Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Rivne régió egyik közösségének polgármestere és egy helyi rendvédelmi tiszt fiktív eljárások keretében segített a sorkatonáknak, hogy elkerülhessék a mozgósítást – írja az Ukrajinszka Pravda.
A városvezető és a tiszt csalással szerezhettek pénzt, majd fiktív büntetőeljárást indítottak a sorkatonák ellen. Amíg az „eljárás” zajlott, addig a katonáknak nem kell teljesíteniük szolgálatot. A tisztet pénzfelvétel közben fogták el, majd szabadságvesztésre ítélték.
Az ügyben három másik személy ellen zajlik eljárás.
Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadta az oroszországi munkalátogatáson tartózkodó Coj Szon Hi észak-koreai külügyminisztert, írja az MTI. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője korábban rámutatott, hogy az észak-koreai diplomácia vezetőjének látogatása „a júniusi phenjani orosz–észak-koreai csúcstalálkozón elért megállapodással összhangban” történik.
Az orosz parlament alsóháza október 24-én ratifikálta az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés törvénytervezetét. Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes korábban hangsúlyozta, hogy a szerződés a két ország közötti kapcsolatot „a szövetség szintjére emeli”.
A szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és így háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki,
minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt szerintük az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.
Az orosz és az észak-koreai vezető június 19-én, Phenjanban írta alá a szerződést. A dokumentum az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy az éjszaka folyamán orosz csapás érte az Odessza megyei Izmajil kikötőjét. majd evakuáló helikopterek repültek be a Duna-menti városba Romániából – adta hírül az MTI.
Lebegyev szerint orosz támadás érte az ugyanebben a régióban található Bolhrad városi légibázist és tüzérségi raktárakat.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület kormányzója szerint Ukrajna kurszki offenzívája óta több mint 150 ezer embert telepítettek át biztonságos területekre – adta hírül az MTI.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn kiadott tájékoztatása szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán a Kurszki régióban támadó műveleteket folytatott, és két ellentámadást visszavert, több támadás elindítását pedig meghiúsította.
Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél több mint 350 katonát és egyebek között négy harckocsit, négy Bradley gyalogsági harcjárművet, és további 16 egyéb páncélozott harcjárművet veszített.
Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 29 600 embert, 184 harckocsit, 106 gyalogsági harcjárművet, 107 páncélozott személyszállító járművet, 1078 páncélozott harcjárművet, 808 gépkocsit, 259 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS típusút.
A hétfői orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 18 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1550 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, több, az ukrán hadsereg ellátását szolgáló energetikai és olajfinomító létesítményt, tengeri drónokat összeszerelő és tároló üzemeket, hét lőszerraktárt, egy harckocsit és hat egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és egy vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, négy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 42 repülőgéptípusú drónt.
Ukrajna védelmi minisztériuma azt tervezi, hogy a veteránokat is bevonja az Ukrán Fegyveres Erők ellátási rendszerének megreformálásába – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ma Ukrajnában közel 1 millió veterán él, akik hazánk védelme után visszatérnek a civil életbe. Olyan emberekről van szó, akik nemcsak felbecsülhetetlen harci tapasztalatokkal rendelkeznek, hanem a civil életben is szakemberek voltak a szakterületükön. Ezért hívjuk őket, hogy csatlakozzanak Ukrajna fegyveres erői logisztikai rendszerének megreformálásához
– közölte Rusztem Umerov védelmi miniszter.
Elmondása szerint az Állami Logisztikai Operátor megnyitja kapuit az orosz–ukrán háború veteránjai előtt, akik készek arra, hogy tapasztalataikat felhasználva változtatásokat eszközöljenek hadseregünkben.
Umerov szerint a két hónapos toborzási kampány során a veteránoknak lehetőségük lesz nyílt pályázaton részt venni, kiválasztani a hozzájuk legközelebb álló tevékenységi területet, és logisztikai alapképzésen részt venni.
