Kitört a pánik Oroszországban, Ukrajna újra bevethette a halálos nyugati fegyvereit

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Vlagyimir Putyin közölte, folytatják a rakétateszteket Ukrajnában;
• Franciaország döntött, régóta várt engedélyt adtak meg Ukrajnának;
• Hazudott Putyinéknak Oroszország egyik vezető tábornoka, eltávolították pozíciójából;
• A volt ukrán főparancsnok szerint akár 2027-ig is eltarthat a háború;
• A The Guardian szerint Putyin minimum 2025 végéig képes harcolni;
• Ukrajna cáfolta, hogy szövetségesei nagykövetségi dolgozói elhagyták az országot;
• Volodimir Zelenszkij úgy véli, kiismerte Vlagyimir Putyint, és tudja a céljait;
• Kitört a pánik Oroszországban, Ukrajna újra bevethette a halálos nyugati fegyvereit;
• A britek szerint Oroszország kibertámadásokat indíthat a NATO ellen;
• Kreml: a Nyugat számára szánt figyelmeztetés volt az új hiperszonikus rakéta bevetése;
• Vlagyimir Putyin ismét telefonon beszélt egy NATO-tagállam vezetőjével. 

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Egy kiberhadviselésről szóló konferencián ismertettek egy olyan, korábbi orosz hekkertámadást, amelyben a támadók szokatlan eszközzel törtek be „egy nagy értékű célpont” hálózatába.

Az Ars Technica techportál szerint az eset még két évvel ezelőtt történt, de a nyilvánosság csak a pénteki eseményen, a virginiai Arlingtonban megrendezett Cyberwarcon konferencián ismerhette meg ez esetet. Mint írták,

A támadást egy GrusomeLarch néven futó egység hajtotta végre, és a támadók több sikertelen próbálkozás után – amikor sikerült megszerezniük bizonyos fiókok belépési adatait, de a kétfaktoros hitelesítés miatt nem sikerült bejutniuk a rendszerbe – végül egy, a célponthoz közeli épületben lévő wifikompatibilis eszközt törtek fel.

Majd ezt az eszközt használták fel arra, hogy bejussanak a célpont wifihálózatába, és ezzel a módszerrel meg tudták kerülni a kétfaktoros hitelesítést is (mivel arról az eszközről anélkül is be lehetett jelentkezni). Ráadásul, mikor a célponthoz közeli épület hálózatából kizárták a hekkereket,

A Volexity nevű biztonsági cég szerint az eset azt mutatja, hogy a jól felszerelt hackerek meddig mennek el azért, hogy egy-egy rendszerbe bejussanak – még azután is, hogy többször sikertelenül próbálták feltörni azt.

„Ez egy lenyűgöző támadás, ahol egy külföldi ellenfél lényegében egy közeli hozzáférési műveletet hajtott végre, miközben fizikailag elég messze volt. Képesek voltak egy olyan támadást indítani, amelyhez történelmileg a célpont közvetlen közelében kellett volna lenniük, de megtalálták a módját, hogy úgy hajtsák végre, hogy teljesen kiküszöböljék annak kockázatát, hogy a való világban lebukjanak” – írta Steven Adair kiberbiztonsági kutató, a Volexity elnöke egy e-mailben az esetről. 

A vállalat szerint a 2022-es eset jól példázza, hogy egyetlen hibás feltevés hogyan dönthet össze egy egyébként hatékony kibervédelmi rendszert. Ez esetben a célpontnál abból indulhattak ki, hogy a wifihálózaton nem szükséges beállítani a kétfaktoros hitelesítést, mert azt amúgy is csak közeli hozzáféréssel lehetne támadni. A Volexity az eset után több tanácsot is megfogalmazott a hálózatok hatékonyabb védelme érdekében.

Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívta török kollégáját, Recep Tayyip Erdogant, akivel megvitatta a napirenden lévő, kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdéseket – jelentették a Kreml honlapján a RIA Novosztyi szerint.

