Ferenc, Olívia
EUR 414,38 Ft USD 394,24 Ft GBP 499,51 Ft BUX 77 690 OTP 21 200 Ft MOL 2 602 Ft
-1 °C
3 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 5 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Putyin fenyegetése után már a britek által jóváhagyott rakétákkal támadja Ukrajna Oroszországot

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Bereznay István

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a III. fokozatú érdemrendet adományozta az ukrán nemzetiségi parlamenti szószólónak, Grexa Liliánának, valamint az első budapesti állami ukrán–magyar iskola alapítójának, Olena Beskorovajnyiknak – számolt be a közösségi oldalán Kárpátalja korábbi kormányzója, Viktor Mikita, aki jelenleg az Ukrán Elnöki Hivatal helyettes vezetője.

    „Volodimir Zelenszkij támogatásával Grexa Liliánának és Olena Beskorovajnyiknak sikerült egyesítenie a magyarországi ukránokat, elérni, hogy az állami önkormányzat hozza meg a közösség számára fontos döntéseket, megalapozni az oktatási, kulturális, vallási központok működését stb. Most már a magyarországi társadalmi és politikai élet különböző szintjein hallatják az ukránok hangját, támogatják és tisztelik az ukránokat, ahogyan azt az uniós normák szerint megérdemlik” – írta Mikita.

    Emlékeztetett arra is, hogy a külföldön élő ukrán kisebbség támogatására irányuló stratégiának, valamint az Orbán Viktorral való együttműködésnek köszönhetően megnyílt az első állami ukrán–magyar iskola, amelyet a két kitüntetett felügyel.

    Az iskola megnyitójáról részletes cikket közöltünk korábban, és nemrég arról is cikkeket írtunk, hogy miként boldogulnak Magyarországon az ukrán menekültek.

  • Kuli Orsolya

    Új támadó- és felderítődrónok beszerzését finanszírozza a brit kormány Ukrajna számára – írja az MTI. A londoni védelmi minisztérium keddi bejelentése szerint a 7,5 millió fontos (3,65 milliárd forintos) programot a Nagy-Britannia és Lettország által még februárban meghirdetett és közösen vezetett nemzetközi „drónkoalíció” intézi, és az összeget a munkáspárti brit kormány által Ukrajnának ígért idei egész évi 3 milliárd font támogatási keretből hívják le.

    A drónkoalíció, amelyhez eddig Nagy-Britannia és Lettország mellett Észtország, Litvánia, Csehország, Lengyelország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország csatlakozott, Ukrajnának szállítandó drónok gyártására hirdetett közös nemzetközi versenypályázat formáját ölti, és a programba bekapcsolódó vállalatok videotávirányítással üzemeltetett (first-person view, FPV) eszközök gyártására jelentkezhetnek.

    A program célja az, hogy Ukrajna gyors ütemben és megfizethető áron több tízezer FPV-drónhoz jusson. Az első beszerzési pályázat már lezárult, és Ukrajna a következő hónapokban megkapja az új drónok első szállítmányát.

    A londoni védelmi minisztérium keddi beszámolója szerint a 7,5 millió fontos új finanszírozást a brit kormány azon a 120 millió fontos támogatási csomagon felül nyújtja, amelyet október végén jelentett be Sir Keir Starmer brit miniszterelnök személyzet nélküli vízfelszíni járművek – közkeletű nevükön tengeri drónok –, valamint a használatukhoz szükséges radarok beszerzésére a fekete-tengeri ukrán gabonaszállítási folyosó védelme érdekében.

    A brit védelmi tárca kedden bejelentette azt is, hogy a drónkoalíció költségvetéséhez Németország 10 millió, Kanada és Luxemburg 3-3 millió fontnak megfelelő új finanszírozással járult hozzá, így a program jelenleg 67 millió font tőkével gazdálkodhat.

    A tárca keddi ismertetése szerint a londoni alsóházban szerdán kezdődik annak a tervezetnek a részletes tárgyalása, amelynek alapján London 2,26 milliárd font kölcsönt nyújt Ukrajnának a katonai célokra fordított költségvetési kiadások finanszírozására, és ezt a hitelt a szankciók alapján zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából törlesztik majd.

