Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az olasz sajtó szerint, Ukrajna szövetségesei új tervet készítenek elő a tartós tűzszünet biztosítására, amely egy helyett két békefenntartó missziót irányoz elő.
A La Repubblica megjegyzi, hogy a terv szerint, ha Kijevnek és Moszkvának sikerül megállapodnia a tűzszünetről, akkor mind az ENSZ békefenntartói, mind a Hajlandóak Koalíciójának békefenntartóit küldik Ukrajnába.
Az ENSZ égisze alatt működő békefenntartó kontingens India, Brazília, Indonézia és Szaúd-Arábia katonáiból áll majd. Őket az orosz-ukrán határon fogják bevetni.
A Hajlandóak Koalíciójának katonái pedig az Ukrajna és az EU közötti határokat fogják ellenőrizni. Ezek várhatóan az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Kanada és Olaszország katonái lesznek.
„Természetesen Oroszország beleegyezésére is szükség lesz ahhoz, hogy a megállapodás aláírása után elérjük az irányítási és ellenőrzési modellt. De az ENSZ bevonása csak egy része lesz a vizsgált mechanizmusnak” – jegyzi meg az olasz La Stampa.
Egy másik forgatókönyv szerint a nem európai országokból származó „kék sisakosokat” a demilitarizált övezetbe telepítenék, hogy ellenőrizzék a tűzszünet betartását. A második gyűrű ukrán csapatokból állna. A harmadik egy önkéntesekből álló kontingens lenne, nem feltétlenül ukrán területen, de esetleg a nyugati határ közelében. A negyedik az Egyesült Államok úgynevezett „háttértámogatása” lenne. Vagyis az európaiak és az ukránok által egyaránt követelt garancia.
Három év alatt 4306 ukrán ember térhetett vissza hazájába fogolycserék által, 469 fő cserén kívül, valamint több mint 7 ezer holttestet szállítottak haza – közölte az ukrán védelmi hírszerzés.
„A Védelmi Hírszerző Főparancsnokság hároméves tevékenysége során elért fő eredményei közé tartozik 4306 ember kiszabadítása a fogságból a cserék során, és 469 ember visszatérése a cseréken kívül, valamint több mint 7000 honvédholttest hazaszállítása” – idézi a közleményt az Interfax.
Facebook-oldalán számolt be Szijjártó Péter arról, hogy telefonon egyeztetett az osztrák külügyminiszterrel, Beate Meinl-Reisingerrel. A két miniszter a kárpátaljai magyarok jogairól, valamint a Pride felvonulásról beszélgetett, utóbbival kapcsolatban kiderült, hogy más véleményen vannak. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke szombaton meglátogatta a Harkivi Katonai Körzet parancsnoki állomásait és a Charter Katonai Körzet 13. hadműveleti dandárját.
„A parancsnokok beszámoltak a Harkivi terület védelmére irányuló harci műveletekről, az ellenségnek okozott veszteségekről és az ukrajnai városok és falvak felszabadításának további feladatairól. Megismerkedtem a Charta által kifejlesztett digitalizált elemző és irányító rendszerrel” – idézte Zelenszkij nyilatkozatát az Interfax.
„Ezen kívül megvitattuk az orosz drónok elleni taktikákat az embereink védelmére, az elektronikus hadviselés és az elfogó drónok használatát” – tette hozzá az ukrán.
A kárpátaljai határ védelmének megerősítése érdekében további erőket csoportosít Ukrajna a területre.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a határőrök a legveszélyeztetettebbnek tartott területeket erősítették meg a romániai és magyarországi határon.
A határőrség modern katonai járműveket, speciális felszereléseket, drónokat, és repülőgépeket szállítottak a területre.
Két ukrán civil veszítette életét Pokrovszkban, egy orosz bombázás következtében szombaton – írja az Ukrajinszka Pravda.
Egy 41 éves férfit, egy lakóparkban, az utcán találták el, a másik áldozat egy 66 éves nő volt aki a háza közelében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a területről való kimentését követően nem sokkal elhunyt.
Az ukrán hatóságok vizsgálják, hogy az orosz hadsereg milyen fegyvertípust vetett be a település ellen.