„Az orosz hadsereg fel fogja szabadítani a Kurszki terület ukrán megszállás alá került részeit” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn a moszkvai Vörös téren az ifjúsági szervezetek képviselőivel találkozott.
Most, amikor megtisztítjuk a területet az ellenségtől, sok munka vár rátok (önkéntesekre) is
– idézi az MTI az orosz elnököt, aki a Kurszki területi Vimpel katonai-hazafias központ aktivistáihoz szólt.
Vlagyimir Putyin a Népi Egység Napján a Vörös téren virágot helyezett el Kuzma Minyin polgár és Dmitrij Pozsarszkij herceg emlékművénél, ekkorra időzítették a találkozót is a fiatalokkal.
Az oroszországi Kurszki terület határmenti területein augusztus 6-án hajnalban kezdődtek a harcok. A helyi hatóságok augusztus 12-én azt közölték, hogy 28 település került ukrán ellenőrzés alá.
Október 11-én Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka 15 településnek, október 14-én pedig az ukránok által elfoglalt terület felének felszabadításáról számolt be.
Oroszországban 2005 óta állami ünnep november 4., amikor arról emlékeznek meg, hogy a Minyin és Pozsarszkij vezette népfelkelés 1612-ben kiverte a lengyel megszálló seregeket Moszkvából. Az 1917-es bolsevik forradalom éltetésének helyébe lépett ünnep a hazafiasságot, az egyetértést és az egységet hivatott jelképezni.
Az ünnep alkalmából Putyin hétfőn a Kremlben a „különleges hadműveletben” elesett katonák árváit fogadta.
Annalena Baerbock német külügyminiszter, aki az amerikai elnökválasztás előestéjén érkezett Kijevbe, további támogatásáról biztosította Ukrajnát – írja az Interfax.
„Tudom, milyen szörnyen hangzanak az önök fülének egyes németországi viták, amelyekben az agresszor és önök, az áldozatok összekeverednek. Néha szándékosan. Amelyekben egyes honfitársaim kétségeket látnak az ukrajnai béke és szabadság német támogatásával kapcsolatban” – mondta Baerbock ukrán kollégájával, Andrij Szibihával közösen tartott sajtótájékoztatóján.
A miniszter hozzátette, hogy Kijevben tartózkodva világossá akarta tenni, „különösen az amerikai választások előestéjén: mint Európa legnagyobb országa, tudatában vagyunk felelősségünknek. Nem vagyunk egyedül. Erős barátaik és partnereik vannak szerte a világon”.
„Határozottan Önök mellett fogunk állni mindaddig, amíg szükségük van ránk” – hangsúlyozta a német külügyminiszter.
Az orosz támadások utáni aknamentesítésben meghalt egy rendőr Herszonban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az aknamentesítésénél robbanás történt, ennek következtében szenvedett halálos sérüléseket a 41 éves Alekszandr Vetter rendőr százados.
A tűzszerész szolgálat munkatársainak egy csoportja a szokásos megbízás szerint a helyi lakosok információit ellenőrizte az orosz dróntámadás után.
Az Odesszai terület Bolhradi járásában egy éjjeli orosz támadás 12 házban és egy üdülőépületben okozott kárt – írja az Ukrinform. Erről a Bolhradi Kerületi Katonai Igazgatóság számolt be a Facebookon.
„A támadás következtében Bolhrad községben 12 magánház megrongálódott. Vasziljevka községben egy üdülőtábor területén lévő épületek rongálódtak meg” – áll a közleményben.
Áldozatokról és sérültekről nem érkezett jelentés.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a „Jövő megteremtése” elnevezésű moszkvai nemzetközi szimpóziumon kijelentette, hogy Oroszország nem utasítja el a Nyugattal folytatandó párbeszédet, de levonta a következtetéseket annak korábbi magatartásából – írja az MTI.
Szeretném külön hangsúlyozni, hogy nem zárkózunk el a Nyugattal folytatandó párbeszédtől, bár természetesen levontuk a kellő következtetéseket abból, ahogyan a nyugati szomszédok egyik napról a másikra feladták ígéreteiket és vállalásaikat, a velünk kötött összes megállapodást, és ahogyan aláásták az irántuk való bizalmat
– mondta Szergej Lavrov.
