November 5-én az orosz csapatok 2835 alkalommal lőtték a Donyecki régiót, nyolc civil objektumot rongáltak meg – írja az Ukrinform.
„A rendőrség az elmúlt napon 2835 ellenséges támadást regisztrált a frontvonal és a lakott területek ellen. […] Nyolc polgári objektumot megrongáltak” – áll a közleményben.
Az oroszok három FAB–250-es bombát használtak UMPK irányítómodulokkal Kosztyantinivka ellen, amelyekkel egy infrastrukturális létesítményt, egy melléképületet, öt civil autót és az elektromos hálózatot rongáltak meg.
Ezenkívül információ érkezett egy Illinka nevű faluban élő civilről, aki november 4-én meghalt az orosz ágyúzás következtében.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij is Budapestre érkezik csütörtökön, hogy részt vegyen Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményén. Az ukrán államfő videós bejegyzésében erősítette meg, hogy részt vesz a „nyugati világ csúcstalálkozóján”.
Holnap Budapesten leszek, hogy részt vegyek az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján, az Európai Tanács elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor és az Európai Tanács elnöke, Charles Michel meghívására
– közölte Zelenszkij.
Folytatódnak az oroszok elleni heves harcok a Harkivi területen, Volcsanszk városában. Az ukrajnai 24tv.ua hírcsatorna információi szerint az Orosz Föderáció katonái teljesen elpusztították a települést.
A lap szerint a helyzet ellenére az ukránok továbbra is ellenállnak, és igyekeznek feltartóztatni az oroszokat. Súlyos harcok zajlanak a város romjain, amelyet az oroszok főként irányított bombákkal és rakétákkal támadnak.
A katonai vezetés szerint az oroszok nagy létszámot veszítettek az itt zajló harcokban. A kramatorszki különítmény határőrei bemutatták a csatornának, hogyan néz ki most Volcsanszk. A felvételeken nagyarányú pusztítás látható. Mindenütt romos épületek és sűrű füst.
Это Волчанск, во что российские мальчики в трусиках превратили город, здесь раньше жили семьи, дети.
— Anatolii🇺🇦🇮🇱 (@Anatoli621029) November 1, 2024
Батальон «Шквал» - это бывшие осужденные граждане России, принявшие решение защищать Украину проводят зачистку одного из зданий среди руин Волчанска.
Один оккупант… pic.twitter.com/QEZXQ48Hol
Mark Rutte „a globális biztonságra nézve mélységesen veszélyesnek” nevezte az orosz csapatok mellett harcoló észak-koreai katonák európai földön való jelenlétét a Politicón megjelent véleménycikkében.
A NATO-főtitkár kifejti, hogy amíg „mi a konfliktus igazságos és tartós befejezésére törekszünk, addig Putyin meghosszabbítja és kiterjeszti azt”. Hozzátette: a konfliktus kiterjesztése csak eszkalálja a háborút, és megmutatja, hogy a biztonság kérdése már nem regionális, hanem globális.
Vlagyimir Putyint sorozatos kudarcai az Ukrajna ellen indított értelmetlen háborúban függővé tették az olyan tekintélyelvű barátaitól, mint Kína, Irán és Észak-Korea
– fogalmazott Rutte.
A főtitkár szerint „a mélyülő katonai és gazdasági kapcsolatok egy vakmerő Oroszország és egy felbátorodott Észak-Korea között nem csupán az euroatlanti és az indo-csendes-óceáni biztonságot fenyegetik, hanem mélyen veszélyesek a globális biztonságra nézve” is.
A katonai szövetség első embere arról írt, hogy Ukrajnát nem csupán támogatniuk kell a harcokban, de a háború irányát is meg kell változtatniuk. Rutte emlékeztetett arra, hogy Ukrajna támogatása a szövetségesek éves katonai költségvetésének a töredékébe kerül, az éves GDP-nek kevesebb mint az egy százalékát teszi ki.