Az Egyesült Államok Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala törölte a Tornado készpénz kriptoszolgáltatást a szankciós listáról valamint, enyhítette az orosz alapítóval szembeni szankciókat – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Tornado cash egy Ethereum-alapú kriptomix szolgáltatás. 2022 augusztusában az amerikai pénzügyminisztérium felvette azzal a váddal helyezte szankciós listára, hogy több mint 7 milliárd dollárt mosott tisztára, beleértve a Lazarus észak-koreai hackercsoport által ellopott 455 millió dollárt.
Az FBI szerint a Tornado Cash vezetői, több száz millió dollárnyi szankciót sértő tranzakcióban vettek részt azzal, hogy segítettek a Lazarus csoportnak a bűnügyi bevételek tisztára mosásában.
Roman Szemenov, a cég alapítója továbbra is szerepel az Egyesült Államok szankciós listáján az észak-koreai akciók miatt, de levették a „jelentős rosszindulatú kibertevékenységet folytató személyek listájáról”.
A március 21-én Zaporizzsjában elkövetett támadás áldozatainak száma 14-re emelkedett, három ember meghalt, köztük egy 17 éves lány – közölte Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai területi állami közigazgatás vezetője a Telegramon.
Az elhunyt lány március elején töltötte be 17. életévét.
Az ellenség egy egész család, a szülők és a lányuk életének vetett véget
– írta Fedorov.
A támadásban legalább 24 magasépület és több mint 20 magánház sérült meg – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Donald Trump amerikai elnök úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin elkötelezett a béke mellett. Ukrajna és európai szövetségesei szkeptikusak ezzel a kijelentéssel kapcsolatban, mivel a Kreml többször is biztosította békekészültségét, de minden alkalommal elutasította a vonatkozó megállapodások aláírását – írja a CNN.
Putyin valódi szándékai ennél sokkal messzebbre mutatnak. Az orosz elnök nyíltan kijelentette, hogy Ukrajnának nincs joga független államként létezni. Ragaszkodik ahhoz is, hogy a NATO visszatérjen a hidegháború idején létező határokhoz.
Fő célja azonban egy új világrend létrehozása, amelyben Oroszország kulcsszerepet fog játszani.
A lap emlékeztet, hogy Putyin és belső köre a KGB-ből, a szovjet hírszerző szolgálatból származik. Nem felejtették el a Szovjetunió összeomlásával járó megaláztatását, és elégedetlenek azzal, ahogy a világ azóta megváltozott.
Az 1990-es évek káosza után, amikor az orosz gazdaság hanyatlásnak indult és a nyugati pénzügyi segítségtől függött, Putyin került hatalomra. Az emelkedő olajáraknak köszönhetően Oroszország gazdagabb lett, és a hangja is erősebbé vált. Még a világ legnagyobb gazdaságainak csoportjába, a G8-ak közé is felvették. Ez azonban nem volt elég.
Christine Berzina, az amerikai German Marshall Fund ügyvezető igazgatója szerint Putyinnak nem volt elég az, hogy a G7-ben a nyolcadik helyen álljon, mert úgy gondolta, hogy Oroszország sokkal nagyobb annál, hogy csak egy legyen a többi között.
Trump a háború gyors befejezésére törekszik, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy Ukrajna elveszíti területének egy részét. Putyin eközben semmit sem kockáztat a tárgyalásokon. Trump azt állította, hogy „Oroszország kezében van minden kártya” az Ukrajnával folytatott háborúban, annak ellenére, hogy a harcok már két éve patthelyzetben vannak. Oroszországnak van némi területi előnye, de azokat hatalmas veszteségek árán szerezte.
Szerinte a tűzszünet lehetőséget ad Putyin számára, hogy rövid távú előnyökre tegyen szert anélkül, hogy feladná stratégiai céljait.
Az orosz elnök és környezete világossá teszi, hogy stratégiai céljaik változatlanok. A békéről szóló beszédek ellenére a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy a konfliktus gyökerét kell kezelni. Ez magában foglalja Ukrajna szuverenitásának megszüntetését, kormányának megváltoztatását és a NATO kelet-európai befolyásának korlátozását.
