Fájóan keresztbe tett Donald Trump az ukránoknak, ez mindent megváltoztathat a csatatéren

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Pokoli taktikát vetett be Moszkva, Volodimir Zelenszkij a legkegyetlenebb orosz támadásról beszél
• Megállt az orosz gőzhenger, fordult a kocka Pokrovszknál
• Harapófogóban az ukránok, többirányú orosz offenzíva szorításába kerültek Kurszknál
• Ukrajnának csak három hónapja maradt, hogy megmentse a légvédelmét
• Andrzej Duda: A francia nukleáris pajzs javaslata európai egyeztetésre szorul

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!

Ukrajnának a fegyverek háború okozta átmeneti szükségletek, azonban a The Times írásában megfogalmazza, hogy hosszabb távon a népességhiány nagyobb problémát jelent majd az országnak.

Bár még tart a háború, s elsősorban fegyverekre van szüksége Ukrajnának, a jövőben az emberek, pontosabban egy új generáció kell majd ahhoz, hogy túljusson a demográfiai katasztrófán. „Drónok és gyerekek, gyerekek és drónok” – így foglalta össze az ország legnagyobb szükségleteit Tarasz Chmut, Ukrajna egyik legnagyobb önkéntes alapítványának vezetője.

A háború közepette Ukrajnában a halálozási ráta háromszor magasabb, mint a születési ráta. Ez vitathatatlanul a világ legrosszabb demográfiai dinamikáját mutatja. Mindezeken túl, mintegy 7 millió ukrán, vagyis a háború előtti lakosság egyhatoda külföldre távozott. Ők túlnyomórészt szülőképes korú nők és gyermekek voltak, valamint akár ötmillióan élnek az oroszok által elfoglalt területek alatt.

A beszámoló szerint, ha a helyzet nem változik, Ukrajna lakossága 2051-re 25 millió főre csökkenhet, s ez az egyik oka annak, hogy Kijev ellenállt partnerei felszólításának, hogy a mozgósítási korhatárt 18 évre csökkentsék. A népességfogyás jelenleg nem elméleti, hanem konkrét probléma.

Az ukrán kormány legrosszabb forgatókönyve szerint akár 3,3 millió ukrán soha nem fog visszatérni hazájába. Olga Tokarjuk, a Chatham House brit kutatója úgy gondolja, hogy a tömeges visszatérések előfeltétele egy olyan békemegállapodás, amely hiteles biztonsági garanciákat nyújt Ukrajna számára.

Donald Trump amerikai elnök szerint senki nem volt keményebb Oroszországgal, mint ő az első elnöki időszakában, és ennek ellenére volt képes „jól elboldogulni” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Donald Trump a Fox News hírtelevízióban vasárnap sugárzott átfogó interjúban azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vissza fog térni Washingtonba, hogy aláírja az ukrajnai ásványkincsek kitermeléséről szóló amerikai–ukrán gazdasági partnerségi megállapodást. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.

A francia nukleáris pajzs javaslata az európai vezetők közötti egyeztetésre szorul – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök az LCI francia televíziónak adott, vasárnap a varsói államfői hivatal honlapján ismertetett interjúban.

Emmanuel Macron francia elnöknek a francia nukleáris védőernyő kiterjesztéséről szóló javaslatára vonatkozó kérdésre Duda leszögezte: Lengyelország számára „értékes minden, a biztonságát növelő együttműködési forma”.

Hozzátette: „nagy megelégedéssel fogadta”, hogy Macron megemlítette a nukleáris pajzs témáját, mivel „ez egy olyan gesztus, amely Franciaország felelősségérzetét mutatja az európai biztonság, a szövetségesek, köztük Lengyelország iránt”.

Duda aláhúzta: a témáról egyelőre „túl kevés részlet ismert”, egyeztetni kell róla az európai vezetők körében.

A francia javaslatról Donald Tusk lengyel kormányfő pénteken a varsói szejmben kijelentette: Lengyelország „minden elérhető lehetőséget” kihasznál védelme erősítésére, az európai nukleáris pajzsról Varsó „komolyan tárgyal” Franciaországgal.

