A magyar kormány a Hungary Helps Programon keresztül százezer eurós gyorssegélyt nyújt a libanoni belső menekültek ellátásához – jelentette be Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára szerdán a Facebook-oldalán.
Az államtitkár a videóban elmondta: aggodalommal figyelik a közel-keleti eszkalációt, amely egyre inkább kiterjed Libanon déli részére – közölte az MTI.
Libanoni partnereink egyre súlyosbodó humanitárius válságról számolnak be az országban: százezrek menekülnek az ország északi részére, hátrahagyva otthonaikat. Az ő elszállásolásuk nem megoldott, tömegek tartózkodnak a szabad ég alatt ellátás, gyógyszer, élelmiszer nélkül. Nagyon sokan vannak Libanonban kritikus helyzetben
– tette hozzá.
Közölte: a humanitárius helyzetre válaszul a Hungary Helps Program keretében százezer eurós gyorssegélyről döntöttek.
Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője ma Teheránban találkozott az ország vezetésének egy csoportjával – közölte a BBC.
A regionális feszültségért és háborúkért „az Egyesült Államokat és néhány európai országot” okolta, amelyek „hamisan azt állítják, hogy békét és nyugalmat hoznak a térségbe”. Közölte, hogy „el kell tűnniük” a térségből, hogy a térség országai békében élhessenek.
Elmondta, hogy „gyászol” Hasszán Naszrallah Hezbollah-vezér halála miatt, de nem halasztotta el találkozóját, mert Irán gyászának „éltető és hajtó” ereje van.
Észak-Izraelben ma reggel rakétatűzre figyelmeztető szirénák szólaltak meg – közölte a BBC.
Az Izraeli Védelmi Erők riasztást adtak ki a Haifa és Nyugat-Galilea környéki településekre az izraeli–libanoni határ közelében.
A mai nap folyamán eddig mintegy 100 rakétát lőttek ki Észak-Izraelre – jelentette az izraeli média a hadseregre hivatkozva.
Izraeli tisztviselők szerint az ország napokon belül „jelentős megtorló választ” fog adni a keddi rakétatámadásra, amely az Iránon belüli olajtermelő létesítményeket és más stratégiai fontosságú helyszíneket is célba vehet – írja az Axios.
Sok izraeli tisztviselő Irán olajipari létesítményeit tartja valószínű célpontnak, de egyesek szerint a célzott merényletek és az iráni légvédelmi rendszerek kiiktatása is lehetséges.
Az izraeli biztonsági kabinet kedden egy Jeruzsálem melletti föld alatti kormánybunkerben ült össze. Az ülés akkor kezdődött, amikor az iráni ballisztikus rakéták első hulláma elindult Izrael felé.
A lap forrásai szerint az egyik ok, amiért nem született döntés a kabinet ülésén, az az, hogy az izraeli tisztviselők konzultálni akarnak a Biden-kormányzattal.
A Hezbollah libanoni síita milícia újabb rakétatámadásai érték Észak-Izraelt – írta az MTI az IDF közlése alapján.
A szervezet szerda reggel számos rakétával támadta meg a határ közelében fekvő falvakat, amelyeknek a lakosait már tavaly ősszel evakuálták a Hezbollah támadásai miatt. Egy szélesebb északi sávban még lakhelyükön élnek az emberek, őket most a polgári védelem felszólította, hogy a rakéták miatt maradjanak az óvóhelyek közelében.
Hozzátették: Izraelben a kedd esti iráni rakétatámadás egyetlen halálos áldozata egy Számeh Alaszli nevű, 37 éves gázai férfi, aki Ciszjordániában tartózkodott, amikor egy ott becsapódó rakéta megölte.
A hivatalos információk szerint az IDF katonái a ciszjordániai Hebron egyetemi negyedében őrizetbe vették a kedd esti jaffai terrortámadás egyik elkövetőjének családtagjait, házkutatást tartottak náluk, és előkészítették az épületet arra, hogy lerombolják, amint ezt terroristák házaival szokták. A jaffai támadásnak hét halálos áldozata van.
