A vizes sportokat összefogó nemzetközi szövetség (World Aquatics) megerősítette, hogy a december 15-én zárult budapesti rövidpályás úszó-világbajnokságon érmet szerző orosz sportolók megkapják pénzdíjukat.
Vlagyimir Szalnyikov, az Orosz Úszószövetség alelnöke a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott interjújában nyilatkozott úgy, hogy a dobogós helyezett úszóik jogosultak a pénzdíjra, amelyet a World Aquatics a nemzeti szövetségeken keresztül oszt ki.
A Budapesten – az ukrajnai háború miatt semleges színekben – indult oroszok hat arany- és négy ezüstérmet szereztek a Duna Arénában, s ezzel több mint 117 ezer dollárt kerestek – írja az MTI.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést és boldog karácsonyt kívánunk!
Alekszandr Djukov, az Orosz Labdarúgó Szövetség (RFSZ) elnöke reményét fejezte ki, hogy válogatottjuk szerepelhet a következő világbajnokságon, amelyet Kanada, Mexikó és az Egyesült Államok közösen rendez 2026. június 11. és július 19. között.
Az orosz futballfőnök várakozásáról az MTI szerint az insidethegames.biz portál írt, emlékeztetve rá, hogy az ukrajnai invázió miatt 2022 februárjában a nemzetközi (FIFA), majd utána az európai sportági szövetség (UEFA) is felfüggesztette az orosz klubok és válogatottak nemzetközi versenyeken való részvételét.
Djukov reményét arra alapozza, hogy az úszók és a korcsolyázók világszövetségei nemrég – feltételekhez kötve ugyan, de – lehetővé tették Oroszország és az ukrajnai háborúban Moszkvát támogató Fehéroroszország sportolóinak visszatérését. Igaz, az alaptilalom érvényben maradásával, vagyis hogy a két ország versenyzői csakis semleges színekben, himnuszuk és nemzeti zászlajaik használata nélkül indulhatnak.
Az orosz futballelnök számára a könnyítő intézkedések a fordulat kezdetét jelentik.
Változás van a levegőben, és arra számítok, hogy jövőre megfordul az irány, ami az összes nemzeti csapatunk és labdarúgó-klubunk visszatérését hozhatja el a nemzetközi porondon
– idézte a portál Djukovot, aki hozzátette: „Ahhoz, hogy részt vehessünk a világbajnoki selejtezőkön, a FIFA-nak és az UEFA-nak vissza kell vonnia a 2022. február végén hozott döntéseket.”
A 2026-os vb európai selejtezőcsoportjainak sorsolását már december 13-án megtartották, ebben nem szerepeltek az oroszok, a fehéroroszok viszont igen. A selejtezősorozat 2025. március 21-én kezdődik.
A világbajnokságon először vesz részt 48 csapat 32 helyett – írja az MTI.
A Lengyelországban megalakult és kiképzett, önkéntes ukrán katonákból álló Ukrán Légió újabb toborzást tartott, ami az első toborzási hullámnál is több ember érdeklődését keltette fel.
Ezt Vaszil Bodnar, Ukrajna lengyelországi nagykövete jelentette ki a televízióban – írja az Ukrinform.
„Ezúttal Olaszországban, Dániában és Ausztriában élő ukránok is jelezték a csatlakozási szándékukat. Az Ukrán Légió a sokszorosára bővül” – mondta a nagykövet.
A vizes sportokat összefogó nemzetközi szövetség (World Aquatics) megerősítette, hogy a december 15-én zárult budapesti rövidpályás úszó-világbajnokságon érmet szerző orosz sportolók megkapják pénzdíjukat.
Vlagyimir Szalnyikov, az Orosz Úszószövetség alelnöke a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott interjújában nyilatkozott úgy, hogy a dobogós helyezett úszóik jogosultak a pénzdíjra, amelyet a World Aquatics a nemzeti szövetségeken keresztül oszt ki.
A Budapesten – az ukrajnai háború miatt semleges színekben – indult oroszok hat arany- és négy ezüstérmet szereztek a Duna Arénában, s ezzel több mint 117 ezer dollárt kerestek – írja az MTI.
