Giorgia Meloni kormányfő azonnali nemzetbiztonsági ülést tartott a közel-keleti konfliktus súlyosbodása miatt a helyzet értékelésére és az esetleges következmények felmérésére – számolt be a római miniszterelnöki hivatal.
A kedd esti találkozón a kormány képviseletében Antonio Tajani külügyminiszter, Guido Crosetto védelmi miniszter és a titkosszolgálatokért is felelős Antonio Mantovano miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár vett részt. Jelen volt Luca Ferrari, Olaszország izraeli nagykövete, valamint más titkosszolgálati vezetők, diplomáciai tanácsadók.
A hivatal közleményében azt írta, az olasz kormány képviselői elítélték Irán Izrael elleni támadását, mély aggodalmukat fejezték ki a konfliktus fejleményei miatt, és felhívást intéztek a térség összes politikai vezetőjéhez a helyzet további súlyosbodása elkerülése érdekében.
Róma szorgalmazta, hogy az ENSZ mérlegelje a térségbeli Unifil békefenntartó misszió mandátumának megerősítését a Libanon és Izrael közötti határ védelmének biztosítására. Az olasz kormány ezzel egy időben
tűzszüneti megállapodást és az izraeli túszok szabadon engedését sürgette.
A találkozót megelőzően Giorgia Meloni a libanoni kormányfővel, Najib Mikatival telefonon egyeztetett. A G7-csoport soros elnökeként az olasz miniszterelnök megerősítette a konfliktus megállítására tett erőfeszítéseket.
Antonio Tajani a Rete4 olasz televízió csatornának nyilatkozva nem tagadta, hogy a közel-keleti helyzet „felébresztheti a nyugaton alvó terrorista sejteket”. Hozzátette, hogy Olaszországban a lehető legmagasabb biztonsági készültség van érvényben, és minden szükséges lépést megtettek az esetleges terrorista támadások megelőzésére.
Róma rendőrparancsnoka betiltotta az október 5-re tervezett palesztinbarát tüntetést, amely a Hamász terroristaszervezet egy évvel ezelőtti Izrael elleni támadására akart emlékezni. A hatóságok számos más városban sem engedélyeztek hasonló utcai megmozdulást.
Matteo Piantedosi belügyminiszter hangoztatta, hogy a véleménynyilvánítás alkotmányos jogának tiszteletben tartásával tüntetést szinte soha nem szoktak betiltani, de „az október 7-i tömegmészárlás megünneplése elfogadhatatlan” – írta az MTI.
A közösségi médiában is terjed egy felvétel Izrael szerda hajnali, Bejrút elleni csapásainak egyikéről.
🇱🇧 Strike on Beirut. pic.twitter.com/qVAzkUixuQ
— DD Geopolitics (@DD_Geopolitics) October 2, 2024
Mint írtuk, Izrael legalább öt támadást intézett a város déli, külvárosi részére. A támadás következtében több helyen tűz ütött ki, de áldozatokról egyelőre nem tudni.
A The Guardian arról számolt be, hogy a Reuters korábbi felvétele szerint sűrű füst terjengett a libanoni főváros fölött.
🚨 #AlertaADN
— adn40 (@adn40) October 2, 2024
Fuerzas de Defensa de Israel emiten alerta de desalojo a residentes de los suburbios del sur de Beirut, debido a que realizan operaciones de ataque contra objetivos de la organización "Hezbolá"
📹: Reuters https://t.co/SWaidJ5vC7 pic.twitter.com/5VsLAelAzN
Az Egyesült Államok és az arab világ diplomatái attól tartanak, hogy Izrael csapást mérhet Iránon belül az ország nukleáris létesítményei ellen. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és az Európai Unió vezető tisztviselői mind elítélték Irán Izrael elleni támadásait és a tágabb régióra nézve lehetségesen katasztrofális következményekre figyelmeztettek – írja a CNN.
Keir Starmer brit miniszterelnök elítélte, hogy az iráni rezsim „kísérletet tesz arra, hogy ártatlan izraelieknek ártson” és eszkalálja a helyzetet a Közel-Keleten.
Izrael csapást mért Bejrútra szerda hajnalban, a Reuters élő felvétele szerint még mindig sűrű füst terjeng a libanoni főváros fölött – számolt be a The Guardian.