Arra reagálva, hogy az ENSZ-főtitkár szóvivője az orosz–észak-koreai katonai együttműködéssel kapcsolatban mély aggodalmát fejezte ki az ukrajnai válság nemzetközivé szélesedése miatt, Lavrov úgy vélekedett, hogy a világszervezet apparátusának csúcsán „az ENSZ Alapokmányt teljességében kell elolvasni, nem pedig csak azt a részt, amelyiket ma ezzel a konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozni akarják”.
Azt állította, hogy az angolszászok „öngyilkos kalandra” készítik elő a kontinentális Európát egy Oroszországgal való közvetlen fegyveres konfliktus formájában, „abban a helyzetben, amikor majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszere megbukik”.
Volodimir Zelenszkij elnöki hivatalának vezetője, Andrij Jermak úgy véli, hogy az Egyesült Államok új elnöke nem „ajándékozhatja meg” Vlagyimir Putyin orosz elnököt egy Ukrajna feletti győzelemmel – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Jermak megjegyezte, hogy az ukrán elnök mindkét amerikai elnökjelölttel – a demokrata Kamala Harrisszel, és a republikánus Donald Trumppal – „jó kapcsolatokat” ápol. Az ukrán Elnöki Hivatal vezetője elmondta, hogy miután Zelenszkij New Yorkban részt vett az ENSZ Közgyűlésének ülésén, beszélt Kamala Harrisszel, majd találkozott Donald Trumppal is.
Az elnöknek nagyon jó a kapcsolata mind Kamala Harrisszel, mind Donald Trumppal. Ez nemcsak formális, hanem nagyon jó személyes kapcsolat is
– tette hozzá Andrij Jermak.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője bejelentette, hogy Ukrajna nem folytat tárgyalásokat Oroszországgal – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Ezek a tárgyalások, ahogyan arról írnak [különösen a Financial Times írta meg jól értesült forrásokra hivatkozva, hogy Ukrajna és Oroszország előzetes tárgyalásokat folytat az egymás energetikai infrastruktúrája elleni csapások leállításáról – a szerk.], biztosan nem igazak. Ami történik: tematikus konferenciákat tarottunk. Az első konferencia az energiabiztonságról szólt, online volt, de Katar egyfajta társszervező volt. És amikor ez a konferencia lezajlott, lefektettük a békeformula e pontjára vonatkozó elvekeinket. Mindezek a tematikus konferenciák Oroszország nélkül zajlottak” – számolt be Andrij Jermak.
Ezt követően lefektettük az elveket: ha ma például Katar vagy egy másik ország kész arra, hogy ezeket a megállapodásokat külön-külön Ukrajnával, és például külön-külön az Orosz Föderációval kötött megállapodások révén hajtsa végre, akkor szívesen látjuk őket. Ugyanez a helyzet az élelmezésbiztonsággal. Törökországgal már volt egy gabonafolyosó, amely egy évig létezett. Két megállapodás volt: az egyik Törökország–ENSZ–Ukrajna, a másik Törökország–ENSZ–Oroszország között
– fogalmazott a kabinetfőnök.
Andrij Jermak szerint ha valaki ezek után készen áll, vagy ha úgy érzi, hogy készen áll arra, hogy a konferencia eredményeit ebben a keretben megvalósítsa, akkor szívesen látják. Mai tudása szerint azonban még senki sem jutott megállapodásra. Ha vannak ilyen megállapodások, Ukrajna kész megfontolni azokat, mert ez teljesen összhangban van az ukrán békeformulában lefektetett elvekkel.
Mindezek a tárgyalások számomra úgy tűnnek, mintha reakciók lennének az említett tematikus konferenciák után, de biztosan állíthatom, hogy Ukrajna nem folytat tárgyalásokat Oroszországgal
– jelentette ki.