„Ez kis ár a békéért” – zárta szavait a főtitkár.
„Őszintén szólva nem érzik semmit” – ezt mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra az újságírói kérdésre reagálva, amelyben Donald Trump elnökválasztási győzelme felől érdeklődtek nála.
A TASZSZ hírügynökség cikke szerint Peszkov az Első a tudás elnevezésű oktatási konferencián beszélt arról, hogy a most piacra dobott, Arktika névre keresztelt jégtörő sokkal fontosabb Oroszország számára, mint az amerikai elnökválasztás.
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sem tervezi, hogy gratuláljon az Egyesült Államok frissen megválasztott elnökének.
A német kabinet szerdán jóváhagyta Boris Pistorius védelmi miniszternek a katonai szolgálat egy új formáját bevezető törvényjavaslatát, amely visszaállítja a 18. életévüket betöltő német férfiak kötelező katonai nyilvántartásba vételét – közölték kormányzati források az MTI szerint.
A parlamenti jóváhagyásra váró döntés célja Németország védelmi képességeinek fokozása, mivel az ukrajnai konfliktus újraértékelteti a katonai felkészültség kérdését.
Az új szabályozás értelmében a fiatal férfiaknak nyilatkozniuk kell arról, hogy hajlandók és alkalmasak-e katonai szolgálatra. Pistorius kiemelte: „Az új törvény lehetőséget teremt arra, hogy a sorkötelezettség 2011-es eltörlése után ismét létrehozzuk a katonai nyilvántartást. Ha holnap hadiállapot lépne életbe, akkor jelenleg nincs elegendő adatbázisunk arról, kik vonhatók be a védelembe.”
Németországban 2011-ben, 55 év után függesztették fel a kötelező sorkatonai szolgálatot, mivel a hidegháború utáni fenyegetések elhalványulni látszottak. A felfüggesztés következtében felszámolták a sorkatonai nyilvántartásokat, és azóta kizárólag önkéntesek szolgálják a hadsereget. Amennyiben a parlament hadiállapotot hirdet, a jogszabály engedélyezi a kötelező sorkatonaság újbóli bevezetését.
A német hadsereg (Bundeswehr) rendkívüli létszámhiánnyal küzd, a júniusi adatok alapján kevesebb mint 180 ezer katonával és 60 ezer tartalékossal rendelkezik. A NATO célkitűzéseinek teljesítéséhez azonban mintegy 460 ezer katonára lenne szükség – ennek nagy részét, körülbelül 260 ezer főt tartalékosokkal kívánják pótolni.
A jelenlegi szabályozás értelmében a Bundeswehr 15 ezer kiképzési helyet biztosít az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők számára, ám ezek közül mintegy 5000 rendszeresen betöltetlen. Az új törvénytervezet célkitűzései között szerepel 3000 további képzési hely létrehozása, amelyeket a következő években állítanak fel. Pistorius hangsúlyozta, hogy a nyilvántartásba vétel és az önkéntes szolgálati helyek kellően biztosíthatják az utánpótlást a német haderő számára.
Az új szabályozás szerint a katonai kiképzés alapszinten hat hónapig tart majd, de a jelentkezők akár 23 hónapra is meghosszabbíthatják a szolgálati idejüket, ha egy speciális területre szeretnének szakosodni. Az újoncok kezdő fizetése 1900 dollár (közel 727 ezer forint) lesz, ám a szolgálat időtartama és a körülmények függvényében ez az összeg tovább emelkedhet.
A német alkotmány csak a férfiak számára ír elő kötelező katonai szolgálatot (hadiállapot idején), a nőknek a nyilvántartás önkéntes alapú lesz. A törvénytervezet először a német parlament két háza elé kerül, és várhatóan 2025 májusában léphet hatályba.
A korábbi 30 napról 45 napra hosszabbították meg az ukrán katonák kiképzését – írja az Interfax.