Andrzej Dudát az LCI a külföldi katonák ukrajnai szerepvállalásáról is kérdezte. Ilyen döntést a NATO szintjén kellene hozni – válaszolt az elnök. Lengyel katonák részvételéről egy esetleges ukrajnai misszióban kijelentette: Lengyelország, tekintettel (geopolitikai) helyzetére, az a NATO-tagállam lehet, amely mentesül a csapatok küldése alól. A közvetlen földrajzi szomszédságot „az orosz propaganda biztosan kihasználná, az pedig nem lenne előnyös a NATO számára” – magyarázta Duda.

Őrsi Gergely, Budapest II. kerületének polgármestere, Sándor Fegyirrel, Ukrajna magyarországi nagykövetével találkozott Tarasz Sevcsenko ukrán költő születésnapján – áll a politikus Facebook bejegyzésében.

Ukrán vörös kányafát és egy magyar somfát ültettek a megemlékezésen. A polgármester posztjában leírta, hogy „Tarasz Sevcsenkora gyakran hivatkoznak az ukránok Petőfijeként, így nem emlékezhetünk rá úgy, hogy nem beszélünk szabadságról és a függetlenségről. Arról az életről, ami minden embernek kijárna: amiben nem rombol elnyomás, nem forgat fel zsarnokság, amiben a mindennapok és a lélegzetvételek szabadok”.

Őrsi Gergely szerint mindenkinek jár az esély, hogy békés, biztonságos otthont teremtsen, és a feje fölött zajló hatalmi veszély nélkül dolgozhasson, alapíthasson családot, élhesse életét.

Elon Musk szerint az ukrajnai „teljes frontvonal” összeomlana, ha úgy döntene, hogy kikapcsolja Starlink internetes rendszerét − közölte a Sky News. 

A Starlink terminálok létfontosságú szerepet játszottak a kommunikáció biztosításában az ukrajnai háborúban, a legtöbb harctéri pozíciót saját terminállal látták el.

Tavaly Ukrajna szerint mintegy 42 ezer terminál működött a hadsereg, a kórházak, a vállalkozások és a segélyszervezetek területén.

A Kijevet az ukrán kritikus ásványkincsekhez való hozzáférésért szorongató amerikai tárgyalók felvetették annak lehetőségét, hogy az ország hozzáférését a szolgáltatáshoz elvágják − mondták az ügyet ismerő források februárban a Reutersnek. 

Az X-en közzétett bejegyzésében Musk azt mondta, hogy a Starlink az „ukrán hadsereg gerince”, és „az egész frontvonal összeomlana, ha kikapcsolnám”.

Azt mondta, hogy „undorodom... az évekig tartó mészárlástól egy patthelyzetben, amelyet Ukrajna elkerülhetetlenül elveszít”.

A kurszki régió helyzete gyorsan romlik Ukrajna számára, és Kijev hamarosan elveszítheti fő ütőkártyáját a jövőbeni béketárgyalásokon − írja a CNN. 

A kiadvány szerzői mindkét oldal katonai bloggereinek publikációit idézik, amelyek szerint az ukrán csapatok Kurszkban nehéz helyzetben vannak. Ezzel összefüggésben szóba kerül az orosz védelmi minisztérium négy település elfoglalásával kapcsolatos nyilatkozata, valamint a nem működő gázvezetéken keresztül végrehajtott orosz támadás is.

Ugyanakkor az oroszokat aktívan támogatja Észak-Korea hadserege is.

Friedrich Merz leendő német kancellár kijelentette, hogy szívesen tárgyalna Franciaországgal és Nagy-Britanniával nukleáris nukleáris védőernyőjük megosztásáról, de nem az európai amerikai nukleáris védelem helyettesítésére − közölte a The Telegraph. 

A nukleáris védőernyő megosztása olyan kérdés, amelyről beszélnünk kell... együtt erősebbé kell válnunk a nukleáris elrettentés terén

− mondta a Deutschlandfunk rádióban vasárnap adott interjújában.

„Franciaországgal és Nagy-Britanniával beszélnünk kell az amerikai nukleáris pajzs kiegészítésének szemszögéből is, amelyet természetesen szeretnénk, ha fenntartanának” − fogalmazott.

Németország a második világháborús múltja miatt számos nemzetközi szerződésben elkötelezte magát a nem nukleáris védekezés mellett, de részt vesz a NATO fegyvermegosztási megállapodásaiban. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.

Az Európai Unió továbbra is „szövetségesnek” tekinti az Egyesült Államokat, annak ellenére, hogy Donald Trump elnök szóbeli támadásokat intézett a blokk ellen − jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap, miközben hangsúlyozta, hogy Európának „fokoznia kell” a védelmet.