Ukrajna azt akarja, hogy az Európai Unió országai ne segítsék tovább az ukrán menekülteket és a hadköteles korú férfiakat, hogy hazatérésre kényszerítsék állampolgáraikat – írja a Sztrana az El Pais információi alapján.
Kijev ugyanakkor arra törekszik, hogy ne veszítse el a kapcsolatot azokkal, akik az új törvény értelmében kettős állampolgárságot kaphatnak.
A lap által megkérdezett külföldön élő ukránok azt mondták, hogy szeretnének visszatérni Ukrajnába, de még nem most. Biztonságot és garanciákat akarnak arra, hogy a háború nem ismétlődik meg.
Az UNHCR novemberi felmérése szerint az ukrán menekültek 61 százaléka még mindig reméli, hogy visszatérhet, ha javul a helyzet.
A Varsóban élő Olena Babakova ukrán újságíró úgy véli, hogy a kormány többek között adókedvezményekkel, jelzáloghitel-támogatással, oktatási ösztöndíjakkal haza tudná csalogatni a polgárokat. Szerinte azonban „eredményesebb lenne arra összpontosítani, hogyan lehetne más országokból gazdasági migránsokat csábítani Ukrajnába”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, kompenzációt ajánlott föl Robert Ficónak az átállási időszakra, ha Szlovákia megszünteti az orosz gáztól való függését, de a szlovák kormányfő visszautasította ezt.
[Fico] segíteni akarja Oroszországot abban, hogy kiszoríthassa az amerikai gázt és más partnerek energiaforrásait Európából, vagyis segíteni akar Putyinnak pénzt keresni a háborúhoz és Európa meggyengítésére
– tette hozzá Zelenszkij.
Zelenszkij arra reagált, hogy a szlovák kormányfő vasárnap munkalátogatást tett Moszkvában, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. Fico a közösségi médiában tett bejegyzésében az orosz elnökkel tartott találkozójáról azt mondta: az reagálás volt arra, hogy az ukrán vezetés ellenzi az Európába – beleértve a Szlovákiába – irányuló orosz gáztranzitot.
A szlovák kormányfő szerint Putyin biztosította őt afelől, hogy Oroszország továbbra is kész a nyugatra, ezen belül Szlovákiába irányuló gázszállítás folytatására, de ez „tekintettel az ukrán elnök álláspontjára 2025 januárjától gyakorlatilag nem lehetséges”.
Nagyon fontos számára, hogy Oroszországgal üzleteljen, mert ez hasznára van. És emiatt ez valóban egy súlyos biztonsági kérdés Szlovákia és egész Európa számára. Miért függ ennyire ez a vezető Moszkvától? Mit fizetnek neki, és ő mivel fizet?
– kérdezte Zelenszkij bejegyzésében.
Kijev már korábban bejelentette, hogy nem fogja meghosszabbítani az orosz gáz ukrajnai tranzitjára vonatkozó szerződést, amely a jövő év január elsején jár le. Szlovákia viszont hosszú távú gázszállítási megállapodással rendelkezik a Gazprom orosz gázipari vállalattal, s bár igyekszik az energiahordozót máshonnan is beszerezni, fájlalja, hogy ennek megnövekedett tranzitköltsége 220 millió euróval több volna számára.
Zelenszkij azt is hangoztatta, hogy Moszkva jelentős engedménnyel értékesíti a gázt Ficónak, Szlovákia pedig szuverenitásával és „homályos ügyletekkel” fizet érte. „Emiatt a szlovák rendvédelemnek és a különleges szolgálatoknak kellene aggódniuk” – tette hozzá.
Egy Oresnyik rakéta alkatrészén találtak egy sorozatszámot és a gyártás dátumát, amely 2017. április 12. Oroszország november 21-én ezzel a rakétával mért csapást Dnyipróra – írja a Sztrana.