A képzés idejének növelését egy 500 katona bevonásával folytatott kísérleti fázis előzte meg. Az újoncok mostantól magasabb óraszámban tanulhatják meg a lőfegyverek használatát, és részesülnek taktikai képzésben. Emellett a korábbi 23 lőgyakorlat számát 45-re emelték.
Továbbá bevezetik számukra a pilóta nélküli rendszerek használatának alapszintű oktatását.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban fekvő Antonivka és Makszimivka települést – jelentette be szerdán a moszkvai védelmi minisztérium.
Az orosz hadijelentés szerint hadseregük az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában tíz, a Kurszki régióban pedig négy ellentámadást vert vissza.
A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1800, Kurszk irányában pedig több mint 250 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan – számolt be az MTI.
Mariana Bezuhla ukrán parlamenti képviselő szerint az ukrán hadsereg hamarosan kivonul a Kurszki régióból – írja a Sztrana.
A képviselő Olekszandr Szirszkijnek, az Ukrán Fegyveres Erők Szárazföldi Erői parancsnokának Facebookon közzétett bejegyzésére hivatkozik, amelyben a katonatiszt azt írta, sikeresen meghiúsították Moszkva azon tervét, hogy Kurszk felől indítson támadást Szumi régióba. A főparancsnok hozzátette, az Orosz Föderáció súlyos veszteségeket szenvedett el Kurszknál.
Az ellenség 45 ezer katonát csoportosított a Kurszki régióba, és a létszámot növelni akarják. Oroszország saját csapatai nem elegendőek, ezért észak-koreai katonákkal kívánják megerősíteni a frontot. Az orosz megszállók több területet akartak elfoglalni, de az ukrán erők megelőző lépéseket tettek. Folytatjuk az ellenség megsemmisítését a területen
– fogalmazott a bejegyzésében Szirszkij.
Bezuhla szerint ez egyértelmű jele annak, hogy a főparancsnok a csapatok kivonására készül a régióból. A képviselő kérdéseket szegezett Szirszkijnek, ugyanis szerinte elhallgatták, hogy az ukrán hadsereg mekkora veszteségeket szenvedett, de arra is kíváncsi, hogy „hány területet cseréltek el az oroszokkal Donyeck és Harkiv térségében”.
November 5-én az orosz csapatok 2835 alkalommal lőtték a Donyecki régiót, nyolc civil objektumot rongáltak meg – írja az Ukrinform.
„A rendőrség az elmúlt napon 2835 ellenséges támadást regisztrált a frontvonal és a lakott területek ellen. […] Nyolc polgári objektumot megrongáltak” – áll a közleményben.
Az oroszok három FAB–250-es bombát használtak UMPK irányítómodulokkal Kosztyantinivka ellen, amelyekkel egy infrastrukturális létesítményt, egy melléképületet, öt civil autót és az elektromos hálózatot rongáltak meg.
Ezenkívül információ érkezett egy Illinka nevű faluban élő civilről, aki november 4-én meghalt az orosz ágyúzás következtében.
A híres ukrán műsorvezető, színész, az Elveszett világ című műsor sztárja, Hennagyij Popenko megsebesült a háborúban. A katona, aki a háború kezdete óta mozgósításban van, a lábán sérült meg – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Popenko elmondta, hogy a zaporizzsjai katonai kiképzésén olyan szerencsétlenül esett el, hogy annak következtében kettős csonttörést és szalagszakadást szenvedett.
A műsorvezető már átesett egy műtéten, az orvosok titánimplantátumokat és csavarokat ültettek a lábába. Popenko megnyugtatásul közölte: az orvosok biztosították őt arról, hogy nagyon hamar felépül. A színész egyelőre rehabilitáción vesz részt, és várja mielőbbi gyógyulását, hogy visszatérhessen a frontra.
