új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az izraeli hadsereg (IDF) szerint csütörtökön mintegy 200 rakétát és több drónt lőttek ki Libanonból Észak-Izraelre – írja a The Times of Israel

    Sérültekről vagy nagyobb károkról nem érkezett jelentés.

  • A bukaresti kormány katonai repülőgéppel menekített ki Libanonból csaknem 70 román állampolgárt, akiket csütörtök este Marcel Ciolacu miniszterelnök és Angel Tilvar védelmi miniszter fogadott a Bukarest melletti légitámaszponton.

    A háború feje tetejére állította az életüket, de csaknem 70 gyermeket, nőt, öreget és súlyos egészségi gondokkal küzdő személyt ma hazahoztunk Libanonból. Románia sohasem hagyja magára bajba jutott állampolgárait

    – írta Marcel Ciolacu a Facebookon.

    A kormány közleménye szerint a közel-keleti biztonsági kockázatok miatt szükségessé vált humanitárius akciót a román külügyminisztérium kérésére egy katonai szállítógéppel bonyolította le a román védelmi minisztérium. A két tárca folytatni fogja a segítséget igénylő román állampolgárok hazaszállítását – ígérte a román kormányfő.

    A bukaresti külügyminisztérium kedden közölte: mobil konzuli missziókat küldött Bejrútba és Libanon más városaiba, hogy segítséget nyújtsanak az erre igényt tartó több mint ezer román állampolgárnak a térség mielőbbi elhagyásában.

  • Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette, hogy a szerdai dél-libanoni harcokban meghalt a 21 éves Ben Zion Falach kapitány – írja a The Times of Israel

    Halálával kilencre emelkedett az IDF áldozatainak száma a Hezbollah elleni dél-libanoni szárazföldi offenzívában.

  • Szíriai hírforrások értesülései alapján az izraeli légierő az orosz ellenőrzés alatt álló Hmejmin légibázist bombázta. Bár az izraeli hadsereg nem erősítette meg a tényt, videók is kiszivárogtak a támadásról.

    A beszámolók szerint helyi idő szerint 4 és 5 között 30 rakéta csapódott a bázis területére, az izraeliek nagyjából 45 percig bombázták a támaszpontot. A rakéták egy raktárépületet találtak el a reptéren.

    Az elhárításban egy orosz gépet és orosz csapatokat is bevetettek, ezt később orosz források is megerősítettek. A támadást az válthatta ki, hogy iráni gépek szálltak le a bázison, amik az izraeliek szerint fegyvert és lőszert, míg iráni források szerint humanitárius segélyt szállítottak a libanoni lakosságnak – számolt be az esetről a Portfolio

  • Nemrég legalább tíz rakétából álló sortüzet lőttek ki Libanonból az Izrael északi körzetében lévő Alsó-Galilea régió felé az izraeli hadsereg (IDF) szerint.

    A rakéták egy részét elfogták, a többi nyílt területen csapódott be. Sérültekről vagy nagyobb károkról nem érkezett jelentés – írja a The Times of Israel

  • A svéd hírszerző ügynökség, a Sapo szerint Iránnak köze lehet a héten Svédországban és Dániában lévő izraeli nagykövetségek körüli robbanásokhoz és lövöldözésekhez – írja a The Times of Israel

    A dán rendőrség közölte, hogy szerdán három svéd állampolgárt tartóztatott le, miután két, valószínűleg kézigránát okozta robbanás történt a koppenhágai izraeli nagykövetség közelében. Kedden a stockholmi izraeli nagykövetségen volt lövöldözés.

    Az iráni kapcsolatokról Fredrik Hallstrom, a Sapo ügynökség műveleti vezetője egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy „van néhány dolog, ami ebbe az irányba mutathat”, de egyelőre csak feltételezésekről beszélt. 

    Az SVT svéd televízió szerdán arról számolt be, hogy olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint a két legutóbbi nagykövetségi támadást a Foxtrot svéd bűnszövetkezet rendelte meg Irán megbízásából.