A Defence Express beszámolója szerint „az a tény, hogy ebben a rakétában egy több mint 7 éves alkatrész van, egyenesen azt mutatja, hogy ezt a bizonyos Oresnyiket 2017–2018 körül szerelték össze. Ez a rakéta valahol egy raktárban hevert eddig”.
Emlékezetes, hogy Putyin korábban azt mondta, az Oresnyik fejlesztése 2023 júliusában kezdődött.
Az orosz elnök a védelmi minisztérium igazgatótanácsának ülésén nemrég kijelentette, hogy Oroszország tervezi az Oresnyik ballisztikus rakéták tömeggyártását. Putyin úgy fogalmazott, hogy ez az egyik legfőbb céljuk a közeljövőben.
December 24-én reggel az oroszok által megszállt Berdjanszkban felrobbant egy autó. A 24tv.ua beszámolója szerint a gépkocsi egy ház udvarában állt. Egyelőre nincs pontos információ a robbanás okáról és arról, hogy vannak-e áldozatok.
A helyi lakosoktól származó információk szerint a helyszínre mentőautó érkezett, és állítólag valakit kórházba szállítottak. Ezt követően az újságírók megtudták, hogy
az autó a városi tanács vezetőjéhez, Vaszilij Necsethez tartozik, aki átállt az oroszok oldalára.
Mikola Matvienko helyi tisztviselő később elismerte, hogy Necset megsérült. „Kórházba szállították, azonban állapotáról egyelőre nincs információ” –jegyezte meg.
„A háború 2025-ben véget ér. Vagy úgy, hogy sikerül béketárgyalással lezárni, vagy úgy, hogy az egyik harcoló fél megsemmisül” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
További részleteket az alábbi linken olvashat.
Canberra kapcsolatba lépett Moszkvával azt követően, hogy nyilvánosságra került egy videó, amelyen egy Ukrajnában harcoló ausztrál látható, akit oroszul beszélő személyek fogságba ejtettek – közölte kedden Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök.
A vasárnap az interneten megjelent videón az látható, amint a férfit, akinek a keze meg van kötve, egy másik férfi arcon üti, aki oroszul vallatja.
A fogoly azt állítja, hogy Oscar Jenkinsnek hívják, és biológiatanár. Azt mondja, azért csatlakozott a fegyveres erőkhöz, mert segíteni akart Ukrajnának.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök újságíróknak elmondta, hogy hivatala „megfelelő lépéseket tett” az orosz hatóságoknál. Hozzátette, hogy a moszkvai ausztrál nagykövetség lépéseket tett „a pozitív kimenetel elérése érdekében”.
Mark Dreyfus megbízott külügyminiszter sürgette az orosz kormányt, hogy „teljes mértékben tartsa be a humanitárius jog szerinti kötelezettségeit, különösen a hadifoglyokkal kapcsolatban”.
„Elsődleges feladatunk, hogy megértsük, hol van Jenkins úr, és megerősítsük, hogy jól van” – mondta Dreyfus. A politikus egyben támogatásáról biztosította Oscar Jenkins családját, és felszólította az ausztrálokat, hogy ne utazzanak Ukrajnába – adta hírül az MTI.
Az elmúlt 24 órában összesen 252 harci összecsapásra került sor a fronton, olvasható az Ukrán Fegyveres Erők (ZSZU) vezérkara által kiadott összefoglalóban, írja az Ukrajinszka Pravda.
„A kurszki régióban a csapataink 46 ellenséges támadást vertek vissza, az offenzíva közben az ellenség 385 tüzérségi lövedékkel szórta meg katonáink állásait” – tették hozzá az ukránok.
Azt is megjegyezték, hogy december 23-án az ukrán csapatok többek között egy orosz parancsnoki állásra, valamint egy orosz lőszerraktárra is csapást mértek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december 23-án, hétfőn este elmondott beszédében ismét bírálta Robert Fico szlovák miniszterelnököt, aki december 22-én a Kremlben tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a gázszállításokról, írja az Ukrajinszka Pravda.
Zelenszkij megjegyezte, hogy a Brüsszelben folytatott beszélgetésük után „nem lepődött meg” a fejleményen.
