Magyarország területére 2024. október 19-én az ukrán-magyar határszakaszon 5508 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6288 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 19 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Folytatódnak az orosz oligarchák és üzletemberek ablakból történő kiesései Oroszországban. A hétvégén megtalálták a korábbi legnagyobb orosz energiavállalat, a Jukosz alelnökének, Mihail Rogacsovnak a holttestét a háza bejárata előtt – közölte vasárnapi cikkében a The Sunday Times.
Mihail Rogacsov az épület tizedik emeletén lakott, a sérülései alapján feltételezhetően nagy magasságból zuhant le.
Az orosz sajtó szerint öngyilkosságról van szó, a hírek arról szólnak, hogy rákos volt és búcsúlevelet is hagyott maga után, amelyet a rendőrség tanulmányoz.
Júliusban Valentina Bondarenko vezető orosz közgazdász esett ki az ablakából. Június elején holtan találták a 42 éves Artyom Bartenev orosz szövetségi bírót. A férfi 12 emeletnyit zuhant a lakása ablakából. Februárban pedig az orosz belügyminisztérium egyik vezérőrnagya, Vlagyimir Makarov vetett véget az életének minden előjel nélkül.
Tavaly szeptemberben halt meg a Moszkvai Repülési Intézet volt vezetője, Anatolij Gerascsenko, miután lezuhant a lépcsőn. Ivan Pecsorin üzletember holttestét pedig szeptember közepén találták meg a Japán-tengeren lévő Russzkij-sziget partjainál.
Arról, hogy korábban mely, Putyinhoz köthető oligarchák haltak meg rejtélyes körülmények között, és ezeknél a haláleseteknél milyen szerepe lehetett a Kremlnek, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
Salome Zourabichvili grúz elnök Tbilisziben, az ország Európai Unió felé való elmozdulását támogató nagygyűlésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz fordult, üzenetben kifejezve meggyőződését, hogy Ukrajna győzni fog – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál.
A grúz elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna harca az orosz agresszió ellen egyben harc Grúzia szabadságáért is.
„Szeretnék Volodimir Zelenszkijhez fordulni – innen, az önök nevében, és elmondani neki, hogy tudjuk, hogy értünk harcol, és hogy győzni fog. És együtt fogunk belépni Európába!” – fogalmazott Salome Zourabichvili.
Andrij Szibiha, Ukrajna külügyminisztere a szövetségesekhez fordul a lezuhant észak-koreai rakéta nyugati alkatrészei miatt – derül ki a tárcavezető vasárnapi X-bejegyzéséből. A miniszter felháborítónak nevezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető továbbra is hozzáférhet a nyugati eszközökhöz.
A külügyi tárca vezetője a szankciók és az exportellenőrzés szigorítására szólította fel a szövetségeseket, miután egy Ukrajnában lelőtt észak-koreai rakétában újonnan gyártott nyugati alkatrészeket találtak.
Felháborító. Az Ukrajnában lelőtt észak-koreai KN–23/24 rakéta közelmúltbeli vizsgálata során számos, nemrégiben előállított, nyugati gyártású alkatrészt találtak. Putyin és Kim még mindig hozzáférhet ezekhez. Sürgetjük a szövetségeseket, hogy határozottan reagáljanak, szigorítsák meg a szankciókat és az exportellenőrzést
– fogalmazott az ukrán külügyminiszter.
Outrageous. Recent examination of a North Korean KN-23/24 missile shot down in Ukraine found numerous recently produced Western-made components. Putin and Kim still have access to them. We urge allies to respond strongly, tighten sanctions & export controls, boost our air shield.
— Andrii Sybiha 🇺🇦 (@andrii_sybiha) October 20, 2024
A belorusz légierő október 20-án éjjel lelőtt egy orosz Shahed típusú drónt az ország Homeli területe felett – jelentette a Belarusian Hajun nevű megfigyelő csoport a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Ez a harmadik alkalom, hogy egy belorusz repülőgép lelőtt egy olyan drónt, amely a légterébe hatolt.
