Volodimir Zelenszkij újabb listára vette fel Magyarországot, Ukrajna NATO-tagsága múlhat rajta

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kiderült, miért rettegnek az oroszok a „halál útjaként” emlegetett kurszki szakasztól;
• Előrenyomultak Oroszország erői, újabb települést foglaltak el Ukrajnában;
• Politico: Zelenszkij alkalmazkodott, és sikeres diplomáciai játékot játszik Trumppal;
• Több ukrán katona dezertált 2024-ben, mint a háború előző két évében;
• Oroszország veszteségeket szenvedett Szíriában, leváltották az orosz vezetőt;
• Volodimir Zelenszkij újabb listára vette fel Magyarországot, Ukrajna NATO-tagsága múlhat rajta.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!

Ukrajnának saját magának kell döntenie a konfliktus rendezése érdekében a területek átadásáról – fejtette ki véleményét Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági asszisztense az ABC tévécsatorna adásában, melyet az TASZSZ orosz állami hírügynökség szemlézett.

Úgy vélem, hogy Ukrajna maga határozza meg a sorsát, és sorsát nem lehet kívülről ráerőltetni, beleértve az Egyesült Államokat is. Ami a területet, a biztonságot és más kérdéseket illeti, nem fogok erről beszélni. Szerintem Zelenszkijnek kellene beszélnie róla, mert az ő országáról van szó

– mondta Sullivan hozzátéve, hogy Kijev megérti, hogy a konfliktust végül tárgyalások útján fogják megoldani.

A 2024-es évben aktívan együttműködtünk Zelenszkijjel és csapatával, és megvitattuk, hogy pontosan mik lehetnek ezek a tárgyalások

– tette hozzá az amerikai vezető tanácsadója.

November 29-én a Sky Newsnak adott interjújában Vlagyimir Zelenszkij elismerte, hogy a konfliktus „aktív szakasza” megszűnne, ha a Kijev által ellenőrzött területeket a NATO „ernyője alá” vennék. Mint a Strana gazdasági napilap később megjegyezte, ez Zelenszkij első olyan nyilatkozata 2022 februárja óta, hogy kész a konfliktus befejezésére az elvesztett területek visszaadása nélkül.

„Az EU-nak nem sikerült leállítania a fegyverek előállításához felhasználható alkatrészek Oroszországba történő szállítását, ehhez célzott szankciókra lesz szükség az egész világon” – mondta az Európai Tanács vezetője, António Costa a kijevi látogatása idején tartott sajtótájékoztatóján, amelyet az Európai Tanács sajtószolgálata közvetített.

„Az európai vállalatok nem szállítanak alkatrészeket az orosz fegyvergyártáshoz” – állította Costa, aki szerint az orosz rakéták és drónok darabjaiban talált alkatrészeket „közönséges áruként szállítják harmadik országokba”.

Elmondta továbbá, hogy az EU „aktívan együttműködik az ukrán hatóságokkal ezen alkatrészek azonosítása érdekében”, és „hatalmas munkát végez a magánvállalatokkal világszerte”, hogy megpróbálja rávenni őket az EU egyoldalú korlátozásainak betartására – írta a TASZSZ orosz hírügynökség.

Az Egyesült Államok nem fontolgatja annak lehetőségét, hogy Ukrajnát nukleáris fegyverekkel lássa el, amelyekről az 1990-es évek elején önként lemondott. Ezt az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan jelentette ki az ABC Newsnak adott interjújában, amelyet az Unian állami hírügynökség szemlézett.

A tanácsadó kommentálta azokat a médiainformációkat, amelyek szerint Joe Biden jelenlegi amerikai elnök adminisztrációjának egyes tisztviselői nem zárják ki annak lehetőségét, hogy Ukrajnának visszaadják a nukleáris fegyvereket, amelyektől a Szovjetunió összeomlása után megfosztották.