Miközben mi, ukránok az életünkért harcolunk, addig Ficót csak a pénz érdekli
– jelentette ki az ukrán államfő.
Zelenszkij megismételte, hogy az Európai Bizottság kérésének megfelelően Ukrajna felajánlotta Ficónak, hogy kompenzálják Szlovákiát az orosz gáztranzit leállításából fakadó veszteségek miatt, és kész alternatívákat nyújtani a nem orosz gáztranzittal összefüggésben.
Az olasz kabinet december 23-án jóváhagyott egy rendeletet, amely értelmében 2025 végéig meghosszabbítja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, írja a The Kyiv Independent.
Amióta Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában, Olaszország 10 katonai segélycsomagot szállított Volodimir Zelenszkij elnök kormányának. Ezek a csomagok olyan fejlett fegyverrendszereket tartalmaztak, mint például a francia–olasz SAMP/T légvédelmi egységek.
Giorgia Meloni miniszterelnök, aki 2022 végén lépett hivatalba, következetesen támogatta Kijevet, és folyamatos segítséget ígért a háború végéig.
Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 6201 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 2566 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság közleményéből.
A beléptetettek közül a rendőrség 13 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Az ukrán fegyveres erők vezérkarának jelentése szerint az oroszok nagy veszteségeket szenvedtek. Csak az elmúlt nap folyamán
semmisítettek meg – írta a vezérkar közleménye.
Európának egységesen kell fellépnie Oroszországgal szemben, bármelyik európai politikus, ha különutas politikát folytat Vlagyimir Putyinnal szemben, akkor megbontja ezt az egységet – véli Petr Pavel cseh államfő, aki hétfőn a közszolgálati televízióban nyilatkozott Robert Fico szlovák kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök moszkvai találkozójával kapcsolatban.
„Amennyiben bármelyik európai politikus saját utat nyit Oroszország irányába, azzal megsérti az egységes (európai) hozzáállást, ami nekünk (Európának) mint egységes egésznek, határozottan nem kedvez” – jelentette ki Petr Pavel az MTI beszámolója szerint.
Ha egységesek leszünk, akkor sikeresek lehetünk az Oroszországgal folytatott versengésben. Ha azonban Oroszország megoszt minket, akkor ellenkezőleg, Oroszországnak van nagy esélye a sikerre
– tette hozzá a cseh elnök.
„A cseh külpolitika ellenkező irányba, és nem Oroszország felé irányul, ezért az utóbbi két évben egy sor intézkedést foganatosítottunk, hogy az energiaellátásban függetlenek legyünk, s a gázt megbízhatóbb partnerektől szerezzük be” – írta Petr Fiala kormányfő a CTK hírügynökségnek megküldött nyilatkozatában.
A kormány azért biztosította be az ország energetikai függetlenségét Oroszországgal szemben, „hogy ne kelljen megalázkodnunk egy tömeggyilkos előtt” – mondta Jan Lipavsky külügyminiszter. A cseh diplomácia irányítója szerint a kormány jól tette, hogy tavasszal az eltérő külpolitikai álláspontok miatt megszakította a közös tanácskozásokat a szlovák kormánnyal. „A szlovák kormány minden lépése azt mutatja, hogy előrelátó volt ez a döntés” – jelentette ki a miniszter.
„Robert Fico lépése nem érdemel kommentárt” – jelentette ki Markéta Pekarová Adamová, a cseh Képviselőház és a TOP 09 kormánypárt elnöke. Karel Havlícek, az ellenzéki Független Polgárok Akciója (ANO) mozgalom alelnöke azt mondta, hogy személyesen nem utazott volna Moszkvába. „Szlovákia szuverén állam, döntését ezért nem akarom minősíteni” – fogalmazott a politikus. Tomio Okamura, a szintén ellenzéki Szabadság és Független Demokrácia (SPD) mozgalom elnöke szerint „egy tárgyalás mindig jobb a bírálatoknál és a becsmérlésnél”.
