Élesen bírálta az amerikai külügyminisztérium, hogy közel öt év börtönbüntetésre ítélték a vlagyivosztoki amerikai főkonzulátus egy volt munkatársát, Robert Sonovot „az amerikai kormánnyal való illegális és titkos együttműködésért” – írja az MTI.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) 2023 májusában vette őrizetbe a Kínával és Észak-Koreával is határos Primorszkij régió bírósága által 4 év és 10 hónap szabadságvesztésre ítélt orosz állampolgárt azzal a váddal, hogy pénzért amerikai diplomatáknak adott át „károkozásra alkalmas” információkat.
Az Egyesült Államok szombaton elítélte és „borzasztó igazságtalanságnak” nevezte a volt alkalmazottra kiszabott büntetést. Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a Sonov elleni vádakat „minden alapot nélkülöző koholmánynak” minősítette közleményében.
Az FSZB 2023 augusztusában közzétett egy videót, amelyen Sonov vallomása látható. A felvételen a férfi bevallja, hogy két Moszkvában élő amerikai diplomatával állt kapcsolatban, akiket a moszkvai kormány később kiutasított. Elmondása szerint ők kérték fel arra, hogy információkat gyűjtsön Oroszország ukrajnai háborús terveiről, az elfoglalt ukrán területek annektálásáról, a katonai mozgósításokról és a 2024-es orosz elnökválasztásról is.
A videón Sonov kifejti, hogy a felsorolt témákban kifejezetten Oroszországra káros információk gyűjtésével bízták meg, és a lakosság körében népszerű tiltakozásokat is bele kellett foglalnia a jelentésébe.
A felvétel alapján nem egyértelmű, hogy önszántából tett-e vallomást.
Az amerikai külügyminisztérium szerint Sonovot a menesztése után egyéni vállalkozóként foglalkoztatták, és csak a szabadon hozzáférhető információkból készített sajtószemlét „az orosz törvények szigorú betartásával”.
Sonov több mint 25 éven át dolgozott az Egyesült Államok vlagyivosztoki főkonzulátusánál, mielőtt Oroszország 2021-ben elrendelte a képviselet helyi dolgozóinak kiutasítását.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Eddig 60 cseh állampolgár kapott engedélyt Petr Pavel államfőtől arra, hogy belépjen az ukrán fegyveres erők kötelékébe – mondta Filip Platos elnöki szóvivő szombaton a prágai közszolgálati rádiónak az MTI szerint.
Az elnök eddig összesen 181 ilyen kérést kapott az állampolgároktól. „Hatvan személy kérését, amelyet a védelmi, belügyi és a külügyi tárca is előzetesen jóváhagyott, az elnök már aláírta” – közölte Filip Platos.
A közszolgálati rádió annak kapcsán kérdezte az elnöki irodát, hogy Petr Pavel október 28-a, cseh államünnep alkalmával hősiességéért magas kitüntetésben részesítette Petr Kucerát, aki egyike annak a négy cseh állampolgárnak, akik a ukrán hadseregben az oroszok elleni harcokban vesztették életüket.
A hatályos törvények szerint cseh állampolgárok csak elnöki engedéllyel léphetnek be más országok fegyveres testületeibe.
Csehország elnökének valószínűleg nincs szüksége arra a 60 állampolgárra, Csehország szempontjából ez a 60 ember valószínűleg felesleges
– kommentálta az elnöki döntést Marija Zaharovova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, akinek szavait a CTK hírügynökség idézte.
Csehország jelenleg Ukrajna egyik legnagyobb támogatója, a humanitárius segítség mellett fegyvereket és lőszert is küld a kijevi kormánynak. Csehország eddig több mint félmillió ukrán menekültet fogadott be, közülük mintegy 350 ezer jelenleg is az országban él.
Élesen bírálta az amerikai külügyminisztérium, hogy közel öt év börtönbüntetésre ítélték a vlagyivosztoki amerikai főkonzulátus egy volt munkatársát, Robert Sonovot „az amerikai kormánnyal való illegális és titkos együttműködésért” – írja az MTI.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) 2023 májusában vette őrizetbe a Kínával és Észak-Koreával is határos Primorszkij régió bírósága által 4 év és 10 hónap szabadságvesztésre ítélt orosz állampolgárt azzal a váddal, hogy pénzért amerikai diplomatáknak adott át „károkozásra alkalmas” információkat.