Ezt nem fontolgatják. Nem, mi különböző hagyományos erőket és eszközöket biztosítunk Ukrajnának, hogy hatékonyan meg tudja védeni magát, és vissza tudjon vágni az oroszok ellen, de nukleáris erőket és eszközöket nem

– mondta a Fehér Ház tanácsadója. Hozzátette, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy Kijev rendelkezésére bocsásson minden lehetséges eszközt, hogy megerősítse pozícióját a harctéren, hogy erősebb legyen a tárgyalóasztalnál.

Téves az a vélemény, hogy az ukrán menekültek a lengyel adófizetők kárára élnek – mondta a Deloitte szakértője, Aleksander Laszek a Szabadság Rádiónak, amit az Unian ukrán hírügynökség szemlézett.

Szerinte másfél éves lengyelországi tartózkodás után az ukrán menekültek többsége önállóan tartotta el magát, bérmunkások és vállalkozók egyaránt. Ugyanakkor a katonai migránsok 80 százalékának Lengyelországban volt munkája, vagy távmunkában dolgozott Ukrajnában.

A gazdasági integráció mértéke nagyon gyors volt. Ezt elősegítette, hogy a Lengyelországba érkező menekültek átlagosan magasan képzettek voltak, különösen az előző migrációs hullámhoz képest. Kezdetben azonban a képzettségi szintjük alatti munkakörökben voltak kénytelenek dolgozni

– jegyezte meg a szakértő, ugyanakkor cáfolta azt a mítoszt is, hogy az Ukrajnából érkező menekültek költségesek a lengyel gazdaság számára. Így az Eurostat adatai szerint 2024. szeptember végén csaknem 980 ezer ukrán menekült tartózkodott Lengyelországban. Ugyanakkor a migránsok által befizetett adók meghaladják az államtól kapott kezdeti támogatást.

Becsléseink szerint a háborús migránsok beáramlása 0,7-1,1 százalékkal növelte a lengyel GDP-t. Ez a menekültáradat segített a lengyel gazdaságnak. (...) Ha globálisan beszélünk a menekültekről, akkor a lengyel gazdaság, a lengyel adófizetők és a lengyel vállalkozók egyértelműen profitáltak a lengyel piacra érkezésükből

– mondta Laszek. 

Az újság szerint az az információ sem igazolódott be, hogy az ukránok elveszik a lengyelektől a munkát. Az Ukrán Vállalkozók Szövetsége szerint ugyanis Lengyelországban a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta Európában. Így az Állami Statisztikai Főigazgatóság szerint 2024. augusztus végén a munkanélküliségi ráta 5 százalék volt, a munkaügyi központokban csaknem 80 ezer üres állásra érkezett megkeresés.

„Nem lehet meghívni a NATO-t Ukrajna területének egy részére. Ez annak automatikus elismerése, hogy minden más terület nemcsak veszélyben van, hanem hogy más területek nem ukránok. Ezért Ukrajna soha nem fog ebbe belemenni. Ha meghívásról van szó, akkor annak az összes területre kell vonatkoznia” – nyilatkozta Volodimir Zelenszkij az Európai Tanács elnökével, Antonio Costával Kijevben tartott sajtótájékoztatón.

„De megértjük, hogy az 5. kiegészítést [az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkére utalva – a szerk.], amikor NATO-tag vagy, nem lehet háború idején Ukrajna egész területére alkalmazni, mert az országok ellenzik a háborúba való bevonás kockázatát” – tette hozzá.

Zelenszkij ugyanakkor megjegyezte, hogy hivatalosan Kijev nem kapott semmilyen javaslatot partnereitől a szövetségi tagság formátumára vonatkozóan – írta az Ukrajinszka Pravda.

Az Európai Unió 2025-ben is támogatni fogja Ukrajnát gazdaságilag, emberileg és katonailag – írta a Jevropejszka Pravda.

Az EU az év végéig 4,2 milliárd eurót különít el, 2025-ben pedig havonta 1,5 milliárd eurót utal át Oroszország befagyasztott vagyonából

– jelentette be António Costa, az Európai Tanács elnöke.

