Ez a poszt a következő Percről percre része:
Franciaország döntött, régóta várt engedélyt adtak meg Ukrajnának
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország továbbra is tesztelni fogja új hiperszonikus rakétáját harcban, míg Ukrajna közölte, hogy már dolgozik a fegyver elleni légi rendszerek kifejlesztésén – írja a Reuters.
Putyin szerint a lépést az váltotta ki, hogy Ukrajna amerikai ballisztikus rakétákat és brit cirkálórakétákat vetett be Oroszország ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy Kijev nyugati partnereivel együtt dolgozik az „új kockázatok” elleni rendszerek kidolgozásán.
Putyin sikeres tesztnek minősítette a rakéta első bevetését, és azt mondta, hogy továbbiak is követik majd.
Folytatni fogjuk ezeket a teszteket, többek között harci körülmények között is, a helyzettől és az Oroszország számára keletkező biztonsági fenyegetések jellegétől függően
– mondta a védelmi tisztviselőknek és rakétafejlesztőknek adott pénteki televíziós beszédében az orosz elnök.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában, Oroszországban 2024. november 22-énFotó: Sputnik / Vyacheslav Prokofyev / ReutersA Reuters ezzel kapcsolatban idézett egy amerikai tisztviselőt is, aki szerint Oroszország nem rendelkezik annyi rakétával, hogy rendszeresen bevethesse azokat. A rakéták hatótávolsága 3000-5500 kilométer, ami lehetővé tenné, hogy Oroszországból bárhová csapást mérjenek Európában vagy az Egyesült Államok nyugati részén.
Biztonsági szakértők szerint a rakéta újdonsága az, hogy több robbanófejet hordoz, amelyek képesek egyszerre különböző célpontokat is támadni.
Ukrajna szerint a rakéta több mint 13 000 kilométer per órás csúcssebességet ért el, és a kilövéstől számítva körülbelül 15 perc alatt ért célba.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Volodimir Zelenszkij elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök célul tűzte ki, hogy január 20-ig, Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatásának napjáig kiszorítja az ukrán erőket a kurszki térségből. Az ukrán elnök az Európai Parlamentben – az Ukrajinszka Pravda szerint – a következő nyilatkozatot tette közzé:
Putyin számára a legfontosabb, hogy kiszorítson minket a kurszki régióból. Ezek a történetek, ezek a mutatók, az új rakétákkal való csapások, mindez nem csak szórakozásból van. Ő ezt a feladatot tűzte ki maga elé. Biztos vagyok benne, hogy január 20-ig ki akar minket szorítani. Nagyon fontos számára, hogy megmutassa, hogy uralja a helyzetet. De nem ő uralja a helyzetet
– fejtette ki Zelenszkij.
Az elnök szerint „a kurszki hadművelet nem játék”, és képes volt rámutatni, hogy Putyin nem tudja teljes mértékben megvédeni Oroszországot. Zelenszkij ugyanakkor elmondta, hogy a legnehezebb helyzet a frontvonalon a kelet-ukrajnai Donyecki területen van.
Putyin meg akarja mutatni, hogy teljesítette – ahogy ő mondta – a feladatot, hogy elfoglalja az egész Donbászt, és ki kell szorítania minket a kurszki térségből. Ez a két feladata van
– mondta Zelenszkij. Hozzátette, hogy Oroszországnak még soha nem voltak olyan hatalmas veszteségei, mint a kurszki területen.
Korábban a The Telegraph arról számolt be, hogy Putyin 50 ezer orosz és észak-koreai katonát vetett be, hogy megpróbálja visszafoglalni Ukrajnától a kurszki régiót, mielőtt Donald Trump januárban hivatalba lép.
-
A 2027-ben véget érő technikai fejlődési folyamat miatt a mély áttörés a frontvonalon jelenleg lehetetlen – fogalmazott Valerij Zaluzsnij, Ukrajna brit nagykövete és a fegyveres erők korábbi főnöke az Ukrajinszka Pravdának adott interjújában.
Véleménye szerint „az előretörő párt elveszíti az operatív feladatok ellátásának képességét. Mik ezek a feladatok? Ez a szovjet szabványokban meghatározott 150-200 kilométer mélységű előrenyomulás”.