Az Egyesült Államok szombaton elítélte és „borzasztó igazságtalanságnak” nevezte a volt alkalmazottra kiszabott büntetést. Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a Sonov elleni vádakat „minden alapot nélkülöző koholmánynak” minősítette közleményében.
Az FSZB 2023 augusztusában közzétett egy videót, amelyen Sonov vallomása látható. A felvételen a férfi bevallja, hogy két Moszkvában élő amerikai diplomatával állt kapcsolatban, akiket a moszkvai kormány később kiutasított. Elmondása szerint ők kérték fel arra, hogy információkat gyűjtsön Oroszország ukrajnai háborús terveiről, az elfoglalt ukrán területek annektálásáról, a katonai mozgósításokról és a 2024-es orosz elnökválasztásról is.
A videón Sonov kifejti, hogy a felsorolt témákban kifejezetten Oroszországra káros információk gyűjtésével bízták meg, és a lakosság körében népszerű tiltakozásokat is bele kellett foglalnia a jelentésébe.
A felvétel alapján nem egyértelmű, hogy önszántából tett-e vallomást.
Az amerikai külügyminisztérium szerint Sonovot a menesztése után egyéni vállalkozóként foglalkoztatták, és csak a szabadon hozzáférhető információkból készített sajtószemlét „az orosz törvények szigorú betartásával”.
Sonov több mint 25 éven át dolgozott az Egyesült Államok vlagyivosztoki főkonzulátusánál, mielőtt Oroszország 2021-ben elrendelte a képviselet helyi dolgozóinak kiutasítását.
Az elmúlt két napban több „szervezett busz” érkezett Moldovába oroszországi lakhellyel rendelkező állampolgárokkal, hogy szavazzanak az elnökválasztás második fordulójában – írja a TV8 hírportál.
A buszokról érkező információkat a rendőrség is megerősítette. A választások második fordulója előtt az Oroszországban élő moldovai állampolgárokat külön szervezett járatokkal hozták Moldovába, a fuvarozóknak pedig egyáltalán nem volt szerződése ezekre a szállításokra.
Ez egy szervezett, bizonyos érdekek mentén végrehajtott szállítás
– közölte a rendőrség.
Azt is elmondták, hogy ezeket az embereket mindenképpen beengedik Moldovába, mivel saját országuk állampolgárai. Az IPN hírügynökség a vámszolgálat és a határrendészet forrásaira hivatkozva azt írja, hogy három buszról volt szó, mintegy 150 utassal.
Oroszországból először repülővel Isztambulba utaztak, ahol három moldovai rendszámú busz fogadta őket, amelyek Bulgáriába vitték őket, majd átszálltak bolgár buszokra, amelyek végül a Cahul-Oancea ellenőrző pontra érkeztek.
A névtelen források szerint az oroszországi moldávokkal folytatott beszélgetéseikből kiderült, hogy nem fizettek sem a repülőjegyért, sem a buszjegyért. Állítólag ingyenes utazást ajánlottak nekik Moldovába, hogy szavazhassanak az elnökválasztás második fordulójában.
A Kijev elleni orosz dróntámadások miatt károk keletkeztek az energetikai infrastruktúrában – közölte a DTEK ukrán energiaszolgálató.
Az Ekonomicsna Pravda nevű lap szerint a vállalat közleményében azt írták, hogy a kijevi régión belül egy „nagyfeszültségű vezeték reggeli megrongálódása áramkimaradáshoz vezetett a fővárosban. A Holoszijivi kerület házainak egy része áram nélkül maradt”. Állításuk szerint a szolgáltatást egy órán belül sikerült helyreállítani, de a nagyfeszültségű vezetékre még javítások várnak.
„Ezenkívül egy újabb, az elosztóhálózatban keletkezett kár vezetett áramkimaradáshoz a régió Bucsai járásában. A házakban azóta helyreállt a világítás” – tették hozzá a közleményben. Majd azt is megjegyezték, hogy egy harmadik helyen, a Vishorodi járásban is károkat regisztráltak, ott szintén zajlanak a javítási munkálatok.