  • Firasz Abjád libanoni egészségügyi miniszter szerint több mint száz egészségügyi dolgozó, illetve tűzoltó van a halálos áldozatok között Libanonban. Hozzátette: e foglalkozási csoportok tagjai közül 220-an sebesültek meg – írta az MTI.

    A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy kilenc kórházat, 45 egyéb egészségügyi intézményt, és csaknem 130 mentő-, illetve tűzoltóautót ért találat. Kiemelete, hogy csak az utóbbi három napban több mint negyven egészségügyi dolgozó és tűzoltó vesztette életét. „Ez a nemzetközi jog és egyezmények megsértése, kétségtelenül háborús bűncselekmény” – tette hozzá.

    Hamis és ócska kifogás, illetve hazugság azt mondani, hogy ezeken a járműveken fegyverek voltak, mert ezt már hallottuk korábban a Gázai övezetből. Mennyi mártír, de nem láttunk semmiféle erőfeszítést, hogy megóvják a mentőszolgálatok tagjait

    – mondta. 

    Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója szintén azt sérelmezte, hogy csak az utóbbi 24 óra alatt izraeli légicsapásokban 28 egészségügyi dolgozó vesztette életét Libanonban.

    „Számos más egészségügyi dolgozó nem jelentkezik szolgálatra, és elmenekült abból a térségből, ahol dolgozik, éppen a bombázások miatt” – közölte Tedrosz online sajtótájékoztatóján. Mint mondta, mindez rendkívüli módon korlátozza az egészségügyi ellátás fenntarthatóságát és a tömeges sebesülések ellátását. Hozzátette, hogy a repülési tilalom miatt a WHO sem fogja tudni pénteken eljuttatni orvosi segélyszállítmányát Libanonba.

    Mint írtuk, a libanoni egészségügyi miniszter elmondása szerint 1974-en vesztették életüket az izraeli támadások kezdete óta, ebből 127 gyermek. 

  • Joe Biden amerikai elnök nem hiszi, hogy ma Izrael csapást mérne Iránra, miközben a térség feszülten várja a választ Teherán Izrael elleni nagyszabású rakétatámadására.

    Először is, mi nem »megengedünk« Izraelnek, hanem tanácsot adunk neki. És ma semmi sem fog történni

    mondta Biden a Fehér Házban újságíróknak, amikor arról kérdezték, megengedné-e Izraelnek, hogy megtorló csapást mérjen Iránra.

    Biden arról is beszélt, hogy Izrael az iráni olajlétesítmények elleni támadást fontolgatja. Arra a kérdésre, hogy Washington támogatna-e egy ilyen csapást, az amerikai elnök azt mondta: „Megvitatjuk ezt a kérdést.”

    A The Telegraph beszámolója szerint a Brent nyersolaj ára meredeken, 4 százalékkal megugrott Biden megjegyzéseit követően: hordónként több mint 76 dollár fölé emelkedett.

  • Az izraeli hadsereg (IDF) felvételeket tett közzé az etzioni (szám szerint 6.) dandárról, amely az elmúlt napokban Dél-Libanonban tevékenykedett – írja a The Times of Israel. 

    Jelenleg két IDF-hadosztály, a 36. és a 98. szolgál Dél-Libanonban, hogy felszámolják a Hezbollah ottani infrastruktúráját.

  • A dubaji székhelyű Emirates közölte, hogy a „regionális zavargások” miatt három napra törölte az Irakba, Iránba és Jordániába közlekedtetett járatait, miután egy Izraelre mért iráni rakétacsapás szélesebb körű háborútól való félelmet szított – írja a Times of Israel.

    „Az Emirates a regionális zavargások miatt október 4-én és 5-én minden járatot töröl Irakba (Bászra és Bagdad), Iránba (Teherán) és Jordániába (Ammán), illetve onnan (Ammán)” – közölte a légitársaság.

