelebb eső területeken – a Belgorodi (63 százalék) és Krasznodari területen (62 százalék) – támogatják.

Arról is beszámoltak, hogy egyre kevesebb orosz áll készen a harcra. Különösen 2023 februárjától 2024 szeptemberéig 9 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik nem állnak készen arra, hogy önként vagy az orosz védelmi minisztérium utasítására háborúba vonuljanak. Szintén 10 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik másfél évvel ezelőtt készek voltak háborúba menni, ha mozgósítanák őket.

A fiatalok nem mutatnak mozgósítási hajlandóságot

A szociológusok jelentése szerint a férfiak körében a legkiemelkedőbb mozgósítási hajlandóságot az 50–60 év közötti polgároknál mérték, vagyis azoknál, akiket a legkevésbé valószínű, hogy mozgósítanak, mivel az orosz törvények szerint a hivatásos katonák korhatára 50 év.

A 18–24 éves oroszoknak, akiket nagyobb valószínűséggel mozgósítanak, mindössze 6,6 százaléka kész háborúba vonulni, ha erre parancsot kap.

Az oroszok többsége szintén nem hajlandó elítélni senkit azért, mert megtagadja a katonai műveletekben való részvételt: a megkérdezettek 51 százaléka azt mondta, hogy megértéssel viszonyulna az ilyen emberekhez, 27 százalék elítélné őket, 22 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.

Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag farkasokat küld a frontra az ukrán drónok jelentette fenyegetés elhárítására – írja az ATV a Daily Expressnek az orosz sajtóra hivatkozó beszámolója alapján.

A háborúban részt vevő felek katonai vezetésének a kamikazedrónok jelentik az egyik legnagyobb kihívást, erre jelenthetnek hatékony megoldást a farkasok a lap szerint. A katonai szakértők szerint ezeknek az állatoknak jó a szaglásuk, aktívak, és előre figyelmeztethetnek a veszélyre, ezért kísérletképpen megpróbálkoznak azzal, hogy kiderítsék, vajon speciálisan idomított farkasok képesek-e változtatni a helyzeten.

továbbá segítenek az orosz katonáknak a háborús övezetben harci feladatok végrehajtásában is az orosz portálok szerint.

Elsőként két, a Hakassziai Köztársaságból kimentett nőstényt küldenek a frontra.

A Sahíd drónokon kívül Oroszország legalább három másik típusú pilóta nélküli repülőgépet (UAV-ot) használ, amelyek közül néhányat közvetlenül Kínából szállítanak az országba – idézi a Forbes cikkét az Unian.

Szeptemberben Oroszország több mint 1300 nagy hatótávolságú Sahíd típusú pilóta nélküli repülőgépet indított, sokkal többet, mint bármely korábbi hónapban. És ahogy a Forbes elemzője, David Gambling írja, hogy a fenti eszközökkel végrehajtott támadások magas száma azt jelzi, hogy a legsúlyosabb tél következhet Ukrajnában. Ugyanakkor az elemző szerint egyre több jel utal arra, hogy az iráni fejlesztésű Sahídek mellett Oroszország legalább három másik típust is használ, amelyek közül néhányat közvetlenül Kínából szállítanak.

Az orosz katonai akciók fő fegyvere a Sahíd–136, iráni fejlesztésű csapásmérő drón, amelyet Oroszországban Geran–2 néven ismernek. Szárnyfesztávolsága két méter, robbanófeje körülbelül 100 font, hatótávolsága pedig több mint 370 kilométer. A Sahíd lassabb, kisebb teljesítményű és könnyebben lelőhető, mint a hagyományos cirkálórakéták, de sokkal kevesebbe kerül és nagy mennyiségben gyártható.

Ugyanakkor Oroszország folyamatosan módosítja az alapvető Sahídeket. Az új változatok legalább háromféle robbanófejjel rendelkeznek, és némelyikük 4G modemmel van felszerelve, amely az ukrán mobilhálózaton keresztül kommunikál, sőt legutóbb egy Starlink-kommunikációval ellátott Sahídet fedeztek fel. A közelmúltban pedig elkezdték fekete festékkel álcázni őket, hogy éjszaka kevésbé legyenek láthatóak.