Még mindig nem lehet biztosan tudni, hogy melyik amerikai elnökjelölt nyeri az amerikai választást, Európa azonban már most arra készül, hogy ha a Republikánus Pártot képviselő Donald Trump győz, akkor szó szerint azonnal leáll az Ukrajnának az Oroszország elleni háborúban nyújtott segítség – írja az Unian ukrán hírügynökség a Politico alapján.
„A támogatás azonnal leállhat” – állapította meg egy európai diplomata. Hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt ki akarja majd használni. Szerinte a Kreml vezetője el fogja foglalni Donbászt és a Krímet, majd „húzni az időt a következő alkalomig”.
A lap azt írja, hogy Putyin később megtámadhatja az EU és a NATO valamelyik országát – Észtországot, Lettországot vagy Litvániát –, hogy tesztelje „Trump amúgy is laza elkötelezettségét a NATO és a katonai szövetség kölcsönös védelmi rendelkezései iránt”.
Megjegyzik, hogy az Egyesült Királyság attól is tart, hogy Trump „kihúzza a szőnyeget Volodimir Zelenszkij alól” az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek csökkentésével, vagy – annak folytatásaként – a béketárgyalások azonnali megkezdésének feltételéül szabja.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn megbeszélést folytatott Olekszandr Szirszkij főparancsnokkal, Anatolij Bargylevics vezérkari főnökkel és Rusztem Umerov védelmi miniszterrel – derül ki Ukrajna államfőjének Telegram-bejegyzéséből.
„Áttekintettük a frontvonal helyzetének részletes értékelését, a legnagyobb prioritást a Pokrovszk, Kurakhove, Toreck és Kupjanszk irányok kapták. Külön jelentés készült a kurszki hadműveletről és az orosz erők megsemmisítéséről az államhatárunkhoz közeli területeken” – olvasható az ukrán elnök bejegyzésében.
Jelentős javulás történt a frontvonal szövetségesi ellátásában, a támogató csomagok keretében történő szállítások növekedésével. A tüzérségi ellátásban is jelentős javulás tapasztalható
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy közben az ukrán védelmi miniszter beszámolt a védelmi erők ukrán gyártmányú drónokkal való ellátásáról is. „A jóváhagyott szállítási terveket végrehajtják, és köszönetemet fejezem ki minden érintett gyártónak” – mondta.
„Utasítottam a védelmi minisztert, hogy tovább növelje az ukrán drónok megrendeléseit a vonatkozó műveleteink támogatása érdekében” – zárta a bejegyzését Volodimir Zelenszkij.
Az ukránok aránya, akik még mindig hajlandóak viselni a háború terheit, meredeken, 63 százalékra csökkent – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) által készített, hétfőn közzétett tanulmányból.
Ez a szám Oroszország Ukrajna elleni háborújának kitörésétől 2024 februárjáig folyamatosan több mint 70 százalék felett alakult.
Ezzel párhuzamosan nőtt azoknak a válaszadóknak a száma, akik készek egy évig viselni a háborús terheket. Vagyis a válaszadók 69 százaléka egy viszonylag hosszú időszakot említett. Ennél rövidebb időszakot (több hónaptól hat hónapig) viselne el a válaszadók 19 százaléka.
Szakértők szerint „az ukránok szemében a jövővel kapcsolatos általános bizonytalanság növekedése tükröződik”.
A nemek tekintetében a férfiak több mint 67 százaléka és a nők 60 százaléka kész továbbra is elviselni a háborút.
A NATO-tagok területeiktől távol, az ázsiai csendes-óceáni térségben kívánnak úgynevezett védelmi csatákat folytatni – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Creating the Future című nemzetközi tudományos fantasztikus szimpóziumon, amelyről a TASZSZ orosz hírügynökség számolt be.
„A Nyugatnak, mindenekelőtt az angolszászoknak, minden kevés. Az általuk Európában Oroszország ellen indított háború sem elég. Júliusban a NATO vezetői egy washingtoni csúcstalálkozón megerősítették igényüket a szövetség kiemelkedő szerepére nemcsak az euroatlanti, hanem az ázsiai csendes-óceáni térségben is” – fogalmazott az orosz tárcavezető.