A The Guardian szerint arra a sajtótájékoztatón elhangzott kérdésre, hogy szükségesnek látja-e Brüsszel Washingtonhoz való hozzáállásának újrafogalmazását, ahogyan azt Pekinggel szemben már megtette, von der Leyen azt mondta, hogy a válasz „egyértelmű nem − teljesen más a kapcsolatunk az Egyesült Államokkal, mint Kínával”.

Természetesen az Egyesült Államok szövetségesünk. Lesznek nézeteltéréseink. Ezeket meg kell oldanunk

− mondta a politikus újságíróknak Brüsszelben. 

Lengyelország, amely az ukrajnai Starlink internetszolgáltatásért fizet, alternatívát kereshet, ha Elon Musk cége „megbízhatatlannak” bizonyul – mondta a külügyminiszter vasárnap, miután a milliárdos a rendszerhez való hozzáférés kikapcsolásáról spekulált.

A Starlink létfontosságú internetkapcsolatot biztosít Ukrajna és hadserege számára. Az amerikai tárgyalók, akik nyomást gyakorolnak Kijevre az Ukrajna számára kritikus ásványkincsekhez való hozzáférésért, felvetették annak lehetőségét, hogy elvágják az ország hozzáférését a szolgáltatáshoz − mondták az ügyet ismerő források februárban a Reutersnek.

Musk vasárnap az X közösségi médiaplatformján közzétett bejegyzésében azt mondta, hogy Ukrajna „teljes frontvonala összeomlana, ha kikapcsolnám a Starlinket”.

Arról beszélt, hogy

rosszul van ... az évek óta tartó mészárlástól egy patthelyzetben, amelyet Ukrajna elkerülhetetlenül elveszít.

Az amerikai kormány már visszavonta a műholdas képekhez való hozzáférést Ukrajna számára, és szünetelteti a hírszerzési információk megosztását, így növelve a nyomást Kijevre − közölte a The Guardian.

A lett elnök felszólította az európai országokat, hogy „feltétlenül” vezessék be a sorkatonaságot, miközben elismerte, hogy a kontinens katonailag „elég gyenge”.

Edgars Rinkevics a Sky News Sunday Morning with Trevor Phillips című műsorában elmondta, hogy az európai országoknak növelniük kellene a védelmi kiadásokat az Egyesült Államokkal való kapcsolatok hullámzó viszonya közepette.

Lettország 2023-ban vezette be a sorkötelezettséget a férfiak számára, és a védelmi kiadásokat az ország GDP-jének 4 százalékára növelte.

Látva, hogy mi történik a világban, az általunk hozott döntést sok más európai országnak is követnie kell

− mondta Rinkevics.

„Sokan egy kicsit idegesek. Az emberek követik a híreket. Az európai kormányoknak [kell] gondoskodniuk arról, hogy mindannyian megerősödjünk.” − fogalmazott. 

Rinkevics azonban úgy véli, hogy mind Európa, mind az Egyesült Államok „megérti a NATO jövőjével kapcsolatos kockázatokat és veszélyeket”.

Ferenc pápa ismételten felszólított az ukrajnai háború befejezésére. A katolikus egyház feje, aki több mint három hete tüdőgyulladással és hörghuruttal küzd, mai írásbeli imájában a „béke ajándékát” kérte a háború sújtotta országra − írta meg a Sky News. 

Együtt kérjük továbbra is a béke ajándékát, különösen a meggyötört Ukrajnában, Palesztinában, Izraelben, Libanonban, Mianmarban, Szudánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban

− fogalmazott a szentatya. 

Az Irán, Oroszország és Kína között évente megrendezett közös haditengerészeti gyakorlatok hétfőn kezdődnek a délkelet-iráni Csabahár kikötőjében − jelentette vasárnap az iráni Tasnim hírügynökség.

Franciaország a befagyasztott orosz eszközök kamataiból további 195 millió euró  értékben fog fegyvereket vásárolni Ukrajnának – mondta Sébastien Lecornu fegyveres erőkért felelős miniszter a The Guardian szerint. 

Franciaország azt is tervezi, hogy átadja néhány régebbi páncélozott harcjárművét, például az AMX-10RC-t és a személyszállító járműveket − mondta Lecournu a La Tribune című hétvégi újságnak.