Az orosz öngyilkos drónok mindent megváltoztathatnak

A The Wall Street Journal becslése szerint Oroszország havonta 500 Sahíd típusú drónt gyártana, ám a most indított drónok száma arra utal, hogy más típusokról van szó az Aersocan gyártásában.

Köztük az Izdelie Product 54-es drónról, amelynek hatótávolsága meghaladja a 200 kilométert is, és arra tervezték, hogy megsemmisítse az ellenséget és annak katonai felszerelését. A „Product 52” és a „Product 53” pedig a Lancet taktikai kamikazedrón két változata, valamint a „Product 55”, amely pedig egy FPV- (belső nézetű) „zavaró” kamikazedrón. De az orosz médiában felröppent a Gerbera nevű orosz drón bevetésének híre is (kisebb, mint a Sahíd, és más konfigurációval rendelkezik), vele eltereléseket és felderítéseket lehet végezni. 

Ugyancsak beszélnek a – és ezt tartják a legaggasztóbbnak – az új, nagy hatótávolságú orosz G3-as modellről, amely az amerikai Reaper drónhoz hasonló képességekkel rendelkezik, és 50 kilogrammos robbanófejjel, továbbá 2000 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik. Ez a Reuters szerint nem csak kínai alkatrészeket használ, hanem egy kínai gyárban fogják gyártani.

Ukrajna eddig sikeresen visszaverte havi 400-600 Sahíd támadását, de ennek két-háromszorosát visszaverni a föld-levegő rakéták fogyatkozó készleteivel már nagyobb kihívás lesz. Amennyiben az FPV elfogórakéták – amelyek az orosz felderítő drónok ellen is hatásosnak bizonyultak – a Sahíd ellen is hatásosnak bizonyulnak, akkor megváltoztatják a játékszabályokat.

Október 2-án hajnalban az orosz egységek irányított légibombákkal támadták meg Harkiv térségét – több ember megsérült, tűz ütött ki számos helyen, továbbá garázsok rongálódtak meg – közölte az Ukrajinszka Pravda. 

Az oroszok hajnali 4 óra környékén találtak el egy páncéltörő rakétát Harkiv kerületében. Derhacsiban garázsok sérültek meg, áldozatokról egyelőre nincsenek információk, de öt ember, köztük egy 14 éves fiú repeszsebeket szenvedett. 

Ezen kívül az oroszok nem sokkal a Derhacsit ért támadás után légvédelmi ágyúkkal csaptak le Malodanyliva falura, ahol egy csaknem 1 hektáros füves terület kapott lángra. 

A hétvégén leesett a hó a Kárpátokban, ezt felhasználva az ukrán állami határőrség a hadköteles korú illegális határátlépőkkel szemben ezzel próbál félelmet kelteni – írja a Kárpáti Igaz Szó. 

A határőrség a havas Kárpátokban készült fotókkal arra figyelmezteti a határsértőket, hogy veszélyes nekivágni a hegyeknek. Egy konkrét esetről is megosztottak információkat, valamint felvételeket, ugyanis két fiatalemberre bukkantak, akik már napok óta bolyongtak az erdőben és kihűltek, legyengültek.

Arra számítanak Ukrajnában, hogy a hideg őszi, téli idő beálltával visszaeshet az illegális határátlépések száma szemben a nyári, mindennapos határsértésekkel, amelynek következtében sokan a Tiszában lelték halálukat. 

Egy orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel nyolc lőszerraktárt, egy harckocsit, hét páncélozott harcjárművet, egy 155 milliméteres önjáró és négy vontatott tarackot, három amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá 31 repülőgép típusú drónt.

