Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Ukrán védelmi minisztérium: Súlyos veszteségeket szenvedtek az észak-koreai egységek;
• A felmérések szerint egyre kevesebb ukrán hajlandó elviselni a háborút;
• Katonai támogatási csomagot kapnak a megsérült ukrán honvédek;
• Ukrajna 2024-ben ötszörösére növelte a villamosenergia-importot;
• Aggódhat Moszkva: valóságos szörnyeteggel lettek gazdagabbak az ukrán katonák.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az első 2025-ös dokumentumokat, köztük két dekrétumot és két rendeletet – számolt be a Ria Novosztyi. Ezeket a január 2-án kelt dokumentumokat a jogi információk hivatalos internetes portálján tették közzé.

Különösen Putyin rendeletére hívták fel a figyelmet, ami a szövetségi köztisztviselők közszolgálati fokozatainak odaítéléséről szól. A rendelet az orosz államapparátus és a szövetségi végrehajtó szervek számos alkalmazottját érintette.

Egy másik rendelet módosította az Oroszország Nyomozó Bizottságáról szóló rendeleteket, bővítve a Nyomozó Bizottság vezetőjének hatáskörét. Mostantól az Oroszország elnöke mellett működő Heraldikai Tanács elnökével egyeztetve ő állapítja meg a Nyomozó Bizottság hivatalos heraldikai jeleit – kivéve az Oroszország elnökének szövetségi törvényei és aktusai által megállapított hivatalos heraldikai jeleket. A Vizsgálati Bizottság elnöke meghatározza továbbá az ilyen heraldikai jelek előállításának és használatának eljárását, valamint a tervek és minták heraldikai vizsgálatának eljárásrendjét.

Emellett az elnök saját utasítására változtatott az orosz külügyminisztérium igazgatótanácsának összetételén. Alekszandr Jakovenko, a diplomáciai akadémia korábbi rektora felmentést kapott a testületi tagság alól. Ő lett viszont a Rosszija Szivodnya nemzetközi médiacsoport főigazgató-helyettese és az orosz biztonsági tanács mellett működő tudományos tanács új tagja. Alekszandr Alimovot, az orosz külügyminisztérium Multilaterális Humanitárius Együttműködési és Kulturális Kapcsolatok Főosztályának igazgatóját az elnök kinevezte a külügyminisztérium igazgatótanácsának új tagjává.

Szintén január 2-án jelent meg az Oroszország Igazságügyi Minisztériuma igazgatótanácsának összetételében bekövetkezett változásokról szóló elnöki rendelet.

Jurij Denisov, aki korábban az igazságügyi szakértői központot vezette, és Jevgenyij Csesztnov, aki a Jogi Információs Központot irányította, kikerültek a vezetői testületből. Az elnök emellett eltávolította Andrej Loginovot, az Igazságügyi Minisztérium korábbi helyettes vezetőjét, aki jelenleg az Orosz Állami Bölcsészettudományi Egyetem megbízott rektora, valamint Andrej Turcsakot, aki eddig az Altaj Köztársaságot vezette.

A Dnyeszteren túl valamennyi ipari vállalkozás leállt az energiaforrások hiánya miatt – közölte Szergej Obolonik, az el nem ismert Dnyeszteren túli Moldovai Köztársaság első miniszterelnök-helyettese és gazdaságfejlesztési minisztere.

A válság olyan súlyos, hogy nem kell felsorolni, mely vállalkozások álltak le. Minden ipari vállalkozás áll, kivéve azokat, amelyek élelmiszer-termeléssel foglalkoznak, vagyis közvetlenül biztosítják a Dnyeszteren túli területek élelmezési biztonságát. A többi vállalkozás számára – az ipari szektor tekintetében – nincs energiaforrás

– mondta Obolonik. A Dnyeszter melléki „elnök” szerint a régió északi részének gázkészletei tíznapos korlátozott használatra elegendők, míg a déli részeken kétszer ennyi időre. Hozzátette: a terület legnagyobb erőműve gázüzemről szénre állt át, így legalább az év első két hónapjában képes lehet árammal ellátni a lakosságot.

A Gazprom már decemberben bejelentette a Moldovába irányuló szállítások leállítását, és 709 millió dollár tartozás kifizetését követeli az országtól. Az Európa-barát chisinaui kormány azonban – amely Moldova Oroszországtól való energiafüggőségének csökkentése érdekében az ország szükségleteinek több mint 60 százalékát a szomszédos Romániából importálja – azt állítja, hogy fennmaradt tartozásának összege csupán mintegy kilencmillió dollár.