„Az október 23-án Kazanyban folytatott megbeszélést követően részletesen megvitatták a kétoldalú napirend aktuális kérdéseit, hangsúlyt fektetve a kereskedelmi és gazdasági együttműködés hatékonyságának növelésére” – áll a közleményben. Ezt figyelembe véve az illetékes tárcák között kapcsolatfelvételre kerül sor – tette hozzá a Kreml.

A két vezető emellett a nemzetközi politikáról is egyeztetett. A török elnök hivatala arról számolt be, hogy Törökország céljának nevezte az Oroszországgal való együttműködés bővítését számos területen, mindenekelőtt pedig a kereskedelmi volumen növelését.

Az orosz elnök az előző héten Olaf Scholz német kancellárral is egyeztetett, de Emmanuel Macron francia elnök is közölte pár napja, hogy telefonbeszélgetést folytathat a jövőben Putyinnal, „amikor a kontextus és a feltételek megfelelőek” lesznek ehhez.

Erdogan a közelmúltban egy saját béketervvel állt elő az ukrajnai háborúval kapcsolatban, amelyről itt írtunk bővebben. 

A Nyugat számára szánt figyelmeztetés volt az Ukrajnában az új Oresnyik hiperszonikus rakétával végrehajtott csapás – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorában az MTI beszámolója szerint. 

„A kollektív Nyugat, élén az Amerikai Egyesült Államokkal, azt demonstrálja, hogy kész bármit megtenni annak érdekében, hogy elfojtsa Oroszországot, azért hogy stratégiai vereséget mérjen rá. Ezért vannak ilyen figyelmeztető csengők abban az értelemben, hogy »eszetekbe se jusson!« – arra a csapásra gondolok, amelyet az új rakétánkkal hajtottunk végre. Ez nagyon is időszerű, a közkívánatnak megfelelő és hatékony volt”  – mondta a Kreml szóvivője. 

Európai vezetők azon állítását kommentálva, amelyek szerint az Oresnyik kísérleti bevetése harci körülmények között a helyzet eszkalálása felé tett lépés volt, Peszkov kijelentette: „A kollektív Nyugat (az, aki) fokozza a feszültséget” (és e ponton mondta azt – mint arról korábban beszámoltunk –, hogy ők csak válaszolnak a nyugati lépésekre).

Dmitrij Peszkov azt is hangoztatta az interjúban, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnök kormányzata – amelyet „a háború pártjának" nevezett – „egyre vakmerőbb lépéseket” tesz, és provokálja a feszültséget az orosz-ukrán konfliktus körül. Véleménye szerint Vlagyimir Putyinnak „válaszolnia kell erre a példátlan eszkalációra”.

Az amerikai Associated Press (AP) hírügynökség több fotót is közölt annak az Oresnyik rakétának a maradványairól, amelyet Oroszország csütörtökön vetett be először a háborúban.

Az AP szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vasárnap mutatta meg nekik és több másik sajtóorgánumnak annak az új kísérleti ballisztikus rakétának a roncsait, amely egy gyárba csapódott be a közép-ukrajnai Dnyipro városában.

A rakétamaradványok elemzésével még nem végeztek – közölték a biztonsági tisztviselők, akik egy meg nem nevezett ukrajnai helyszínen mutatták be a roncsokat, és a bemutató után el is vitték azokat a helyszínről. 

Meg kell jegyezni, hogy ez az első alkalom, hogy egy ilyen rakéta maradványait Ukrajna területén fedezték fel

– mondta a szakértők egyike a hírügynökségnek. 

Robbanások hangjai hallatszódtak Kijevben délután, miután légiriadót rendeltek el a városban – írja az RBK Ukrajina hírportál.

Mint közölték, Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint orosz drónok támadták a várost, ezeket lőtte le a légvédelem. A városvezető először arra kérte a lakosságot, hogy maradjanak az óvóhelyeken, majd utóbb közölte, hogy a riadót feloldották.

Más régiókban szintén kiadták a figyelmeztetést, ott még érvényben is maradt. Az RBK szerint Zsitomir, Rivne, Hmelnyickij, Csernyihiv, Cserkaszi, Szumi, Poltava, Kirovohrad, Harkiv, Dnyipropetrovszk és Donyeck régiókban továbbra is érvényes a riasztás.