Az Európai Tanács elnöke megjegyezte, hogy az EU továbbra is nyomást fog gyakorolni az orosz gazdaságra, és már dolgozik a 15. szankciócsomagon, hogy csökkentse Oroszország azon képességét, hogy háborút folytasson Ukrajna ellen.

Elnyeri megérdemelt büntetését, aki Oroszországra mért mélységi rakétacsapásokkal próbálja meg eszkalálni a feszültséget Ukrajna körül – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorának nyilatkozva.

Úgy tűnik, azok, akik most megpróbálják a végletekig felszítani az indulatokat és eszkalálni a helyzetet, nem olvasták az orosz elnök nyilatkozatait. Ezt rendszeresen meg kellene tenniük

– nyilatkozott Lavrov, hangot adva véleményének, hogy a nyugati politikusokat, akik támogatják, hogy az orosz területek belsejébe nagy hatótávolságú nyugati rakétákkal mérjenek csapást, a „tehetetlen düh” és a „reménytelenség” vezéreli.

De nem lehet kétséges, hogy el fogják nyerni a megérdemelt büntetést

– tette hozzá.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára ugyanebben a műsorban hangot adott feltételezésének, miszerint Angela Merkel volt német kancellár emlékiratainak azokban a részeiben, amelyekben a Putyinnak való találkozásait idézte fel, egy olyan gondolkodásmód üt át, amely annak idején a politikust a minszki megállapodásokkal kapcsolatban elvezette Oroszország megtévesztéséig. A szóvivő így kommentálta, hogy a volt kormányfő erődemonstrációként idézte fel azt az epizódot, amikor az orosz elnök 2007-ben Szocsiban a labradorjával jelent meg egy tárgyalásokon, holott Merkel fél a kutyáktól.

Putyin a pénteki asztanai sajtótájékoztatóján, mint mondta, ismételten bocsánatot kért Merkeltől a történtek miatt, és azt hangoztatta, hogy nem tudott tárgyalópartnere félelmeiről.

Peszkov szerint Putyin abban az időben hitt a konstruktív, méltányos és kölcsönösen előnyös orosz–német kapcsolatokban.

Hitt benne, hogy együttműködés révén el lehet érni a stabilitást, a kiszámíthatóságot, és hogy be lehet biztosítani magunkat az ilyen geopolitikai kockázatok ellen. (...) Úgy tűnik, ez nem egészen felelt meg annak a valódi hangulatnak, amely akkor Merkelben uralkodott

– mondta az orosz elnöki szóvivő.

Michael Brodsky, Izrael ukrajnai nagykövete egy interjúban arról beszélt, hogy az izraeli és az ukrajnai háború összekapcsolódik, de Izrael a terror ellen harcol, Ukrajna pedig egy atomhatalommal néz szembe. 

Úgy gondolom, hogy sokkal nyugodtabban állunk egymáshoz. Ez részben annak köszönhető, hogy mindketten háborúban állunk, és egyébként hálásak vagyunk Ukrajnának az Izraelnek nyújtott erkölcsi támogatásáért és az ellenünk irányuló terror egyértelmű elítéléséért

– mondta a diplomata.

Ugyanakkor – mint mondta – jelenleg Ukrajna és Izrael is a saját háborúival van elfoglalva, és nincs elég forrásuk ahhoz, hogy több támogatást nyújtsanak egymásnak – számolt be az Unian ukrán hírügynökség. 

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Illinka és Petrivka települést – jelentette be vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium az MTI beszámolója szerint. A hadijelentés alapján az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 24 ellentámadást vert vissza.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napban az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több drónösszeszerelő és -tároló létesítményt, hat tábori lőszerraktárt, öt páncélozott harcjárművet, egy brit gyártmányú FH–70-es vontatott tarackot, továbbá 55 pilóta nélküli repülőgépet.