Amerikai tisztviselők szerint az észak-koreai csapatok küldése Oroszország háborújának megsegítésére Észak-Korea ötlete volt – közölte hétfői cikkében a The New York Times. A kelet-ázsiai állam katonái mostanra jelentős mértékben bekapcsolódtak az orosz–ukrán háborúba, miközben egyes információk szerint már jelentős személyi veszteségek is érték az egységeket.
Amikor 2024 őszén észak-koreai csapatok érkeztek Oroszországba, egyes nyugati tisztviselők úgy vélték, hogy ez annak a jele, hogy a Kreml kétségbeesésében újabb katonák után nyúlt.
Az amerikai hírszerző ügynökségek azonban mostanra úgy értékelik, hogy a csapatok telepítése Észak-Korea és nem Oroszország ötlete volt, bár Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelentések szerint „gyorsan felkarolta azt”.
Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun legalább 10 ezer katonát küldött Oroszországba ukrán és nyugati becslések alapján. A harmadik ország harcosai mára nagyrészt beágyazódtak az orosz egységekbe, amelyek jelenleg is ellentámadásokat indítanak az ukránok ellen, Ukrajna ugyanis már nyár óta tartja a területet Oroszország Kurszki régiójában.
Amerikai tisztviselők nem hiszik, hogy Kim Dzsongun azonnali viszonzást kapott volna, ehelyett abban bízhatnak, hogy Oroszország a jövőben támogatást nyújthat a diplomáciai harcokban, segítséget válság esetén, és modern technológiát biztosíthat. Az amerikai lap által megkérdezett névtelen tisztviselők nem árulták el, hogy az Egyesült Államok mikor és hogyan szerzett információt az észak-koreaiak és az oroszok közötti megbeszélésekről, de jelezték, hogy ez nem közvetlenül a megállapodás megkötése és a csapattelepítések idején történt.
Amint arról a magánkézben lévő Unian ukrán hírügynökség beszámolt, októberben a Szociálpolitikai Minisztérium azt mondta, hogy előrejelzéseik szerint 2040-re Ukrajna lakossága mintegy 25 millióra csökkenhet. Már most is csak mintegy 31 millió ember él a Kijev által ellenőrzött területen.
A demográfusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez valójában messze nem a legrosszabb forgatókönyv. Szvitlana Akszjonova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Életminőségi Problémák Intézetének vezető kutatója szerint fel kell készülnünk arra, hogy a 25 millió optimista, nem pedig pesszimista előrejelzés.
A demográfus szerint egy pesszimista forgatókönyv szerint a háború vége újabb kivándorlási hullámot indíthat el azokon kívül, akik már elmentek, és nem tervezik a visszatérést.
Meghaladta a háromezret az elesett és megsérült észak-koreai katonák száma, akik az orosz erőkkel együtt harcolnak Kurszk megyében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök december 23-án a Telegramon megosztott nyilatkozatában.
Oroszország állítólag mintegy 12 000 észak-koreai katonát telepített a térségben augusztus eleje óta harcoló ukrán csapatok kiszorítására. Volodimir Zelenszkij az esti beszédében a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködés elmélyítéséből fakadó globális kockázatokra figyelmeztetett, beleértve a modern hadviselési tapasztalatok és a fejlett haditechnika átadását.
Fennáll annak a veszélye, hogy Észak-Korea további katonákat és katonai felszereléseket küld az orosz hadseregbe, és erre kézzelfogható válaszokat fogunk adni
– jelentette ki Ukrajna államfője. Hozzátette, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti fokozott együttműködés a Koreai-félsziget és a közeli régiók destabilizálásával fenyeget.
Az ukrán államfő becslése, amelyet a hírszerzés jelentésére alapoz, jelentős növekedést jelent az észak-koreai áldozatokról szóló legutóbbi jelentésekhez képest.
A kurszki térségben már több mint 3000 sebesült és elesett észak-koreai katona van. Oroszország egyszerűen felhasználja őket a támadásokban
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy szerinte „egyetlen normális ember a földön sem tudja megválaszolni, hogy a koreaiaknak miért kellene Putyinért harcolniuk”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!