Andrej Szoldatov orosz újságíró és biztonságpolitikai szakértő úgy véli, hogy a Kreml reméli, hogy „kap valamit” Trumptól, de nem számít globális változásra a Nyugattal való kapcsolatokban. Az orosz vezetés ezt a háborút nem csak az Ukrajnával való konfliktusként, hanem a Nyugat egészével való konfrontációként fogja fel.
Hozzátették, hogy a Kreml továbbra is úgy véli, hogy a Nyugat Oroszország elpusztítására és leigázására törekszik. Ez nem csak propaganda – ez egy Putyin és belső köre elméjébe mélyen gyökerező hit.
Ráadásul Putyin történelmi mítoszokkal igazolja tetteit, azt állítva, hogy Ukrajna nem különálló állam, hanem a „történelmi Oroszország” része. A történészek azonban tagadják az ilyen állításokat, rámutatva, hogy a Kijevi Rusz idejéből származó politikai formációknak semmi közük a modern államokhoz – írja a lap.
A RIA Novosztyi szúrta ki, hogy a Kortiszia operatív-stratégiai csoport a Telegram-csatornáján közzétett egy videót, amin az ukrán fegyveres erők teljesen megsemmisítenek egy mozgásban lévő BUK-M1 orosz légvédelmi rakétarendszert a lőszereivel együtt.
Ukrainian forces destroy Russian Buk-M1 anti-air missile launcher (video)
— Euromaidan Press (@EuromaidanPress) March 22, 2025
Degrading Russian air defenses makes the operations of the Ukrainian aircraft, missiles, and drones safer.https://t.co/3AgF9AzvaY
📹 TG/OSUV Khortytsia pic.twitter.com/vMC5uueFbu
A BUK-M1 egy közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer, amelyet légi célpontok – főként repülőgépek, cirkáló rakéták és helikopterek – kilövésére terveztek. A félaktív rádiólokációs működtetésű rendszer 35 kilométer távolságban és 22 kilométer magasságban képes hatástalanítani a célpontokat, egyszerre akár többet is.
Az orosz hadsereg a BUK-M1 rendszert aktívan használja a háborúban, mobilitása miatt gyors pozícióváltásokra képes, ami miatt nehéz felderíteni. Egy ilyen megsemmisítése kulcsfontosságú eredmény Ukrajna számára.
Az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint az ország légvédelmi rendszerei lelőtték az ukránok MiG-29-es repülőgépét – írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A repülőgép mellett öt-öt légibombát és rakétát, valamint 142 drónt semmisítettek meg az orosz erők.
Oroszország már februárban robbanó drónokkal zárta el az Ukrajnából induló utánpótlási útvonalakat. Gyakorlatilag lehetetlenné vált a csapatok váltása. A lőszert és élelmiszert szállítani próbáló járműveket feltartóztatták, így az ukrán készletek olyannyira megcsappantak, hogy egyes katonák havat olvasztottak, hogy ivóvízhez jussanak – írja a Wall Street Journal, katonai beszámolók alapján.
Az egyik aknavetős egység főtörzsőrmestere elmondta, hogy visszavonulásukkor egy amerikai M120-as aknavetőt kellett hátrahagyniuk, mert túl nehéz volt a szállításhoz. Ezért megsemmisítették és felrobbantották, mielőtt távoztak volna. Az orosz katonák olyan közel voltak, hogy hallották őket a rádión.
Beszámolók szerint nappal is nehéz volt a mozgás, de éjszaka még rosszabbra fordult a helyzet. A sötétben lehetetlen volt kiszúrni a drónokat, vagy az aknákat. A hőkamerákkal felszerelt drónok pedig még így is látták a katonákat.
Egy katonai orvos a határ közelében azt mondta, hogy sok katona lábsérülésekkel került kórházba, miután sziromaknákra léptek. „Az ég tele van drónokkal, ezért nem figyelsz arra, hogy mi van a lábad alatt” – mondta az orvos.
Az Unian korábban megírta, hogy március elején a honvédség feladta a kurszki hídfő nagy részét, és a Szudzsától nyugatra fekvő előkészített állásokba vonult vissza.