Amikor a robotok tömegesen kezdtek megjelenni a harctéren, lehetetlenné tették a katonák mozgását. A robotok elleni harc képtelensége kábulathoz vezetett. Nem tudtunk mozogni az oroszok ellen, és az oroszok ennek megfelelően nem tudtak visszamozdulni
– mondta. Ez a tendencia szerinte most is folytatódik, mert nem látható, hogy az oroszok képesek lennének olyan feladatokra, mint például 150-200 kilométer megtétele egy hét alatt. „Az elméletem szerint amikor ez a technikai és evolúciós folyamat befejeződik, és a technológiai anyagok felhalmozódnak, akkor áll helyre az áttörési képesség” – tette hozzá.
Valerij Zaluzsnij, Ukrajna brit nagykövete 2024. július 22-én Londonban, AngliábanFotó: Jordan Pettitt / PA Images / Getty Images HungarySzámításai szerint erre valamikor 2027 után kerülhet sor, de a gazdasági és demográfiai helyzetet tekintve még egyáltalán nem biztos, hogy ez 2027 lesz. Zaluzsnij úgy véli, hogy valószínűleg az a taktika lesz, amit Oroszország jelenleg is alkalmaz Ukrajnában, vagyis az úgynevezett „Izmor” taktika, amely „elsősorban az állam gazdasági és erkölcsi megsemmisítéséhez” vezet.
Most azt látjuk a harctéren, hogy az ellenség részéről nincs mély áttörés, hogy fokozatosan kiszorulnak az állásainkból. Ez nagyon nagy veszteségekbe kerül nekik
– nyilatkozta. „És ismétlem, az oroszok nem hajlandók mély beszivárgásokra a frontjuk bővítése érdekében, ugyanis ehhez hatalmas erőforrásokra lenne szükségük, amelyekkel már nem rendelkeznek” – zárta szavait Valerij Zaluzsnij.
-
Szankcióknál vagy új vasfüggönynél komolyabb reakcióra nem számít Moszkva az Oresnyik bevetése miatt
Bármilyen mélységi bevetés, amelyet Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákkal orosz területen hajt végre, nukleáris katasztrófába torkollhat. Egy katonai szakértő, volt pilóta az mk.ru orosz hírcsatornának adott interjúban arról beszélt, hogy nem zárható ki az Oresnyik hiperszonikus fegyver alkalmazása Ukrajna katonai létesítményei ellen.
A Nyugat zűrzavarából ítélve, amelyet az új, közepes hatótávolságú, nukleáris fegyverektől mentes hiperszonikus ballisztikus rakétánk első bevetése okozott Dnyipropetrovszkban, senki sem fog közbelépni Ukrajna érdekében, nemhogy nukleáris háborút indítana ellenünk
– mondta a névtelenséget kérő volt vadászpilóta, hozzátéve, hogy válaszként Ukrajna katonai létesítményeinek megtámadására a Nyugat esetleg szankciókat fog alkalmazni, vagy létrehoz egy vasfüggönyt, maximum fenyegetőzik, de ennél többet nem tesz.
A szakértő biztos abban is, hogy nem következik majd katonai válasz a NATO részéről, és nem fogják bevetni a nukleáris triádot Ukrajnával szemben. Azt sem zárta ki, hogy Oroszország komoly ultimátumot adjon Ukrajnának.
-
Eltávolították hivatalából Gennagyij Anascskin tábornokot, az orosz hadsereg déli csoportjának parancsnokát – írja az Eurasia Daily.
Gennagyij AnascskinFotó: WikipédiaTöbb forrás is megerősíti Gennagyij Anascskin vezérezredes eltávolítását a Déli haderőcsoport parancsnoki posztjáról. Az ok állítólag a Szeverszkij irányában kialakult helyzet, valamint az, hogy Anascskin nem volt hajlandó a főparancsnokság elé vinni a dolgok valós állását
– írta Jurij Kotenok katonai tudósító.
A parancsnok eltávolításáról egy másik katonai blogger, Jurij Podoljaki is beszámolt. Állítása szerint a leváltással kapcsolatos információk
„az ország legfelsőbb katonai és politikai vezetésének megtévesztéséről” szólnak, beleértve ebbe „a valós személyi veszteségek eltitkolását”.
