Az ukrán hadiipari komplexum egyik legfontosabb feladata az ukrán fegyverek hatótávolságának növelése, hogy Oroszország európai részén egyetlen hely se legyen biztonságban az ukrán drónok és rakéták támadásaitól – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerdán egy kijevi nemzetközi védelmi ipari fórumon az MTI beszámolója szerint.
Bejelentette, hogy fegyver- és haditechnikai beszerzésekre a kormány 300 milliárd hrivnyával – 2802 milliárd forint – többet épített be a jövő évi állami költségvetés tervezetébe.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a fórumon közölte, hogy az idei év végén vagy a következő elején ismerteti a kormányzat az új rakétaprogramot. „Az utóbbi időben a rakéta- és a drónprogramra helyeztük a hangsúlyt” – mutatott rá, kiemelve, hogy Ukrajna már megkezdte az ukrán ballisztikus rakéták kifejlesztését. Ukrajna 4 milliárd dollárt fektetett be az ukrán hadiipar fejlesztésébe, és 2025-ben tovább növeli a drónok, a nagy hatótávolságú fegyverek és a ballisztikus rakéták gyártását.
Volodimir Zelenszkij elnök a fórum keretében a partnerországok védelmi vállalatainak vezetőivel folytatott megbeszélést. Az államfő hangsúlyozta, hogy az Oroszország indította háború kezdetével jelentősen megnőtt a védelmi termelés Ukrajnában. A további növekedéshez azonban országának külföldi tapasztalatokra, ellátási láncokhoz és technológiákhoz való hozzáférésre van szüksége. Honlapján Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna évi 4 millió drónt tud gyártani, és már aláírta a szerződéseket 1,5 millió drón idei gyártására. Hozzátette, hogy Ukrajna idén csak az első félévben 25-ször több tüzérségi lőszert gyártott, mint 2022 egészében.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának (OHCHR) kedden közzétett jelentése szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújában 2024. június 1. és augusztus 31. között legalább 589 ukrán civil halt meg, és további 2685 sebesült meg – számolt be róla szerdán a The Kyiv Independent ukrán hírportál.
Az áldozatok száma nyáron 45 százalékkal nőtt az OHCHR tavaszi megfigyeléséhez képest.
A nyár folyamán 324 férfi, 238 nő, 14 lány és 13 fiú vesztette életét, míg 1353 férfi, 1155 nő, 104 fiú és 73 lány sérült meg.
Az OHCHR szerint 2024 júliusa volt a leghalálosabb hónap a civilek számára Ukrajnában 2022 októbere óta.
Az OHCHR szerint a civil áldozatok júliusi magas számának fő oka az Oroszország által július 8-án Ukrajna-szerte célpontok ellen indított, több tucat rakétából álló nagyszabású, összehangolt támadás volt, amely 44 ember halálát okozta, és 196 embert megsebesített. Az orosz hadseregnek a keleti Donyecki terület feletti ellenőrzés megteremtésére irányuló erőfeszítései szintén sok civil áldozatot követeltek.
Az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete (UNIP) kedden bejelentette, hogy 2025-ben folytatja az ukrán nacionalisták által tömegével meggyilkolt lengyel civil áldozatok földi maradványainak felkutatását a két világháború között Lengyelországhoz tartozó, ma Ukrajna nyugati részét képező Volhíniában (ukrán és lengyel néven Voliny) – írja az MTI.
A döntést megelőzően számos lengyel állampolgári megkeresés érkezett az intézethez olyan személyektől, akik a volhíniai mészárlásban megölt családtagjaik földi maradványainak felkutatását és exhumálását kérték – írta közleményében az UINP. Ilyen kérés érkezett mások mellett Rivne megyére vonatkozóan – tették hozzá.
A 2024 szeptemberében kapott folyamodványt megvizsgálva az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete fel szándékozik venni munkatervébe ilyen munkálatokat és eseményeket Rivne megyében, a 2025-ös évre vonatkozóan
– áll a közleményben.
Az 1943–1945 között német megszállás alatt lévő Volhíniában és Kelet-Galíciában az önálló ukrán állam megteremtéséért küzdő Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) több mint százezer lengyel és zsidó polgári lakost mészárolt le a lengyel lakosság elleni etnikai tisztogatás során. A leszámolás kisebb mértékben cseheket, örményeket, sőt lengyeleket segítő ukránokat is érintett.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel miniszterelnök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter augusztus végén kijelentette, hogy a volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak tisztes újratemetése, és a róluk való méltó megemlékezés nélkül Ukrajna nem léphet be az Európai Unióba.
Ukrajna 2017 tavaszán felfüggesztette a tömeggyilkosság áldozatainak ukrajnai területeken végzett exhumálását az UPA Délkelet-Lengyelországban, az ukrán nacionalisták által állított emlékművének eltávolítása miatt. A kijevi kormány a kétoldalú tárgyalások és kölcsönös engedmények nyomán 2022-ben jelezte, hogy jóváhagyja a kutatások folytatását.
A közel-keleti helyzet a legriasztóbb forgatókönyv szerint alakul, Oroszország minden felet önmérsékletre szólít fel – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az MTI szerint.