Oroszország Zaporizzsja elleni támadása következtében 5 ember megsérült és vannak halálos áldozatok is – közölte a Zaporizzsjai területi katonai közigazgatás vezetője, Ivan Fedorov a Unian szerint.
Elmondása szerint 5 sérült továbbra is a regionális központ kórházaiban van. Két nőnél és két férfinál közepes súlyosságú sérüléseket diagnosztizáltak, egy csecsemő zúzódással szintén kórházba került, az ő állapotát szintén közepes súlyosságúnak értékelik a mentősök.
Ez a támadás egy egész család életét vette el. A lány és az apa holttestét kihúzták a romok alól. A mentősök több mint 10 órán keresztül küzdöttek az anya életéért, de sajnos nem sikerült megmenteniük
– mondta Fedorov, hozzátéve, hogy 12 ember fordult orvoshoz különböző sérülésekkel.
Az oroszok több mint 10 csapást mértek Zaporzzsjára. A támadás következtében lakóépületekben, személygépkocsikban és szociális infrastrukturális létesítményekben keletkeztek tüzek és nagyobb károk. A robbanáshullám és a törmelékek megrongálták a szomszédos házakat is.
Az orosz erők 179 drónt indítottak el Ukrajna felé március 22-én éjjel, ebből százat semmisítettek meg az ukránok – írja az Ukrajinszka Pravda.
A 100 lelőtt fegyver mellett hatvanhármat elveszettnek nyilvánítottnak. A dróntámadások a zaporizzsjai, a harkovi, a szumi és a kijev régiókat érintette.
Április elején kezdi meg a működését a Nagyhódos–Pallad átkelőhely a magyar–ukrán határon. A hírt Viktor Mykyta, az elnöki hivatal helyettes vezetője jelentette be a közösségi oldalán – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán politikus kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben a mostani lesz az első új határátkelő, amely fontos szerepet fog játszani a két ország közötti forgalomban. Hozzátette, hogy rengeteg kárpátaljai lakos várta ezt a projektet, amely fontos eleme Ukrajna európai integrációjának.
Március 22-én, szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatásra érkezett Donyecki területre – erről az elnök a Telegramon számolt be, melyet a Unian szemlézett. Egy rövid videóban megtekintette a harcoló egységek zászlóit és az Ukrajna hőse, Dmitro Kocsjubajlo „Da Vinci” előtt is lerótta tiszteletét. Ezenkívül Zelenszkij több fényképet is készített civilekkel és katonákkal a Donyecki területen.
Köszönjük minden védelmezőnknek. Tisztelgés minden elesett hős előtt. Köszönet mindenkinek, aki segít Ukrajnának és támogat minket
– írta az elnök.
Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború rendezése során a legnagyobb problémának Trump közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff a Krímet és „az úgynevezett négy régiót: Donbászt, Luhanszkot és még kettőt” nevezi, valamint az oroszként való elismerési hajlandóságot – számolt be az Interfax Witkoff Tucker Carlsonnak adott interjújára hivatkozva.
Az interjújában elmondta, hogy az ott élők orosz ajkúak, és voltak olyan népszavazások is, ahol az emberek túlnyomó többsége azt mondta, hogy orosz uralom alá akar kerülni, hozzátéve, hogy szerinte ez a konfliktus kulcskérdése. Witkoff azt is elmondta, hogy ez a legfontosabb prioritás, és nagyon pozitív beszélgetés zajlik.
Azt mondta, ez mindig is probléma volt, bár úgy tűnik, senki nem akar beszélni róla.
Trump különmegbízottja úgy vélte, hogy az elefánt a teremben az Ukrajnán belüli alkotmányos kérdés, hogy mit engedhetnek meg a területek feladásával kapcsolatban. Hozzátette, de facto az oroszok ellenőrizték ezeket a területeket, de felveti a kérdést, hogy a világ elismeri-e őket orosz területeknek, és Zelenszkij túléli-e politikailag, ha ezt felismeri. Kijelentette, hogy ez a konfliktus központi kérdése.