Az ukrán hadvezetés megerősíti a csapatokat Pokrovszkban, amely település az oroszok újabb célpontja lett. A 155. gépesített dandár azonban, amelynek ebben fontos szerepet kellett volna játszania, még a front elérése előtt elkezdett szétesni – írja a Forbes.

Mint a kiadvány megjegyzi, az ukrán hadseregben ez a dandár egyike azon keveseknek, amelyeket német Leopard 2 harckocsikkal és francia Caesar önjáró lövegekkel szereltek fel. Nominálisan a dandárnak több mint 5800 katonával kellett volna rendelkeznie, amivel az egyik legnagyobb létszámú lett volna az ukrán hadseregben. De mint a Forbes írja, mintegy 1700 katona hagyta el engedély nélkül a dandárt, amikor az kilenc hónapig Ukrajnában, Lengyelországban és Franciaországban gyakorlatozott. Novemberben még mindig mintegy 500 katona volt távol.

A kiadvány idézi egy volt ukrán katona, a Tatarigami álnéven működő Frontelligence Insight elemzőcsoport alapítójának véleményét. Szerinte a dandárban a tömeges dezertálás okai a „szervezeti és vezetési kudarcban” keresendők. Különösen bírálja Zelenszkij elnök és Szirszkij főparancsnok stratégiáját, aki a meglévő, tapasztalt brigádok újoncokkal való feltöltése helyett a semmiből való újjáalakítást részesítette előnyben, így most súlyos létszámhiánnyal küzdenek.

A következő hat hónapban Lengyelország tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, ehhez pedig Ukrajna komoly együttműködési reményeket fűz az európai integráció előmozdítása érdekében – jelentette az Rbc.ua hírportál.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter kiemelte, hogy Ukrajna számít a varsói vezetésre, elkötelezettségére és határozott elveire. Radoslav Sikorski lengyel külügyminiszternek írva hangsúlyozta, hogy az Ukrajna és az EU közötti napirend előmozdítása érdekében szoros együttműködésben bízik.

Új kezdeményezésekre számítunk Ukrajna katonai támogatásának fokozása, valamint az agresszorra gyakorolt nyomás terén. Célunk Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának felgyorsítása, különös tekintettel az átvilágítási folyamat eredményei alapján az 1-es és további klaszterek megnyitására 

– hangsúlyozta Szibiha.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a következő hónapokat a béketárgyalásokról szóló pletykák és nyilatkozatok áradata jellemzi majd, de valódi előrelépésre Trump elnöki beiktatása előtt nem lehet számítani – írja The Kyiv Independent.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Oroszország stratégiája más: Moszkva azt várja, hogy könyörögjenek neki a békéért.

Kuleba szerint azok, akik baráti kapcsolatokat építenének Oroszországgal, figyelmen kívül hagyják a történelem tanulságait: minden demokratizációs kísérlet kudarcot vallott. Oroszország ma is klasszikus 19. századi birodalomként látja magát, agresszív ösztöneinek leküzdéséhez vereséget kell szenvednie. „Ukrajna győzelme Oroszország veresége nélkül csupán egy átmeneti szünet lenne a következő háborúig” – figyelmeztetett.

A miniszter rámutatott, hogy a szankciók fontos eszközök, de csak akkor hatékonyak, ha folyamatosan szigorítják őket, és lezárják a megkerülésükre szolgáló kiskapukat. Az olajbevételek megvonása kulcsfontosságú lenne Oroszország gazdasági gyengítéséhez, de ez még nem elég: Ukrajna katonai támogatását is fokozni kell.

Kuleba szerint a NATO-tagság az egyetlen garancia a tartós békére. A katonai szövetség nemcsak Ukrajna biztonságát erősítené, hanem megakadályozná a revanspolitikák kialakulását is. „Ez az első alkalom, hogy Ukrajna ilyen erős pozícióban van, és nem szabad elbuknunk” – zárta gondolatait.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint a Gazprom orosz energiaipari vállalat teljesítette szerződéses kötelezettségeit, így az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjának leállításáért az Egyesült Államok, az európai hatóságok és a „kijevi rezsim” a felelős – írja a TASZSZ orosz hírügynökség. 

Mint mondta, a döntéshozók feláldozták az állampolgáraik jólétét az amerikai  pénzügyi támogatásért cserébe. 