Kapcsolatban állunk a konfliktus minden résztvevőjével, továbbra is fenntartjuk ezeket a kapcsolatokat, és minden felet önmérsékletre szólítunk fel
– nyilatkozott a szóvivő, aki hangsúlyozta, hogy Moszkva elítél minden olyan akciót, amely civilek halálához vezet. Lehetségesnek nevezte a légi járatok ideiglenes korlátozását a közel-keleti térségben.
Szergej Lavrov külügyminiszter szerdán megvitatta a kialakult helyzetet a Moszkvába akkreditált arab nagykövetekkel. A találkozót a misszióvezetők kezdeményezték kedd éjjel. Marija Zaharova külügyi szóvivő szerint a találkozón „kifejezésre került a mély aggodalom” egy nagyszabású közel-keleti háború növekvő kockázata miatt, ami az egész régióra nézve pusztító következményekkel járna, egyebek között az Irán által október 1-jén Izrael ellen válaszként intézett rakétatámadás fényében.
Az ukrán Armor védelmi vállalat együttműködést kötött a cseh Czechoslovak Group (CSG) holdinggal 155 milliméteres lövedékek gyártására, a CSG technológiájának és alkatrészeinek felhasználásával – jelentette a Militarnyi.
A The Kyiv Independent hírportál közlése szerint az orosz invázió óta Ukrajna átállt a NATO-szabvány szerinti 155 milliméteres tüzérségre, mivel a szovjet kaliberű lövedékek (122 milliméter és 152 milliméter) szűkösek. Az ország célja, hogy növelje saját lőszergyártását, csökkentve függőségét nyugati partnereitől.
A CSG biztosítja a gyártáshoz szükséges alkatrészeket és technológiát, az engedélyezés 2024 végéig lezárul, a gyártás pedig 2025 elején indul. Az Armor 2024-re 100 000, 2026-ra 300 000 lövedék gyártását tervezi. A lőszert Ukrajnában és Csehországban is gyártják majd.
A szerződés háromféle 155 milliméteres lövedékre vonatkozik, de a felek további együttműködést is terveznek, például páncélozott járművek alkatrészeinek gyártásában. A CSG már korábban is jelentős támogatást nyújtott Ukrajnának, felszerelésekkel és modernizált tankokkal.
Az ukrán hadiipari komplexum egyik legfontosabb feladata az ukrán fegyverek hatótávolságának növelése, hogy Oroszország európai részén egyetlen hely se legyen biztonságban az ukrán drónok és rakéták támadásaitól – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerdán egy kijevi nemzetközi védelmi ipari fórumon az MTI beszámolója szerint.
Bejelentette, hogy fegyver- és haditechnikai beszerzésekre a kormány 300 milliárd hrivnyával – 2802 milliárd forint – többet épített be a jövő évi állami költségvetés tervezetébe.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a fórumon közölte, hogy az idei év végén vagy a következő elején ismerteti a kormányzat az új rakétaprogramot. „Az utóbbi időben a rakéta- és a drónprogramra helyeztük a hangsúlyt” – mutatott rá, kiemelve, hogy Ukrajna már megkezdte az ukrán ballisztikus rakéták kifejlesztését. Ukrajna 4 milliárd dollárt fektetett be az ukrán hadiipar fejlesztésébe, és 2025-ben tovább növeli a drónok, a nagy hatótávolságú fegyverek és a ballisztikus rakéták gyártását.
Volodimir Zelenszkij elnök a fórum keretében a partnerországok védelmi vállalatainak vezetőivel folytatott megbeszélést. Az államfő hangsúlyozta, hogy az Oroszország indította háború kezdetével jelentősen megnőtt a védelmi termelés Ukrajnában. A további növekedéshez azonban országának külföldi tapasztalatokra, ellátási láncokhoz és technológiákhoz való hozzáférésre van szüksége. Honlapján Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna évi 4 millió drónt tud gyártani, és már aláírta a szerződéseket 1,5 millió drón idei gyártására. Hozzátette, hogy Ukrajna idén csak az első félévben 25-ször több tüzérségi lőszert gyártott, mint 2022 egészében.
Az Ukrajna megszállt területein maradt mintegy 1,5 millió ukrán gyermeket nagymértékben fenyegeti az Oroszországba való deportálás veszélye – közölte Dmitro Lubinec ukrán ombudsman.
A The Kyiv Independent szerint Oroszország eddig már több mint 20 ezer gyermeket rabolt el Ukrajna teljes körű megszállásának kezdete óta. Közülük – a Children of War adatbázis szerint – kevesebb mint 400-at küldtek haza.
Az ombudsman szerint az elhurcolt gyerekek személyes adatait megváltoztatják, hogy rokonaik ne tudják megtalálni és hazahozni őket.
Gyermekeinket még úgynevezett „átnevelőtáborokba” is küldik, ahol orosz propagandával zombisítanak. Képzeljék csak el: a gyermekeinket arra kényszerítik, hogy megtagadják ukrán származásukat
– mondta Lubinec.
Az ombudsmani hivatal szerint a Herszoni területen lévő gyermekotthonokból előbb a megszállt területekre szállították a gyerekeket, majd Oroszországba deportálták őket. Kijevben olyan eseteket is regisztráltak, amikor orosz családok illegálisan fogadtak örökbe gyerekeket.
Oroszország szándékosan lassítja gyermekeink hazatérésének folyamatát
– mondta Lubinec.