Az iráni rakétatámadás okozta lökéshullámok házakat rongáltak meg Izrael középső részén – közölték szerdán az ország hatóságai a CNN szerint.
Hod Hasharon városának tisztviselői mintegy 100 érintett háztartásnak nyújtottak segítséget – közölte az önkormányzat, hozzátéve, hogy sérültekről nem érkezett jelentés.
A Közel-Keleten egyre növekszik a feszültség, miközben izraeli tisztviselők „hadüzenetként” emlegetik az iráni támadást. Minderről itt számoltunk be bővebben.
Franciaország katonai erőforrásokkal támogatja az iráni fenyegetés leküzdését – közölte a francia elnökség a Reuters szerint.
Franciaország elkötelezett Izrael biztonsága iránt, ezért ma katonai erőforrásokat mozgósítottunk az iráni fenyegetés elhárítására
– írta közleményében a francia Biztonsági Tanács, majd Emmanuel Macron francia elnök megismételte az ország követeléseit, „hogy a Hezbollah hagyjon fel az Izrael és lakossága elleni terrorista akciókkal”.
Arról viszont egyelőre nem nyilatkoztak, pontosan milyen katonai segítséget nyújtottak Izraelnek.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) újabb figyelmeztetést adott ki mintegy 25 dél-libanoni falu lakosságának az evakuálásra – közölte a BBC.
Az IDF arab nyelvű szóvivőjének, Avichay Adraeenek a közösségi médiában közzétett figyelmeztetése azután érkezett, hogy jelentések érkeztek a Dél-Libanonon belüli harcokról.
Az érintett libanoni lakosokhoz szólva Adraee azt mondta, hogy az izraeli hadseregnek nem áll szándékában bántani őket, és azonnal el kell hagyniuk a területet az Avali folyótól északra, hogy „megmentsék az életüket”.
A világ vezetői azonnal összehívták védelmi tanácsaikat, ebből pedig Magyarország sem maradt ki. A részletekről ebben a cikkben írtunk.
Irán csütörtök reggelig meghosszabbítja légterének lezárását – közölte a CNN.
„A repülések biztonságának és a térségben uralkodó körülmények fenntartása érdekében holnap reggel 5 óráig minden járatot törölnek az ország egész területén” – jelentette az iráni Mehr hírügynökség a Polgári Repülési Szervezet szóvivőjét idézve.
Az iráni polgári légi közlekedési szervezet eredetileg kedden késő este jelentette be, hogy szerda reggelig országszerte minden járatot törölnek.
Néhány órára pánikba estek a tőzsdei kereskedők a nyílt iráni–izraeli háború hírére kedden. Felszökött az olaj ára és estek a részvények, az arany árfolyama pedig mindenkori rekordját ostromolta. Meglepő módon a részvények közül a legnagyobb kárt a technológiai szektor szenvedte el. Idővel valamelyest megnyugodtak a piacok és az olaj ára például korrigálásba kezdett – írja a Világgazdaság.
A lap szerint a befektetők nem attól tartanak, hogy Irán rakétái károkat okoznak a zsidó állam területén, hanem Izrael reakciójától. Mivel Irán kőolajexportáló ország, egy izraeli válaszcsapás csökkentheti az olajexportot és ezzel együtt veszélyeztetheti a világ energiaellátását.
Izrael úgy tudja a legjobban meggyengíteni Iránt, ha kárt okoz az olajiparában, ami a perzsa ország bevételének felét biztosítja. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy az iráni olajexport nagy része Kínába, a „világ gyártóhelyiségébe” irányul. Egy izraeli támadás ráadásul a közel-keleti térség tankerforgalmát is megzavarhatja.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy „további erők” csatlakoznak „a Hezbollah célpontjai elleni korlátozott, helyi, célzott rajtaütésekhez” Dél-Libanonban – írja a BBC.
Az IDF szerint a 36. hadosztályból és más erőkből is fognak csatlakozni a libanoni szárazföldi művelethez.
Korábban a Hezbollah közölte, hogy szerdán visszavert egy izraeli szárazföldi támadást egy dél-libanoni határ menti faluban. Az izraeli hadsereg ezt nem kommentálta.