Az Egyesült Államoknak komolyan kell vennie Oroszország nukleáris figyelmeztetéseit egy harmadik világháború elkerüléséhez – közölte szombaton Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök egy televíziós adásban.
Az orosz nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese az RT orosz műsorszolgáltató adásában kifejtette, hogy az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői nem akarnak harmadik világháborút, de valamilyen okból kifolyólag úgy gondolják, hogy az oroszok „sosem fogják átlépni azt a bizonyos határt”.
„Ezt rosszul gondolják” – mondta a politikus, hozzátéve, hogy a jelenlegi amerikai és európai politikai berendezkedésből hiányzik a néhai Henry Kissinger „előrelátása és kifinomult gondolkodásmódja”.
Amennyiben Oroszország létezése forog kockán, akkor egyszerűen nem lesz más választásunk, mint átlépni azt a bizonyos határt – mondta a politikus az MTI beszámolója szerint.
Az ukrán csapatok jelenleg Oroszország „egyik legerősebb offenzíváját” tartják vissza az egész háborúban – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok szombaton.
A katonai vezető a cseh fegyveres erők küldöttségével való találkozóját követően nyilatkozott a harctéri helyzetről egy közösségi médiás posztban.
Tájékoztattam cseh kollégáimat a fronton kialakult helyzetről, amely továbbra is nehéz. Az egyes területeken zajló aktív ellenségeskedések az ukrán egységek erőforrásainak folyamatos megújítását követelik meg. Jelenleg az ukrán fegyveres erők az egyik legerősebb orosz offenzívát tartják vissza a teljes körű invázió kezdete óta
– fogalmazott az Ukrajinszka Pravda szerint Szirszkij.
A főparancsnok azt is megjegyezte, hogy Csehország Ukrajna hűséges szövetségese, és számos fontos kezdeményezést indított el, beleértve a tüzérség, a páncélozott járművek képességeinek fejlesztésére irányuló koalíciót, valamint a légi koalíciót és az integrált légvédelmi/rakétavédelmi rendszer koalícióját. Egyben reményét fejezte ki a e kezdeményezések gyakorlati megvalósításának folytatásával kapcsolatban.
Mint írtuk, november 2-án szombaton, a hajnali órákban dróntörmelék csapódott egy kijevi lakóházba, ahol tűz ütött ki, amelyben ketten megsérültek.
Az illetékes kijevi hatóságok most azt is közölték, hogy Oroszország drónokkal újabb légicsapást indított az ukrán főváros ellen péntekről szombatra virradó éjszaka,
a légiriadó több mint öt órán át, reggelig tartott, az ukrán légvédelem által lelőtt harci drónok roncsai hat kijevi városrészben okoztak károkat.
Az ukrán hadsereg szombat reggel pedig arról számolt be, hogy a légvédelem a 71 drónból 39-et megsemmisített, további 21 drónt „helyileg elveszítettek”, koordinátáikról nincsenek információik, ötöt pedig „visszaküldtek” Oroszországba – számolt be az MTI.
A lelőtt harci drónok roncsai Kijev hat városrészében csapódtak be, sokemeletes lakóépületek rongálódtak meg, és tüzek keletkeztek – jelentette Szerhij Popko, a Kijevi Városi Katonai Adminisztráció (KVKA) vezetője. Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon arról számolt be, hogy a támadáshullámnak – az anyagi károkon túl – „áldozatai vannak”.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka szerint az oroszok a teljeskörű invázió óta az egyik leghevesebb támadást intézték az éjszaka Ukrajna ellen. Szombat délután újabb robbanásokat lehetett hallani Kijevben, és újra megszólaltak a légiriadót jelző szirénák – jelentette a helyszínről az AFP.
Két és fél év börtönbüntetésre ítélte a brit bíróság azt a férfit, aki azt vallotta, hogy tagja Wagner Ukrajnában harcoló csoportjának – írja az Eurointegration.ua.
Egy 49 éves férfi október végén a Wagner-csoport foltjaival a ruháján vett részt egy eseményen, ahol késsel hadonászott, és a torkának elvágását imitálta. Szemtanúk szerint a férfi az internetes fórumokon is szélsőséges nézeteket vallott.