    Korábban Irán bejelentette, hogy a keddi támadás óta tartó rövid felfüggesztés után újraindultak a járatok.

  • A Hezbollah elmondása szerint bombát robbantott egy dél-libanoni faluban, ahová izraeli katonák próbáltak beszivárogni.

    A Telegramon közzétett közleményben az iszlám ellenállók arról számoltak be, hogy a támadók Maroun al-Rasz nyugati részén próbáltak átkelni, amikor a robbanás történt. Bár számokat nem közöltek, halottakról és sebesültekről beszéltek – írja a Sky News.

  • Izraeli harci repülőgépek a mai napon csapást mértek a Hezbollah hírszerzési és kommunikációs állásaira a libanoni fővárosban, Bejrútban – közölte a hadsereg.

    Az IDF szerint a célpontok között voltak a hírszerzési részleg operatív munkatársai, megfigyelő-berendezések, főhadiszállások és egyéb infrastruktúra.

    A csapásokról felvételeket tettek közzé – írja a Times of Israel.

  • A libanoni egészségügyi miniszter elmondása szerint 1974-en vesztették életüket az izraeli támadások kezdete óta, ebből 127 gyermek. Emellett Firassz Abjad 9384 sebesültről is beszámolt.

    A Hezbollah és az Izraeli Védelmi Erők tavaly október óta háborúznak egymással, azonban a zsidó állam betörése óta fokozódik a helyzet – írja a Sky News.

  • Libanon fegyveres ereje most először támadt az izraeli katonákra azóta, hogy a térségben egy évvel ezelőtt elindult az ellenségeskedés – számolt be egy libanoni védelmi forrás alapján a Sky News.

    A portál által közölt információk szerint a libanoniak egy rakétatámadás forrására lőttek, amely végzett az egyik katonájukkal. Korábban egy másik libanoni katona halt meg az izraeli támadásokban, aki a Vöröskereszt egyik mentőakciójában segédkezett.

    Ha a libanoni hadsereg valóban végrehajtotta ezt a csapást, akkor 

    ez az első alkalom, hogy az egy éve tartó, a Hamász Izrael elleni támadásával kezdődött konfliktusban az ország hadserege is fegyverhez nyúlt. 

    Ettől függetlenül Libanonból már eddig is napi rendszerességgel lőttek ki rakétákat, tüzérségi lövedékeket Izraelre – de ezen akciók mögött nem az ország hadserege, hanem a Hezbollah állt. 

    Izrael e hét elején kezdett korlátozott célú inváziót Libanon ellen, és azt is részletezték, hogy miért volt erre szükség. 

  • Az izraeli hadsereg (IDF) felhívta a figyelmet, hogy 25 dél-libanoni településen a civilek azonnali evakuálására van szükség, többek között a térség legnagyobb városában, Nabatiehben is − írta meg a Times of Israel.

    „A Hezbollah tevékenysége arra kényszeríti az izraeli hadsereget, hogy fellépjen ellene” − mondta Avichay Adraee ezredes, az izraeli haderő arab nyelvű szóvivője az X-en.

    „Az önök biztonsága érdekében azonnal ki kell üríteniük otthonaikat. Bárki, aki a Hezbollah ügynökeinek, létesítményeinek vagy fegyvereinek közelében van, veszélybe sodorja magát” − tette hozzá.

    Avichay Adraee szerint minden ház, amelyet a Hezbollah katonai célokra használ, célpont lehet.

    Az izraeli haderő azt állítja, hogy jelezni fogja a civileknek, ha visszatérhetnek otthonaikba. Szerdán hasonló figyelmeztetést adtak ki 24 másik településnek, kedden pedig 28-nak.

  • Sana   szír állami hírügynökség szerint a légvédelem szembeszáll az „ellenséges célpontokkal”, izraeli csapásokkal Damaszkusz közelében  − tájékoztatott a  Times of Israel .