Az orosz védelmi minisztérium a Kurszk irányában elszenvedett ukrán anyagi veszteségek között sorolt fel még két harckocsit és három páncélozott harcjárművet is. Moszkva szerint a régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk során több mint 19 250 embert, 135 harckocsit, 65 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 859 páncélozott harcjárművet, 569 gépkocsit, 155 tüzérségi löveget és 33 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a belügyminisztériummal és a Nyomozó Bizottsággal (SZK) együttműködésben ukrán terrorszervezetek 39 olyan támogatóját vették őrizetbe, akik gyerekeket és tinédzsereket uszítottak iskolák és vallási intézmények elleni erőszakra. Az elfogott személyek életkora 14 és 35 év között van. Az orosz hatóságok akciója 78 régióban „destruktív online csoportok” 252 tagját érintette, köztük 156 fiatalkorút.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Krutij Jar és a Harkiv megyei Visnyeve települést – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A Rosszija 1 állami televízió esti híradója felvételeket mutatott be arról, hogy

A TASZSZ hírügynökség orosz biztonsági szervekre hivatkozva azt írta, hogy az ukrán erők „szétszórt csoportjai” nem képesek tartani a védelmet a donyecki régióban található város központjában, és arra kényszerültek, hogy feladják állásaikat. A tájékoztatás szerint az ukrán fél számos súlyos sebesültet hagyott hátra.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője óvta a sajtót attól, hogy elhamarkodott jelentéseket tegyenek közzé az orosz hadsereg vuhledari sikereiről. Azt javasolta az újságíróknak, hogy várják meg az orosz védelmi minisztérium hivatalos tájékoztatását a magaslaton fekvő település bevételéről.

A tárca közölte, hogy Ukrajnában 14 ellentámadást vertek vissza, Kurszk megyében pedig két ellentámadási és két – a határon át tervezett – betörési kísérletet hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 2200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig több mint 340.

A moszkvai katonai tárca délután bejelentette, hogy az orosz hadsereg a Herszon megyei Velika Olekszandrivkában Iszkander műveleti-harcászati rakétával mért csapást az ukrán haditengerészet 37. tengerészdandárjának parancsnokságára, amelynek következtében mintegy hatvanan életüket vesztették.

Orosz fegyveresek nemrég 16 ukrán hadifoglyot végeztek ki Pokrovszkij körzetben – közölte az ukrán főügyészség az UNIAN értesülései szerint.

Megjegyzik, hogy 2024. október 1-jén délután több Telegram-csatornán is közzétettek egy videót, amelyen 16 ukrán hadifogoly valószínűsíthető kivégzését filmezték le az Orosz Föderáció fegyveres erőinek képviselői. Az oroszok ezzel háborús bűncselekményt követtek el a Pokrovszki járás Nyikolajevka és Szuhoj Jar falvainak területén – áll a jelentésben.

A nyilvánosságra hozott videón rögzítették, ahogy az ellenséges AFU-katonák ellenőrzése alatt foglyul ejtett katonák kijöttek egy erdei tisztásról. Miután felsorakoztak egy sorba, a megszállók szándékosan tüzet nyitottak rájuk, hogy megöljék őket. A sebesülteket, akik életjeleket adtak magukról, közvetlen közelről, géppisztolylövéssel ölték meg

– áll a közleményben.

Egyes vélemények szerint az ilyen akciók a genfi egyezmények cinikus és súlyos megsértését jelentik, és komoly nemzetközi bűncselekménynek minősülnek. Andrij Kosztyin főügyész szerint ez az ukrán hadifoglyok kivégzésének legtömegesebb ismert esete a frontvonalon.

És ez egy újabb bizonyíték arra, hogy a foglyok megölése és kínzása nem véletlen, hanem az orosz katonai és politikai vezetés céltudatos politikája

– mondta.

A Donyecki Regionális Ügyészség eljárási útmutatása alapján előzetes vizsgálat indult a háborús törvények és szokások megsértésének ténye miatt, előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal párosulva. Jelenleg intézkedéseket tesznek a közzétett anyag ellenőrzésére. A bűncselekmény valamennyi körülményének megállapítására irányuló nyomozati és házkutatási cselekmények megkezdődtek.