A 49 esztendős férfi a kihallgatáson beismerő vallomást tett, a Wagner-csoport jelvényeit elmondása szerint megvásárolta.
Az orosz T–90M „Proriv” a világ legjobb harkocsija – mondta Vlagyimir Putyin szombaton.
Az orosz elnök egy biztonságpolitikai témájú eseményen szólalt fel, amiről videó is készült. Putyin úgy fogalmazott:
A T–90 Proriv kétségkívül a világ legjobb harckocsija. Jelenleg bátran kijelenthetjük, hogy a T–90 Proriv minden mást felülmúl. Amint elfoglalja a pozícióját, senki sem tehet ellene semmit.
Putin: The T-90 Proryv is, without a doubt, the best tank in the world. Right now, we can confidently say that the T-90 Proryv outclasses all others. Once it takes position, it leaves no room for any opposing action.” pic.twitter.com/Q1Z95P07CT
— War Intel (@warintel4u) November 2, 2024
Az orosz elnök egyébként már 2023 nyarán is ugyanígy fogalmazott a harckocsival kapcsolatban a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
A Prorivokat az ukrajnai háborúban is használja az orosz fél, több videó is napvilágot látott arról, hogy miként lőtték ki őket.
Ukrajna jövőjét és a háború alakulását is befolyásolhatja a 2024-es amerikai elnökválasztás eredménye – írja a The Washington Post alapján az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán tisztviselők bármely megválasztott amerikai kormánnyal együttműködnének a jövőben. Akár a republikánussal is, amely párt elnökjelöltje korábban kritikát fogalmazott meg és visszatartotta az Ukrajnának szánt segélyeket. Mi több, Donald Trump korábban Volodimir Zelenszkijt tette felelőssé a háború kialakulásáért.
Egy ukrán tisztviselő szerint megvannak a Zelenszkij- és a Trump-adminisztráció közös pontjai. A korábbi amerikai elnök gyors megoldást igért a háború befejezésére, valamint úgy véli, nem törtek volna ki a harcok, ha ő van hivatalban.
Mozgósítás alóli halasztás jár a fogyatékkal élők számára Ukrajna hadseregében – közölte az Unian. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor még a korlátozott állampolgároknak is csatlakozniuk kell az ukrán fegyveres erőkhöz.
Tetjana Szavcsenko ukrán jogász elmondta, hogy 2024. november 1-jétől minden, fogyatékossági csoportba tartozó személy mentesül a sorkatonai szolgálat alól, ha rendelkezik a halasztás okát igazoló megfelelő dokumentumokkal.
kiemelendő azonban, hogy azon fogyatékos személy, aki önként jelentkezik a szolgálatra, szerződést köthet Ukrajna Fegyveres Erőivel.
A csatlakozni kívánó személynek először át kell esnie egy bizottsági vizsgálaton, azonban pozitív döntés esetén mindenkinek joga van a fegyveres erők tagjává válni.
Hamarosan elkészülhet Ukrajna új csodafegyvere, a Hrim–2 ballisztikus rakéta, amely lehetővé teszi a háborúban álló ország számára, hogy nagy mélységben Oroszország területén hajtson végre támadásokat. Az új eszközzel az ukrán hadsereg kibújhat a Nyugat korlátja alól, és célba veheti a Kremlt, sőt akár személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnököt is.
Arról, hogy mennyire változtathatja meg a Hrim-2 az orosz-ukrán háború jelenlegi állását, ide kattintva olvashat.
A belga Thales nevű vállalat együttműködési megállapodást írt alá egy ukrán védelmi vállalattal, amely támadó drónok elleni rakéták közös gyártásáról rendelkezik – közölte Telegram-bejegyzésében Herman Smetanin ukrán stratégiai iparági miniszter, hozzátéve, hogy az egyezségség keretében várhatóan átadják Ukrajnának az eszközök gyártási technológiáját és a rakétákhoz szükséges alkatrészeket is.
Ez az együttműködés erősíteni fogja Ukrajna védelmi iparát és a kritikus infrastruktúrák védelmét az ellenséges drónokkal szemben
– fogalmazott a tárcavezető.