„A versenyképes és környezetbarát orosz energiaellátás megszűnése nemcsak Európa gazdasági potenciálját gyengíti, hanem az európai polgárok életszínvonalát is negatívan befolyásolja. A kijevi rezsim döntésének geopolitikai háttere az energiapiaca újraelosztásának fő haszonélvezője, és egyben az ukrán válság fő támogatója, az Egyesült Államok” – hangsúlyozta a diplomata.

Ahogy az Index beszámolt róla, a Gazprom orosz energiaipari vállalat január elsején reggel bejelentette, hogy megszűnt a műszaki és jogi lehetősége arra, hogy Ukrajnán keresztül tovább folytassa a földgáz szállítását, melynek következtében reggel hat órakor elzárták a vezetéket.

Ukrajna kész újraindítani a vezetéket, amennyiben nem orosz eredetű gázt szállítanak rajta. Magyarország a Török Áramlaton keresztül továbbra is hozzájut orosz gázhoz. A környező országok vezetői eltérően fogadták a bejelentést. A legnagyobb veszély Moldova oroszbarát területeit fenyegeti, ahol az emberek váratlanul fűtés nélkül maradtak.

Két orosz helikoptert lőttek le a közelmúltban az ukrán gyártmányú Magura V5 haditengerészeti csapásmérő drónok – jelentette az ukrán katonai hírszerzés (HUR) a Telegram-csatornáján.

Korábban már azt is jelentették, hogy egyik egységük első alkalommal lőtt le légi célpontot az ukrán gyártmányú, SeeDragon rakétákkal felszerelt Magura drónnal, megsemmisítve egy orosz Mi–8-as helikoptert, és megrongálva egy másikat.

A Magura drón segített Ukrajnának visszavágni Oroszország Fekete-tengeri flottája ellen, idén több tucat hajó elleni csapást mérve rájuk. Ezek 2023 nyara óta állnak hadrendben.

A drón több mint 800 kilométeres távolságot képes megtenni, 80 km/órás sebességet ér el, és 250 kilogrammos robbanófej hordozására alkalmas. Egy-egy példány 5,5 méter hosszú, és körülbelül 10 millió hrivnya (95 millió forint) összegbe kerül.

Több telefonbeszélgetésre lenne szükség Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök között – mondta Saskia Esken, a német szociáldemokrata párt (SPD) elnöke.

Ezeket a beszélgetéseket újra és újra meg kell tartani, hogy kiderüljön, mit lehet tenni annak érdekében, hogy végre véget vessenek az öldöklésnek és a haldoklásnak

– fogalmazott.

Olaf Scholz kancellár még 2024 november közepén telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal, ami bírálatot váltott ki a nyugati szövetségesek részéről. Később Scholz azt mondta, hogy kész újra felhívni Putyint.

Volodimir Zelenszkij elnök „Pandora szelencéjének” kinyitásaként jellemezte a kancellárnak az orosz vezetővel folytatott beszélgetését.

Az ukrajnai azovi dandár elsőként kapott cseh DITA 155 milliméteres önjáró tüzérségi rendszert, melynek tüzelési sebessége hat lövés percenként. A cseh rendszerek átvételét 2024 novemberében Jurij Pivnenko, az ukrán Nemzeti Gárda parancsnoka jelentette be, az eszközöket a megrendelést követően kilenc hónap alatt szállították le − írta meg az Unian.

A cseh 155 milliméteres DITA fogadásának ténye az azovi tüzérség harci képességeinek jelentős növekedését jelenti. Sőt, eddig a dandár harcosainak vontatott tüzérségi rendszerekre kellett támaszkodniuk az ellenség visszaszorítására, azok azonban erkölcsileg elavultak a DITA-hoz képest”

− hívják fel a figyelmet a szakértők.

A DITA első szállítása Ukrajnába Hollandiának köszönhetően vált lehetővé, mivel az 2024 februárjában kilenc ilyen önjáró fegyvert rendelt, októberben pedig további megrendelést jelentett be. Ennek köszönhetően Ukrajna továbbra is növeli tüzérségi képességeit.

Három hónappal csökkentették az ukrán pilóták kiképzési idejét az F–16-os vadászgépekre, ettől azt remélik, hogy Ukrajna műveleti előnyre tehet szert a levegőben − közölte az ArmyInformnak adott interjújában Szerhij Melnyik, az ukrán védelmi minisztérium helyettes vezetője.

Melnyik szerint a NATO DEEP programjának keretében különös figyelmet fordítottak az ukrán védelmi erők pilótáinak kiképzésére, melynek folyamatát optimalizálták − írta meg az Unian.