2023 márciusában a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Putyin és Maria Lvova-Belova ellen az ukrán gyermekek illegális deportálásában játszott szerepük miatt.
A civilek Oroszországba történő jogellenes áthelyezése vagy deportálása sérti a negyedik genfi egyezményt, és a nemzetközi jog szerint háborús bűncselekménynek minősül.
A lengyelországi Ukrán Légióhoz csatlakozni kívánó ukránok száma „túl kevés” – mondta Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter október 2-án a Wirtualna Polskának.
Mint a The Kyiv Independent beszámolt róla, a légiót a Volodimir Zelenszkij elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök által július 8-án aláírt biztonsági megállapodás részeként jelentették be, mint Lengyelországban élő ukrán férfiakból álló, a lengyel fegyveres erők által kiképzett önkéntes katonai egységet.
Nem mi vagyunk felelősek a toborzásért, de túl kevés azoknak a száma, akiknek ukrán részről kellett volna jelentkezniük
– mondta a lengyel miniszter.
Az ukrán légióba való toborzást az ukrán konzuli képviseleteken keresztül tervezték lebonyolítani. Az önkénteseket várhatóan az ukrán jogszabályok alapján sorozták volna be, és Lengyelországban képezte volna ki őket az ország hadserege.
Július 11-ig „több ezer” ember regisztrált a légióban való részvételre – közölte korábban Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.
Kosiniak-Kamysz szerint Lengyelország mintegy 20 ezer ukrán katonát képzett ki, akik most az ukrajnai fronton harcolnak.
Az orosz hadsereg elfoglalta a Donyecki régióban lévő Verhnokamjanszke települést – írja az MTI az orosz védelmi minisztérium szerdai jelentése alapján.
Jan Gagin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökségnek megerősítette, hogy Vuhledar önkormányzatának épületére valóban kitűzték az orosz zászlót, de mint mondta, korai lenne még a város „felszabadításáról” beszélni.
Gagin szerint a magaslaton fekvő település „megtisztítása” folyamatban van, ami még eltart egy ideig.
Közölte, hogy civilek is maradtak Vuhledarban, de a pontos számukat nem tudta megadni.
Ukrajna 2025-ben növelni kívánja a drónok, nagy hatótávolságú és ballisztikus rakéták gyártását – idézi a The Kyiv Independent Rusztem Umerov védelmi minisztert, aki október 1-jén a második ukrajnai nemzetközi védelmi ipari fórumon szólalt fel.
Ukrajna Oroszország 2022. februári teljes körű inváziója után kezdte el aktívan fejleszteni rakétaprogramját. Július végén Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy a program „jó dinamikával” rendelkezik.
Augusztusban aztán bejelentette, hogy Ukrajna sikeresen végrehajtotta első hazai gyártású ballisztikus rakétájának tesztjét.
Umerov szerint az ukrán ipar fejlesztésébe már 4 milliárd dollárt fektettek be.
Jövőre a finanszírozás növelését tervezzük. Prioritásunk a hazai drónok és nagy hatótávolságú fegyverek, köztük ballisztikus rakéták fejlesztése
– tette hozzá a miniszter.
A fórumon Umerov elmondta, hogy Kijev még az idén vagy 2025-ben további részleteket is be akar mutatni egy nagyobb ukrán rakétaprogramról – jelentette az Interfax-Ukrajina.
Emellett a védelmi minisztérium célja, hogy külföldi partnerekre tegyen szert közös vállalatok létrehozására a védelmi ipar fejlesztése érdekében.
Ennek az együttműködésnek fontos része a fegyverek gyártására, szállítására és karbantartására vonatkozó hosszú távú szerződések aláírása, hogy az ukrán hadsereg ellátása hosszú távon biztosított legyen
– olvasható a minisztérium közleményében.
A hazai gyártású nagy hatótávolságú fegyverek kulcsfontosságúak Ukrajna védelmi stratégiájában, mivel a nyugati partnerek elutasítják, hogy engedélyezzék a külföldi gyártású rakétákkal végrehajtott mélységi csapásokat Oroszországban.
Annak ellenére, hogy Zelenszkij a közelmúltban tett fehér házi látogatása során felhívást intézett Washingtonhoz, az Egyesült Államok egyelőre nem változtatott a nagy hatótávolságú csapásokkal kapcsolatos politikáján.
Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négynél számolt be előretörésről – írja az MTI.
A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában öt ellentámadást vertek vissza, Kurszk megyében pedig két ellentámadási és három, a határon át tervezett betörési kísérletet hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 2100 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál számuk meghaladta a 300-at, heten pedig megadták magukat.
Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több, az ukrán hadiipart ellátó energetikai objektumot, a Luhanszk műveleti-harcászati csoport irányítópontját, nyolc lőszerraktárt, három páncélozott harcjárművet, hat nyugati gyártmányú 155 milliméteres vontatott tarackot, egy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 32 repülőgép típusú drónt.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az orosz hadsereg szerdára virradóra csapást mért egy katonai rakományt szállító kompra és az Orlivka kompterminálra Odessza térségében, a román határ közelében. Lebegyev szerint a támadás akkor történt, amikor az egyik komp éppen kikötött.