A lap azt írja, Izrael legalább öt támadást intézett a város déli, külvárosi részére. A támadás következtében több helyen tűz ütött ki, de áldozatokról egyelőre nem tudni.
A libanoni egészségügyi minisztérium adatai szerint a keddi támadásnak eddig ötvenöt halottja van.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Irán „nagy hibát követett el ma este, és meg fog fizetni érte” – írja a BBC.
A kabinet ülésének megnyitóján az izraeli miniszterelnök azt mondta, Irán „nem érti”, hogy országa eltökélt szándéka, hogy megtorolja a támadást.
Meg fogják érteni. Ki fogunk tartani az általunk felállított szabály mellett: aki megtámad minket – azt mi is megtámadjuk
– mondta.
A brit fegyveres erők részt vettek a közel-keleti helyzet eszkalációjának megakadályozását célzó erőfeszítésekben kedd este – mondta az Izrael elleni iráni rakétatámadás után néhány órával a brit védelmi miniszter.
John Healey a védelmi tárca által szerda hajnalban ismertetett közleményében azonban nem részletezte, hogy Nagy-Britannia pontosan milyen módon vett részt az iráni támadás elhárításában, de köszönetet mondott a műveletben részes összes brit katonának az általuk tanúsított bátor helytállásért és professzionalizmusért (korábban a brit légierő játszott szerepet a tavaszi iráni támadás kivédésében).
Healey kihangsúlyozta: London maradéktalanul támogatja Izrael jogát arra, hogy megvédje az országot és lakosságát a fenyegetésektől.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök nem sokkal korábban, a Downing Street-i kormányfői hivatalban tartott kedd esti sajtótájékoztatóján még nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy London hajlandó-e katonai erővel Izrael védelmére kelni, és ha igen, ez megtörtént-e a keddi iráni rakétatámadás idején. Starmer csak annyit mondott, ha lesz bármilyen érdemi közölnivaló ezzel kapcsolatban, azt a kormány „megfelelő időben közzéteszi”.
Kijelentette ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia támogatja Izrael jogát az önvédelemhez.
London a múlt héten 700 fős brit katonai kontingenst vezényelt az RAF ciprusi támaszpontjára. A brit külügyi tárca akkori tájékoztatása szerint a kontingens parancsnoksága készenléti terveket állít össze „lehetséges forgatókönyvek egész sorának megvalósulása esetére” – emlékeztetett az MTI.
Rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szerdán az Izrael területe ellen intézett átfogó iráni rakétatámadás nyomán. A tanácskozás Franciaország és Izrael kezdeményezésére jött létre.
Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete a BT-hez intézett levelében úgy fogalmazott, az iráni rakétatámadás bizonyítja, hogy Irán új elnökének „mosolyoffenzívája” mögött nincs valós szándék, az országban pedig az igazi döntéseket a Forradalmi Gárda és a legfőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah hozza.
Amír Iraváni, Irán ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ főtitkárának írt levelében önvédelmi akciónak minősítette a rakétacsapást, amit Izrael „agresszív lépéseivel” magyarázott. Ezzel együtt arra figyelmeztette Izraelt, hogy amennyiben válaszcsapást indít, akkor a teheráni viszontválasz erőteljesebb lesz, mint a kedden végrehajtott akció.
Mint arról korábban az Index is beszámolt, Joe Biden elnök a támadást követően megismételte, hogy az Egyesült Államok minden támogatást megad Izrael számára, és közölte, hogy saját stábjával egyeztet a megfelelő válaszlépésről amerikai részről.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter telefonon egyeztetett Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel – közölte Pat Ryder, a Pentagon szóvivője, hozzátéve, hogy a két fél között megbeszélések zajlanak a következő lépésekről. Megismételte: az amerikai törekvések arra irányulnak, hogy elkerüljék a további eszkalációt, és diplomáciai rendezést sürgetett – írta az MTI.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kedden este a z Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy rakéták érkeztek Iránból Izraelbe. Az Index szerdán folyamatosan frissülő, percről percre tudósításában követi végig a Közel-Keleten zajló történéseket.
Tartsanak velünk!