A megfigyelő csoport szerint helyi idő szerint éjjel fél egy körül kezdődően három orosz harci drón hatolt be Belarusz déli területére.
A drónok elfogására hajnali 1 óra körül indítottak légi járműveket a Homeli területhez tartozó Jelszk városának közelében, ahol a lakosok robbanások hangjait hallották.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy az éjszaka Oroszország által indított 51 támadó drónból 31-et lelőttek. Hozzátette, hogy 13 drón tűnt el Ukrajna radarjáról.
Szeptember elején a belorusz hadsereg megerősítette, hogy az ukrajnai teljes körű orosz invázió kezdete óta első alkalommal zuhant le egy drón a területe felett. Minszk soha nem emelt nyilvánosan kifogást Moszkvával – kulcsfontosságú szövetségesével – szemben a jelentett drónesemények miatt.
A belorusz Hajun szerint az elmúlt hónapokban többször előfordult, hogy orosz Shahed típusú drónok tértek le az útvonalukról Belarusz felé, miközben a dróntámadások fokozódnak.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 678 520 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1340 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 28 orosz hajót, 17 287 hadműveleti és taktikai drónt, 3476 egység speciális felszerelést és 2624 cirkálórakétát számoltak fel.
Oroszország londoni nagykövete azzal vádolja az Egyesült Királyságot, hogy proxy háborút folytat Ukrajnában – derül ki a diplomata BBC-nek adott, vasárnap megjelent interjújából. Andrej Kelin szerint Nagy-Britannia a fegyverek biztosításával „orosz katonákat és civileket gyilkol”.
Andrej Kelin elmondta, hogy Ukrajna továbbra is harcol, de azt állította, hogy „az ellenállás egyre gyengébb és gyengébb”. Úgy látja, hogy az orosz csapatok napról napra nagyobb területet nyernek.
Ennek a fázisnak a vége Ukrajna végét fogja jelenteni
– fogalmazott Oroszország londoni nagykövete.
A megjegyzésekre akkor került sor, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét légvédelmi rendszerek beszerzésére szólította fel a nyugati országokat, miután ukrán tisztviselők szerint szombaton késő este orosz rakétacsapások érték Krivij Rih központi városát, és 17 embert megsebesítettek.
Meghalt egy helyi lakos a Szumi területhez tartozó Szalihin ukrán terület orosz tüzérségi ágyúzásában vasárnap.
A nyomozás szerint 2024. október 20-án 08:30 órától kezdve az ellenség 4 órán keresztül folyamatosan tüzérségi tűz alatt tartotta a Szumi terület Sosztkai járásában található Szalihin hromada polgári infrastruktúráját
– olvasható Ukrajna Legfelsőbb Ügyészségének Telegram-bejegyzésében.
Az ellenséges támadás következtében egy 62 éves férfi a saját otthonában vesztette életét. A tájékoztatás szerint a helyi lakosok több háza is megrongálódott.
Romániát nem húzzák be semmiféle háborúba, az ország fejlődéséhez alapvető a béke és a stabilitás – jelentette ki Marcel Ciolacu román kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje vasárnap Bukarestben.
A nagyobbik román kormánypárt elnöke az ország fejlesztésével kapcsolatos államfőjelölti vízióját ismertette a párt román parlamentben tartott bukaresti rendezvényén, ahol az ukrajnai háborúra és az ország gazdasági helyzetére is kitért.
Az Agerpres román hírügynökség jelentése szerint közölte: amennyiben államelnökké választják, minden energiáját arra fogja használni, hogy az ország békében és nyugalomban fejlődhessen. Ugyanakkor a hadsereget is fejleszteni fogja, és befektetéseket eszközöl a védelmi iparban, mivel erre szükség van – tette hozzá. Hangsúlyozta: a hadsereg fejlesztése nem jelenti a kötelező sorkatonaság bevezetését.
Kiemelte, Romániát nem fogják behúzni semmilyen háborúba, a NATO-tagság és az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség száz százalékban garantálja az ország biztonságát.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia békéje biztosított legyen.