Egy moszkvai bizottság most is ellenőrizéseket végez ezzel kapcsolatban Szeverszkij irányában – tette hozzá.
-
Az ukrán hadsereg használhat nagy hatótávolságú rakétákat orosz területen – közölte a francia külügyminisztérium.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának joga van francia nagy hatótávolságú rakétákkal csapást mérni orosz területre.
A külügyminiszter azt mondta, hogy Kijev „önvédelemből” indíthat csapásokat. Barrot ugyanakkor nem erősítette meg a francia fegyverek Orosz Föderáció területén történő bevetésének tényét.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter Varsóban, Lengyelországban, 2024. november 19-énFotó: Omar Marques / Getty Images HungaryHozzátette, hogy a Nyugatnak nem kellene határokat szabnia és „vörös vonalakat” húznia Ukrajna támogatására. Párizs pedig támogatni fogja Kijevet „olyan intenzíven és olyan sokáig, ameddig szükséges”. A miniszter úgy véli, hogy Európa biztonsága függ ettől – írja a BBC.
-
Magyarország területére 2024. november 23-án az ukrán–magyar határszakaszon 4672 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4589 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőség.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország továbbra is tesztelni fogja új hiperszonikus rakétáját harcban, míg Ukrajna közölte, hogy már dolgozik a fegyver elleni légi rendszerek kifejlesztésén – írja a Reuters.
Putyin szerint a lépést az váltotta ki, hogy Ukrajna amerikai ballisztikus rakétákat és brit cirkálórakétákat vetett be Oroszország ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy Kijev nyugati partnereivel együtt dolgozik az „új kockázatok” elleni rendszerek kidolgozásán.
Putyin sikeres tesztnek minősítette a rakéta első bevetését, és azt mondta, hogy továbbiak is követik majd.
Folytatni fogjuk ezeket a teszteket, többek között harci körülmények között is, a helyzettől és az Oroszország számára keletkező biztonsági fenyegetések jellegétől függően
– mondta a védelmi tisztviselőknek és rakétafejlesztőknek adott pénteki televíziós beszédében az orosz elnök.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában, Oroszországban 2024. november 22-énFotó: Sputnik / Vyacheslav Prokofyev / ReutersA Reuters ezzel kapcsolatban idézett egy amerikai tisztviselőt is, aki szerint Oroszország nem rendelkezik annyi rakétával, hogy rendszeresen bevethesse azokat. A rakéták hatótávolsága 3000-5500 kilométer, ami lehetővé tenné, hogy Oroszországból bárhová csapást mérjenek Európában vagy az Egyesült Államok nyugati részén.
Biztonsági szakértők szerint a rakéta újdonsága az, hogy több robbanófejet hordoz, amelyek képesek egyszerre különböző célpontokat is támadni.
Ukrajna szerint a rakéta több mint 13 000 kilométer per órás csúcssebességet ért el, és a kilövéstől számítva körülbelül 15 perc alatt ért célba.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Moszkva azt állította, hogy az ukránok egész 2025-ös hadjáratát meghiúsították;
- A brit miniszterelnök és a NATO-főtitkár Ukrajna megerősítéséről tárgyal a tél beállta előtt;
- Megszólalt a volt orosz elnök: Teljes körű háborút indított ellenünk a NATO, ez nem marad következmények nélkül;
- Európa egyik vezetője újabb halálos fegyvert adna át Ukrajnának;
- Először történt ilyen: ukrán katonák vettek részt a NATO egyik hadgyakorlatán;
- A NATO főtitkára leült tárgyalni Donald Trumppal;
- Vlagyimir Putyin aláírt egy rendeletet, pénzügyi kedvezményekkel csalogatja az embereket Ukrajnába;
- Egy ukrán újságíró szerint menekülnek a diplomaták Ukrajnából;
- Német védelmi miniszter: ez már nem egy „regionális háború”, Európa hosszan tartó orosz fenyegetéssel néz szembe
- Donald Trump tanácsadója szerint Vlagyimir Putyin nem tárgyalna, hanem egész Ukrajnát vinné.
Tartsanak velünk ezúttal is!