A miniszter háláját fejezti ki az ukrán védelmi vállalatokkal való együttműködés kiterjesztéséért és Ukrajna védelmi képességének támogatásáért. „Továbbra is együtt építjük a szabad világ arzenálját!” – zárta bejegyzését.
Volodimir Zelenszkij a közösségi médiában mondott köszönetet az ukrán légtér védelméért felelős katonáknak, tekintettel arra, hogy „szinte minden éjjel, néha reggel és délután is Sahíd típusú támadó drónok fenyegetnek” – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Az elnök szerint az Irán által Oroszországnak adott drónok az Ukrajna elleni orosz fenyegetés egyik fő eszközévé váltak.
Meg kell tudnunk semmisíteni a Sahídok raktárbázisát és a gyártásukhoz, valamint a logisztikájukhoz szükséges teljes infrastruktúrát
– sürgette a likviditási aktivitást az elnök, mert úgy látja, hogy – az általa terroristáknak nevezett – oroszok tudják hogyan használják ki azt az időt, amit a „szabad világ határozatlansága” ad nekik.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerint az oroszok levegőben és tüzérségi lőszerben is előnyben vannak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Szirszkij az amerikai fegyveres erők egyesített vezérkari főnökeinek elnökével egyeztetett telefonon. Az ukrán főparancsnok szerint nincsenek könnyű helyzetben, ezért a katonai támogatást is hangsúlyozta. Az amerikai fél pozitív választ adott erre.
Az ukrán hadsereg előrelépést könyvelhet el a kurszki régióban, mégpedig a Szudzsától északi irányba haladva, a Gluskovszki térségben ugyanakkor jelenleg nincsenek harcok – írja az Institute for the Study of War (ISW) elemzése alapján az Unian ukrán hírügynökség.
Az oroszok azt állítják, hogy Korenevojtól Kelet felé haladtak tovább, de a tanulmány ezt nem tudja bebizonyítani. Szintúgy orosz források számoltak be arról, hogy az ukrán csapatok Novoivanovka közelében hajtottak végre támadásokat.
Szakértők szerint a kurszki régióban előnyben vannak az ukránok, így a további terjeszkedésük sincs kizárva.
Az orosz fegyveresek elfoglalták a Donyecki terület Volnovaha körzetében lévő Jasznaja Poljana falut, előrenyomultak Novodmitrovka, Druzsba, Makszimivka, Novoukrajinka és Terniv közelében – jelentette a DeepState megfigyelő projekt az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) vezérkara szerint az elmúlt nap kezdete óta 126 katonai összecsapás történt.
Az Orosz Föderáció öt támadást intézett ukrán támaszpontok ellen Kupjanszk irányában. Jelenleg négy ért véget Petropavlovka, Lozovaja, Krugljakovka és Zagrizovo térségében
– áll a jelentésben.
A limani irányban az orosz csapatok a nap folyamán 14 alkalommal rohamozták meg az ukrán védők állásait Druzseljubovka, Katerinyivka, Grekovka, Makejevka, Ternov és a Szerebrjanszki erdő területén. Minden ellenséges támadást visszavertek.
A beszámolóból kiderül továbbá, hogy az Orosz Föderáció intenzíven támadja az ukrán védőket Pokrovszk irányában. A nap folyamán összesen 36 támadó és támadó akciót hajtottak végre. Az orosz támadás továbbra is Szuhoj Balka, Szuhoj Jar, Mirolubovka, Nyikolajevka, Lisovka, Krutoj Jar, Novogrodovka és Szelidovo területén a legaktívabb.
A Pentagon becslése szerint Ukrajnának elegendő katonája van még hat-tizenkét hónapig harcolni. Ezt követően az ország súlyos hiányt szenved majd – olvasható a Strana oldalán egy amerikai tisztviselőre hivatkozva.
A cikk szerint az amerikai hadsereg és a hírszerző szolgálatok képviselői arra a következtetésre jutottak, hogy az ukrajnai háború már nem jelent kölcsönösen zsákutcát, az oroszok ugyanis fenntartható taktikai sikereket érnek el. Emiatt Kijevben és Washingtonban egyre jobban erősödik a pesszimizmus érzése.
Megemlítik azt is, hogy
az ukránokban egyre többször felvetődik a kérdés, hogy az Egyesült Államok vajon meddig támogatja még őket a háborúban.