Irán először használt hiperszonikus rakétákat Izrael elleni csapásaiban – írja a Hindustan Times.
A jelentések szerint a támadásban Fattah–2 hiperszonikus rakétákat használtak az izraeli radarok megkerülésére.
A hiperszonikus rakéták a hangsebesség ötszöröse és 25-szöröse között repülhetnek.
Teherán tavaly júniusban mutatta be első ilyen rakétáját – a Fattah–1-et –, a Fattah–2-t pedig novemberben.
Hét ember meghalt és legalább nyolc megsebesült egy lövöldözéses és késeléses terrortámadásban Jaffában kedd este – közölte az izraeli rendőrség. Az esetet a The Times of Israel a legutóbbi évek egyik legsúlyosabb terrortámadásának nevezte.
A lőfegyverrel és késsel elkövetett támadás percekkel azelőtt történt, hogy Irán rakétatámadást indított Izrael ellen. Egy helyi biztonsági alkalmazott és fegyveres civilek „semlegesítették” a két terroristát.
Eddig az egyik áldozatot sikerült azonosítani. Ő a harmincéves Shahar Goldman, aki tavaly házasodott és hivatásos táncos volt.
Shahar Goldman, 30,
— Adin - עדין (@AdinHaykin1) October 1, 2024
One of the victims of the Tel Aviv terrorist attack pic.twitter.com/BYSFIBERqM
Izrael volt miniszterelnöke felszólította országát, hogy ragadja meg a támadás adta lehetőséget a megtorlásra, hogy eltávolítsa a hatalomból az iráni „terrorista rezsimet” – közölte a Sky News.
Naftali Bennett szerint Izraelnek „az elmúlt 50 évben ez a legnagyobb lehetősége arra, hogy megváltoztassa a Közel-Kelet arculatát”, és mivel a Hamász és a Hezbollah „megbénult”, Irán kiszolgáltatott.
Irán vezetése, amely korábban jól sakkozott, ma este szörnyű hibát követett el
– mondta Bennett az X-en.
Két robbanás történt Dániában, Izrael nagykövetsége közelében – számolt be szerda reggel a dán rendőrség.
A Reuters azt írja, a koppenhágai rendőrség jelenlegi információi szerint a robbanásokban senki sem sérült meg és egyelőre vizsgálják, milyen kapcsolat lehet az izraeli nagykövetség és az incidens között.
Két robbanás miatt vagyunk a Strandagervej/Lundevangsvej régióban. Senki sem sérült meg, a helyszínen előzetes vizsgálatokat végzünk
– írta X-en a koppenhágai rendőrség.
Vi er på baggrund af to eksplosioner tilstede i området Strandagervej/Lundevangsvej. Ingen er kommet til skade, og vi er i gang med de indledende undersøgelser på stedet. En eventuel forbindelse til den Israelske Ambassade, der ligger i området undersøges.
— Københavns Politi (@KobenhavnPoliti) October 2, 2024
A Palesztina Hangja hivatalos palesztin rádió beszámolója szerint több mint harmincan meghaltak, miután Izrael légicsapást mért egy iskolára Gázában.
A BBC azt írja, az Al-Bureij előkészítő iskolát
az izraeli hadsereg (IDF) szerint a Hamász az Izrael elleni támadások tervezésére használta.
Az izraeli hadsereg azt is közölte, hogy hírszerzési információk alapján hajtották végre a csapást a terroristák által használt épület ellen, és hogy a támadás előtt „Izrael lépéseket tett annak érdekében, hogy elkerüljék a civil áldozatokat”.
Ahogy arról az Index beszámolt, Izrael szerda kora reggel csapást mért Bejrút déli külvárosaira. Az ország a Hezbollahhoz tartozó katonai célpontokat támadta.
Az Egyesült Államokban nem sokkal Irán támadása után zajlott Tim Walz és JD Vance alelnökjelöltek vitája. Az első kérdés a Közel-Kelet aktuális kérdéseire vonatkozott; mindkét jelöltet arról kérdezték, hogy támogatnák-e vagy elleneznék, ha Izrael megelőző csapást mérne Iránra – írja a The Guardian.