Hennagyij Popenko 2022-ben az 59. önálló gépesített dandár soraiba lépett. Később az úgynevezett kulturális deszantban vállalt feladatokat katonatársai morális és mentális állapotának ápolása érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi oldalon gratulált Donald Trumpnak az elnökválasztáson elért győzelméhez – közölte a Kárpáti Igaz Szó.
Nagyra értékelem Trump elnök elkötelezettségét az „erő nyelvén” elv mellett a globális ügyekben. Ez az az elv, amely valóban közelebb hozhatja az ukrajnai békét. Remélem, közösen megvalósítjuk”
– írta bejegyzésében.
Egy erős Amerikai Egyesült Államok korszakát várjuk Trump határozott vezetése alatt. Számítunk Ukrajna további kétpárti támogatására az USA-ban – közölte, hozzátéve, várja a lehetőséget, hogy személyesen is gratulálhasson Trump elnöknek, és megvitassa vele az Ukrajna és az USA közötti stratégiai partnerség megerősítésének módjait.
Congratulations to @realDonaldTrump on his impressive election victory!
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 6, 2024
I recall our great meeting with President Trump back in September, when we discussed in detail the Ukraine-U.S. strategic partnership, the Victory Plan, and ways to put an end to Russian aggression against…
A 2024-es amerikai elnökválasztásáról bővebben IDE kattintva olvashat.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Türk Tanácsban elmondott beszédében kijelentette, hogy szerinte új európai stratégiára lesz szükség Ukrajnával kapcsolatban, miután szerdán republikánus győzelem született az Egyesült Államokban.
A kormányfő megjegyezte: komoly kétségeik vannak afelől, hogy Európa egyedül képes lesz-e a katonai és pénzügyi támogatás fenntartására Ukrajna irányába, ezért szerinte új európai stratégiára lesz szükség. Hozzátette, hogy ennek első lépéseit csütörtökön Budapesten tehetik meg, az európai vezetők csúcstalálkozóján.
A legnehezebb kérdés szerinte az, hogy a korábban a G7-ek által eldöntött, az Európai Unió és az Egyesült Államok által közösen finanszírozandó 50 milliárd eurós, Ukrajnának szánt hitelnek mi lesz a sorsa.
Ukrán drónok csapást mértek az orosz haditengerészet Kaszpi-tengeri flottillájának haditengerészeti bázisára – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap forrása szerint az ukrán védelmi hírszerzés (DIU) innovatív különleges műveletével első alkalommal sikerült legyőzni egy orosz flottillát a Kaszpi-tengeren. Az ukrán államhatártól a célpontig mintegy 1500 kilométer a távolság.
Az oroszországi Dagesztáni Köztársaságban található Kaszpijszk városában legalább két célpontot találtak el a pilóta nélküli légi járművek, valamint tatárföldi, dagesztáni rakétahajók, és a 21631-es projekt kis rakétahajói is kárt szenvedtek.
Jevhenyija Zakrevszka jogász, a 92. rohamdandár katonája szerint Ukrajnának be kellene vezetnie a nők kötelező mozgósítását – mondta a hromadske.ua című lapnak a Kárpáti Igaz Szó szemléje szerint.
A katonanő úgy véli, hogy – mivel jelenleg még a veszteségek pótlására sincs elég újonc – nem lehet egyértelmű szolgálati időt bevezetni, viszont a nők révén rotálhatnák a katonákat és fokozhatnák a mozgósítást.
Nyilvánvalóan már régen itt az ideje, hogy kötelezővé tegyük a nők mozgósítását […] Ez persze nem oldja meg teljesen az utánpótlás kérdését, de enélkül lehetetlen
– véli.
Megjegyezte, hogy azoknak a katonáknak, akik már hadszíntéri változtatásra szorulnak, inkább otthon kellene lenniük, nem pedig egy állandó bevetési ponton. Ez ugyanis befolyásolja a felépülésük minőségét.