Állítása szerint a román fél tüzet nyitott az orosz drónokra, de eredménytelenül. Azt írta, hogy a robbanás következtében a terminál és az egyik komp is megsérült, határőrhajókon pedig sebesülteket és halottakat evakuáltak román területre.
Az orosz védelmi minisztérium a Kurszk irányában elszenvedett ukrán anyagi veszteségek között sorolt fel még két páncélozott harcjárművet is. Moszkva szerint a régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk során több mint 19 550 embert, 135 harckocsit, 66 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 860 páncélozott harcjárművet, 574 gépkocsit, 156 tüzérségi löveget és 33 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Krapivnoje községben egy civil életét vesztette, négy pedig megsebesült ukrán belövés következtében. Ugyanebben a régióban az autóúton FPV-drónok megöltek egy teherautósofőrt, egy másikat pedig megsebesítettek. Herszon megye orosz ellenőrzés alatti részéből, Kahovkából és Nova Kahovkából két civil halálát és másik két ember sebesülését jelentették.
A magyar kormány elé került az Európai Unió javaslata, amely szerint katonai tanácsadók küldésével segítenének Ukrajnának az Oroszországgal szemben vívott háborújában. Az EU 2022 novemberében döntött az ukrán katonák kiképzésének megindításáról a tagállamok területén, a misszió kétéves mandátumának meghosszabbítása most kerül napirendre.
Arról, hogy az uniós tervre mit reagált a magyar kormány nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, ide kattintva olvashat.
Az orosz erők FAB–9000-es nehéz légibombát dobtak a harkivi Vovcsanszk városra – számolt be róla a portfolio.hu. A támadást több, az ukrajnai háborúval foglalkozó forrás is jelentette, az esetről felvétel is készült.
A felvételen látszik, hogy egy orosz légibomba a város lakóházaira zuhan, majd a robbanást követően füstfelhő lepi el a városnegyedet.
A FAB–9000 egy több mint kilenc tonnás, nem irányított légibomba, az 1950-es években fejlesztették ki. Az orosz légierő arzenáljában ez az egyik legnagyobb rombolóerejű nem nukleáris fegyver, valószínűleg először használták Ukrajna ellen az eszközt – írja a portál.
Russia reportedly used massive FAB-9000 aerial bomb in Vovchansk.
— Clash Report (@clashreport) October 2, 2024
It weighs 9,000 kg. pic.twitter.com/RzGIYs5ESb
Az orosz hatóságok az ukrán hadifoglyokat a fogság minden szakaszában rendszeresen vetik alá kínzásnak és bántalmazásnak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalának jelentése szerint az oroszok rendszeresen kínozzák és bántalmazzák az ukrán hadifoglyokat. A hivatalnak átadott 174 megkérdezett hadifogolyból 169 jelentette, hogy a vallatások, a fogvatartási létesítményekbe való beutalás és a napi internálási eljárások során széles körben elterjedt a bántalmazás. Tanúvallomásaikat más információforrások is megerősítették.
A kínzások közé tartozik a verés, az elektrosokk, a nemi erőszak, a fojtogatás, a hosszan tartó megerőltető testhelyzetek, a kényszerű fizikai megerőltetés, az alvásmegvonás, a látszatkivégzések és a fenyegetések.
A herszoni megszálló hatóságok a 2022 szeptemberében történt letartóztatása óta a fogva tartott férfit többször is verésnek, fojtogatásnak, vízzel való kínzásnak, elektromos sokkolásnak – többek között a nemi szervét ért áramütéseknek – és kasztrálással való fenyegetésnek vetették alá. A férfit egy fémtárggyal is megerőszakolták, miközben elektrosokkot alkalmaztak a végbélnyílásán és a nemi szervein
– olvasható a jelentésben.
Az ENSZ hangsúlyozza, hogy a dokumentált kínzások és bántalmazások közül sok esetben különböző állami intézmények alkalmazottai vettek részt a kínzásokban, ami gyakran jelentős mértékű koordinációra utal közöttük.
A jelentés szerint a börtönőrök tisztában voltak az ilyen bánásmóddal, és lehetőségük lett volna annak megakadályozására. A jelentés rámutat arra is, hogy orosz tisztviselők nyilvánosan felszólítottak az ukrán hadifoglyok bántalmazására és kivégzésére.
Az összoroszországi népszámlálásról szóló törvény 3. cikkének (4) bekezdését felfüggesztették, vagyis Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 30-án rendeletben függesztette fel az orosz népszámlálást 2029. január 1-ig – derül ki a Kreml honlapjára feltöltött hivatalos közleményből.
A Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint azért, hogy így titkolják el a háborús veszteségeket.
Az orosz Állami Duma szeptember 18-án fogadta el a törvényt, majd a Szövetségi Tanács szeptember 25-én jóváhagyta azt, amely felfüggeszti a népszámlálás végrehajtását. Az intézkedés célja az lehet, hogy a statisztikai megfigyelések ne valósuljanak meg az orosz lakosság egyes csoportjaira vonatkozóan, és így a háború emberi áldozatai rejtve maradhassanak.