„Nem akarunk új szomszédokat a keleti határon. Tovább támogatjuk Ukrajna függetlenségét és szuverenitását” – idézte a PSD politikusát az Agerpres. A további célok között említette az Egyesült Államokkal kötött partnerség bővítését, és hogy az európai közösség megbízható tagjaként Románia hangja jobban hallatszódjon az uniós döntéshozatalban.
Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai főparancsnoka úgy véli, hogy függetlenül attól, hogyan végződik az ukrajnai háború, az orosz hadsereg erősebb lesz, mint most – derül ki a katonai vezető Der Spiegel német portálnak adott, vasárnap megjelent interjújából.
A NATO-főparancsnok figyelmeztetett, hogy az Ukrajnával vívott háborúban elszenvedett hatalmas veszteségek ellenére Oroszország hadserege „halálos ellenséggé” válik a szövetség számára.
Az ukrajnai háború végén, bárhogy is nézzen ki, az orosz hadsereg erősebb lesz, mint ma
– fogalmazott Christopher Cavoli. Úgy látja, hogy a NATO-nak nem szabad illúziókat táplálnia Oroszország katonai erejével kapcsolatban.
Az orosz fegyveres erők tanulnak, fejlődnek, alkalmazzák a háborúban szerzett tapasztalatokat
– tette hozzá a katonai vezető, aki egyben felszólította a szövetséget, hogy gyorsan készüljön fel erre a fenyegetésre, mert Oroszország komoly katonai potenciállal és „egyértelmű szándékokkal” rendelkező ellenség lesz. „Ezért fel kell készülnünk, és olyan fegyveres erőkre van szükségünk, amelyek képesek ellenállni neki” – állította Cavoli.
A parancsnok szerint gyorsan végre kell hajtani a szövetség új védelmi terveit, valamint az ezekből eredő, az egyes NATO-tagok számára megnövekedett kötelezettségeket. „Amikor azt mondom, gyorsan, úgy értem, hogy gyorsabbnak kell lennünk, mint az oroszok” – mondta a tábornok.
Alekszandar Vucsics szerb elnök vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében reményét fejezte ki, hogy Szerbia nem fog szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben.
Kifejeztem azon reményemet, ahogy azt már két és fél éve is tettem, hogy Szerbia nem fog büntetőintézkedéseket bevezetni az Oroszországi Föderációval szemben, egyben hálámat tolmácsoltam, amiért az ENSZ-ben különböző határozatokat illetően támogatja erőfeszítéseinket, és különösen amiért Oroszország folyton kiáll a Szerb Köztársaság területi épsége mellett
– jelentette ki a szerb államfő az Instagram-oldalán megjelent videóüzenetében.
Vucsics köszönetet mondott azért is, hogy Oroszország megfizethető áron és megfelelő mennyiségben földgázzal látja el Szerbiát a télen. Vucsics beszámolt arról is, hogy Putyin meghívta tavasszal Moszkvába, hogy részt vehessen a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Az orosz elnöki hivatal tájékoztatása szerint Putyin és Vucsics is méltatta a kétoldalú kapcsolatok állapotát, és kifejezte szándékát a kölcsönösen előnyös együttműködés további erősítésére – tájékoztatott az MTI.
Előrenyomult az orosz hadsereg négyen a hat ukrajnai frontszakasz közül – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium az MTI tájékoztatása szerint. A tárca szerint az orosz erők Ukrajnában 16 ellentámadást vertek vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1800, Kurszk irányában több mint 310 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Az orosz hadijelentés az elmúlt napon Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több, külföldi „zsoldosok” által használt ideiglenes telepítési helyet, dróngyártó és felbocsájtó létesítményeket Szumi és Harkiv megyében, öt páncélozott harcjárművet, két lengyel gyártmányú, 155 milliméteres Krab önjáró tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, továbbá 142 repülőgép típusú drónt, 110-et Oroszország nemzetközileg elismert légterében.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók más településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Nyizsnyij Novgorod megyei Dzerzsinszk ipari övezetében négy tűzoltó könnyebb sérüléseket szenvedett pilóta nélküli repülőszerkezetek szilánkjaitól.
