Új menekültügyi szabályokat javasolt az Európai Bizottság május 4-én. A reformmal az eddigi dublini rendszert próbálják gatyába rázni, ami tavaly összeomlott a migrációs nyomás súlya alatt.

„Az egyszerű igazság az, hogy ha a tagállamok nem találnak közös megközelítést, hogy megosszák a felelősséget a menekültválság kezelésére, végül egyetlen tagállam sem lesz képes rá önmagában. Vagy együtt nézünk szembe ezzel a kihívással, vagy feladjuk – végzetes következményekkel” – indokolta a reformtervet Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.

Meggyőzték az Európai Bizottságot (EB) az elmúlt hetekben Törökországban életbe léptetett reformok, és az ígéretek, amelyeket a török kormány tett, hogy júniusig megkaphassák a jogot a schengeni zónába való vízummentes beutazásra.

„Az előző hetekben Törökország meggyőzően haladt előre a vízummentesség feltételeinek teljesítésében – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerda délben Brüsszelben. – Ha Törökország fenntartja ezt az ütemet, júniusig teljesíthetik a fennmaradó kritériumokat is.”

Az EB szerdán azt javasolta, hogy ha Törökország minden feltételt teljesít, az uniós országok töröljék el vele szemben a vízumkényszert. Írország és Nagy-Britannia kivételével az összes uniós államba, plusz Izlandra, Liechtensteinbe, Norvégiába és Svájcba lesznek jogosultak belépni, de csak legfeljebb 90 napra. A vízummentességgel nem jár munkavállalási engedély a beutazó törököknek.

A döntést az Európai Parlament és a kormányokból álló miniszterek Tanácsa közösen fogja meghozni.

Zászló árus Isztambulban

Fotó: Chris McGrath / Europress / Getty

„A vízummentesség nem azt jelenti, hogy kontrollálatlanul be lehetne utazni az EU-ba – hangsúlyozta Dimitrisz Avramopulosz, a belügyekért felelős uniós biztos. – csak olyanok léphetnek majd be, akiknek van biometrikus útlevelük.” Egyelőre senkinek nincs ilyen, ujjlenyomat-adatokat is tartalmazó útlevele Törökországban. A Bizottság információi szerint június elején fogják elkezdeni gyártani őket, és naponta maximum tízezret tudnak előállítani.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Brüsszelben tárgyalt a paksi atomerőmű bővítéséről két uniós biztossal, és beugrott Navracsics Tiborhoz is egy kávéra.

Miről is szavazunk? A kormány népszavazási kezdeményezése, amelyet a Kúria kedden átengedett, így szól:

A megfogalmazás talányos, mert több dologra is vonatkozhat.

1. az EU kormányaiból álló EU-s Tanács már elfogadta, hogy 120 ezer Olaszországba és Görögországba érkezett menedékkérőt osszanak szét a többi tagállam között 2017-ig. Ebből majdnem 1300 ember jutna Magyarországra. Erről a Tanács egyedül döntött.
2. az uniós jogszabályokra javaslatokat tevő Európai Bizottság egy hosszú távú elosztási mechanizmusra is nyújtott be javaslatokat, amely szerint minden alkalommal, ha sok bevándorló érkezik az EU-ba, a tagállamoknak közösen kell fogadniuk és ellátniuk őket. Itt a Tanács és az Európai Parlament közösen határoz majd.

Menekültek Budapesten 2015 szeptemberében

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A közmédia hatékonyan propagálja a kormány üzeneteit Magyarországon, mondta  Kárpáti János, a Magyar Távirati Iroda idén elbocsátott EU-s tudósítója egy öncenzúráról szóló brüsszeli konferencián. Az MTVA-ban dolgozóknak ajánlatos a feletteseikkel előre egyeztetni arról, hogy milyen kérdéseket tesznek föl a kormány tagjainak.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/kobza Miklós / MTI

Az MTI tavaly szakította meg mindkét brüsszeli tudósítójának a kiküldetését. Kárpáti 1981 óta dolgozott az MTI-nek; korábban Prágából és Washingtonból tudósított, nyolc évig élt Brüsszelben. Néhány hónappal azután, hogy visszahívták a posztjáról, elbocsájtották az MTVA-tól. Az átszervezéssel egy időben Magyarország európai uniós képviseletén is több személyi változás történt.

Ki kellene zárni az uniós támogatásból az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, írta levélben Manfred Weber, az Európai Néppárt, a Fidesz európai pártcsaládjának európai parlamenti frakcióvezetője.

Manfred Weber

Fotó: Gerard Julien / AFP

Az energiaügyi biztosnak és a német gazdasági miniszternek címzett üzenetében a bajor politikus világossá teszi, hogy az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő gázvezeték kapacitásának megduplázása ellentmond az Európai Unió energiabiztonsági stratégiájának. A projekt csak még jobban növelné Európa energiafüggését Oroszországtól, és ha megvalósul, az EU azt kockáztatja, hogy nagy károkat okoz Közép- és Kelet-Európa gázellátásának.

