Kvótaper: hamarosan ismét bíróság elé állhat a kormány

2017.09.06. 15:45
Az Európai Bizottság nem hogy megduplázná az átveendő menedékkérők számát, hanem még csökkenheti is.

Az uniós migrációpolitikáról készült legfrissebb jelentést ismertette szerdán Dimitrisz Avramopulosz. Az EU migrációs politikáért és menekültügyért felelős biztosa elmondta:

  • Olaszországba augusztusban 81 százalékkal kevesebben érkeztek, mint egy évvel korábban, csak július és augusztus között kétharmadával esett a számuk. 
  • Görögországba a 2016. márciusi uniós-török megállapodás életbe lépése óta 97 százalékkal kevesebben jöttek.
  • A Spanyolországba érkezők száma viszont emelkedett (bár még mindig a közelében sincs a nyár eleji olasz vagy a 2015-ös görög helyzetnek), ezért beküldték az uniós parti és határőrséget, amelynek fejlesztése tovább folyik – jelenleg 1700-an szolgálnak ezekben az alakulatokban.

Nem tette hozzá, hogy az Ankarával kötött megállapodás nem áll stabil lábakon, és az olasz útvonalon elég nagy káosz volt a nyáron.

Az EU több visszafogadási megállapodást kötött afrikai és ázsiai országokkal. Ezekkel hatékonyabban küldhetik vissza azokat, akik nem kaptak menekültstátuszt. Az EU és az ENSZ szakosított szerve segítségével több mint 11 ezeren tértek vissza önkéntesen Líbiából és Nigerből a származási országukba.

Nem növelnék, hanem csökkentenék az áthelyezendők számát

Végül beszélt az áthelyezésről. Február óta átlagosan havi 2300 menedékkérőt vittek át Olaszországból és Görögországból más tagállamokba. Van akörül egy „kis félreértés”, hogy több embert kellene fogadni, holott valójában épp csökkent a számuk. Ezzel olyan, a magyar kormányközeli sajtóban is felkapott, de cáfolt értesülésekre utalt, hogy máris dupláznák az átveendő emberek számát. Ez már csak azért sem lehetett igaz, mert a Politico szerint 40 ezerre dupláztak volna, holott az áthelyezés 120 ezer embert érint. (Van egy 20 ezer fős program is, de ez teljesen önkéntes: azok az országok, amelyek akarják, EU-n kívülről vehetnek át menekülteket.)

Dimitrisz Avramopulosz világossá tette:

ennek épp az ellenkezője igaz.

Az uniós-török megállapodás miatt azon az útvonalon óriásit esett az érkezők száma. Ebből az irányból jöttek azok a Szíriából és Irakból menekülők, akik szélsőségesek és/vagy a kormánycsapatok elől futottak az életükért, azaz valóban jogosultak menekültstátuszra.

Olaszországba viszont olyanok érkeznek, akik közül sokan nem jogosultak a védelemre. A kvótázás utóbbiakra már nem vonatkozik, csak azokra, akik feltehetően valóban menekültek. (Azaz a hazájukból érkezők legalább háromnegyede meg szokta kapni az EU-ban a menekültstátuszt, de az ügyeket a nemzeti hatóságok döntik el egyedileg.)

Így nincs is annyi rászoruló, amennyit áthelyezhetnének a program indításakor szabott maximummal. (Többek között ezért is necces,   amikor a magyar kormány azzal érvel a kvóták sikertelensége mellett , hogy csak a 120 ezer ember negyedét helyezték át.) Ettől függetlenül még mindig vannak, akik jogosultak és nem egyelőre Olaszországban vagy Görögországban várnak, de sokszor azért, mert a helyi hatóságok még nem jutottak el a vizsgálatukig.

Görögországban 2700-an vannak és várhatóan még további kétezren lesznek jogosultak, közölte Dimitrisz Avramopulosz. Olaszországban nagyjából 7200-an várnak áthelyezésre, de csak 4000 adatait vették fel. A két országban összességében tehát még mindig nagyjából 10-12 ezer áthelyezésben érintett menekült tartózkodik, így kissé erős, hogy Dimitrisz Avramopulosz a kvóták sikeréről beszélt. (Szeptember 1-ig több mint 27 ezer embert helyeztek át és 44 ezer helyet ajánlottak fel.)