Pavel Zarubin, az orosz elnökről és a Kremlről is műsort készítő tévériporter osztott meg egy videót arról, hogy mit mondott Vlagyimir Putyin a csütörtöki televíziós beszédét követően, amelyen az Oresnyik rakéta prototípusát és az azzal végrehajtott csapást ismertették. 

A felvételen az orosz elnök egy másik szögből látható, és azt mondja az elhangzottakról: 

Nekem úgy tűnik, hogy ez teljesen világos és érthető.

A csütörtöki televíziós beszédben az orosz elnök egyebek mellett azt fejtette ki, hogy hol, mikor és miért vetették be az új rakétát. Ugyanakkor a beszéddel kapcsolatban egy német lap már korábban is felhívta a figyelmet pár furcsaságra.

Oroszország több száz zsoldost toborzott Jemenből, hogy harcoljanak az Ukrajna elleni háborúban – írja a Financial Times alapján a The Kyiv Independent. 

Az újoncok arról beszéltek a lapnak, hogy jövedelmező állásokat, „magas fizetéseket” és még orosz állampolgárságot is ígértek nekik. Miután azonban egy, a húszikhoz köthető társaság segítségével Oroszországba érkeztek, „erőszakkal besorozták őket az orosz hadseregbe, és a frontvonalba küldték őket” – áll a jelentésben .

Az FT „sötét embercsempész-műveletnek” minősítette az esetet, hangsúlyozva a Kreml és az Irán által támogatott jemeni húszi fegyveresek közötti kapcsolatok elmélyülését. Moszkva a háború kezdete óta már több, különféle módszerre támaszkodott a migránsok és külföldi állampolgárok bevonására, hogy ellensúlyozza súlyos harctéri veszteségeit, miközben elkerülte a teljes körű mozgósítást. 

A jelentések szerint Oroszország Nepálból, Szomáliából, Indiából, Kubából és más nemzetekből toborzott személyeket . Észak-Korea a becslések szerint 10 ezer katonát is küldött Oroszországba, akik közül sokan a nyugati Kurszk megyében állomásoznak, és az ottani harcokban vesznek részt. 

A november 23-i napon az áramszolgáltatók országszerte 39 358 fogyasztót láttak el árammal, akiknél a háború miatt kimaaradások voltak tapasztalhatók. Erről az energiaügyi minisztérium sajtószolgálata számolt be a Jevropejszka Pravda szerint.

Tegnap az áramszolgáltatók helyreállították az áramellátást 39 358 fogyasztónak, akik az ellenségeskedések miatt voltak elzárva

– áll a közleményben.

Ezenkívül az energiarendszer stabilitásának biztosítása érdekében Ukrajna Lengyelországból, Romániából, Szlovákiából, Magyarországról és Moldáviából tervez áramot importálni. Az import tervezett mennyisége 8500 Megawattóra.

Az amerikai, brit, francia és német nagykövetségek alkalmazottai nem hagyták el Ukrajnát – közölte vasárnap a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSDC) az Interfax híradása szerint.

Nem igazak azok az információk, amelyek szerint az amerikai, brit, francia és német nagykövetségek munkatársai, valamint Belgium, Hollandia és a skandináv országok képviselői elhagyták Ukrajnát

– közölte az NSDC az X közösségi médiaplatformon.

Az üzenetet a közösségi médiában megjelent állításokra reagálva tették közzé, miszerint Ukrajna több partnerországa nagykövetségének munkatársai elhagyták Ukrajnát.

Az Oresnyik rakétarendszer bevetése nem a konfliktus eszkalálódása, hanem válasz a Nyugat eszkalációjára. Erről Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő beszélt a TASZSZ orosz állami hírügynökség szemléje szerint.

A nyugati rakétákat a nyugati hadsereg részvételével használták. Az ukránok maguk nem képesek erre. Putyin pedig azt mondta, hogy sajnos a mi katonáink haltak meg a kurszki térségben. És ennek megfelelően minden akció, ami ezt követte, tudják, nem eszkaláció, hanem válasz a nyugatiak által kiprovokált eszkalációra

– mondta a VGTRK újságírójának, Pavel Zarubinnak adott interjúban.