Walz azt mondta, hogy Izrael önvédelmi képessége „abszolút alapvető”. Walz megjegyezte, hogy Trump korábbi kabinetfőnöke, John Kelly szerint a volt elnök „a legselejtesebb emberi lény, akivel valaha találkozott”, és hogy Trump védelmi titkárai és nemzetbiztonsági tanácsadói „azt mondták, hogy a Fehér Ház közelében sem kellene lennie”.
Vance a maga részéről azt mondta, hogy Donald Trump „következetesen biztonságosabbá tette a világot”, és hogy elnökként felismerte, hogy „békét kell teremteni az erővel”.
Vance szerint Izraelnek mindent meg kell tennie, hogy országa biztonságban legyen. Hozzátette: „Támogatnunk kell szövetségeseinket, bárhol is legyenek, amikor a rossz oldal ellen harcolnak.”
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter elmondta, hogy beszélt Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel, aki elmondta neki, hogy az iráni támadás „felháborító agresszió” volt.
Kölcsönösen összehangolva megvédtük Izraelt az Irán által indított közel 200 ballisztikus rakétával szemben, és elköteleztük magunkat, hogy továbbra is szoros kapcsolatban maradunk
– írta az X-en.
Lloyd támogatásáról biztosította az amerikai erőket, akik „segítettek életeket menteni, és továbbra is támogatják Izrael védelmét és megakadályozzák a konfliktus kiszélesedését vagy eszkalálódását”.
I spoke with Israeli Minister of Defense Yoav Gallant today following today’s outrageous act of aggression by Iran against Israel. The Minister and I expressed mutual appreciation for the coordinated defense of Israel against nearly 200 ballistic missiles launched by Iran and…
— Secretary of Defense Lloyd J. Austin III (@SecDef) October 2, 2024
Giorgia Meloni kormányfő azonnali nemzetbiztonsági ülést tartott a közel-keleti konfliktus súlyosbodása miatt a helyzet értékelésére és az esetleges következmények felmérésére – számolt be a római miniszterelnöki hivatal.
A kedd esti találkozón a kormány képviseletében Antonio Tajani külügyminiszter, Guido Crosetto védelmi miniszter és a titkosszolgálatokért is felelős Antonio Mantovano miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár vett részt. Jelen volt Luca Ferrari, Olaszország izraeli nagykövete, valamint más titkosszolgálati vezetők, diplomáciai tanácsadók.
A hivatal közleményében azt írta, az olasz kormány képviselői elítélték Irán Izrael elleni támadását, mély aggodalmukat fejezték ki a konfliktus fejleményei miatt, és felhívást intéztek a térség összes politikai vezetőjéhez a helyzet további súlyosbodása elkerülése érdekében.
Róma szorgalmazta, hogy az ENSZ mérlegelje a térségbeli Unifil békefenntartó misszió mandátumának megerősítését a Libanon és Izrael közötti határ védelmének biztosítására. Az olasz kormány ezzel egy időben
tűzszüneti megállapodást és az izraeli túszok szabadon engedését sürgette.
A találkozót megelőzően Giorgia Meloni a libanoni kormányfővel, Najib Mikatival telefonon egyeztetett. A G7-csoport soros elnökeként az olasz miniszterelnök megerősítette a konfliktus megállítására tett erőfeszítéseket.
Antonio Tajani a Rete4 olasz televízió csatornának nyilatkozva nem tagadta, hogy a közel-keleti helyzet „felébresztheti a nyugaton alvó terrorista sejteket”. Hozzátette, hogy Olaszországban a lehető legmagasabb biztonsági készültség van érvényben, és minden szükséges lépést megtettek az esetleges terrorista támadások megelőzésére.
Róma rendőrparancsnoka betiltotta az október 5-re tervezett palesztinbarát tüntetést, amely a Hamász terroristaszervezet egy évvel ezelőtti Izrael elleni támadására akart emlékezni. A hatóságok számos más városban sem engedélyeztek hasonló utcai megmozdulást.