Továbbá kitérnek arra, hogy az ukrán hadseregnek egyre nagyobb nehézségei támadnak a személyi állományt illetően. Kiemelték, hogy a becsült számok alapján a háborúban csaknem 57 ezer ukrán katona esett el, ez a szám pedig nagyjából a kétszerese az oroszok veszteségeihez képest.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka úgy határozott, hogy megerősíti az egészségügyi ellátást a háborús övezetben – árulta el Dmitro Lihova, az ukrán fegyveres erők vezérkarának szóvivője a Radio Svobodának.
Dmitro Lihova tisztázta, hogy a katonai orvosokat nem helyezik át a gyalogsághoz, ugyanis szerinte sokan félreértelmezték a főparancsnok döntését.
A katonai orvosok továbbra is a közvetlen szakmájukban dolgoznak. A frontvonalra kiküldik őket, de vissza is térnek fő szolgálati helyükre
– közölte a szóvivő.
November 2-án szombaton, a hajnali órákban dróntörmelék csapódott egy kijevi lakóházba, ahol tűz ütött ki, amelyben ketten megsérültek – írja az Ukrajinszka Pravda.
A drón törmelékei más épületeket is elért, ahol ablakok törtek be, de további sérültekről nem érkezett információ. A fővárosban a becsapódás következtében öt gépjármű rongálódott meg.
A tűzben érintett társasház lakóit evakuálták, a lángokat eloltották. A hírek szerint nincs halálos áldozat.
„Észak-Korea kész a győzelemig segíteni Oroszországot az ukrajnai konfliktusban” – jelentette ki Coj Szon Hi észak-koreai külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta őt Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője.
Semmi kétségünk sincs afelől, hogy az Oroszországi Föderáció tisztelt elnöke, Vlagyimir Putyin bölcs vezetése alatt az orosz hadsereg és nép elkerülhetetlenül nagy győzelmet arat a szuverén jogok védelméért és az állam biztonságának megóvásáért folytatott szent harcában. Ismételten hitet teszünk amellett, hogy a győzelem napjáig mindig szilárdan ki fogunk állni orosz bajtársaink mellett
– mondta az észak-koreai külügyminiszter.
„Kim Dzsong Un, a KNDK elnöke a különleges hadművelet kezdetétől fogva azt az utasítást adta, hogy ne legyünk tekintettel senkire, változatlanul és erőteljesen támogassuk és segítsük az orosz hadsereget és az orosz népet” – mondta.
Rámutatott, hogy az Egyesült Államok és más nyugati országok azzal, hogy Kijevet fegyverekkel látják el, „megpróbálnak hosszú távú háborút folytatni Ukrajnában Oroszország ellen”. Azt mondta, hogy a Koreai-félszigeten a helyzet nagyon veszélyes és instabil állapotba került az amerikaiak és szövetségesei fellépése miatt. Megerősítette, hogy Phenjan nem szándékozik változtatni a nukleáris erőinek megerősítését célzó irányvonalán.
Az MTI beszámolója szerint Lavrov azt hangoztatta, hogy a KNDK-val kötött stratégiai partnerségi szerződés új minőségi szintre emelte a kétoldalú viszonyt. A megállapodás célját a kapcsolatok elmélyítésében minden téren és az északkelet-ázsiai régió és az egész kontinens helyzetének stabilizálásában nevezte meg.
A tárcavezető közölte Oroszország és a KNDK hadserege és különleges szolgálatai között szoros kapcsolat alakult ki, ami lehetővé teszi a fontos feladatok megoldását a biztonság területén.
Magyarország területére 2024. november 1-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5377 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5438 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében –
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta a Nyugatot, amiért nem reagált arra, hogy Észak-Korea új ballisztikus rakétát tesztelt, valamint hogy észak-koreai katonákat küldött Oroszországba, hogy részt vegyenek az Ukrajna elleni háborúban – derül ki az államfő péntek esti Facebook-bejegyzéséből.
„Most már láthatunk minden olyan helyszínt orosz területen, ahol ezek az észak-koreai katonák gyülekeznek – minden tábort. Megelőző csapást mérhetnénk rájuk, ha meglenne a képességünk, hogy kellő hatótávolsággal elérjük őket. De ez a partnereinktől függ” – fogalmazott az ukrán elnök.
Ahelyett azonban, hogy biztosítanánk a döntő fontosságú nagy hatótávolságú képességeket, Amerika figyel, Nagy-Britannia figyel, és Németország figyel. Mindenki várja, ahogy az észak-koreai erők arra készülnek, hogy ukránokat vegyenek célba
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy „a világon mindenkinek, aki valóban meg akarja akadályozni, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja kiterjedjen és Európán túlra is átterjedjen, többet kell tennie, mint egyszerűen csak figyelni”.
„Cselekedni kell. Az eszkaláció és a terjeszkedés elfogadhatatlanságáról szóló szavakhoz tetteknek kell társulniuk” – olvasható az államfő közösségi oldalán.
Az Egyesült Államoknak és a többi NATO-tagállamnak lehetőséget kellene adniuk Ukrajnának arra, hogy mélyen Oroszországon belüli célpontokat támadhasson, válaszul arra, hogy észak-koreai csapatokat küldenek az oroszok megsegítésére – mondta az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke, Mike Turner kongresszusi képviselő, aki szintén támogatja, hogy „közvetlenül támadják meg az észak-koreai csapatokat”, ha ukrán területen találják őket.
Orosz csapatok törtek be a Donyecki terület található Ugledar település mellett lévő ukrán Makszimovka faluba. Erről a Telegram-csatornáján számolt be a genicseszki polgármester, az Aidar 24-es különálló rohamzászlóalj harcosa, Sztanyiszlav Bunjatov.
Elmondása szerint az ukrán védők jelenleg heves harcokba keveredtek az orosz erőkkel – számolt be a Unian ukrán hírügynökség.
Több harckocsis behatolást sikerült visszaverni, de az ellenséges gyalogság fokozatosan a település belseje felé nyomul, kemény harcok folynak
– írta Sztanyiszlav Bunjatov.
Hennagyij Kovalenko, az ukrán védelmi minisztérium nemzetközi együttműködési osztályának igazgatója közölte, hogy Norvégia a legújabb, 500 millió eurós katonai segélycsomag keretében NASAMS légvédelmi rendszereket és F–16 vadászgépeket biztosít Ukrajnának.
A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint a norvég kormány az ukrán védelmi ipar fejlesztésébe is befektet, így erősítve Ukrajna önvédelmi képességeit.
A lap emlékeztetett, hogy korábbi információk szerint Norvégia 118,8 millió dollárt fordít az F–16 vadászgépekhez szükséges felszerelés és fegyverzet beszerzésére, és az első vadászgépek még az 2024 végéig megérkeznek Ukrajnába.
Az ukrajnai háborúban „nincs ezüstgolyó”, azaz olyan fegyverrendszer, amely megfordítja a hadszíntéren a helyzetet. Ezt a véleményét Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter fogalmazta meg a Foreign Affaris magazinban megjelent cikkében, amely az ukrajnai háborúról ír.
Egyetlen képesség sem fogja megfordítani a kockát. Nincs egyetlen rendszer sem, amely véget vet Putyin támadásának. Ami számít, az Ukrajna katonai képességeinek kumulatív hatása, és az arra való összpontosítás, ami működik
– írta a Pentagon vezetője.
Ezzel a kijelentésével valószínűleg azokkal polemizál, akik azt követelik, hogy az Egyesült Államok engedje meg Ukrajnának, hogy a nyugati fegyverekkel mélyen orosz területen lévő célpontokat lőjenek.
Azt is világossá tette, hogy az amerikai hatóságok – számos médiamegjelenéssel ellentétben – továbbra is Ukrajna győzelmét szorgalmazzák, nem pedig a háború valamiféle kompromisszummal történő befejezését.
Azok, akik úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok vezető szerepének ára van, gondoljanak az amerikai visszavonulás árára. Az agresszióval szemben az elvek ára mindig elhanyagolható a megadás árához képest
– állította Austin. Szerinte Putyin az ukrajnai invázióval az egész nyugati világot kihívás elé állította, és „Amerika biztonsága megköveteli, hogy szembeszálljunk Putyin agressziójával.”
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!