Az ajtó továbbra is nyitva áll

Dimitrisz Avramopulosz világossá tette azt is, hogy a kvótadöntésben szereplő szeptember 26-i határidő a menedékkérelmek beadására vonatkozik, nem az áthelyezés végrehajtásra. Eszerint Trócsányi László hiába bizonygatta, hogy a közelgő dátum után már nincs is dolga a magyar kormánynak.

Az uniós biztos úgy látta, az Európai Bíróság elismerte, hogy vészhelyzet volt, és megfelelő választ adtak a kvótákkal, hogy segítsenek Görögországnak és Olaszországnak.

„Most már nincs vesztegetni való idő”,

minden tagállamnak a végrehajtásra kellene összpontosítania.

Mára látszanak a közös uniós fellépés eredményei, a felelősséget viszont egyenlően kell megosztani a tagállamok között. „Az ajtó továbbra is nyitva áll”, minden országot meg akarnak győzni, de

világossá kell tennünk, hogy néhány tagállamnak most van szüksége a szolidaritásra.

Az eredeti döntés „kötelező, barátom”, nem csak jogilag, politikailag, de morálisan is,

válaszolt egy újságírónak. 

Nem zárták ki, hogy még 1294 embert se kelljen áthelyezni

Heteken belül megint bíróságon lehet a kormány

A mostani bírósági döntés nem jelenti, hogy rögtön következménye lenne, ha nem kezdjük el a végrehajtást. Az Európai Bizottság ezt egy kötelezettségszegési eljárással kényszerítheti ki, ami már a nyáron elindult Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen. Itt a következő lépcső éppen az, hogy az Európai Bíróságon indul per, ezért a magyar kormány jogi szakértői hamarosan ismét mehetnek Luxemburgba – csak most felperes helyett alperesként. Valami újat kellene mutatni a bukott per érveihez képest, különben végül (egy újabb lépcsőben) pénzbüntetést kaphatunk.

A magyarhoz hasonló kormányoknak, amelyek senkit nem helyeztek át és a következő hetekben sem tesznek így, külön üzent. Számíthatnak arra, hogy hamarosan ismét a bíróság előtt találhatják magukat (hogy miért, arról lásd a keretes részt).

A biztosnál rákérdeztek, hogy mivel nincs elég menedékkérő, egyáltalán mind az 1294 főt át kell-e helyeznünk. Dimitrisz Avramopulosz kitérő választ adott, ahogy arra is, van-e kapcsolat a kvótázás és a kerítésre kért támogatás között. A szolidaritás kétirányú utca, mantrázta a napok óta hangoztatott bizottsági szöveget, de készen állnak a határvédelem támogatására. (Korábban nem hivatalosan jelezték, hogy kerítésre eddig se adtak pénzt, de például megfigyelésre és eszközökre igen.) A sajtótájékoztató után a bizottság egyik szóvivője ugyanakkor utalt arra, hogy lehet pénzügyi következménye ilyen konkrét segítségnyújtási programoknál, ha egyes államok nem hajták végre a közös döntéseket.

Dimitrisz Avramopulosz külön kiemelte, hogy „Európában a bírók függetlenek”. Ezzel az olyan magyar kormányzati vádakra válaszolhatott, amelyek szerint politikai döntés született volna. (Hogy ehelyett miért a magyar kormány alapjában hibás érvelése lehetett a ludas a vereségben, itt írtunk.)

A biztos kitérő választ adott arra, mi van, ha végül például Magyarország mégse tesz semmit.

„A kérdése túl messzire megy”,

jóhiszeműen tárgyalunk, és bízunk benne, hogy végül megegyezünk.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk korábban egy másik, lengyel ügyben azt mondta, a bíróság semmibe vétele gyakorlatilag az uniós kilépést készítheti elő.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

15%
3899 Ft
3315 Ft
15%
2999 Ft
2550 Ft