Viszont Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is kijelentette, hogy Ukrajna nem ismeri el oroszként a megszállt területeket, így a Krímet sem.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet legutóbbi, Ukrajnában végzett közvélemény-kutatásában a megkérdezettek 50 százaléka „semmilyen körülmények között” nem hajlandó területi engedményekre, még akkor sem, ha ez a háború meghosszabbítását eredményezné. A válaszadók 39 százaléka azonban úgy gondolja, a függetlenség megőrzése, és a mielőbbi béke érdekében bizonyos területeket át kellene engedni Oroszországnak – írta a Meduza.
A lapnak több olvasó is elküldte a véleményét a békemegállapodással kapcsolatban. Egy Anton nevű férfi Nyugat-Ukrajnából úgy véli, a területi engedmények elkerülhetetlenek, szerinte már az is győzelemnek számítana, ha az ország a 2014-es állapotokhoz térne vissza. Vele ellentétben egy Kate néven megszólaló herszoni nő úgy fogalmazott, „a területek feladása annyit jelent, mint több százezer ember feladása, akik várnak és hisznek a felszabadulásban”.
Részvételét fontolgathatja az ukrajnai béketárgyalásokban Kína. Az ország brüsszeli diplomatái megvizsgálták, hogy Európa szemszögéből milyen lenne egy ilyen lépés – írja a Welt am Sonntag értesülései alapján a FAZ.
Diplomatai körök szerint Kína felvétele potenciálisan növelhetné Oroszországban békefenntartó csapatainak megítélést Ukrajnában.
Ami biztosabbnak tűnik, hogy Emmanuel Macron francia elnök jövő csütörtökre újabb csúcstalálkozót hívott össze, ahol szerinte részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is.
A Herszoni régióban található Beriszlav városában felrobbant egy rendőrautó egy gyalogsági aknán. Az Ukrinform jelentése szerint a járműben tartózkodó egyenruhásoknak nem esett bajuk, az autónak is „csak” a kereke sérült meg.
Korábban szintén a Herszoni régióban, Mikilszkében robbant fel egy orosz akna, aminek következtében egy ukrán civil lábfejét részlegesen felrobbant.
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint a Kreml szándékosan terjeszt olyan narratívákat, amelyek célja az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti béketárgyalások megzavarása – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az oroszok leginkább háborús bűnökkel, az orosz infrastrukturális létesítmények elleni támadásával és a Nyugattal kötött megállapodások megszegésével vádolják az ukránokat.
Az orosz fél szerint Kijev szándékosan sérti meg a korlátozásokat, ezzel Moszkva azt szeretné elérni, hogy a Nyugat ne bízzon meg Ukrajnában. Az ukrán erőket nemrég a kurszki atomerőmű és a civilek elleni támadással is megvádolták, az ISW szerint ez is a stratégia része lehet.
„Mesélt nekem arról, hogy amikor meglőtték Trumpot, elment a templomba, találkozott a pappal és imádkozott érte. Nem azért, mert ő volt az Egyesült Államok elnöke, hanem mert a barátja volt. Imádkozott a barátjáért” – idézte fel Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott Tucker Carlson műsorában egy Putyinnal történt beszélgetését.
Az Ukrajinszka Pravda által szemlézett interjúból az is kiderült, hogy amikor második alkalommal járt a Kremlben Witkoff, az orosz elnök átadott neki egy Donald Trumpot ábrázoló festményt, és arra kérte, adja át az ajándékot az amerikai elnöknek.
„Bonyolult helyzet ez a háború miatt, de nem gondolom, hogy Putyin rossz ember” – jelentette ki a műsorban Steve Witkoff.
100 millió euró értékben vásárol Ukrajnának katonai felszereléseket és fegyvereket Észtország – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
A balti állam drónokkal, harckocsikkal és orvosi felszerelésekkel segíti Ukrajnát. További részleteket biztonsági okokból nem hoztak nyilvánosságra.
Hárman meghaltak és tizenketten megsérültek egy Zaporizzsja elleni orosz támadásban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ivan Fedorov, az Állami Sürgősségi Szolgálat (OVA) elnöke szerint több sérült állapota súlyos, a városban több épületben keletkeztek károk.
A halálos áldozatok között van egy 14 és egy 20 éves nő is. Az egyikük holttestét egy ház romjai alól emelték ki. Egy kilenc hónapos kisbaba is kórházba került.