A németek többsége támogatja, hogy tűzszünet esetén nemzetközi békefenntartó erőket vezényeljenek Ukrajnába, de remélik, hogy a kontingensben más országok állampolgárai vesznek majd részt, nem Németországé. A felmérést a YouGov kutatóintézet készítette a dpa hírügynökség megbízásából, az eredményeit az Ukrinformközölte.

A békefenntartó erők ukrajnai bevetését a megkérdezettek 56 százaléka támogatja. Ugyanakkor csak 23 százalék gondolta úgy, hogy német katonák is vegyenek részt a békefenntartó erők munkájában. A válaszadók egyharmada ellenzi német csapatok bevonását, 19 százalékuk pedig semmilyen békefenntartó erőt nem küldene Ukrajnába. Negyedük nem nyilvánított véleményt a kérdésben. A felmérést online készítették december 20. és 23. között, 2194 német állampolgár részvételével.

December 23. és 29. között a balti államokban légi járőrszolgálatot teljesítő NATO-vadászgépek két bevetést hajtottak végre a repülési szabályokat megsértő orosz repülőgépek kísérésére − írta meg az Ukrajinszka Pravda.

December 23-án a NATO vadászgépei egy Il−20-as repülőgépet kísértek, amely nemzetközi légtérben repült az orosz szárazföldről Kalinyingrád felé. Az orosz repülőgép repülési terv nélkül és a regionális repülésirányító központtal (RFC) rádiókapcsolatban álló radarjeladóval repült. December 25-én pedig egy An−26-os repülőgépet kísértek a NATO vadászgépei.

Január másodikán az orosz csapatok hetvenkét drónnal támadták meg Ukrajnát,  sikertelenül – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán erők országszerte negyvenhét drónt semmisítettek meg, további huszonnégy nem talált célba. A légitámadást Oroszország területéről indították el, ezt az ukrán erők verték vissza.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója illúziónak tartja a béketárgyalásokat, mellyel a BBC által megosztott értesülésre reagált, és amely szerint elkerülhetetlenek a béketárgyalások Donald Trump hatalomra kerülésével − írta meg az Unian ukrán hírügynökség.

− közölte Podoljak. A BBC ugyanakkor megjegyzi, hogy Trump ígérete, miszerint hivatalba lépésétől számított 24 órán belül véget vet a háborúnak, „tipikus nagyképű hencegés, de olyan embertől származik, aki egyértelműen elvesztette a türelmét a háborúval és Amerika költséges részvételével kapcsolatban”.

A megválasztott amerikai elnök a Time magazinnak azt nyilatkozta, hogy határozottan ellenzi a Biden-kormány novemberi döntését, amely lehetővé tette Ukrajna számára, hogy az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú rakétákat indítson oroszországi célpontokra.

Ezzel csak eszkaláljuk ezt a háborút, és csak rosszabbá tesszük

− mondta Donald Trump, valamint az NBC-vel közölte, hogy valószínűleg csökkenti az Ukrajnának nyújtandó támogatást hivatalba lépése után.

Az elmúlt 24 órában az orosz haderő a teljes keleti fronton támadó hadműveleteket hajtott végre Kolesznyikovka, Novaja Krugljakovka, Lozovaja és Nagyezsda térségében − Kupjanszk irányában, valamint Kopanok, Ternov, Zagrizovo és Makejevka irányában − Liman irányában, ahol részleges sikereket értek el − tájékoztatott az Unian.

Ugyanakkor Kramatorszk, Toreck, Csaszovij Jar, Sztupocsek és Leonyidovka irányában is folytatta előrenyomulását az orosz hadsereg, melynek következtében több ukrán védőállás megsemmisült.

Emellett Pokrovszkij irányában is folytatódtak a harcok. Az oroszok ukrán állásokat támadtak Mirjubovka irányában, Vozdvizsenka, Lisovka, Novovasziljevka, Dacsenszkoje, Sevcsenkoje, Peszanoj, Volcsoj és Szoljonoj területén. Az ukrán katonák sikeresen ellenállnak az oroszok azon próbálkozásainak, hogy számbeli fölényüket kihasználva támadást indítsanak.

Vremivszkij irányában az orosz hadsereg támadó műveleteket hajtott végre Konsztantyinopolszkij, Novoszelka és Novi Komar térségében. A Razliv irányában folytatott támadásban páncélozott járműveket is bevetettek. Az ukrán védők két BMP−1 gyalogsági harcjárművet megsemmisítettek, emiatt a támadás megakadt.