Kazanyban, ahol hétfőn kezdődik a BRICS-országok csúcstalálkozója, hajnalban korlátozták a polgári utasszállító repülőgépek forgalmát.
Joe Biden amerikai elnök kormányának már nincsenek alapvető kifogásai Ukrajna NATO-felkérésével szemben, és ha Kamala Harris győz november 5-én, akkor valószínűleg elindulhatnak ebbe az irányba – írja a Le Monde szemléje után az Ukrajinszka Pravda.
Joe Biden október 18-án, pénteken Berlinben rövid németországi látogatását kihasználva Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macronnal és Jerry Starmerrel tárgyalt az aktuális ukrajnai és közel-keleti kérdésekről. A kényes témák listájának élén Ukrajna NATO-csatlakozási meghívása állt.
Az ukrán államfő szerint ideális esetben egy ilyen meghívás még december és Joe Biden mandátumának vége előtt érkezhetne, de Ukrajna integrációja az atlanti szövetségbe legfeljebb a háború befejezése után válik valósággá.
A kiadvány szerint egyelőre az Egyesült Államok és Németország blokkolja a NATO bővítésének kilátását Ukrajna rovására, míg Franciaország és az Egyesült Királyság kedvezőbben áll az ötlethez.
Egyes hírek szerint azonban az amerikaiaknak már nincsenek alapvető kifogásaik Ukrajna szövetséghez való csatlakozási meghívásával szemben. Feltételezések szerint Kamala Harris győzelme esetén Joe Biden konkrét lépéseket tehetne ebben a kérdésben.
Ha Kamala Harrist megválasztják, akkor könnyen lehet, hogy Biden az átmeneti időszakban léphetne ebbe az irányba. Ha Trump lesz az elnök, akkor ez az érv már nem érvényes, és Biden legkisebb kezdeményezése is azzal a kockázattal jár, hogy a helyzetet tovább rontja
– mondta egy európai diplomáciai forrás.
Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy elborzasztja Volodimir Zelenszkij „győzelmi terve”, amelynek első pontja azonnali NATO-meghívást követel.
A Nemzetközi Valutaalap szakértői frissítették az oroszországi ukrajnai háború végére vonatkozó előrejelzésüket. Mint az új memorandumban olvasható, a frissített becslések szerint a háború a legjobb esetben is 2025 végéig tart – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
A szakértők véleménye szerint a program most a háború fokozatos befejezését irányozza elő 2025 utolsó negyedévében az alapforgatókönyv szerint, a negatív forgatókönyv szerint pedig 2026 közepéig
– olvasható a memorandum szövegében.
Ugyanakkor a szakértők bíznak abban, hogy Ukrajna képes lesz fenntartani az alapszintű gazdasági növekedést.
Érdemes felidézni, hogy az IMF előző, júniusi előrejelzésében az alapforgatókönyv 2024 végére, míg a negatív forgatókönyv 2025 végére irányozta elő a háború végét.
Általánosságban az alapforgatókönyv azt feltételezi, hogy a háború hatása a már csökkent gazdasági aktivitású területekre koncentrálódik.
Az IMF azonban arra figyelmeztet, hogy egy hosszabb háború a tartósabb bizonytalanság, a munkaerőhiány, a védelemhez és a javításhoz kapcsolódó importnyomás és a népességdinamika miatt negatívabb hatást gyakorol a gazdasági teljesítményre.
Október 20-án hajnalban az ukrán védelmi erők csapást mértek az oroszországi Lipeck régióban található Lipeck–2 katonai repülőtér infrastruktúrájára.
Különösen a lőszerraktárak, üzemanyag- és kenőanyagraktárak és repülőgépek voltak a célpontok. Az ellenséges légi- és űrerők Szu–34-es, Szu–35-ös és MiG–31-es repülőgépeiről ismert, hogy a repülőtéren állomásoznak
– közölte az ukrán hadsereg vezérkara.