П'ятеро людей постраждали через російську атаку на Запоріжжя
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) March 21, 2025
Відео - ОВА pic.twitter.com/zXKtA9DVSO
Magyarország területére 2025. március 21-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6355 fő lépett be – írja az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye alapján az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A „Hajlandóság Koalíciójának” jövő héten Párizsban tartandó csúcstalálkozóján megvitatják az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákat és egy nemzetközi kontingens esetleges bevetését – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Petr Pavel cseh államfővel tartott közös sajtótájékoztatón.
Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy a csúcstalálkozó előtt kétoldalú találkozót terveznek Emmanuel Macron francia elnökkel is. Az elnök reményét fejezte ki, hogy eredményes lesz a tárgyalás.
Valójában egy olyan stratégiáról fogunk beszélni, amely a háború után garantálja Ukrajna biztonságát
– nyilatkozta az ukrán elnök, aki reményét fejezte ki, hogy a csúcstalálkozó konkrét döntésekkel zárul.
Zelenszkij ukrán elnök és cseh kollégája, Petr Pavel 2025. március 21-én tárgyalásokat folytattak Kijevben az Oroszországgal zajló háborúról és az európai biztonsági garanciákról – tájékoztatott a The Kyiv Independent.
Pavel előző nap Odesszában járt, ahol orosz dróntámadás történt, három sérültet és infrastrukturális károkat okozva.
A kijevi tárgyalásokon megvitatták a frontvonal helyzetét, a biztonsági garanciákat és a védelmi ipari együttműködést. A felek megállapodtak egy prágai Ukrajnai Egységközpont létrehozásáról és stratégiai partnerségről szóló nyilatkozatot írtak alá.
Csehország 2022 februárja óta Ukrajna egyik legfontosabb támogatója. 2024 júliusában a két ország 10 éves biztonsági megállapodást kötött, amely magában foglalja a hadtechnikai együttműködést és évente 4000 ukrán katona kiképzését.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az orosz erők sikeresen átkeltek az Oszkol folyón Harkov megyében – jelentette Viktor Tregubov őrnagy, a „Hortica” hadműveleti csoport képviselője a Radio NV-nek.
A tiszt szerint az oroszok kihasználták a téli fagyot.
Februárban, amikor a folyó befagyott, könnyebben mozgathatták az embereket és felszerelést. Szerencsére ez nem tartott sokáig, a jég hamar elolvadt, és most újra csónakokkal kénytelenek próbálkozni
– idézi az Unian Tregubovot.
Az oroszoknak azonban sikerült a hideg időszakban jelentős erőket átcsoportosítani a jobb partra, és most próbálják bővíteni a hídfőállást. „Az ukrán erők most könnyebben tudnak csapást mérni az átkelő csónakokra és az már átjutott orosz egységekre” – tette hozzá Tregubov.
A Pokrovszk környéki helyzetet az őrnagy stabilnak értékelte, míg Zaporizzsja térségben a helyzet egyre feszültebb, az orosz erők „kúszó taktikát” alkalmaznak és folytatják a dróntámadásokat.
Ukrajna már több mint négyezer hadifoglyot hozott haza a háború kezdete óta – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A pontos szám: 4306 fő.
Immár több mint három éve, szinte a háború kezdete óta működik a Koordinációs Törzs – minden szolgálat, amely a foglyok hazatérésén dolgozik. Már több mint négyezer embert hoztunk vissza, pontosan 4306-ot. És mindegyiküket haza fogjuk hozni
– mondta Zelenszkij a Remény, küzdelem, hazatérés – három év című konferencián.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az amerikai és más partnereikkel folytatott tárgyalások során a hadifoglyok szabadon bocsátása az egyik első lépésként szerepel a háború lezárásában – írja az ukrán Interfax.
Zelenszkij köszönetet mondott mindenkinek, aki a hadifoglyok ügyét napirenden tartja, valamint az Elnöki Hivatal, a Hírszerzési Főigazgatóság, a Biztonsági Szolgálat, a Belügyminisztérium és az ombudsman összehangolt munkájáért.
„Mindig hazahozzuk embereinket, és ez államunk egyik legfontosabb alapelve. Így volt és így is lesz” – hangsúlyozta az ukrán elnök.