    Robbanások hallatszottak Rif Dimashq kormányzóság nyugati részén, a libanoni határ közelében.

    A szír állításokat Izrael nem kommentálta .

  • A libanoni Vöröskereszt szerint egy izraeli támadás négy mentőst és egy libanoni katonát ölt meg, miközben a sebesülteket evakuálták délről − írta meg az AP News.

    A Tajbeh falu közelében lévő konvojt, amelyet libanoni csapatok kísértek, csütörtökön vették célba, annak ellenére, hogy a Vöröskeresztet az ENSZ békefenntartóival együtt koordinálják.

  • Az Európai Unió bejelentette, hogy további 30 millió euró (mintegy 12 milliárd forint) humanitárius segélyt nyújt Libanonnak az Izrael és a Hezbollah közötti harcok miatt – írja az MTI.

    Ma fokozzuk a libanoni népnek nyújtott humanitárius segélyünket. Új finanszírozásunk biztosítja, hogy a civilek sürgős segítséget kapjanak ebben a nagyon nehéz időszakban

     − hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Hozzátette, hogy rendkívül aggasztja a közel-keleti feszültség folyamatos eszkalációja. „Minden félnek mindent meg kell tennie az ártatlan civilek életének védelme érdekében” − jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.

    A legutóbbi uniós segélycsomag, a hétvégén bejelentett 10 millió eurón felül érkezik, az Európai Unió Libanonnak nyújtott humanitárius segítségnyújtása ebben az évben meghaladja a 100 millió eurót.

  • Bejrút Basura negyedében a helyi temetőt is találat érte az éjszakai izraeli légitámadás idején − tájékoztatott az al-Dzsazíra.

    Az izraeli hadsereget többször vádolták a temetők meggyalázásával a Gázai övezet ellen folytatott háború alatt, többek között temetők elbuldózerelésével.

    Januárban az Awqaf Palesztin vallási ügyek minisztériuma közölte, hogy több mint 2000 sírt rongáltak meg vagy semmisítettek meg az izraeli erők Gázában.

    Izrael tagadja, hogy a temetőket célozta volna meg.

  • A libanoni hadsereg közlése szerint egy katona meghalt, egy másik pedig megsebesült, miközben a libanoni Vöröskereszttel együtt mentési és evakuálási feladatot hajtottak végre a Marjeyoun körzetben lévő Taybeh városában – írja a Haaretz.

    További részleteket egyelőre nem közöltek.

  • Az iráni Forradalmi Gárda tanácsadója belehalt sérüléseibe, amelyeket a szíriai főváros, Damaszkusz ellen hétfőn végrehajtott izraeli légitámadásban szenvedett – írja a Haaretz az iráni Student News Network csütörtöki jelentése alapján.

    A tanácsadót Majid Divani néven azonosították, további részleteket nem közöltek.

  • A Hezbollah azt állítja, hogy visszaverte az izraeli hadsereg előrenyomulását a dél-libanoni határon − írta meg a Times of Israel.

    A libanoni központú szervezet szerint „tüzérségi tűzzel szorította vissza az izraeli erők támadási kísérletét Fatima kapujánál” egy nappal azután, hogy az izraeli hadsereg bejelentette, hogy nyolc katonájukat ölte meg a Hezbollah. Fatima kapuja az Izrael–Libanon határon található, Metula északi városa közelében.

    A zsidó állam hadereje nem kommentálta a Hezbollah állítását.

  • Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy Ravi Mustaha magas rangú Hamász-tisztviselőt, a Gázai övezet miniszterelnökét néhány hónappal ezelőtt megölték egy légicsapásban − írta meg a Times of Israel.

    A támadással a Hamász politikai vezetőit vették célba, amíg azok a Gázai övezet északi részén rejtőztek, egy alagútban. Az izraeli hadsereg leírása szerint az alagút „egy megerősített és felszerelt föld alatti tábor” volt, amely „a Hamász parancsnoki és irányító központjaként szolgált”.