Matteo Piantedosi belügyminiszter hangoztatta, hogy a véleménynyilvánítás alkotmányos jogának tiszteletben tartásával tüntetést szinte soha nem szoktak betiltani, de „az október 7-i tömegmészárlás megünneplése elfogadhatatlan” – írta az MTI.
Kedden este Irán ballisztikus rakétatámadást indított Izrael ellen.
A közel-keleti konfliktus miatt három Emirates-járat Törökország felett visszafordult és Budapesten szállt le – számolt be kedd késő este a Budapest Airport az MTI-nek küldött közleményében.
A repülőtér azt írta, a gépek Dublinból, Düsseldorfból és Prágából indultak Dubajba, a három gép fedélzetén 1215 utas tartózkodik. Kiemelték: a járatokkal kapcsolatban a Budapest Airport szerda reggel tud bővebb információt adni.
Irán szerda hajnalban bejelentette, hogy „addig, amíg nem történik újabb provokáció, nem támadja tovább rakétákkal Izraelt” – számolt be a Reuters.
Izrael és az Egyesült Államok ugyanakkor válaszlépéseket ígért, Washington pedig kijelentette, hogy együttműködik régi szövetségesével és mindent megtesz annak érdekében, hogy Iránnak „súlyos következményekkel” kelljen szembenéznie a keddi támadás miatt.
Az akciónk befejeződik, hacsak az izraeli vezetés nem dönt úgy, hogy megtorlást kezdeményez. Ebben az esetben a válaszunk erősebb és erőteljesebb lesz
– írta Abbas Araghchi iráni külügyminiszter szerdán kora reggel az X-en közzétett bejegyzésében.
Earlier this evening, we exercised self-defense under Article 51 of the UN Charter, targeting solely military & security sites in charge of genocide in #Gaza and #Lebanon.
— Seyed Abbas Araghchi (@araghchi) October 1, 2024
We did so after exercising tremendous restraint for almost two months, to give space for a ceasefire in… pic.twitter.com/SJJrAhxIdN
Ahogy arról az Index beszámolt, Izrael szerda kora reggel csapást mért Bejrút déli külvárosaira. Az ország a Hezbollahhoz tartozó célpontokat támadta.
Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője adta ki a parancsot a rakéták Izraelre való kilövésére – erősítette meg a korábban napvilágot látott értesülést egy magas rangú iráni tisztviselő a Reutersnek.
Hozzátette, hogy Teherán „teljes mértékben készen áll bármilyen megtorlásra”.
Irán ENSZ-képviselete próbálta megmagyarázni az ország Izrael elleni mai rakétakilövéseit, válasznak nevezve azt Izrael „terrorcselekményeire” – írja a The Guardian.
A közösségi médiában is terjed egy felvétel Izrael szerda hajnali, Bejrút elleni csapásainak egyikéről.
🇱🇧 Strike on Beirut. pic.twitter.com/qVAzkUixuQ
— DD Geopolitics (@DD_Geopolitics) October 2, 2024
Mint írtuk, Izrael legalább öt támadást intézett a város déli, külvárosi részére. A támadás következtében több helyen tűz ütött ki, de áldozatokról egyelőre nem tudni.
A The Guardian arról számolt be, hogy a Reuters korábbi felvétele szerint sűrű füst terjengett a libanoni főváros fölött.
🚨 #AlertaADN
— adn40 (@adn40) October 2, 2024
Fuerzas de Defensa de Israel emiten alerta de desalojo a residentes de los suburbios del sur de Beirut, debido a que realizan operaciones de ataque contra objetivos de la organización "Hezbolá"
📹: Reuters https://t.co/SWaidJ5vC7 pic.twitter.com/5VsLAelAzN
Az Egyesült Államok és az arab világ diplomatái attól tartanak, hogy Izrael csapást mérhet Iránon belül az ország nukleáris létesítményei ellen. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és az Európai Unió vezető tisztviselői mind elítélték Irán Izrael elleni támadásait és a tágabb régióra nézve lehetségesen katasztrofális következményekre figyelmeztettek – írja a CNN.
Keir Starmer brit miniszterelnök elítélte, hogy az iráni rezsim „kísérletet tesz arra, hogy ártatlan izraelieknek ártson” és eszkalálja a helyzetet a Közel-Keleten.