A G7-országok tavaly megállapodtak abban, hogy 50 milliárd dollárt biztosítanak Ukrajnának kétoldalú kölcsönök formájában, amelyet Kijev a befagyasztott orosz állami vagyonból származó 300 milliárd dollárnyi nyereségből fizethetne vissza.

Oroszország vasárnap megrohamozta Szudzsa városát, miután a különleges erők egy gázvezetéket használva meglepték az ukrán egységeket egy nagyszabású offenzíva részeként, amelynek célja az ukrán katonák kiszorítása a nyugat-oroszországi Kurszk régióból − közölték oroszbarát háborús bloggerek.

Ukrán katonák tavaly augusztusban elfoglalták az oroszországi Kurszk régió mintegy 1300 négyzetkilométernyi területét, amivel Kijev szerint megpróbáltak alkupozíciót szerezni a jövőbeli tárgyalásokon, és arra kényszeríteni Oroszországot, hogy katonai erőket vonjon ki Kelet-Ukrajnából.

Jurij Podoljaka, egy ukrán származású, oroszbarát katonai blogger szerint az orosz különleges erők mintegy 15 kilométert gyalogoltak végig egy nagy gázvezeték belsejében, és néhányan több napot töltöttek a csőben, mielőtt hátulról meglepték az ukrán erőket Szudzsa közelében.

Szudzsában találhatóak a főbb gázátadó és mérőállomások egy olyan vezetéken, amely korábban orosz földgázt szállított az ukrán gázszállító rendszerbe, hogy azt továbbszállítsák Európába.

Ha bővebben szeretne olvasni az esetről, cikkünket itt találhatja meg. 

Marco Rubio amerikai külügyminiszter március 10. és 12. között Szaúd-Arábiába látogat, ahol megbeszéléseket folytat ukrán kollégájával − áll az amerikai külügyminisztérium közleményében.

Rubio találkozik majd Mohammed bin Szalmán al-Szaúd szaúdi koronaherceggel is − áll a Tammy Bruce szóvivő által kiadott közleményben.

Egy ukrán drón csapott le az éjszaka folyamán egy ipari létesítményre az Oroszországi Föderációhoz tartozó Volga menti Csuvasföldön, 1300 kilométerre az ukrán határtól − közölte vasárnap a Reuters szerint a régió kormányzója.

A csapás − amely az egyik legmélyebben Oroszországba hatoló ukrán dróntámadás − nem okozott áldozatokat − közölte Oleg Nyikolajev csuvasföldi kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett nyilatkozatában.

A katasztrófavédelem a Kombinat Burevesztnyik létesítményébe vonult ki a régió fővárosában, Csebokszarajban. A kormányzó további részleteket nem közölt a csapásról, és a károk mértéke sem volt egyértelmű.

Az orosz hatóságok korábban közölték, hogy a légvédelmi egységek az éjszaka folyamán 88 ukrán drónt semmisítettek meg, sérülésekről vagy egyéb károkról nem érkezett jelentés. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a drónok közül 52-t a határ menti Belgorodi terület felett semmisítettek meg, kilencet pedig a Rosztovi terület felett. A többi ukrán drónt az oroszországi Voronyezs, Asztrahán, Krasznodar, Rjazan és Kurszk régiók felett lőtték le − közölte a minisztérium.

Az európai államok tovább folytatják a hírszerzési információk cseréjét Ukrajnával, miután az Egyesült Államok felfüggesztette ilyen irányú tevékenységét. Christophe Lemonde, a francia külügyminisztérium (MFA) szóvivője március 8-án kijelentette, hogy az európai államok megvitatták, hogyan próbálják meg pótolni azt a hírszerzési információt, amelyet az Egyesült Államok „lehet, hogy nem nyújt többé” − írja napi jelentésében a washingtoni háborús tanulmányok Intézete (ISW). 

Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter március 6-án kijelentette, hogy Franciaország továbbra is biztosít hírszerzési információkat Ukrajnának.

A francia Intelligence Online március 7-én arról számolt be, hogy a Safran.AI, a Safran francia védelmi vállalat leányvállalata adatfúziós platformot biztosít Ukrajna katonai hírszerzési főigazgatóságának (GUR) a francia műholdképek elemzésére, és hogy a Safran. AI és a GUR 2025 február végén − még az Ukrajnával való hírszerzési információmegosztás amerikai felfüggesztése előtt − írta alá a megállapodást.