Az ukrán légvédelmi egységek több mint tíz, kijevi célpontok ellen indított orosz drónt ártalmatlanítottak vasárnapra virradó éjszaka – közölte vasárnap az ukrán hadsereg az MTI híradása szerint.

Egyelőre nem érkeztek jelentések károkról vagy sebesültekről – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazásban az ukrán főváros katonai közigazgatása. Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint a légierő 73 orosz, pilóta nélküli repülő szerkezet közül ötvenet hatástalanított Ukrajna-szerte.

A légierő a Telegramon azt közölte, hogy 19 drón nyomát elveszítették, négy további pedig még mindig a levegőben van.

Szerhij Popko, a kijevi katonai adminisztráció feje elmondta, hogy a drónok különböző irányból közelítették meg a fővárost, amelyben több mint három órán át tartott a légiriadó.

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.

Mindenképpen új fejezet kezdődött, hiszen Donald Trump lesz az amerikai elnök január végétől. Ez azt jelenti, hogy mind a két fél, Ukrajna és Oroszország is helyezkedik a vélhetően 2025-ben meginduló tárgyalások előtt, ami viszont azt eredményezheti sajnos, hogy a háború a legvéresebb szakaszába fog lépni

– mondta Demkó.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője szerint mind a két fél eredményeket próbál elérni, illetve megpróbálja megtartani az eddigieket, Ukrajna esetében például megtartani a kurszki eredményeket, de nem veszíteni több területet a Donbaszban. Szerinte az eszkalációs spirál beindult, de egyelőre kontrollált formában.

A harmadik világháború veszélye mindig ott van ebben a háborúban, de nem ez a legveszélyesebb pillanat, 2022 ősze sokkal inkább az volt, amikor az oroszok rosszul álltak

– tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy nem valószínű, hogy Donald Trump ígéretének megfelelően gyorsan véget vet a háborúnak elnökként, de viszonylag hamar elindulhat egy tárgyalássorozat neki köszönhetően. 

Május óta csaknem 22 ezer lakost evakuáltak Harkiv területéről, és várhatóan továbbiakat is fognak a frontvonalhoz közeli településekről – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv régió kormányzója.

Tűzoltók dolgoznak egy orosz rakétacsapás után Harkivban, Ukrajnában 2024. szeptember 15-én

Fotó: George Ivanchenko / Anadolu / Getty Images Hungary

Folytatjuk az evakuálási erőfeszítéseket, a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt biztonságba helyezzük – idézi a The Kyiv Independent a kormányzót.

A Harkivi terület több mint két és fél éve állandó orosz támadások célpontja azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen. Szinyehubov megjegyezte, hogy a leginkább célzott területek közé tartozik a Csuhuiv körzetben található Vovcsanszk irány, a Liptszi terület és a Kupjanszk irány.

Kupjanszk városát 2022-ben rövid időre elfoglalták az orosz erők, majd az ukrán csapatok visszafoglalták azt. Stratégiai értéke abban rejlik, hogy kulcsfontosságú logisztikai és szállítási csomópontként működik, ahol több fő autópálya és öt vasútvonal fut össze a városon belül.

A kormányzó hozzátette, hogy az evakuált személyeket viszonylag biztonságos területeken humanitárius segélyben, pszichológiai támogatásban és pénzügyi segítségben részesítik, beleértve az orosz határtól kevesebb mint 30 kilométerre fekvő Harkiv városát is.

Oroszország 730 740 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 24-én. Ebben a számban benne van az orosz erőknek a csak az elmúlt napon elszenvedett 1020 fős élőerő-vesztesége is.

A jelentés szerint Oroszország emellett 9423 harckocsit, 19 209 páncélozott harcjárművet, 29 864 járművet és üzemanyagtartályt, 20 765 tüzérségi rendszert, 1254 rakéta sorozatvető rendszert, 1004 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 19 366 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a The Kyiv Independent a jelentést. 

Az ukrán légvédelem november 23-án éjjel 50 ellenséges drónt lőtt le – közölte a légierő az Ukrajinszka Pravda szerint. Oroszország összesen 73 ellenséges drónt indított Orel és Brjanszk régióból – tették hozzá.