2024 elejétől Ukrajna potenciális mozgósítási tartalékát a 18–26 év közötti férfiak alkotják, akiknek száma 707 ezer fő. Összesen mintegy 4,8 millió férfi szolgálhat az országban. Az elemzők számba vették azokat a nőket is, akik potenciálisan szolgálhatnak, és nem nevelnek gyermeket. Számukat 3 millióra teszik Ukrajnában.
Kedden öt ember megsebesült a Herszon déli részét ért orosz csapásokban, írja az Ukrinform. Ezt Olekszandr Prokudin, a herszoni régió kormányzója jelentette be a Facebookon.
Az orosz csapatok kritikus infrastrukturális létesítményekre, közigazgatási épületekre, egy bankra mértek csapást, valamint megrongáltak egy lakóházat és 26 magánházat. Gázvezetékek, mezőgazdasági gépek és személygépkocsik is megrongálódtak.
Ivan Fedorov, a területi katonai közigazgatás vezetője közölte, hogy nyolcra emelkedett a keddi Zaporizzsját ért orosz támadásban meghaltak száma, kilenc sebesültet kórházban ápolnak – írja az Interfax.
„A zaporizzsjai kórházakban kilenc személyt ápolnak, akik a tegnapi ellenséges támadásban megsérültek. Két ember – egy 44 éves nő és egy 44 éves férfi – állapota súlyos. Az orvosok hét másik áldozat állapotát közepesen súlyosnak értékelik. Sajnos egy nő, akit nagyon súlyos állapotban szállítottak kórházba, meghalt” – írta szerdán a Telegramon.
Korábban hét halottról és 25 sérültről érkezett jelentés.
Rikard Jozwiak, a Szabad Európa központi szerkesztőségének európai ügyekkel foglalkozó munkatársa arról számolt be, hogy az Európai Unió nagykövetei két évvel meghosszabbították az ukrán hadsereg kiképzését végző uniós katonai missziót – írja az Ukrajinszka Pravda.
Emlékeztetett arra, hogy az előző két év alatt a 24 ország mintegy 70 ezer ukrán katonát képzett ki.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
— Rikard Jozwiak (@RikardJozwiak) November 6, 2024
Két civil meghalt és öt megsebesült a Harkivi területen az orosz támadások következtében – írja az Interfax.
Oleh Szinyehubov, a katonai közigazgatás vezetője közölte, hogy az oroszok kedden a Harkivi terület Kupjanszki járását támadták. „Egy 48 éves férfi és egy 48 éves nő meghalt az MLRS lövedékének következtében” – írta Szinyehubov a Telegramon.
Elmondása szerint 153 embert evakuáltak Kupjanszkból és Borove városából.
Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka a Facebookon számolt be arról, hogy az orosz hadsereg több mint 20 ezer katonát vesztett a kurszki régióban – írja az Ukrinform.
Elmondása szerint 2024 májusában a hírszerzés megerősítette az oroszok azon tervét, hogy a Kurszki területről támadják meg a szumi régiót, hogy Észak-Ukrajnában „ütközőzónát” hozzanak létre, amely a Harkiv tengelyen zajló orosz hadművelet folytatása lett volna. Ezért döntés született egy támadó művelet végrehajtásáról és Oroszország területére történő harcok áthelyezéséről a kurszki régióban.
„Az orosz megszállók további területeket akartak elfoglalni Észak-Ukrajnában, a Szumi régióban. Az Ukrán Védelmi Erők azonban megelőző lépést tettek, és folytatják az ellenség megsemmisítését” – mondta Szirszkij.
Elmondása szerint Oroszország november 5-ig 20 842 katonát vesztett a Kurszki területen, ebből 7905 katona meghalt, 12 220 megsebesült, míg 717 fogságba esett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta az ukrajnai hadiállapot meghosszabbításáról és az általános mozgósítás időtartamának meghosszabbításáról szóló törvényeket –írja az Unian ukrán hírügynökség.