    A Hamász nem erősítette meg a halálhírt, azonban az izraeli haderő szerint a Hamász eltitkolja veszteségeit, „hogy megelőzze a morál csökkenését”.

  • Az izraeli hadsereg közölte, hogy a Hezbollah mintegy 15 tagja halt meg egy dél-libanoni támadásban − írta meg a Sky News.

    Az Izraeli Védelmi Erők a Telegramon közzétett közleményében szerepel, hogy a harcosok egy Bint Dzsbeil-i önkormányzati épületre mért csapásban haltak meg. Az épületben működött a szervezet egy csoportja, és nagy mennyiségű fegyvert tárolt.

  • A libanoni külügyminiszter azt állítja, hogy Hasszán Naszrallah Hezbollah-vezér beleegyezett az Egyesült Államok és Franciaország által szorgalmazott 21 napos tűzszünetbe, néhány nappal azelőtt, hogy Izrael megölte egy Bejrút elleni nagyszabású támadásban − írta a The Guardian.

    „Libanon beleegyezett a tűzszünetbe, de egyeztetett a Hezbollahhal. A libanoni képviselőház elnöke, Nabih Berri konzultált a Hezbollahhal, és tájékoztattuk az amerikaiakat és a franciákat a történtekről. Ők pedig azt mondták, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is egyetértett a két elnök (Joe Biden és Emmanuel Macron) által kiadott nyilatkozattal” − közölte Abdallah Bou Habib libanoni külügyminiszter, majd hozzátette, hogy Amos Hochstein, a Fehér Ház vezető tanácsadója ezután Libanonba készült, hogy tárgyaljon a tűzszünetről.

    Maszúd Peszeskján iráni elnök vasárnap azt nyilatkozta, hogy Irán azért tartózkodott a Hamász-vezér Iszmail Haníje izraeli meggyilkolása miatti megtorlástól, mert „teljesen hamis” amerikai és európai ígéretek szerint a gázai tűzszünet küszöbön áll. „Ha több időt adunk az ilyen bűnözőknek, azzal csak felbátorítjuk őket, hogy még több atrocitást kövessenek el” − mondta az iráni elnök egy kabinetülésen.

  • Az Amerikai–Iszlám Kapcsolatok Tanácsa (CAIR), egy muszlim polgárjogi csoport bírálta az amerikai kormányt, amiért nem foglalkozik azzal, hogy Izrael amerikaiakat ölt meg Gázában és Libanonban. Erre a kritikára egy muszlim amerikai állampolgár halála után került sor − írta meg az al-Dzsazíra.

    „Csak a politika és a rasszizmus magyarázhatja a Biden-kormányzat undorító közömbösségét az izraeli kormány által meggyilkolt színes bőrű amerikaiakkal szemben”  áll a CAIR közleményében.

    „A Biden-kormányzat külpolitikai csapata minden tagjának szégyellnie kellene magát, amiért lehetővé tették Izrael háborús bűntetteit amerikai állampolgárok és számtalan más civil ellen. Nem várjuk el ettől a gyarló és cinkos kormánytól, hogy bármit is tegyen Kemal Jawad gyilkosainak felelősségre vonása érdekében, és nem kérjük tovább, hogy a tengerentúlon megölt amerikai muszlimokat olyan emberi lényekként kezeljék, akik megérdemlik az Egyesült Államok védelmét”  fogalmaztak.

  • Irán újra megnyitotta légterét a kereskedelmi járatok előtt, miután kedd este, az Izrael elleni ballisztikusrakéta-támadást követően elrendelte annak lezárását − írta meg a CNN.

    „A kedvező és biztonságos repülési feltételek biztosítása és a korlátozások megszüntetése után a légitársaságok ma reggel 5 órától folytathatnak repülési műveleteket” − közölte a polgári repülési szervezet szóvivője az Iszlám Köztársasági Hírügynökség (IRNA) csütörtöki jelentése szerint.