Este 9 órától a légvédelem Kijev, Cserhaszij, Kirovohrad, Csernyihiv, Szumi, Poltava és Zsitomir régiókban működött. A légierő közlése szerint 19 drónt vesztettek el a térségben, további négy pedig még a levegőben van.

A 2027-ben véget érő technikai fejlődési folyamat miatt a mély áttörés a frontvonalon jelenleg lehetetlen – fogalmazott Valerij Zaluzsnij, Ukrajna brit nagykövete és a fegyveres erők korábbi főnöke az Ukrajinszka Pravdának adott interjújában.

Véleménye szerint „az előretörő fél elveszíti az operatív feladatok ellátásának képességét. Mik ezek a feladatok? Ez a szovjet szabványokban meghatározott 150-200 kilométer mélységű előrenyomulás”.

Amikor a robotok tömegesen kezdtek megjelenni a harctéren, lehetetlenné tették a katonák mozgását. A robotok elleni harc képtelensége kábulathoz vezetett. Nem tudtunk mozogni az oroszok ellen, és az oroszok ennek megfelelően nem tudtak visszamozdulni

– mondta. Ez a tendencia szerinte most is folytatódik, mert nem látható, hogy az oroszok képesek lennének olyan feladatokra, mint például 150-200 kilométer megtétele egy hét alatt. „Az elméletem szerint amikor ez a technikai és evolúciós folyamat befejeződik, és a technológiai anyagok felhalmozódnak, akkor áll helyre az áttörési képesség” – tette hozzá.

Valerij Zaluzsnij, Ukrajna brit nagykövete 2024. július 22-én Londonban, Angliában

Fotó: Jordan Pettitt / PA Images / Getty Images Hungary

Számításai szerint erre valamikor 2027 után kerülhet sor, de a gazdasági és demográfiai helyzetet tekintve még egyáltalán nem biztos, hogy ez 2027 lesz. Zaluzsnij úgy véli, hogy valószínűleg az a taktika lesz, amit Oroszország jelenleg is alkalmaz Ukrajnában, vagyis az úgynevezett „Izmor” taktika, amely „elsősorban az állam gazdasági és erkölcsi megsemmisítéséhez” vezet.

Most azt látjuk a harctéren, hogy az ellenség részéről nincs mély áttörés, hogy fokozatosan kiszorulnak az állásainkból. Ez nagyon nagy veszteségekbe kerül nekik

– nyilatkozta. „És ismétlem, az oroszok nem hajlandók mély beszivárgásokra a frontjuk bővítése érdekében, ugyanis ehhez hatalmas erőforrásokra lenne szükségük, amelyekkel már nem rendelkeznek” – zárta szavait Valerij Zaluzsnij.

Bármilyen mélységi bevetés, amelyet Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákkal orosz területen hajt végre, nukleáris katasztrófába torkollhat. Egy katonai szakértő, volt pilóta az mk.ru orosz hírcsatornának adott interjúban arról beszélt, hogy nem zárható ki az Oresnyik hiperszonikus fegyver alkalmazása Ukrajna katonai létesítményei ellen. 

A Nyugat zűrzavarából ítélve, amelyet az új, közepes hatótávolságú, nukleáris fegyverektől mentes hiperszonikus ballisztikus rakétánk első bevetése okozott Dnyipropetrovszkban, senki sem fog közbelépni Ukrajna érdekében, nemhogy nukleáris háborút indítana ellenünk

– mondta a névtelenséget kérő volt vadászpilóta, hozzátéve, hogy válaszként Ukrajna katonai létesítményeinek megtámadására a Nyugat esetleg szankciókat fog alkalmazni, vagy létrehoz egy vasfüggönyt, maximum fenyegetőzik, de ennél többet nem tesz.

A szakértő biztos abban is, hogy nem következik majd katonai válasz a NATO részéről, és nem fogják bevetni a nukleáris triádot Ukrajnával szemben. Azt sem zárta ki, hogy Oroszország komoly ultimátumot adjon Ukrajnának. 

Magyarország területére 2024. november 23-án az ukrán–magyar határszakaszon 4672 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4589 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőség.