Negyvenöt napon belül új választások Grúziában

Nino Burdzsanadze

Nino Burdzsanadze ideiglenes grúz államfő első televíziós nyilatkozatában úgy fogalmazott: "Sikerült megoldanunk az ország történetének egyik legmélyebb válságát vérontás nélkül". Burdzsanadze méltatta a hadsereget és a rendőrséget is, mert az "emberek mellé álltak ezekben a nehéz napokban". Az ellenzéki vezető, az eddigi parlament házelnöke azt is bejelentette, hogy az alkotmány értelmében a 45 napon belül megtartandó új választásokig ő az ország államfője. A választások lebonyolításához a grúzok ötmillió dolláros segítséget várnak az Amerikai Egyesült Államoktól.

Eduard Sevardnadze grúz államfő vasárnap mondott le, miután ellenzéki tüntetők Muhail Száakasvili vezetésével elfoglalták a parlament épületét. Sevardnadze az ellenzéki vezetőkkel, és Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel történt tárgyalása után döntött a lemondás mellett. Sokak szerint az államfő azért döntött így, mert a hadsereg vezetése biztosította arról, hogy nem támogatja. Egyes hírforrások szerint a volt államfő még mindig az országban, Krcaniszi nevű rezidenciáján tartózkodik, mások szerint a németországi Baden-Baden üdülővárosba repült. A német hatóságok egyelőre cáfolták ezt a hírt.

Lemondott Tbiliszi polgármestere

Lemondott Tbiliszi polgármestere, és több grúz város és terület Sevardnadzéhoz hű első embere, akik egyúttal bejelentették: indulnak az elnökválasztásokon. A tbiliszi fordulat hírére rendkívüli állapotot hirdetett ki a Grúziához tartozó Adzsár Autonóm Köztársaságban a Sevardnadzéhoz közelálló Aszlan Abasidze elnök, akinek Újjászületés pártja a hivatalos eredmények szerint második lett a grúziai választásokon. Ezt az adzsár parlament is jóváhagyta. Csalások ,

A kormány beismerte, hogy a november 2-i választások során súlyos csalások történtek. Korábban a grúz választási bizottság is úgy határozott, hogy több körzetben meg kell ismételni a szavazást. A választások kiírásáig a korábbi parlament képviselői a helyükön maradnak. A 39 éves Burdzsanadze hétfőre virradóra tanácskozásra hívta össze az ország biztonsági illetékeseit, köztük Tedo Dzsaparidzét, a nemzetbiztonsági tanács vezetőjét. Dzsaparizét Sevardnadze vasárnap menesztette, miután ő ismerte be a nyilvánosság előtt a november 2-án tartott parlamenti választásokon elkövetett csalásokat. Ugyanakkor nem volt jelen a tanácskozáson Koba Narcsemasvili belügyminiszter, aki Sevardnadzét támogatta, amikor a volt elnök szombaton szükségállapotot hirdetett ki.

Borúlátó oroszok Borúlátóan ítélik meg a hétfői orosz lapok Eduard Sevardnadze grúz elnök távozását, ám kiemelték az események békés lezajlását. "Szinte senki sem szenvedett" - szólt a Kommerszant címe. Az üzleti körök lapja szerint a grúziai hatalom és ellenzék összecsapása nem a parlament elfoglalásával kezdődött: a katalizátor James Baker volt amerikai külügyminiszter júliusi látogatása, valamint az amerikaiaknak az elnökkel szembeni ellenzék egyesítésére tett törekvései voltak. A lap hangsúlyozta, hogy Igor Ivanov orosz külügyminiszter soha nem használta az "államcsíny" kifejezést, jelezve, hogy Moszkva kész a párbeszédre, és a grúz ellenzék láthatóan értékelte ezt a gesztust. Emellett Mihail Szaakasvili, a radikális ellenzék vezetője Oroszország "konstruktív szerepéről" beszélt. A Nyezaviszimaja Gazeta úgy vélekedett, hogy "a világ elhatárolódott Sevardnadzétől". A Vedomosztyi gazdasági napilap úgy látja, hogy valóságos csoda lenne, ha Oroszországnak sikerülne profitálni a grúziai helyzetből. "A Sevardnadzéval kötött személyes megállapodások nélkül Oroszország nagy grúziai érdekei nem tarthatók fenn" - hangsúlyozta a lap.

Vége

Burdzsanadze bejelentette, hogy az engedetlenségi mozgalomnak vége van, és arra kérte a demonstrálókat, hogy folytassák munkájukat. "Az életnek vissza kell térnie a rendes kerékvágásba" - mondta az ideiglenes államfő. Burdzsanadze felszólította a biztonsági erőket, hogy állítsák helyre a rendet országszerte. Az ideiglenes elnök leszögezte, hogy Grúzia továbbra is baráti viszonyt akar ápolni a szomszédos országokkal, köztük Oroszországgal. Egyben megerősítette az ország Sevardnadze által folytatott Nyugat-barát külpolitikáját, és kifejezte óhaját, hogy Grúzia "minél előbb csatlakozzon az európai és az euroatlanti struktúrákhoz."

Új politikusok, új problémák

Az Egyesült Államok üdvözölte az ügyvezető kormány létrejöttét, de figyelmeztetett, hogy a hatalomátvételnek alkotmányos keretek között kell megtörténnie. Colin Powell amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy szívesen működik együtt Burdzsanadze elnökkel, hogy segítse az elnök asszony demokrácia megteremtéséért folytatott törekvéseit. Tom De Waal, BBC hírtelevízió egyik elemzője szerint Sevardnadze lemondása ugyan pillanatnyilag megoldotta a válságot, ám a grúzok most újabb problémákkal kerülhetnek szembe. A most hatalomra kerülő politikusok nagy része ugyanis kevés tapasztalattal rendelkezik.

Harminc dolláros átlagbér, tíz dolláros nyugdíj A nem hivatalos adatok szerint Grúziában nyolcvan százalékos a munkanélküliség, de a dolgozni sem különösebben érdemes, az átlagbér ugyanis havi 30 dollár. A nyugdíjasok helyzete még enneél is reménytelenebb, ők havi 10 dollárnak megfelelő összegre számíthatnak, derül ki a Heti Világgazdaság összeállításából. Helyi szakértők szerint a hazai össztermék több mint felét a feketegazdaság állítja elő, míg a hivatalos GDP hatszáz dollár körül alkul fejenként és persze évente. A válság fő oka a HVG szerint a korrupció, az országban egy jogosítványt sem lehet kenőpénz nélkül megszerezni, nemhogy egy külföldinek bármiféle befektetési ügyet elintézni. Az ország egyetlen reménysége a British Petroleum által folyó olajvezeték-építés, amelynek üzemeltetéséből évente félmilliárd dolláros bevételre számíthat. A vezeték elméletileg 2005-től szállít majd olajat. Forrás: HVG