Kurszk megyében az orosz tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg a nap folyamán egyebek között két páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig több mint 37 105 embert, 225 harckocsit, 160 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1204 páncélozott harcjárművet, 1063 gépkocsit, 305 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap tüzérségi és dróntámadást. Az éjszaka az oroszországi brjanszki régió felett 20, a kalugai régió légterében hét, a szmolenszkiéban és a kurszkiéban pedig egy-egy pilóta nélküli repülőszerkezetet semmisített meg a légvédelem. A Brjanszk megyei Sztarodub városban egy gyermek életét vesztette.

Az észak-macedóniai rendőrség őrizetbe vett egy állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy csatlakozni szándékozott az orosz hadsereghez Ukrajnában – számolt be róla szombaton az Associated Press az északmacedón belügyminisztérium közleményére hivatkozva.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a gyanúsított az interneten kapcsolatban állt egy olyan személlyel, aki az orosz hadsereg képviselőjeként mutatkozott be, valamint 3 ezer eurós (mintegy 1,2 millió forint) jutalomért katonákat toborzott. Az északmacedón férfi októberben Moszkvába repült, hogy csatlakozzon az orosz hadsereg egyik újonnan alakult egységéhez.

Egy héttel később visszatért Észak-Macedóniába, és a szkopjei repülőtérre érkezve kihallgatták. A nyomozóknak azt mondta, hogy „szerződést kell aláírnia, hogy az orosz hadseregben szolgálhasson, és egy kiképzőtáborba kell érkeznie, ahol felkészítik arra, hogy részt vegyen az ukrajnai háborúban”. Péntek este a rendőrség arról számolt be, hogy házkutatást tartottak a gyanúsított házában, és iratokat foglaltak le.

A férfit, akit a monogramja alapján J. K.-ként azonosítottak, november 29-én, pénteken késő este vették őrizetbe. A nyomozási bíró elrendelte, hogy 30 napra házi őrizetbe helyezzék. A gyanúsítottat „külföldi hadseregben, rendőrségben, félkatonai vagy félrendőri alakulatban való részvétellel” vádolják. Ha bűnössége bebizonyosodik, legalább 3 év börtönbüntetésre számíthat.

A csehországi Jihlava városa ukrán rendőrségi asszisztensek álláshelyeinek bevezetését tervezi, akik a bűnmegelőzésben segítenék a bűnüldöző szervek munkatársait – közölte szombaton a Radio Prague International.

Információk szerint a település polgármestere arra számít, hogy az asszisztensek segítségével a hatóságok közelebb kerülhetnek a nagyszámú jihlavai ukrán közösséghez, és segíthetnek a rendőrségbe vetett nagyobb bizalom kialakításában.

A polgármesteri hivatal szerint az 50 ezres Jihlavában mintegy 7 ezer ukrán állampolgár él. „Van itt egy elég nagy diaszpóra, amelynek vannak problémái, és úgy gondoljuk, hogy egy kicsit közelebb kerülhetnénk hozzájuk” – mondta a polgármester. A bűnmegelőzési asszisztensek együtt dolgoznak majd a rendőrséggel, segítve őket a közrend biztosításában, és felhívják a figyelmet a törvények betartására.

Oroszország 742 130 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.

Ebben  benne van az oroszok által az elmúlt napon elszenvedett 1730 veszteség is.

A jelentés szerint Oroszország emellett 9 469 harckocsit, 19 369 páncélozott harcjárművet, 30 507 járművet és üzemanyagtartályt, 20 923 tüzérségi rendszert, 1253 többszörös rakétaindító rendszert, 1019 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 19 803 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített.

Olaf Scholz szerint kockázatos politikát művel Friedrich Merz, a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje, amikor Oroszországot próbálja megfenyegetni. A német kancellár úgy fogalmazott, politikai ellenfele orosz rulettet játszik, ami minimum érdekes szófordulat a háborúval kapcsolatban.