Megjegyzik, hogy mindkét törvényt szerdán küldték vissza az elnök aláírásával. Július 23-án az Ukrán Legfelsőbb Tanács megszavazta a hadiállapot és az általános mozgósítás november 9-ig történő meghosszabbítását. Október 29-én szintén támogatta az ukrajnai hadiállapot 90 napos meghosszabbítását.
A mostani törvény értelmében november 10-én 05:30-tól 90 nappal meghosszabbítják a hadiállapotot Ukrajnában 2025. február 7-ig. A parlament szintén 90 nappal, szintén február 7-ig meghosszabbította az általános mozgósítás időtartamát.
Az ukrán vezérkar jelentette, hogy kedden 140 harci összecsapásra került sor a frontvonalon, az orosz támadások a Pokrovszke és a Kurakhove irányában összpontosultak, ahol 33, illetve 56 ellenséges támadást vertek vissza az ukránok – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Harkivi szektorban Oroszország nyolc alkalommal próbált sikertelenül áttörni az ukrán védők védelmén Vovcsanszk közelében.
A kupjanszki szektorban nyolc támadásra került sor. Az ukrán védelmi erők visszaverték az ellenséges támadásokat több területen is.
Az oroszok egyre növelik a támadások számát Toretszk közelében, Csasziv Jar környékén pedig egyre nagyobb erőforrásokat halmoznak fel – számolt be Anasztaszija Bobovnyikova, a luhanszki különítmény szóvivője az Unian szemléje szerint.
Felszerelést, erőforrásokat halmoznak fel, és egyre növelik a támadások számát. Néhány nappal ezelőtt még viszonylag csend volt, most a háborús helyzet egyre kiélezettebbé válik
– fogalmazott a szóvivő, hozzátéve, hogy az orosz csapatok nem csökkentik a légicsapások számát, azok szintje stabilan magas.
A The New York Times a minap azt írta, hogy egy orosz áttörés Toretszk közelében katasztrofális következményekkel járna az ukrán védelemre nézve, mivel a pozíciók elvesztése miatt egyes egységek elszakadhatnak az utánpótlástól.
November 5-én Oroszország két iráni gyártmányú műholdat állított pályára – írja az Ukrajinszka Pravda. Oroszország ezzel folytatta a kétoldalú orosz–iráni űrkutatási együttműködés tendenciáját.
November 5-én reggel egy orosz Szojuz rakéta indult a Vosztocsnijról, és 53 műholdat juttatott 500 kilométeres magasságba. Az iráni média arról számolt be, hogy a felbocsátott műholdak között iráni Kousar és Hodhod műholdak is voltak.
A Kousar műhold a hírek szerint egy nagy felbontású műhold, amely mezőgazdasági, természeti erőforrás-gazdálkodási és környezetvédelmi célokra készít felvételeket a földfelszínről, míg a Hodhod műholdat műholdas kommunikációs és internethálózatok létrehozására tervezték, hogy nehezen elérhető területeket is elérhessenek.
A műholdakat az Omid Faza iráni magánvállalat építette és tervezte. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy Irán ezeket a műholdakat külföldi támadásokhoz használhatja.
Vlagyimir Putyin összesen 28 „barátságtalan, baráti és testvéri állam” nagyköveteinek megbízólevelét vette át kedden, és előbbiekhez intézett néhány keresetlen szót is – írja az mk.ru.
Mint írták, az orosz elnök a Nagy Kreml-palota Sándor-termében zajló eseményen a 28 nagykövetet három csoportba osztotta a fenti kategóriák mentén. Ráadásul a lap szerint a sok nagykövetet nem tudták egyetlen sorba állítani – ahogyan az a protokoll szerint szokás –, ezért a jelenlévők egy része nem láthatta jól Vlagyimir Putyint és a mellette álló Szergej Lavrov külügyminisztert.