Két ukrán tiszt a Time-nak elmondta, hogy egyes európai hírszerző ügynökségek megpróbálják betölteni az Ukrajnával való hírszerzési információmegosztás amerikai felfüggesztését követő űrt, de időbe telik, amíg az európai hatóságok bevetik ezeket a képességeket, és nem valószínű, hogy Európa „egyhamar” teljesen pótolni fogja az amerikai hírszerzési képességet.

A The Washington Post március 7-én arról számolt be, hogy az amerikai Nemzeti Térképészeti Hírszerző Ügynökség (NGA) közleménye szerint az NGA „ideiglenesen felfüggesztette Ukrajna hozzáférését” ahhoz a rendszerhez, amely az Egyesült Államok által megvásárolt kereskedelmi műholdképeket szolgáltatja Ukrajnának − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). 

Ukrajna a jelentések szerint továbbra is hozzáférhet a saját maga által megvásárolt képekhez. Egy ukrán katonatiszt a Washington Postnak elmondta, hogy a műholdas szolgáltatás Pokrovszk közelében „egyszerűen eltűnt”, de az ukrán erők „saját archívumot használniuk”.

A CNN március 7-én arról számolt be, hogy két amerikai védelmi tisztviselő kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is megosztja Ukrajnával azokat a hírszerzési információkat, amelyek segíthetnek az ukrán erőknek „megvédeni” magukat, de „visszavette” az olyan hírszerzési információk megosztását, amelyeket az orosz erők ellen használhatnának. március 8-án a Politico arról számolt be, hogy egy, a szövetségesek hírszerzési képességeit ismerő európai tisztviselő „még mindig értetlenül áll” az információcsere felfüggesztésének mértéke előtt, és kijelentette, hogy az európai államok nem biztos, hogy képesek lesznek „áthidalni a szakadékot”.

Magyarország területére szombaton között az ukrán–magyar határszakaszon 4768 fő lépett be.

A beléptetettek közül a rendőrség 16 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Szombaton két ukrán civil vesztette életét Herszon megyében, miután az orosz erők robbanóeszközöket dobtak rájuk drónokról – jelentette Olekszandr Prokugyin, a Herszoni terület kormányzója a Telegram-csatornáján.

A kormányzó közlése szerint szombat reggel, helyi idő szerint körülbelül 8:40-kor „az ellenség megtámadott egy civil járművet Herszon régió egyik településén, miután robbanóanyagot dobtak rá egy pilóta nélküli repülőgépről”. A támadásban egy 54 éves férfi halálos sérüléseket szenvedett – írja az Ukrajinszka Pravda.

Este Prokugyin újabb halálesetről számolt be: Antonivka településen egy helyi lakos életét vesztette orosz dróntámadás következtében.

Körülbelül 17:30-kor a megszállók robbanóanyagot dobtak egy pilóta nélküli légi járműről egy 74 éves férfira. Sajnos belehalt sérüléseibe

– közölte a kormányzó.

Az orosz hadsereg szombat este támadást indított Zaporizzsja városa és a környező települések ellen, ami tüzet okozott a területen – közölte Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai terület kormányzója. 

Este 8 óra után Fedorov először figyelmeztetett a régióban megjelenő csapásmérő drónok veszélyére, majd később jelentette, hogy működésbe lépett a légvédelem. Nem sokkal ezután már a konkrét támadásról számolt be:

Az oroszok csapást mértek Zaporizzsja városára és a régióra. Az ellenséges bombázás következtében tűz keletkezett. Az előzetes információk szerint nincsenek áldozatok.

Közölte azt is, hogy Zaporizzsja városában mintegy 10 robbanás volt hallható a támadás alatt. A hatóságok további részleteket egyelőre nem közöltek a keletkezett károk mértékéről – írja az Ukrajinszka Pravda.

Kedves olvasóink!

Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Telefonon tárgyalt az ukrán és az amerikai külügyminiszter a tervezett kétoldalú szaúdi találkozóról;
• Kegyetlen orosz légitámadás érte Dobropilját: 11 áldozat, 30 sebesült;
• Vakon maradt Ukrajna, elvágták őket a műholdas hírszerzéstől;
• Szorul a hurok az ukránok nyakán, végzetes lehet a helyzetük Kurszknál;
• Német hírszerzés vezetője: Ha a háború 2030 előtt véget ér, Oroszország nagyobb veszélyt jelent majd Európára;

Tartsanak velünk ezúttal is!