Az ISW jelentése alapján az önkéntesek toborzása ezentúl már az előzetes letartóztatásban lévőkre is vonatkozhat. Az orosz védelmi minisztérium jelenleg felméri, hogy az előzetesen fogva tartottak közül hányan alkalmasak katonai szolgálatra, és közülük hányan írnának alá szerződést. A Kreml tervei szerint az ország 210 előzetes letartóztatási központjának mindegyikéből legalább 100 fogvatartottat toboroznának, ami az összes fogvatartott 40 százaléka lenne.
A toborzás gyorsítása érdekében az orosz Duma szeptember 24-én elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi az ügyészeknek, hogy mostantól ejthetik a vádakat, ha az érintettek szerződést kötnek a hadsereggel, és hajlandók Ukrajnában szolgálni.
Mint arról már többször beszámoltunk, az orosz védelmi szektor súlyos állományhiánnyal kénytelen szembenézni: augusztus 15. és szeptember 15. között megközelítőleg 90 ezer üres állást hirdettek meg, amiből az következik, hogy nem tudják feltölteni a hiányt.
Romániában négy harci repülőgép ellenőrizte a légteret szerda hajnalban Tulcea megyében, a folyami határ közelében, amikor Oroszország ismét drónokkal támadta az ukrán civil kikötői infrastruktúrát – közölte a bukaresti védelmi minisztérium az MTI tájékoztatása szerint.
A román katonai parancsnokság először a spanyol légierő légtérvédelmi járőrszolgálatra Romániába érkezett két F–18-as harci repülőjét küldte a térségbe a Kogalniceanu támaszpontról. Csaknem két óra elteltével a spanyol vadászgépeket román F–16-osok váltották, amelyek a Borcea légitámaszpontról szálltak fel. A román radarok adatai szerint a hajnali légitámadás alatt az orosz drónok nem hatoltak be a román légtérbe.
A szerdai légitámadás idején is
a mobiltelefonokra küldött RO-Alert üzenetekkel figyelmeztették az ukrán határ közelében élő lakosságot, hogy vonuljanak óvóhelyekre,
vagy ezek híján maradjanak az épületek fedezékében, távol az ablakoktól, mert fennáll a veszélye, hogy veszélyes tárgyak csapódnak be román területre.
A gabonaexportban fontos szerepet játszó ukrán folyami kikötők elleni orosz légitámadásokon már több alkalommal csapódtak be – feltehetően az ukrán légvédelem által eltalált – orosz drónok darabjai a NATO-tagállam Románia területén. A román védelmi minisztérium ezúttal is határozottan elítélte „az ukrajnai civil infrastruktúra elleni indokolatlan, a nemzetközi jogot sértő orosz légitámadásokat”.
A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) elemzői szerint Vuhledar elfoglalása nem fogja jelentősen megváltoztatni az oroszok Donyecki területen zajló támadó műveleteinek menetét, mivel a város nem különösebben fontos logisztikai csomópont – írja az Ukrajinszka Pravda.
Vuhledar orosz elfoglalása két és fél évnyi sikertelen és költséges támadást követően következett be, 2022 végén és 2023 elején legalább két nagyobb orosz offenzíva indult már a város elfoglalására, mindkét hadművelet jelentős veszteségeket eredményezett. A város bevétele ellenére egyes orosz források kételkednek abban, hogy ez gyors előrehaladást vagy jelentős áttörést eredményez a harctéren.
Katonai bloggerek rámutattak, hogy Vuhledartól északkeletre az ukrán védelem továbbra is erős, és az orosz erőknek teljes mértékben biztosítaniuk kell a települést, mielőtt jövőbeli támadások bázisaként használnák.
„Az intézet korábban úgy értékelte, hogy Vuhledar orosz elfoglalása valószínűleg nem fogja alapvetően megváltoztatni a Donyeck nyugati területén folyó támadó hadműveletek menetét, főként azért, mert Vuhledar nem egy különösen fontos logisztikai csomópont, és mert az orosz erők már október 1-je előtt is ellenőrzésük alatt tartották a Vuhledarba vezető főutak többségét, ami azt jelenti, hogy az orosz erők már eddig is képesek voltak bizonyos mértékben meggátolni az ukrán logisztikát a front ezen részén” – írták tanulmányukban.
Az oroszországi mozgósítás bejelentésének második évfordulóján rekordszámú orosz támogatja a kompromisszumot és az Ukrajna elleni háború befejezését – derül ki egy friss felmérés eredményeiből, amelyet az Ukrajinszka Pravda közölt.
Az Ukrajnával kötendő tűzszünet támogatóinak száma az oroszok körében elérte az abszolút maximumot – a megkérdezettek 49 százaléka fejezte ki, hogy kész támogatni a békemegállapodást, még akkor is, ha a „különleges katonai művelet” – ahogyan az oroszok a háború kifejezést helyettesítik – céljai nem teljesülnek. A megkérdezettek 33 százaléka ellenzi ezt a döntést, 18 százalékuk pedig nem tud válaszolni erre a kérdésre.
A háborút a legerősebben a háborús övezethez legközelebb eső területeken – a Belgorodi (63 százalék) és Krasznodari területen (62 százalék) – támogatják.
Arról is beszámoltak, hogy egyre kevesebb orosz áll készen a harcra. Különösen 2023 februárjától 2024 szeptemberéig 9 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik nem állnak készen arra, hogy önként vagy az orosz védelmi minisztérium utasítására háborúba vonuljanak. Szintén 10 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik másfél évvel ezelőtt készek voltak háborúba menni, ha mozgósítanák őket.