Az ügynökség hivatalosan is megerősítette a Dzerzsinszk városában található Szverdlov-gyár elleni sikeres csapást, amely üzem vegyi anyagokat állított elő tüzérségi lőszerekhez és nagy robbanóerejű légibombákhoz.
„A rendelkezésre álló információk szerint a gyár területén irányított légibombákat tároltak” – tette hozzá a vezérkar.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, Kovács Zoltán vasárnap reggel a Kossuth rádiónak adott interjúban elmondta, hogy Magyarország egyetlen békepárti országként vett részt az uniós csúcson, ahol frontális támadás zajlott Magyarország szuverenitása ellen. Véleménye szerint Brüsszel újabb területen próbál beavatkozni a magyar belpolitikába.
A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
A Nyizsnyij Novgorodi területen, Dzerzsinszkben található orosz Y. M. Szverdlov-gyárat október 20-án éjjel megtámadták az ukrán biztonsági szolgálat és a honvédség drónjai – szemlézte az Unian ukrán hírügynökség a Suspilne Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) forrásaira hivatkozó beszámolóját.
Megjegyzik:
az üzem az orosz hadiipari komplexum szerves része, és az EU és az USA szankciókkal sújtja, mivel termékeit az ukrajnai háborúban használják fel.
A forrás szerint Oroszország robbanóanyagokat, repülőgép- és tüzérségi lövedékeket, repülőgépbombákat, légvédelmi rakétarendszerek robbanófejeit gyártja ebben az üzemben, amely az ukrán határtól 900 kilométerre fekszik.
A Steam, a számítógépes játékok és programok terjesztésére szolgáló online szolgáltatás a Hírközlési, Informatikai és Tömegmédia Felügyeleti Szövetségi Szolgálat (Roszkomnadzor) kérésére eltávolított minden illegális tartalmat a platformjairól – közölte a hivatal sajtószolgálata kedden újságírókkal, köztük az Interfaxszal.
A Steam vállalat eleget tett a törvényi előírásoknak a tiltott információk törlésére vonatkozóan. A [tiltott információkat tartalmazó] nyilvántartásban korábban szereplő tizenegy weboldalra mutató linkeket most eltávolítják onnan. A platform összesen több mint 260 illegális tartalmat törölt
– közölte a Roszkomnadzor.
Az információkszerint a Roszkomnadzor regisztrálta a Steam forráson található illegális tartalmakat, és az ilyen anyagokra mutató linkeket bejegyezte a tiltott információk egységes nyilvántartásába. A Steamet az amerikai Valve cég tervezte és támogatja. A szolgáltatás 2003 szeptemberében indult.
Olekszandr Szirszkij főparancsnok beszámolt Oroszország Szumi és Kurszki területén működő katonai egységeinek munkájáról – írta meg a főparancsnok Telegram-bejegyzése alapján az Ukrajinszka Pravda.
Az ellenség minden, a kezdeményezés megragadására irányuló kísérlete ellenére a helyzet továbbra is a mi ellenőrzésünk alatt áll. Közvetlenül a dandárok parancsnokságainál jártam. Meghallgattam a dandárparancsnokokat és javaslataikat a további intézkedésekre vonatkozóan, és segítséget nyújtottam a problémás kérdések megoldásában
– írta Szirszkij.
„A helyzetértékelést figyelembe véve számos olyan döntést hoztam, amelyek célja az ellenség akcióinak megakadályozása és a maximális veszteségek okozása volt” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a megszállók létszámbeli és felszerelésbeli fölénye ellenére az ukrán hadsereg képességei és profizmusa megakadályozta, hogy az orosz hadsereg elérje célját.
Az Egyesült Államok kész akár 20 milliárd dollárral is támogatni Ukrajnát egy G7-hitel keretében, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételekből kell visszafizetni – írja az Ukrajinszka Pravda.
A nyugati tisztviselők még az év vége előtt finanszírozást akarnak nyújtani Kijevnek, mivel tisztában vannak azzal, hogy
ha Donald Trump megnyeri a novemberi amerikai választásokat, Washington Ukrajnának nyújtott támogatásának leállítását kockáztatja.