A lap azt is megjegyzi, hogy a rekordnak számító 28 fő mellett az is újdonság volt, hogy a diplomaták megközelíthették Putyint és személyesen adhatták át megbízólevelüket az elnöknek – ez most fordult elő először a koronavírus-járvány kezdete óta, amikor erősen korlátozták azt, hogy kik és hogyan érintkezhetnek az orosz elnökkel.
⚡️BREAKING: 🇷🇺Vladimir Putin accepts credentials from 🇮🇳Indian ambassador to Russia Vinay Kumar
— Sputnik India (@Sputnik_India) November 5, 2024
व्लादिमीर पुतिन ने रूस में भारतीय राजदूत विनय कुमार से परिचय पत्र स्वीकार किया pic.twitter.com/haTIjJNndI
Az MK szerint „Putyin is nagy érdeklődéssel nézett néhány feléje tartó diplomatára”, mivel nemcsak az afrikai követek hívták fel magukra a figyelmet fényes nemzeti viseletükkel, hanem Új-Zéland nagykövete, Mark Trainor is, aki az ország jelképének számító kivi madár tollából készült »kakahu« köpenyt viselte.
The beggar of New Zealand, Ambassador Wears Kakahu, arrived at the Kremlin to ask for gas and oil.
— Areel Fox (@AreelF58075) November 5, 2024
Mark Julian Trainor appeared in a Maori cape called a "kakahu", which is made using the feathers of the kiwi bird, the national symbol of New Zealand. pic.twitter.com/SyDkEZNLdt
A lap beszámolója szerint a malajziai nagykövet is egy nagyon hagyományos öltözetben, a baju melayu legformálisabb változatában érkezett meg. Az olasz nagykövet viszont szerintük „egy igencsak frivol, feltűnően térd fölé érő szoknyát választott. Azon pedig Putyin is meglepődött, amikor meghallotta, hogy az új belga nagykövet az oroszos hangzású Zherebtsov nevet viseli.
Megjegyezték, hogy Kanada képviselője, Sarah Taylor úgy döntött, hogy kétszer is kezet fog az elnökkel. A legudvariasabb pedig a japán nagykövet, Akira Muto volt, aki nem kevesebb mint hatszor hajolt meg Putyin előtt a bemutató előtt, közben és után.
Az mk.ru szerint, miután a megbízólevelek kézről kézre történő átadása befejeződött, az elnök üdvözlőbeszédet intézett a nagykövetekhez. De nem úgy, ahogy általában szokta, nem ismertette Oroszország kapcsolatait az összes képviselt országgal, mivel túl sokan voltak jelen a Kreml által barátságtalannak minősített államokból (és ezek esetében most nem igazán lenne miről beszélni).
„A mai ünnepségen Japán, Kanada, Málta, Albánia, Új-Zéland, Olaszország, Spanyolország, Írország, Dánia, Belgium, Hollandia és Finnország nagykövetei vesznek részt. Nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy az országaink közötti kétoldalú kapcsolatok a minimálisra csökkentek, mind hivatalos, mind üzleti és közéleti körökben” – jelentette ki Putyin.
Az elnök emellett felszólította a diplomatákat, hogy politikusaiknak „objektívebb és elfogulatlanabb képet alakítsanak ki hazánkról”,
és kijelentette, hogy illuzórikusak azok a kísérletek, amelyek Oroszországnak stratégiai vereséget akarnak okozni az ukrajnai konfliktusban. Megjegyezte, hogy Oroszország nem törekszik a konfrontációra, és reméli, hogy idővel „ismét az Oroszországgal való együttműködés racionális, kiegyensúlyozott szemlélete fog érvényesülni”.