A szociológusok jelentése szerint a férfiak körében a legkiemelkedőbb mozgósítási hajlandóságot az 50–60 év közötti polgároknál mérték, vagyis azoknál, akiket a legkevésbé valószínű, hogy mozgósítanak, mivel az orosz törvények szerint a hivatásos katonák korhatára 50 év.
A 18–24 éves oroszoknak, akiket nagyobb valószínűséggel mozgósítanak, mindössze 6,6 százaléka kész háborúba vonulni, ha erre parancsot kap.
Az oroszok többsége szintén nem hajlandó elítélni senkit azért, mert megtagadja a katonai műveletekben való részvételt: a megkérdezettek 51 százaléka azt mondta, hogy megértéssel viszonyulna az ilyen emberekhez, 27 százalék elítélné őket, 22 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.
Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag farkasokat küld a frontra az ukrán drónok jelentette fenyegetés elhárítására – írja az ATV a Daily Expressnek az orosz sajtóra hivatkozó beszámolója alapján.
A háborúban részt vevő felek katonai vezetésének a kamikazedrónok jelentik az egyik legnagyobb kihívást, erre jelenthetnek hatékony megoldást a farkasok a lap szerint. A katonai szakértők szerint ezeknek az állatoknak jó a szaglásuk, aktívak, és előre figyelmeztethetnek a veszélyre, ezért kísérletképpen megpróbálkoznak azzal, hogy kiderítsék, vajon speciálisan idomított farkasok képesek-e változtatni a helyzeten.
A ragadozók elvileg meghallják a drónok közeledését, és előre figyelmeztetnek a veszélyre,
továbbá segítenek az orosz katonáknak a háborús övezetben harci feladatok végrehajtásában is az orosz portálok szerint.
Elsőként két, a Hakassziai Köztársaságból kimentett nőstényt küldenek a frontra.
A Sahíd drónokon kívül Oroszország legalább három másik típusú pilóta nélküli repülőgépet (UAV-ot) használ, amelyek közül néhányat közvetlenül Kínából szállítanak az országba – idézi a Forbes cikkét az Unian.
Szeptemberben Oroszország több mint 1300 nagy hatótávolságú Sahíd típusú pilóta nélküli repülőgépet indított, sokkal többet, mint bármely korábbi hónapban. És ahogy a Forbes elemzője, David Gambling írja, hogy a fenti eszközökkel végrehajtott támadások magas száma azt jelzi, hogy a legsúlyosabb tél következhet Ukrajnában. Ugyanakkor az elemző szerint egyre több jel utal arra, hogy az iráni fejlesztésű Sahídek mellett Oroszország legalább három másik típust is használ, amelyek közül néhányat közvetlenül Kínából szállítanak.
Shahed-136: Russia's weapon of terror.
— UNITED24 Media (@United24media) October 20, 2023
Assembled from commercial parts, carrying a 50kg warhead, it has wreaked havoc on Ukraine's infrastructure and civilians. Over 500 used in September alone.
This must stop. Those responsible must be held accountable. pic.twitter.com/K2gpaNbXJN
Az orosz katonai akciók fő fegyvere a Sahíd–136, iráni fejlesztésű csapásmérő drón, amelyet Oroszországban Geran–2 néven ismernek. Szárnyfesztávolsága két méter, robbanófeje körülbelül 100 font, hatótávolsága pedig több mint 370 kilométer. A Sahíd lassabb, kisebb teljesítményű és könnyebben lelőhető, mint a hagyományos cirkálórakéták, de sokkal kevesebbe kerül és nagy mennyiségben gyártható.
Ugyanakkor Oroszország folyamatosan módosítja az alapvető Sahídeket. Az új változatok legalább háromféle robbanófejjel rendelkeznek, és némelyikük 4G modemmel van felszerelve, amely az ukrán mobilhálózaton keresztül kommunikál, sőt legutóbb egy Starlink-kommunikációval ellátott Sahídet fedeztek fel. A közelmúltban pedig elkezdték fekete festékkel álcázni őket, hogy éjszaka kevésbé legyenek láthatóak.
A The Wall Street Journal becslése szerint Oroszország havonta 500 Sahíd típusú drónt gyártana, ám a most indított drónok száma arra utal, hogy más típusokról van szó az Aersocan gyártásában.
Köztük az Izdelie Product 54-es drónról, amelynek hatótávolsága meghaladja a 200 kilométert is, és arra tervezték, hogy megsemmisítse az ellenséget és annak katonai felszerelését. A „Product 52” és a „Product 53” pedig a Lancet taktikai kamikazedrón két változata, valamint a „Product 55”, amely pedig egy FPV- (belső nézetű) „zavaró” kamikazedrón. De az orosz médiában felröppent a Gerbera nevű orosz drón bevetésének híre is (kisebb, mint a Sahíd, és más konfigurációval rendelkezik), vele eltereléseket és felderítéseket lehet végezni.
Η Ρωσία παρουσιάζει νέα Drones ITALAMS
— untold (@untold_23) September 21, 2023
Εικόνες από την αναφορά του Alexander Rogatkin με το νέο drone καμικάζι μεγάλης εμβέλειας Izdelie-54 Italmas.