A Hetek csoportja már hónapok óta tárgyal a júniusban elfogadott 50 milliárd dolláros hitel szerkezetéről. Egészen a közelmúltig arra számítottak, hogy Washington hozzájárulása az eredetileg tervezettnél kisebb lesz, mivel az EU nem tudta garantálni, hogy az orosz vagyon legalább három évig befagyasztva marad.
Pénteken azonban amerikai tisztviselők közölték G7-es kollégáikkal, hogy Washington a teljes kezdeti összeget, mintegy 20 milliárd dollárt biztosít.
Ez szerintük akkor is lehetséges lesz, ha az EU-nak nem sikerül meggyőznie Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy szüntesse meg az uniós szankciók meghosszabbításával kapcsolatos vétóját. Ehhez a feltételhez Washington ragaszkodik.
A G7-ek pénzügyminiszterei, akik október 25-én találkoznak Washingtonban az IMF és a Világbank ülésének keretein belül, két tárgyalópartner szerint
várhatóan nyilatkozatot adnak ki a hitel elosztásáról és szerkezetéről.
Egy, a tárgyalásokat ismerő személy elmondta, hogy végleges megállapodás még nem született, és az USA még konzultál a kongresszus tagjaival és Ukrajnával a hitel visszafizetésének módjáról.
Alekszandar Vucsics szerb és Vlagyimir Putyin orosz elnök több aktuális témáról is tárgyal majd, azonban a fő hangsúly a regionális kérdéseken és a Koszovóban élő szerbek rossz helyzetén lesz – közölte a Pannon RTV a szerb államfő kabinetjének tájékoztatását.
Vlagyimir Putyin pénteken Belgrád felszabadításának 80. évfordulója alkalmával gratulált Alekszandar Vucsicsnak. A levélben arról írt, hogy az orosz és a szerb nép évszázadokon át, vállvetve harcolt az ellenségeik ellen. Kiemelte, hogy a barátság, amelyet az ősök hagytak örökségül, ma is szilárd alapot képez a két ország stratégiai partnerségében.
Alekszandar Vucsicsot meghívták a BRICS államok október 23-án és 24-én sorra kerülő kazanyi csúcstalálkozójára. Ezzel kapcsolatban a szerb államfő korábban elmondta, hogy részvételéről 20-án vagy 21-én hoz döntést.
Az elmúlt 24 órában Belgorod régióban mintegy 66 autó és 54 ház rongálódott meg az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) támadásai következtében. Hat civil megsérült – közölte Vjacseszlav Gladkov regionális kormányzó a Telegram-csatornáján.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség értesülései szerint a Belgorodi körzetben Oktyabrszkij települést, Blizsnye és Petrovka falvakat, valamint az Ugrim tanyát kétszer 25 lövedékkel lőtték, és nyolc drón támadta, amelyek közül hatot a légvédelmi rendszer lelőtt.
Oktyabrszkij településen négy civil megsérült, 39 magánházban, hét melléképületben és 28 gépkocsiban keletkezett kár.
A Krasznojaruzski járásban Vjazovoje faluban egy férfi megsérült az (Ukrán Fegyveres Erők) AFU öt lövedékkel és két drónnal végrehajtott csapása során, egy tanya kerítése és egy autó megrongálódott.
A Graivoroni járásban Bezimeno falura hét lövedéket lőttek ki, sebesültek és károk nem keletkeztek.
A Sebekinszkij járásban tizenegy lövedéket és négy pilóta nélküli légi járművet lőttek ki, egy civil megsérült, öt lakóház, kilenc magánház, két nem lakóépület, egy raktár, egy szociális és két kereskedelmi létesítmény és három személygépkocsi megrongálódott, egy nem lakóépület pedig tűzben megsemmisült.
Belgorodban egy szociális létesítmény, egy magánház, egy gázvezeték és 31 gépkocsi sérült meg, miután a légvédelmi erők visszaverték az AFU légitámadását
Boriszov körzet három településére négy drónt lőttek ki. Megrongálódott egy magánlakás, egy mezőgazdasági épület, három személygépkocsi, villany- és gázvezeték.
Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők egykori főparancsnoka, Ukrajna londoni nagykövete nemrég a londoni Chatham House-ban mondott beszédet, aminek szerinte szimbolikus jelentősége van. Az eseményen elhangzottakat úgy kommentálta Telegram-bejegyzésében szombaton, hogy „a világ végre elgondolkodott az ukrajnai háborúról, így ez már nem csupán az ukránok problémája”.
Tehát a világ a háborúról gondolkodik. Tehát a háború már nem csak Ukrajnában jelent problémát. Reméljük, hogy amikor a diplomaták beszélgetni kezdenek ezeken a falakon belül, a fegyverek elhallgatnak
– írta.
Zaluzsnyij köszönetet mondott mindenkinek, aki az interneten a támogatásáról biztosította őt.
„Hálás vagyok a diplomatáknak, politikusoknak, tudósoknak és egyszerű embereknek a gondolataikért, amelyeket az elmélkedéseimhez fűztek. Együtt erősek vagyunk, az igazság velünk van, és győzni fogunk. Elégedett vagyok ellenségeink reakciójával is. A hisztérikus hangulat csak megerősíti, hogy jó úton járunk. Félnek tőlünk. Mi továbblépünk. Győzni fogunk” – fogalmazott.
Október 20-án reggel az oroszok légicsapást mértek a Szumi területen lévő Romnij községre, aminek következtében több mint 37 ezer fogyasztó veszítette el az áramellátást.
A hatóságok szerint kritikus infrastrukturális létesítmények sérültek meg, 130 település 14 ezer újabb áramfogyasztó maradt áram nélkül Oroszország katonai beavatkozása miatt.
Szumi régió határ menti területein, ahol összesen 18 robbanást regisztráltak – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna és Németország megállapodást írt alá az ukrán légvédelem azonnali megerősítéséről. Az erről szóló dokumentumot Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter és német kollégája, Boris Pistorius írta alá a G7-országok védelmi minisztereinek találkozóján – számolt be az ukrán védelmi minisztérium vezetője Facebook oldalán.
Elmondása szerint ez a megállapodás olyan intézkedéseket ír elő, amelyek értelmében az aláíró országok hozzájárulnak közös projektekhez, illetve saját projektjeik finanszírozásához, amelyek célja az ukrán fegyveres erők légvédelmi képességeinek megerősítése.
A projekthez Ukrajnán kívül öt másik aláíró ország is csatlakozik. Ezek Németország, Belgium, Norvégia, Hollandia és Dánia – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Németország nagy összegű új katonai segélycsomagot adott át Ukrajnának, és bejelentette, hogy a közeljövőben AIM–9L irányított rakétákat ad át F–16-osok számára, valamint több ezer drónt. Az új szállítmány többek között LEOPARD 1 A5 harckocsikat is tartalmazott.
Közben Jean-Noël Barrot francia Európa- és külügyminiszter azt mondta, hogy az első Mirage–2000-es repülőgépeket jövő év elején kapja meg Ukrajna. Franciaország pilótákat is fog képezni ezekre a repülőgépekre.
A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint a Kurszk térségében végrehajtott ukrán hadművelet valószínűleg egyre inkább arra ösztönzi Oroszországot, hogy részt vegyen a hadifogolycserében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Október 18-án Ukrajna és Oroszország hadifogolycserét hajtott végre, amely már a negyedik csere volt azóta, hogy 2024 augusztusában megkezdődött Ukrajna hadművelete a kurszki régióban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök másnap jelentette be, hogy Ukrajna 95 hadifoglyot hoz haza.
A hazatérők között vannak olyan ukrán katonák, akik 2022 elején Mariupolban az Azovsztal védelmét látták el, az Ukrán Nemzeti Gárda, az Ukrán Állami Határőrszolgálat tagjai és más ukrán katonák.
Október 18-án az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy az orosz hatóságok szintén 95 orosz hadifoglyot visznek haza, és hogy az Egyesült Arab Emírségek (EAE) közvetített a cserében.