    A szervezet kedden késő este jelentette be, hogy szerda reggelig országszerte minden járatot törölnek, amit később csütörtök reggelig meghosszabbított.

  • Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön támogatásáról biztosította António Guterrest, miután Izrael nemkívánatos személlyé nyilvánította az ENSZ-főtitkárt − tájékoztatott az MTI.

    Josep Borrell a közösségi oldalán közzétett üzenetében azt írta, támogatja Guterrest „fáradhatatlan erőfeszítéseiben, hogy békét teremtsen minden konfliktusban, különösen a Közel-Keleten”.

    „Elítéljük az ENSZ-főtitkár ellen irányuló „indokolatlan támadásokat, valamint az ENSZ humanitárius alkalmazottai közötti, elfogadhatatlanul sok áldozatot” − fogalmazott az uniós diplomácia vezetője.

    Izrael külügyminisztere szerdán bejelentette, hogy a zsidó állam nemkívánatos személlyé nyilvánította az ENSZ-főtitkárt, mert nem ítélte el „egyértelműen” Irán előző napi, Izrael elleni súlyos rakétatámadását, és ezért a portugál politikus nem léphet be az országba.

  • Ismét megszólaltak a szirénák a Libanon északi határához közeli településeken, amik rakétatámadásra figyelmeztetnek. Riasztást adtak ki Szafed, Kadita, Birijeh és Dalton településeken − írta meg a Times of Israel.

  • A The New York Timesnak nyilatkozó elemzők szerint úgy tűnik, Izrael készen áll a megtorló válaszcsapásra és arra, hogy sokkal erőteljesebben sújtson le Iránra, mint eddig bármikor.

    A lap azt írja, hogy Izrael és Irán évekig kerülte a közvetlen konfrontációt, mivel a zsidó állam titokban szabotálta Teherán érdekeit, és meggyilkolta annak tisztviselőit anélkül, hogy vállalta volna a felelősséget, Irán pedig arra bátorította szövetségeseit, hogy támadják meg Izraelt, miközben maga ritkán tette ezt.

    Most úgy tűnik, a két ország kész megkockáztatni egy közvetlen, elhúzódó és rendkívül költséges konfliktust.

    Yoel Guzansky, egy korábbi magas rangú biztonsági tisztviselő, aki az izraeli Nemzetbiztonsági Tanácsban az Irán-stratégiát felügyelte, elmondta, hogy egyetértés van Izraelben a katonák, a védelmi szakértők, az elemzők és a politikusok között, hogy Izraelnek erővel kell válaszolnia Irán támadására.

    Irán a Tel-Aviv körüli városok elleni támadással olyan küszöböt lépett át, amelyet Teherán korábban soha, még a korábbi, áprilisi rakétatámadása alatt sem, amely légi támaszpontokat célzott, de polgári területeket nem.

    Izraeli és amerikai tisztviselők elmondták, hogy Izrael még nem döntött arról, hogy pontosan hogyan reagáljon, mivel ezt befolyásolja majd az Egyesült Államok által nyújtott támogatás mértéke. Azt is hozzátették, hogy mindez a rós há-sána, a zsidó újév ünnepe után válhat világossá, amely pénteken napnyugtáig tart.

    Izrael ellentámadása várhatóan sokkal erőteljesebb lesz, mint az iráni ballisztikus rakéták első, áprilisi sorozatára adott válasza.

    A médiaspekulációk ellenére Izrael jelenleg nem tervezi, hogy csapást mér Irán nukleáris létesítményeire, többek közt azért is, mert ezek közül sok mélyen a föld alatt van, és nehéz lenne amerikai támogatás nélkül támadásba venni őket.

    Andreas Krieg, a londoni King’s College hadviseléssel foglalkozó szakértője elmondta, Izrael mindig is azt vallotta, hogy „az ellenséget keményebben kell ütni, mint ahogyan azok téged ütnek”, ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte ez nem működik egy olyan rezsim esetében, mint Irán.