Το μαχητικό drone φέρει ισχυρή κεφαλή, δεν είναι ηλεκτρικό όπως το Lancet, αλλά είναι εξοπλισμένο με κινητήρα εσωτερικής καύσης⬇️ pic.twitter.com/sDubLMjJ1Z
Ugyancsak beszélnek a – és ezt tartják a legaggasztóbbnak – az új, nagy hatótávolságú orosz G3-as modellről, amely az amerikai Reaper drónhoz hasonló képességekkel rendelkezik, és 50 kilogrammos robbanófejjel, továbbá 2000 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik. Ez a Reuters szerint nem csak kínai alkatrészeket használ, hanem egy kínai gyárban fogják gyártani.
Ukrajna eddig sikeresen visszaverte havi 400-600 Sahíd támadását, de ennek két-háromszorosát visszaverni a föld-levegő rakéták fogyatkozó készleteivel már nagyobb kihívás lesz. Amennyiben az FPV elfogórakéták – amelyek az orosz felderítő drónok ellen is hatásosnak bizonyultak – a Sahíd ellen is hatásosnak bizonyulnak, akkor megváltoztatják a játékszabályokat.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankciókat jelentett be hét személy és két csoport ellen, akik kapcsolatban állnak az Evil Corp nevű oroszországi kiberbűnöző csoporttal – írja a The Kyiv Independent.
A Pénzügyminisztérium szankciói egybeestek az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának vádemelésével az Evil Corp egyik tagja ellen, valamint az Egyesült Királyság és Ausztrália további intézkedéseivel.
A Külügyminisztérium szóvivője, Matthew Miller szerint az Evil Corp felelős a Dridex nevű, rosszindulatú program fejlesztéséért és terjesztéséért, amelyet számítógépek megfertőzésére, így bankok és más pénzintézetek bejelentkezési adatainak begyűjtésére használtak több mint 40 országban. Nagyságrendileg 100 millió dolláros kárt okoztak az amerikai és nemzetközi pénzügyi intézményeknek és ügyfeleiknek.
Az Evil Corp vezetőjét és alapítóját, Maksim Yakubetset először 2019-ben szankcionálta a Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC). Ezzel egy időben az Igazságügyi Minisztérium vádat emelt Yakubets és egy másik Evil Corp-tag ellen, és 5 millió dollár jutalmat ajánlott fel elfogásukért.
A Pénzügyminisztérium információi szerint Yakubets és más Evil Corp tagjai kapcsolatban állnak orosz politikusokkal és más kormányzati szereplőkkel. Yakubets az Orosz Nemzeti Mérnöki Társaságnál (NIK) is alkalmazott, amelyet a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint „fedőszervként használ az Evil Corphoz köthető, folyamatban lévő bűnözői tevékenységéhez”.
Az Egyesült Királyság Nemzeti Bűnüldözési Ügynöksége azt is közölte, hogy az egyik újonnan szankcionált Evil Corp-tag, Eduard Benderszkij, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt tagja.
Október 2-án hajnalban az orosz egységek irányított légibombákkal támadták meg Harkiv térségét – több ember megsérült, tűz ütött ki számos helyen, továbbá garázsok rongálódtak meg – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Az oroszok hajnali 4 óra környékén találtak el egy páncéltörő rakétát Harkiv kerületében. Derhacsiban garázsok sérültek meg, áldozatokról egyelőre nincsenek információk, de öt ember, köztük egy 14 éves fiú repeszsebeket szenvedett.
Ezen kívül az oroszok nem sokkal a Derhacsit ért támadás után légvédelmi ágyúkkal csaptak le Malodanyliva falura, ahol egy csaknem 1 hektáros füves terület kapott lángra.
A hétvégén leesett a hó a Kárpátokban, ezt felhasználva az ukrán állami határőrség a hadköteles korú illegális határátlépőkkel szemben ezzel próbál félelmet kelteni – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A határőrség a havas Kárpátokban készült fotókkal arra figyelmezteti a határsértőket, hogy veszélyes nekivágni a hegyeknek. Egy konkrét esetről is megosztottak információkat, valamint felvételeket, ugyanis két fiatalemberre bukkantak, akik már napok óta bolyongtak az erdőben és kihűltek, legyengültek.
Arra számítanak Ukrajnában, hogy a hideg őszi, téli idő beálltával visszaeshet az illegális határátlépések száma szemben a nyári, mindennapos határsértésekkel, amelynek következtében sokan a Tiszában lelték halálukat.
Magyarország területére október 1-jén 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4795 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4006 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Zoran Milanovics horvát elnök nem adta beleegyezését ahhoz, hogy Horvátország katonákat küldjön a NATO Ukrajnát támogató missziójába.
Az államfő kedden a Facebook-oldalán közzétett videóban elmondta: az Ukrajna elleni orosz agresszió elfogadhatatlan, és sérti a nemzetközi jogot, amelyet mindenkinek el kell ítélnie, Horvátországnak pedig minden lehetséges humanitárius segélyt meg kell adnia a háborúban álló országnak. Ugyanakkor megjegyezte: bár Ukrajna hatalmas katonai segélyt kap, a háború vége nem látszik, viszont fennáll annak a veszélye, hogy átterjed Ukrajna határain túlra.