    A kölcsönt London az Ukrajnának eddig jóváhagyott idei 3 milliárd fontos brit katonai támogatáson felül nyújtja.

  • Kuli Orsolya

    Oroszországnak lépéseket kellett tennie, hogy megvédje magát – reagált kedden Recep Tayyip Erdogan török elnök az aktualizált orosz nukleáris doktrínára.

    Erdogan a brazíliai G20-csúcstalálkozó margóján tartott sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy a NATO-nak figyelmesen meg kellene vizsgálnia az orosz dokumentumot, amely bővítette azon katonai fenyegetések listáját, amelyek semlegesítése érdekében Moszkva megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását.

    Oroszország ezen bejelentése mindenekelőtt válasz az ellene – hagyományos fegyverek alkalmazásával – megnyilvánuló álláspontra. Úgy vélem, ezt a kérdést a NATO tisztségviselőinek meg kellene vizsgálniuk. Oroszországnak meg kell lennie és meg is van a lehetősége arra, hogy megvédje magát és intézkedéseket hozzon saját védelmére. S rákényszerült erre. Ugyanúgy, ahogy nekünk, NATO-tagországoknak meg kell védenünk magunkat és lépéseket tennünk ennek érdekében

    – mondta Erdogan.

    A török elnök hangsúlyozta, hogy hazája igyekszik fenntartani jó kapcsolatait Oroszországgal, de Ukrajnával is. „A jelen helyzetben meg kell őriznünk kétoldalú kapcsolatainkat velük. Remélem, minél hamarabb sikerül elérni a végső tűzszünetet Oroszország és Ukrajna között és megteremteni az egész földkerekség által várva várt békét” – mondta.

    Hozzátette, hogy Törökország továbbra is a békéért száll síkra annak ellenére, hogy a kijevi vezetés amerikai ATACMS-rakétákkal lőtte Oroszország területét, amely – mint fogalmazott – „nem pozitív” fejlemény.

  • Kuli Orsolya

    Az ukrajnai háború ezredik napján Ferenc pápa üzenetet küldött az ukrán lakosságnak a Visvaldas Kulbokas kijevi apostoli nunciusnak intézett levelében, amelyet a L’Osservatore Romano szentszéki napilap közölt kedden.

    A katolikus egyházfő a kétoldalas, olasz nyelven írt üzenetében kijelentette, azt akarja, hogy levele „ne puszta szavakból álljon”.

    Ahogyan Ukrajna megszállása óta teszem, szívből jövő kérést intézek Istenhez annak érdekében, hogy megtérítse a szíveket, és képessé tegye őket a párbeszéd, megbékélés, egyetértés elindítására – írta Ferenc pápa.

    Bejelentette: csatlakozni kíván ahhoz az egyperces csendhez, amelyet tudomása szerint az ukránok reggelente tartanak a háború áldozataira, gyermekekre és felnőttekre, civilekre és katonákra, valamint a „szánalmas körülmények között” levő foglyokra emlékezve.

    Csatlakozom hozzájuk, hogy még erősebb legyen kiáltásuk az ég felé

    – hangoztatta a pápa.

    Ferenc pápa a Kijevben szolgáló apostoli nunciuson keresztül a „szeretett és mártír Ukrajnának” üzent az „ukránok szenvedése és a nagy méretű katonai agresszió” ezredik napján azzal a céllal, hogy „magához ölelje az ország összes lakosát, akárhol is legyenek”.

    Tudom, hogy nincsen emberi szó, amely képes védelmet nyújtani a mindennapi bombázások ellen, nem tud vigaszt adni annak, aki a halottakat siratja, nem képes ápolni a sérülteket, hazaszállítani a gyermekeket, szabadon engedni a foglyokat, enyhíteni a rideg telet, helyreállítani az igazságosságot és a békét

    – hangoztatta Ferenc pápa.

    Üzenetében csupa nagybetűvel írta le a béke szót, hozzátéve, hogy a békéről a mai világ megfeledkezett: pedig „azt akarjuk, hogy ez a szó visszhangozzon a szeretett Ukrajna családjaiban, otthonaiban és terein. Sajnos, most nem így van!”