A hadifoglyokkal való bánásmód ukrán koordinációs központja megjegyezte, hogy a visszatért ukrán hadifoglyok közül sokan súlyos betegségekkel és súlyos sérülésekkel küzdöttek, valamint az orosz fogságban elszenvedett kínzások és alultápláltság miatt lefogytak.
Az ISW korábban megjegyezte, hogy az ukrán-orosz hadifogolycsere gyakorisága jelentősen megnőtt az ukrán hadművelet augusztus 6-i, kurszki területen történt kezdete óta: a két fél összesen 267 hadifoglyot cserélt ki egyenként három külön csere során. Összehasonlításképpen, Oroszország és Ukrajna 2024. január 1. és augusztus 6. között mindössze három hadifogolycserét hajtott végre.
Szombaton este az orosz erők ismét megtámadták Krivij Rihet, fél óra alatt kétszer is ballisztikus rakétákkal mértek csapást a városra – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A város védelmi tanácsának vezetője, Olekszandr Vilkul szerint 01:39-ig 13 emberről volt tudomásuk, akik az orosz támadás következtében megsérültek.
Egy személyt megműtöttek. A sürgősségi mentési művelet folytatódik
– írta Vilkul.
A védelmi tanács vezetője nem közölt további részleteket a rakéták becsapódásáról. Elmondása szerint minden közüzemi, operatív és orvosi szolgálat működik. Az is kiderült, hogy a támadásban lakóépületek is érintettek. Az érintett házak lakóinak segítőközpontot hoztak létre, ahol már elkezdték összegyűjteni az építőanyagokat.
Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki Területi Katonai Közigazgatás vezetője arról számolt be, hogy az orosz támadás után kigyulladt egy autó, de a tüzet eloltották.
Magyarország területére 2024. október 19-én az ukrán-magyar határszakaszon 5508 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6288 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 19 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A magyar kormány támogatásával épült egy szolgáltató központ jellegű, rendelőt, önkormányzati hivatalokat és postát magába foglaló létesítmény Ukrajna Kijev megyei Synyak településén – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium szombaton az MTI-vel.
A tárca tájékoztatása szerint az átadáson Magyar Levente, a tárca parlamenti államtitkára elmondta, a beruházás 2 millió euróból, 800 millió forintból valósult meg viszonylag rövid idő alatt.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy ez egy mintaprojekt lehetne akár hazai viszonyok között is. Az államtitkár hozzátette, Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre Ukrajna megsegítésére, megnyitották az ország kapuit a menekülők előtt, valamint olyan intézmények újjáépítéséhez nyújtanak támogatást, melyek súlyosan sérültek vagy megsemmisültek a harcokban.
Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója Synyak településen elmondta, a térségben magyar segítéggel épült fel egy konténeróvoda, majd egy mentőállomás, jelenleg pedig egy harcokban megrongálódott iskola újjáépítése folyik, melyet a következő év szeptemberében szeretnének átadni.
Vaszil Rumak, az Ukrán Fegyveres Erők Tanítási és Kiképzési Főigazgatóság egyik osztályvezetője közölte, hogy a honvédség kiképző központjaiban egyszerre több mint 20 ezer hadköteles kiképzése zajlik, néhány hónappal ezelőtt ez a szám azonban csaknem 35 ezer volt – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Most a fegyveres erők kiképzőközpontjainak hálózatfejlesztése folyik. Több mint 25 kiképző létesítmény van, s mindegyiknek megvan a maga sajátossága. Azért hoztuk létre őket, hogy a hadsereg szinte minden ága rendelkezzen saját képzési központtal. Ezáltal a katonai közigazgatás felügyeli és rendelkezik a katonák képzésének tartalmáról és minőségéről. Most több mint 20 ezer fő vesz részt egyszerre valamilyen képzésben
– mondta.
Arról is beszélt, hogy egy mozgósított személy kiképzése mintegy 100 ezer hrivnyába kerül az államnak, ami magában foglalja a fizetést, a fizikai és egészségügyi támogatást, az üzemanyagot, és a lőszert is.