A köztársasági elnök és egyben valamennyi horvát állami intézmény feladata is megvédeni Horvátországot a háborútól, és megtenni minden intézkedést annak érdekében, hogy távol tartsa az országot a háborús konfliktusoktól − hangsúlyozta Milanovics.
Hozzátette: éppen ezért nem járult hozzá ahhoz a döntéshez, hogy a horvát fegyveres erők tagjai részt vegyenek a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott segítségben (NSATU), elsősorban a horvát érdekek védelme miatt, és annak érdekében, hogy megvédje az országot egy esetleg háborús konfliktustól.
Egy orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel nyolc lőszerraktárt, egy harckocsit, hét páncélozott harcjárművet, egy 155 milliméteres önjáró és négy vontatott tarackot, három amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá 31 repülőgép típusú drónt.
Az orosz védelmi minisztérium a Kurszk irányában elszenvedett ukrán anyagi veszteségek között sorolt fel még két harckocsit és három páncélozott harcjárművet is. Moszkva szerint a régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk során több mint 19 250 embert, 135 harckocsit, 65 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 859 páncélozott harcjárművet, 569 gépkocsit, 155 tüzérségi löveget és 33 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a belügyminisztériummal és a Nyomozó Bizottsággal (SZK) együttműködésben ukrán terrorszervezetek 39 olyan támogatóját vették őrizetbe, akik gyerekeket és tinédzsereket uszítottak iskolák és vallási intézmények elleni erőszakra. Az elfogott személyek életkora 14 és 35 év között van. Az orosz hatóságok akciója 78 régióban „destruktív online csoportok” 252 tagját érintette, köztük 156 fiatalkorút.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Krutij Jar és a Harkiv megyei Visnyeve települést – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A Rosszija 1 állami televízió esti híradója felvételeket mutatott be arról, hogy
az orosz Csendes-óceáni Flotta tengerészgyalogosai kitűzték az orosz trikolórt a háború kezdete óta ostromlott Vuhledar város önkormányzatának épületén.
A TASZSZ hírügynökség orosz biztonsági szervekre hivatkozva azt írta, hogy az ukrán erők „szétszórt csoportjai” nem képesek tartani a védelmet a donyecki régióban található város központjában, és arra kényszerültek, hogy feladják állásaikat. A tájékoztatás szerint az ukrán fél számos súlyos sebesültet hagyott hátra.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője óvta a sajtót attól, hogy elhamarkodott jelentéseket tegyenek közzé az orosz hadsereg vuhledari sikereiről. Azt javasolta az újságíróknak, hogy várják meg az orosz védelmi minisztérium hivatalos tájékoztatását a magaslaton fekvő település bevételéről.
Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négynél számolt be előretörésről.
A tárca közölte, hogy Ukrajnában 14 ellentámadást vertek vissza, Kurszk megyében pedig két ellentámadási és két – a határon át tervezett – betörési kísérletet hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 2200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig több mint 340.
A moszkvai katonai tárca délután bejelentette, hogy az orosz hadsereg a Herszon megyei Velika Olekszandrivkában Iszkander műveleti-harcászati rakétával mért csapást az ukrán haditengerészet 37. tengerészdandárjának parancsnokságára, amelynek következtében mintegy hatvanan életüket vesztették.
Orosz fegyveresek nemrég 16 ukrán hadifoglyot végeztek ki Pokrovszkij körzetben – közölte az ukrán főügyészség az UNIAN értesülései szerint.
Megjegyzik, hogy 2024. október 1-jén délután több Telegram-csatornán is közzétettek egy videót, amelyen 16 ukrán hadifogoly valószínűsíthető kivégzését filmezték le az Orosz Föderáció fegyveres erőinek képviselői. Az oroszok ezzel háborús bűncselekményt követtek el a Pokrovszki járás Nyikolajevka és Szuhoj Jar falvainak területén – áll a jelentésben.
A nyilvánosságra hozott videón rögzítették, ahogy az ellenséges AFU-katonák ellenőrzése alatt foglyul ejtett katonák kijöttek egy erdei tisztásról. Miután felsorakoztak egy sorba, a megszállók szándékosan tüzet nyitottak rájuk, hogy megöljék őket. A sebesülteket, akik életjeleket adtak magukról, közvetlen közelről, géppisztolylövéssel ölték meg
– áll a közleményben.
Egyes vélemények szerint az ilyen akciók a genfi egyezmények cinikus és súlyos megsértését jelentik, és komoly nemzetközi bűncselekménynek minősülnek. Andrij Kosztyin főügyész szerint ez az ukrán hadifoglyok kivégzésének legtömegesebb ismert esete a frontvonalon.
És ez egy újabb bizonyíték arra, hogy a foglyok megölése és kínzása nem véletlen, hanem az orosz katonai és politikai vezetés céltudatos politikája
– mondta.
A Donyecki Regionális Ügyészség eljárási útmutatása alapján előzetes vizsgálat indult a háborús törvények és szokások megsértésének ténye miatt, előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal párosulva. Jelenleg intézkedéseket tesznek a közzétett anyag ellenőrzésére. A bűncselekmény valamennyi körülményének megállapítására irányuló nyomozati és házkutatási cselekmények megkezdődtek.
Kedves olvasóink!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!