Az izraeli nagykövethez fordulva (aki nem szerepelt a barátságtalan országok listáján) Putyin kijelentette, hogy Oroszország aktív erőfeszítéseket tesz annak megakadályozására, hogy a palesztin–izraeli konfliktus jelenlegi eszkalációja „nagy háborúvá fokozódjon a Közel-Keleten”. „A térségben a béke helyreállításának legfontosabb feltétele a »kétállami formula« megvalósítása” – hangsúlyozta.
A második, baráti csoportban Vlagyimir Putyin Mianmar, Burkina Faso, Malajzia, Bosznia-Hercegovina, India, Argentína, Kenya, Laosz, Etiópia, Niger és Zimbabwe nagyköveteit sorolta be. Szavai szerint a kapcsolatok mindezen országokkal „sokoldalúak és valóban partneri jellegűek”, India pedig – mondta – követendő példa, amellyel a kapcsolatok „a különösen kiváltságos stratégiai partnerség szintjét érték el”.
Végül Putyin a harmadik csoportba sorolta Belarusz, Kirgizisztán, Azerbajdzsán és Örményország nagyköveteit. „Ezek az államok Oroszország legjobb barátai, természetes stratégiai partnerei és szövetségesei” – emlékeztette az elnök az egybegyűlteket. Részletesen ismertette Oroszország kapcsolatait a képviselt FÁK-országok mindegyikével, és az alkalmat megragadva „sok sikert kívánt Belarusznak a 2025 januárjára tervezett elnökválasztáshoz”.
2024. november 5-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4574 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3723 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti közösségi oldalára feltöltött videóbeszédében reagált arra a hírre, miszerint hétfőn – mint írtuk – megtörtént az első ütközet az ukrán és az észak-koreai katonák között.
A hírt kedden Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter is megerősítette, hangsúlyozva, hogy egy kisebb összecsapásra került sor, és az észak-koreai katonáknak még több időre van szükségük ahhoz, hogy teljes mértékben bevethetők legyenek a kurszki fronton.
Az észak-koreai katonákkal vívott első csaták az instabilitás új fejezetét nyitják meg a világban. A szövetségesekkel együtt mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ez az orosz lépés a háború kiterjesztésére – valódi eszkalációjára – kudarcba fulladjon. Számukra és Észak-Korea számára is
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy „a terror sajnos vírusként terjedhet, ha nem találkozik kellő ellenlépéssel”. „Most az ellenlépésünknek elegendőnek kell lennie. Elég erősnek” – fogalmazott Ukrajna államfője.
Hétfőn Ukrajna hadserege első alkalommal vette tűz alá Észak-Korea Oroszországba küldött katonáit Andrij Kovalenko ukrán hadnagy tájékoztatása szerint. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már számított a közelgő összecsapásra, miután az Egyesült Államok a múlt héten nyolcezer észak-koreai katonáról jelentett, akiket az oroszországi Kurszk területére vezényelhettek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden külföldi nagyköveteket fogadott, majd közölte: Oroszország készen áll a békéről tárgyalni Ukrajnával. Putyin emlékeztetett arra, hogy korábban is kifejezték ezt, és közölte: továbbra is ez az álláspontjuk.
Már sokszor elmondtam, hogy Oroszország nemcsak készen áll a tárgyalásokra, hanem egy bizonyos szakaszban – a konfliktus legelején – le is folytatta ezeket a tárgyalásokat. És még egy kölcsönösen elfogadható megállapodást is kidolgoztunk, parafáltunk az ukrán féllel
– fogalmazott a TASZSZ hírügynökség szerint Putyin, majd hozzátette: „Az ukrán fél azonban külső tanácsra, és ezt ukrán tisztviselők is kijelentették – elutasította ezt a megállapodást.”
Az orosz és az ukrán delegáció isztambuli találkozójára 2022. március 29-én került sor, a tárgyalások mintegy három órán át tartottak. Az orosz elnök szerint Kijev utóbb elutasította a megállapodásokat – amiben egyes jelentések szerint Boris Johnson brit kormányfőnek is szerepe volt.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!