Ha elolvassuk a NATO nyilatkozatát, kiderül, hogy ez a »defenzív« szövetség tagjai területének védelme érdekében a Dél-kínai-tengeren és a Tajvani-szorosban, ezer mérföldre a partjaitól kívánja vívni ezeket a defenzív harcokat
– jelentette ki Szergej Lavrov.
A külügyminiszter szerint minden józan megfigyelő számára világos, „hogy ez az út a semmibe vezet”. „Az amerikaiak azonban céltudatosan vezetik be a NATO katonai infrastruktúráját a Csendes-óceán vizeire, nem titkolva a Kínára, Észak-Koreára, Oroszországra gyakorolt nyomás növelésének feladatát” – folytatta.
Észak-Koreának mintegy 10 ezer katonája állomásozik Oroszországban. Szinte biztos, hogy egy részüket már a kurszki térségbe telepítették – írja a brit hírszerzés egy jelentésében, egyben kiemelik, hogy a katonáknak számos nehézséggel kell megküzdeniük.
„Oroszország és Észak-Korea fegyveres erői szinte biztosan nehézségekbe fognak ütközni az interakció során, mivel korábban még soha nem tartottak közös hadgyakorlatokat” – áll a jelentésben. Majd hozzáteszik, hogy az észak-koreai csapatoknak nehézséget fog jelenteni az orosz felszerelés használata vagy a nyelvi akadályok leküzdése.
Oroszország és Észak-Korea partnerségének fő mozgatórugója valószínűleg a katonai támogatás volt, amelyért cserébe Észak-Korea magas szintű nemzetközi támogatást kapott Oroszországtól – írták.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádió műsorában adott interjút az orosz–ukrán háború állásáról, a veszteségekről és az amerikai választás háborút érintő hatásáról.
A háború alakulását Kaiser számos szempontból az első világháború anyagcsatájához tudja hasonlítani, mivel mindkét fél tízezres nagyságrendben „égeti el” az embereket. Oroszország jóval többet, ellenben ez nekik jobban belefér. Ettől függetlenül az orosz elnök nem akar elrendelni általános mozgósítást, mert feltehetőleg tömegek menekülnének el az országból. Oroszország már régóta alkalmazza azt a stratégiáját, hogy – a két-háromszoros veszteségeik ellenére – csökkentse Ukrajna hadra fogható katonaállományát.
Hozzátette, hogy az oroszok 8-12 ezres városokat tudtak csak elfoglalni az elmúlt hónapokban. A városok döntő részét pedig kiürítették, és felkészültek az orosz csapatok érkezésére. Ezáltal hatalmas veszteségek árán sikerült elfoglalni a településeket.
Megjegyezte, hogy az Ukrajna által elfoglalt kurszki területek 60 százalékát Oroszország már visszafoglalta, és feltételezése szerint ki fognak vonulni onnan az ukrán katonák, mivel az orosz vezetés régóta azzal fenyegeti őket, hogy teljesen körbezárja a területet az ott tartózkodó katonákkal együtt.
Az amerikai választásokról beszélve elmondta, hogy
amennyiben a republikánus párt lesz a befutó, a fókusz Oroszországról Kínára helyeződik át.
Trump Kína-ellenes külpolitikát kíván folytatni, ami azzal járhat, hogy az amerikai vezetés megegyezik Moszkvával Ukrajna feje fölött.
A hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyerte meg a moldovai elnökválasztást. A szavazatok 99 százalékos feldolgozottságával a moldovai Központi Választási Bizottság közlése szerint Maia Sandu a szavazatok 55 százalékát szerezte meg, míg a Moszkva-közeliként emlegetett Szocialisták Pártja jelöltje, Alekszandr Sztojanoglo a szavazatok 45 százalékát tudhatta magáénak.
Az elemzők szerint a győzelem jelentős megkönnyebbülést jelent a nyugati államok számára,
mivel ez az európai uniós kapcsolatok megerősödését és az Oroszországtól való távolodást jelenti.