Izrael csapást mért Bejrútra szerda hajnalban, a Reuters élő felvétele szerint még mindig sűrű füst terjeng a libanoni főváros fölött – számolt be a The Guardian.
A lap azt írja, Izrael legalább öt támadást intézett a város déli, külvárosi részére. A támadás következtében több helyen tűz ütött ki, de áldozatokról egyelőre nem tudni.
A libanoni egészségügyi minisztérium adatai szerint a keddi támadásnak eddig ötvenöt halottja van.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Irán „nagy hibát követett el ma este, és meg fog fizetni érte” – írja a BBC.
A kabinet ülésének megnyitóján az izraeli miniszterelnök azt mondta, Irán „nem érti”, hogy országa eltökélt szándéka, hogy megtorolja a támadást.
Meg fogják érteni. Ki fogunk tartani az általunk felállított szabály mellett: aki megtámad minket – azt mi is megtámadjuk
– mondta.
A brit fegyveres erők részt vettek a közel-keleti helyzet eszkalációjának megakadályozását célzó erőfeszítésekben kedd este – mondta az Izrael elleni iráni rakétatámadás után néhány órával a brit védelmi miniszter.
John Healey a védelmi tárca által szerda hajnalban ismertetett közleményében azonban nem részletezte, hogy Nagy-Britannia pontosan milyen módon vett részt az iráni támadás elhárításában, de köszönetet mondott a műveletben részes összes brit katonának az általuk tanúsított bátor helytállásért és professzionalizmusért (korábban a brit légierő játszott szerepet a tavaszi iráni támadás kivédésében).
Healey kihangsúlyozta: London maradéktalanul támogatja Izrael jogát arra, hogy megvédje az országot és lakosságát a fenyegetésektől.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök nem sokkal korábban, a Downing Street-i kormányfői hivatalban tartott kedd esti sajtótájékoztatóján még nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy London hajlandó-e katonai erővel Izrael védelmére kelni, és ha igen, ez megtörtént-e a keddi iráni rakétatámadás idején. Starmer csak annyit mondott, ha lesz bármilyen érdemi közölnivaló ezzel kapcsolatban, azt a kormány „megfelelő időben közzéteszi”.
Kijelentette ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia támogatja Izrael jogát az önvédelemhez.
London a múlt héten 700 fős brit katonai kontingenst vezényelt az RAF ciprusi támaszpontjára. A brit külügyi tárca akkori tájékoztatása szerint a kontingens parancsnoksága készenléti terveket állít össze „lehetséges forgatókönyvek egész sorának megvalósulása esetére” – emlékeztetett az MTI.
Rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szerdán az Izrael területe ellen intézett átfogó iráni rakétatámadás nyomán. A tanácskozás Franciaország és Izrael kezdeményezésére jött létre.
Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete a BT-hez intézett levelében úgy fogalmazott, az iráni rakétatámadás bizonyítja, hogy Irán új elnökének „mosolyoffenzívája” mögött nincs valós szándék, az országban pedig az igazi döntéseket a Forradalmi Gárda és a legfőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah hozza.
Amír Iraváni, Irán ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ főtitkárának írt levelében önvédelmi akciónak minősítette a rakétacsapást, amit Izrael „agresszív lépéseivel” magyarázott. Ezzel együtt arra figyelmeztette Izraelt, hogy amennyiben válaszcsapást indít, akkor a teheráni viszontválasz erőteljesebb lesz, mint a kedden végrehajtott akció.
Mint arról korábban az Index is beszámolt, Joe Biden elnök a támadást követően megismételte, hogy az Egyesült Államok minden támogatást megad Izrael számára, és közölte, hogy saját stábjával egyeztet a megfelelő válaszlépésről amerikai részről.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter telefonon egyeztetett Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel – közölte Pat Ryder, a Pentagon szóvivője, hozzátéve, hogy a két fél között megbeszélések zajlanak a következő lépésekről. Megismételte: az amerikai törekvések arra irányulnak, hogy elkerüljék a további eszkalációt, és diplomáciai rendezést sürgetett – írta az MTI.