„Friedrich Merz ultimátumot akar adni az atomhatalomnak számító Oroszországnak. A Bundestagban egészen nyíltan kijelentette, hogy ha Putyin nem teszi meg azt, amit Németország akar, holnaptól német cirkáló rakétákat indítunk Oroszország területére – mondta Scholz a TASZSZ szerint.

Annyit tudok mondani, hogy légy óvatos! Ne játssz orosz rulettet a németek biztonságával!

– szólította fel a kancellár a politikust. Egyúttal felidézte, hogy Németországban február 23-án előrehozott választásokat tartanak, ahol szerinte az a kérdés is eldől, hogy milyen irányba mennek az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Scholz szerint ha a háború és a béke kérdéseiről van szó, akkor nem egy kiszámíthatatlan, hanem egy hideg fejű vezetőre van szükség. 

Olaf Scholz hozzátette: elkötelezett a békéről szóló valódi tárgyalások mellett, de nem Ukrajna kihagyásával.

Denisz Smihal szerint Ukrajna számos repülőtere megsérült az Oroszországgal vívott háború alatt – írja a Sky News. 

Az ukrán miniszterelnök elmondta, hogy az országban található 20 repülőtérből 15 megrongálódott a harcok következtében. Ukrajna légterét a háború kirobbanása óta teljesen lezárták, bár sajtóhírek szerint Kijev már keresi a lehetőségét a légtérzár feloldásának.

Denisz Smihal hozzátette, az oroszok az elmúlt három hónapban csaknem 60 alkalommal támadták meg Ukrajna kikötői infrastruktúráját, és mintegy 300 létesítmény és 22 polgári hajó sérült, vagy semmisült meg teljesen.

Az ukrán légierő szombat este 10 óra körül jelentette, hogy az északi régióban csapásmérő drónokat észlelt, amelyek Szumi térsége, majd Poltava felé haladtak tovább – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

Éjfél előtt nem sokkal ellenséges csapásmérő drónokra figyelmeztettek a Csernyihivi régióban is, majd Poltava régióban is észlelték az eszközöket, amelyek Kremencsuk város és Kirovohrad régió felé tartottak.

Vasárnap reggel a légierő jelentette, hogy ellenséges támadó drónokat észleltek a Szumi régió déli részén, délnyugati irányban, valamint a Csernyihivi, Szumi és Kijevi régió határán, nyugati irányban is. Helyi idő szerint fél 8-kor a hadsereg egy délről Kijev felé tartó drónra figyelmeztetett.

Magyarország területére szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 4939 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4624 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Nikita Vitiugov sakknagymester egykor Oroszország egyik legragyogóbb tehetsége volt, jelenleg azonban Londonban él, és nem is mer hazamenni, miután elítélte az Ukrajna elleni háborút – jelent meg a Sky News oldalán, ahol riportot készítettek a sakkozóval.

A háború 2022-es kitörése óta a többi sportághoz hasonlóan a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) is szankcionálta az orosz sportolókat. Csapatversenyeken egyáltalán nem vehetnek részt – Belaruszhoz hasonlóan –, egyéni versenyeken azonban elindulhatnak oroszok, de csak keveseknek engedik meg hazájuk zászlajának a használatát. Vitiugov azonban már angol színekben versenyez, miután kérvényezte az országváltást.

Az Ukrajna ellen indított orosz háború másnapján úgy ébredt fel, hogy tudta, Oroszország többé már nem az otthona. A közösségi médiában hangot adott nemtetszésének az invázióval szemben.

Idegen területen nem tudod megvédeni magad. Az oroszok és az ukránok testvérek, nem ellenségek. Állítsátok meg a háborút!

– ezt üzente 2022 februárjában Vitiugov, aki ekkoriban Oroszország uralkodó sakkbajnoka volt. A sakknagymester úgy fogalmazott, hogy nem kockáztathatja meg, hogy hazamenjen, azonban azt is elárulta, jól érzi magát Londonban, mert az időjárási körülmények nagyon hasonlítanak arra, amihez Szentpéterváron szokott.