Sandu szerint a választásba „országon kívüli ellenséges erők és bűnözői csoportok” avatkoztak be. A rendőrség közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy voltak arra utaló jelek, hogy a választók szállítását külföldön tervezték meg. A hírek szerint autóbusszal szállították a szavazókat az oroszbarát szakadár Dnyeszter területéről – írja az Economx.
Észak-Korea vélhetően készpénzt, élelmiszert és űrtechnológiát kap Oroszországtól cserébe azért, hogy katonákat küldött az orosz–ukrán háborúba – jelentette a The Korea Herald című napilap november 3-án egy, az ügyet ismerő törvényhozóra hivatkozva.
Észak-Korea információk szerint 10-12 ezer katonát küldött Oroszországba, az első katonák állítólag már tűz alá is kerültek a Kurszki területen. Wi Szung-lac, a dél-koreai parlament hírszerzési bizottságának tagja, Szöul korábbi oroszországi nagykövete a The Korea Heraldnak elmondta,
az észak-koreai katonák feltehetően havonta 2000 dollárt kapnak szolgálatukért Oroszországtól, ami 10 ezer katonára számolva összesen legalább 200 millió dollárt tesz ki évente.
Emellett Moszkva vélhetően segített Észak-Korea élelmiszerhiányának enyhítésében is.
Az a 4 millió tonna gabona, amelyet Észak-Korea állítása szerint évente termel, valójában körülbelül 1 millió tonnával kevesebb, mint amennyire az ország élelmezéséhez szüksége van. Ha Oroszország 600-700.000 tonna rizst ajánl fel, az elég ahhoz, hogy Észak-Korea éves szükségletének több mint felét fedezze
– jelentette ki a dél-koreai politikus.
A dél-koreai hírszerzés emellett úgy tudja, hogy Oroszország fejlett űrtechnológiával is segíti Észak-Koreát, lehetővé téve Phenjan számára egy újabb katonai felderítő műhold felbocsátását.
A támadásban egy szupermarket, többemeletes lakóházak, kereskedelmi létesítmények és autók rongálódtak meg. Legalább 14 ember megsebesült, köztük négy rendőr – jelentette a harkivi rendőrség.
A szupermarket elleni támadás a legutóbbi a Harkiv sűrűn lakott lakónegyedei ellen az elmúlt napokban elkövetett pusztító támadások sorozatában.
Harkiv az elmúlt két évben rengeteg orosz támadást szenvedett, a tél közeledtével pedig a támadások egyre sűrűbbek – írja a The Kyiv Independent.
Jun Szogjol dél-koreai elnök szerint intézkedéseket kell hozni az Észak-Korea és Oroszország közötti katonai együttműködés ellen – írja az Interfax.
„Az Észak-Korea és Oroszország közötti együttműködés jelentős veszélyt jelent nemzetbiztonságunkra. Gondosan megfontoljuk az összes lehetséges ellenintézkedési forgatókönyvet” – mondta az elnök.
Az elnök megjegyezte, hogy Dél-Korea jelentősen megerősítette az észak-koreai nukleáris fenyegetésekkel szembeni ellenintézkedéseit az Egyesült Államokkal kötött erős szövetségnek és a Japánnal folytatott háromoldalú biztonsági együttműködésnek köszönhetően. Majd ígéretet tett arra, hogy bővíti az észak-koreai disszidensek támogatását.
Az orosz csapatok rakétát lőttek ki Dnyipro térségére, megrongálva a Dnyipro körzet infrastruktúráját.
Szerhij Liszak regionális kormányzó Telegramban közzétett jelentése szerint éjszaka az oroszok kamikaze drónnal csapást mértek Nikopolra és tüzérségi tűz alá vették Marhanetszka községet.
Liszak áldozatokról nem számolt be – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Megkezdte hétfőn első közös haditengerészeti gyakorlatát Indonézia és Oroszország. Az ötnapos katonai manőverek két szakaszban zajlanak Kelet-Jáván, ahová Oroszország három korvettet típusú hadihajót, egy tartályhajót, egy katonai helikoptert és egy vontatóhajót küld – közölte az MTI.
A helyi tévécsatornák szerint az orosz hajókat vasárnap, a gyakorlatok kezdete előtti napon ünnepélyesen fogadták Subraya kikötőjében.
A Délkelet-Ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN), amelynek Indonézia is tagja, 2021-ben már részt vett közös hadgyakorlatokon Oroszországgal, de Jakartának még soha nem volt alkalma kétoldalú manővereket szervezni Moszkvával.
Jakartának több milliárd dolláros kereskedelmi kapcsolata van Oroszországgal, de fegyverimportja az elmúlt években stagnált a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint, miután Oroszország ellen nyugati szankciókat vezettek be.
Prabowo Subianto, Indonézia elnöke azonban az amerikai szankciók fenyegetése ellenére is fenntartotta azt lehetőséget egy 2018-ban megkötött megállapodás alapján, hogy a délkelet-ázsiai ország orosz vadászrepülőgépeket vásároljon mintegy 1,1 milliárd dollár (411 milliárd forint) értékben.
A tajvani gazdasági minisztérium bejelentette, hogy az idén, Oroszországgal szemben bevezetett exportkorlátozások hatására mostanra nullára csökkent az Oroszországba exportált szerszámgépek száma.
Mint a Kommerszant emlékeztetett, Tajvan 2024. március 8-án szigorította a szerszámgépek Oroszországba és Fehéroroszországba irányuló exportjára vonatkozó korlátozásokat.
Ennek részeként megtiltották 77 különböző típusú eszköz, köztük szerszámgépek, megmunkálóközpontok, esztergagépek, maró- és köszörűgépek Oroszországba való kivitelét.
A tajvani minisztérium szerint emiatt mostanra nullára csökkent az Oroszországba szállított, ilyen típusú eszközök száma. Egyben ígéretet tettek arra is, hogy folytatják az exportellenőrzési intézkedések kiigazítását és segítséget nyújtanak a gyártóknak a külföldi szállítások útvonalának ellenőrzésében.
Egyben közölték azt is, hogy a Moszkva elleni szankciók első megsértéséért kiszabható bírságot az eddigi összeg 15-szörösére, 31,3 ezer dollárra emelik.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár „nagyon aggódik” azon jelentések miatt, amelyek szerint észak-koreai csapatok tartózkodnak jelenleg Oroszországban – közölte szóvivője, Stephane Dujarric a vasárnap kiadott nyilatkozatában.
A nyilatkozatot a közelmúltban érkezett jelentések nyomán tették közzé, amelyek szerint nyolcezer észak-koreai katona gyűlt össze az oroszországi Kurszk területén, és arra készülnek, hogy az orosz erőkkel együtt harcba szálljanak. „A főtitkár nagyon aggódik az észak-koreai csapatok Oroszországba küldéséről szóló jelentések miatt, beleértve a konfliktusövezetbe való esetleges bevetésüket is” – írja Stephane Dujarric.
Ez az ukrajnai háború nagyon veszélyes eszkalációját jelentené. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljük a konfliktus nemzetközivé válását
– olvasható a nyilatkozatban.
A nyilatkozat nem erősítette meg az észak-koreai csapatok oroszországi tevékenységéről szóló jelentéseket, és nem említette, hogy a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködést hogyan értelmeznék az ENSZ Alapokmánya vagy a Biztonsági Tanács jelenlegi határozatai alapján.
Oroszország titokban Donald Trump győzelméért szorít az amerikai elnökválasztáson, az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó tervei mégis elfogadhatatlanok lehetnek az orosz vezetés számára – írta cikkében a The Washington Post. A lap szerint, bár Trump külpolitikai programja jobban megfelel a Kreml szájízének, az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó tervei még így is sem lehetnek elegendőek Vlagyimir Putyin számára.
A lap amerikai tisztviselőket idézve többek közt arról is írt, hogy az orosz katonai hírszerzés számos dezinformációs kampányt szervezett Harris és szövetségese, Tim Walz ellen, valamint már most megkérdőjelezték a szavazás érvényességét.
Továbbá emlékeztettek, 2016-ban az orosz törvényhozásban még sokan ünnepelték Trump elnökké választását, de azóta a kapcsolatok olyan szinten romlottak meg a felek közt, hogy egy újabb Trump-elnökség sem hozna változást, és ebben Moszkva sem bízik (miután Trump 2016-os megválasztása sem hozott érdemi változást a kétoldalú kapcsolatokban).
Természetesen Trumpot akarják – ez egyértelmű –, de a választás eredménye nem lesz sorsfordító Oroszország számára. A helyzet valóban szörnyűvé vált. Az amerikai–orosz kapcsolatok holtpontra jutottak. És mindenki ennek a foglya – még Putyin is
– mondta egy volt Kreml-tisztviselő a lapnak, aki még mindig kormányzati körökben dolgozik. Azt viszont megjegyezte, hogy a választások utáni esetleges belpolitikai káosz még nagy hasznára válhat Moszkvának. „Minél rosszabb a helyzet az Egyesült Államokban, annál jobb” – összegezte.
Az orosz elitben mégis egyre nagyobb a várakozás, hogy Trump győzni fog, és ha ez megtörténik, akkor esély nyílik arra, hogy az Ukrajnával folytatott háborút Moszkva feltételei szerint fejezzék be, és potenciálisan átrajzolódhat a globális biztonsági térkép. Szergej Markov, egy Kreml-közeli politikai elemző azt mondta, hogy nemcsak Trump győzelmére számít, hanem arra is, hogy „november 7-én Trump várhatóan felhívja Putyint és Zelenszkijt, és felajánlja az ellenségeskedések beszüntetését”.
A The Washington Post ugyanakkor megjegyzi, hogy Trump győzelme kockázattal is járhat Oroszország számára,
mivel nem világos, hogy Putyin beleegyezik-e bármilyen, Trump által javasolt megállapodásba a háború befejezéséről, ami ellenségeskedéshez vezethet kettejük között.
Lehet, hogy lesz némi lehetőség a tárgyalásokra, „de ez nagyon törékeny” – mondta Tatjana Sztanovaja, a Carnegie Russia-Eurasia Center vezető munkatársa.
Az utóbbi hónapokban több javaslat is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna mondjon le területekről Oroszország javára a békéért cserébe. E javaslatokat heves bírálatok érték, és sok elemző azt is kétségbe vonta, hogy Oroszország elfogadná-e ezeket a feltételeket.
Putyin számára ez egy nagyon rossz forgatókönyv [lenne]. Putyinnak nincs szüksége területre. Neki Ukrajnára van szüksége
– foglalta össze véleményét Tatjana Sztanovaja, aki szerint valószínűsíthető, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, Ukrajnáról szóló potenciális jövőbeli találkozók és megbeszélések sorozata zsákutcába fog jutni. „Trump soha nem fogja felajánlani Putyinnak azt, amit Ukrajnában akar” – összegezte.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Magyarország területére 2024. november 3-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7346 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 9184 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Egy, az orosz erők által a krími Szimferopol körzetéből indított rakéta az ideiglenesen megszállt félsziget területén landolt és egy lakóépületbe csapódott – írja az Unian.
A „Krimszkij Viter” (Krími Szél) megfigyelőcsatorna a Telegramon jelentette a rakéta kilövését helyi idő szerint 12 óra 47 perckor. Ezzel egy időben Ukrajna déli régióiban légiriadót rendeltek el.
A kilőtt rakéta nem repült messzire, és a Szimferopoli járásbeli Szkvorcove faluba zuhant. Egy ház a Tereskova utcában megsemmisült. A környéket a rendőrség és az FSZB lezárta. További részletek egyelőre nem állnak rendelkezésre. Az információ megerősítésre szorul
– olvasható a közleményben.