    A katolikus egyházfő megjegyezte, Isten akkor is mellettünk van, amikor az emberi erőfeszítések haszontalannak és elégtelennek tűnnek. Ferenc pápa áldását adta az ukrán népre és egyházra, „abban bízva, hogy Isten mondja ki a végső szót erről a hatalmas tragédiáról” – írta üzenetében.

  • Kuli Orsolya

    A Lánchíd ma este az ukrán zászló színeibe öltözött, a díszkivilágítás is azt üzeni: „Mi nem veszíthetjük el az erkölcsi iránytűnket és nem veszíthetjük el a barátainkat” – írta a főpolgármester kedden a Facebook-oldalán.

    Karácsony Gergely bejegyzésében többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy ezer napja zajlik „a második világháború óta legpusztítóbb háború Európában”.

    A politikus szerint a putyini Oroszország Ukrajna elleni totális háborújára sem erkölcsi, sem politikai mentség nincs. Hozzátette, hogy Ukrajna mellett állni nem lehet mérlegelés vagy számítás kérdése, csakis meggyőződés.

    Budapest főpolgármestere szerint a történelem új fejezete, az Európa és benne Magyarország jövőjéről szóló fejezet most Ukrajnában is íródik.

    Budapesten a háború első napjaitól „a lehető legszorosabb együttműködésre törekszik” a humanitárius segítségnyújtást szervező nemzetközi és magyarországi partnerekkel, amelyek közül a főpolgármester a visegrádi régió fővárosait, a kárpátaljai önkormányzatokat, illetve az UNICEF-et említette meg.

    „Számtalan kollégámmal és civil önkéntessel dolgoztunk és dolgozunk azért, hogy mindazok, akik a háborús pusztítás elől menekülve tartósan vagy ideiglenesen Budapestet választották otthonuknak, befogadó, támogató és az ukrán nép erőfeszítéseit elismerő környezetben érdemi segítséghez jussanak” – írta bejegyzésében Karácsony Gergely.

  • Kuli Orsolya

    Az ukrán hadseregnek az oroszországi brjanszki régióra ATACMS-rakétákkal mért csapása az Egyesült Államok részvétele nélkül nem valósulhatott volna meg – jelentette ki Szergej Lavrov kedden Rio de Janeiróban, a G20-csúcs alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.

    Az orosz külügyminiszter ugyanakkor megjegyezte, nem tudja megerősíteni azokat az értesüléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok hozta meg a döntést az ATACMS-rakétákkal Oroszország belsejébe mért csapások ügyében.

    Az, hogy az ATACMS-ot ma éjjel nem egyszer bevetették Brjanszk megyében, természetesen annak a jele, hogy eszkalálni akarják a helyzetet. És lehetetlen ezeket a csúcstechnológiai rakétákat az amerikaiak nélkül használni, ezt (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) már sokszor elmondta

     – állapította meg.

    Reményét fejezte ki továbbá, hogy a Nyugat teljes egészében „elolvassa” Oroszország aktualizált nukleáris doktrínáját. Mint mondta, Moszkva ennek megfelelően reagál az amerikaiaknak az orosz terület belsejébe mérendő csapásai ügyében hozott döntésére.

    „Meggyőződésünk, hogy a nukleáris fegyverek elsősorban az elrettentés, a megelőzés, a nukleáris háború megakadályozásának eszközei. Mi így közelítjük meg ezt a helyzetet” – mondta.

    Hangsúlyozta, Oroszország amellett száll síkra, „hogy ne következzen be nukleáris háború”. Felidézte, hogy annak idején Mihail Gorbacsov szovjet és Ronald Reagan amerikai elnök közösen jelentették ki, egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és azt soha nem szabad kirobbantani.

    A frissített orosz doktrína értelmében egyébként egy atomfegyverrel nem rendelkező államnak egy atomfegyvert birtokló állam támogatásával Oroszország ellen intézett támadása olyan oknak minősül, amely miatt Oroszország atomfegyvert vethet be.

    Ha egy ország hagyományos fegyverekkel, de egy nukleáris állam segítségével támadja meg hazánkat, azt közös támadásnak tekintjük

    – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az ANI indiai hírügynökségnek, arra figyelmeztetve, hogy a következmények „megfelelőek” lesznek. „Ez nagyon fontos üzenet” – hangsúlyozta az elnöki szóvivő.

  • Borsi Gergely

    Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Tartsanak velünk ezúttal is!