Szerdán az ukrán fegyveresek 1370 személyt likvidáltak, valamint 20 tüzérségi rendszert, 13 páncélozott harcjárművet, 4 harckocsit és 1 ellenséges helikoptert számoltak fel –  közölte az Ukrajna Fegyveres Erőinek vezérkara az Ukrajinszka Pravda információi szerint.

Összességében a háború kitörése óta Ukrajna Fegyveres Erői mintegy 792 170 személyt, 9676 harckocsit, 20 056 páncélozott személyszállító járművet, 21 552 tüzérségi rendszert, 330 helikoptert, 21 200 operatív és taktikai pilóta nélküli légi járművet (UAV-t), 32 729 járművet és harckocsit, valamint 3675 darab speciális felszerelést likvidáltak.

A Nemzeti Ellenállási Központ szerint Oroszország megtiltotta a megszállt területeken Szent Miklós ünneplését az oktatási intézményekben, valamint a kántálást és a betlehemezést is – írja az Ukrajinszka Pravda.

Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek óvodáiban és oktatási intézményeiben az adminisztráció utasítást kapott, hogy még Szent Miklós említését is tiltsák be. Valamennyi rendezvényen csak Gyid Moroz és Sznyihuronyka jelenlétét engedélyezik. Ezen kívül teljes tabut vezettek be a kántálásra és a betlehemezésre is

– közölte a Nemzeti Ellenállási Központ.

A lap szerint egy nappal korábban a megszállók „preventív” beszélgetéseket tartottak a gyerekekkel, hogy lejárassák a Mikulást és a nyugati kultúrák mesehőseit.

Nem sokkal korábban érkezett a hír, hogy a belorusz hatóságok is hasonló döntést hoztak Belaruszban. Sajtójelentések szerint nemcsak a Mikulást tiltották be, de az összes nyugati karácsonyi dal is tiltólistára került, és azt javasolták, hogy ragaszkodjanak az orosz újévi hagyományokhoz.

A szovjet hagyományoknak megfelelően korábban Ukrajnában is Gyid Moroz és szőke unokája, Sznyihuronyka hozta a gyerekeknek az ajándékokat, azonban az orosz–ukrán kapcsolatok megromlását követően az ukrán kormány már minden évben azt javasolja, hogy a régi ukrán hagyományoknak megfelelően Szent Miklóssal helyettesítsék a szovjet mesehőst. Azóta Gyid Moroz nemkívánatos személy Ukrajnában.

Az orosz hadsereg több mint 38 ezer katonát veszített el az oroszországi Kurszki régióban – jelentette ki Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerdán a Telegramon közzétett bejegyzésében, amelyben beszámolt arról, hogy felkereste a kurszki hadműveleti övezetben szolgáló ukrán katonákat.

Az MTI szerint a főparancsnok nem pontosította, hogy konkrétan hol tett látogatást.

Az ukrán hadsereg hősies fellépése arra kényszerítette az ellenséget, hogy jelentős haderőcsoportot tartson fenn a saját területén, és más irányokból is szállítson oda tartalékokat

– írta Szirszkij, aki látogatása alatt több ukrán katonát kitüntetett.

Kiemelte, hogy az ukrán katonák „állhatatosságának és bátorságának köszönhetően” az orosz hadsereg veszteségei a Kurszki régióban eddig már meghaladták a 38 ezer főt, továbbá az orosz erők több mint ezer haditechnikai felszerelést veszítettek.

A főparancsnok kitért arra, hogy december 30-án újabb 189 ukrán térhetett haza a hadifogságból, és szerinte ez is a Kurszki régióban harcoló ukrán katonák érdeme, mivel csupán az ottani művelet során több mint 700 orosz katonával „töltötték fel a cserealapot”, vagyis ennyien estek ukrán hadifogságba.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Csoportos dróncsapás érte egy ukrán katonai repülőtér infrastruktúráját;
• Oroszország elzárta a gázcsapokat, nem érkezik több földgáz Ukrajnán keresztül;
• Újabb orosz támadás érte Kijevet, hatan meghaltak;
• Több száz drón cirkált Ukrajna felett szilveszterkor;
• Az ukrán haditengerészet egy ellenséges hajót észlelt a Fekete-tengeren;
• Találat érte az Ukrán Nemzeti Bank épületét Kijevben;
• A szlovák vezetés szerint Vlagyimir Putyin készen áll a békére.

Tartsanak velünk ezúttal is!