A márciusi EU-csúcs után, ahol erős német nyomásra az uniós tagállamok megegyeztek Törökországgal abban, hogyan és miért segít Ankara megállítani az Európa felé tartó menekülteket és migránsokat, egy uniós vezető szkeptikusan megjegyezte az EUrologusnak, hogy 

a megállapodás bármikor összeomolhat. Méghozzá nem a menekültkérdés, hanem a törököknek ígért vízummentesség miatt. 

Akkor károgásnak tűnt a megjegyzés, de egyre világosabb, a török-EU megállapodás neuralgikus pontja – az egész megállapodást érő emberi jogi kifogásokon túl – a vízumkérdés.

A Belgium egész területén élő lakosság jódtablettákat fog kapni a közeljövőben, megelőző jelleggel, jelentette be a belga szövetségi kormány egészségügyi minisztere, Maggie De Block a belga parlamentben szerdán, írta a La Libre Belgique. Az újság hangsúlyozza, hogy a kormány nem azért rendeli el a gyógyszerek kiosztását, mert baleset történt volna.

A kormány a belga Szövetségei Nukleáris Ellenőrző Ügynökség (AFCN) javaslatára vezeti be a fokozott készültséget, és jelezték, hogy nincs összefüggés a Brüsszelt ért márciusi terrortámadásokkal. Úgy értesültünk, hogy a tablettákat jövőre osztanák ki a lakosok között.

Az atomerőművek 100 kilométeres körzetében fogják a lakók rendelkezésére bocsátani a tablettákat, ami tulajdonképpen az ország egész területét lefedi. Öt nukleáris erőmű működik Belgiumban, egy pedig a határ közelében, Hollandiában. Az erőművek körüli 20 kilométer sugarú körben már most is ez az eljárás, ezt terjesztik ki most nagyobb területre.

A magas népsűrűség és a nukleáris energiával járó kockázatok miatt mindenképpen szükség volt rá, hogy sor kerüljön erre az intézkedésre – [a belga áramszolgáltató vállalat], az Electrabel költségére – nyilatkozta a lapnak Jean-Marc Nollet, az Ecolo nevű belga zöldpárt szövetségi parlamenti képviselője.

Az elmúlt egy évben kézi irányításra váltották az Európai Uniót a tagállamok vezetői: havonta–kéthavonta csúcstalálkozót tartanak a miniszterelnökök és a köztársasági elnökök, mert olyan kényes politikai döntéseket kell meghozni, amelyeket a kormányok csak a legmagasabb szinten mernek bevállalni. Amióta a görög „adósságválság” és a „menekültválság” uralja a napirendet, a döntéshozatali hierarchia kerek szemekkel bámul a kormányfőkre: jöjjenek már Brüsszelbe, és döntsék el, hogy mi legyen.

A csúcstalálkozók között a tagországok uniós nagykövetei tartják a frontot Brüsszelben, az állandó képviseleteken. Hetente összeülnek, puhítják egymást, szövetségekbe verődnek, taktikáznak, és főleg: a saját kormányuk és a többi ország elvárásai között egyensúlyoznak.

Kik az éllovasai a hatalmi játéknak? Az amerikai érdekeltségű portál, a Politico európai kiadása szerint kilenc országnak erős a vezetése és a brüsszeli képviselete is: Magyarország olyan nagyágyúkkal került egy kategóriába, mint Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Franciaország. 

Az uniós állami vezetők és a brüsszeli állandó képviselők hatalmi rangsora. A függőleges tengelyen a kormányfő vagy államfő ereje, a vízszintesen a brüsszeli képviselőé.

Grafika: Politico

„Orbán Viktornak hosszútávú stratégiája van, és ő az, aki a legmagasabban a saját súlycsoportja fölött versenyez. Néha a nagykövete értesül erről utoljára” – írják az országokról szóló tömör véleményükben.

Kedden fél óra alatt megszakadtak a tárgyalások a görögök és a mentőcsomagot nyújtó hitelezők, a „kvartett” között. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az Európai Stabilitási Mechanizmus és a Nemzetközi Valutaalap azért állt fel az asztaltól, mert egyeztetnie kell, mondta Euklidész Cakalotosz görög pénzügyminiszter.

Budapesten épp több száz taxis tüntet, mert a sofőrök úgy látják: a kormány ígéretei ellenére változatlanul működnek olyan vállalkozások az országban, amelyek nem tartják be a jelenlegi személyszállítási törvényt, és kiszorítják a hagyományos taxikat a piacról. A legismertebb ezek közül az Uber, amely ellen nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte tiltakoznak a fuvarozók.

„Azt üzenném a magyar sofőröknek, hogy ne csinálják, mert amikor a londoni taxisok tüntettek, még többen kezdtek Ubert használni, olyanok, akik korábban nem ismerték a céget. Szóval valójában önmaguknak ártanak vele” – mondta a januári taxistüntetés alatt Kaja Kallas, az Európai Parlament észt képviselője, aki az egységes digitális piacról adott be jelentést a strasbourgi testületnek. Szerinte átalakulóban van a gazdaság, ami egy természetes folyamat, viszont ha Európa nem harap rá időben az internetes újításokra, le fog maradni a világszintű üzleti versenyben.

Kaja Kallas észt EP-képviselőnő.

Fotó: Wikimedia Commons

Rég nem volt ekkora a tétje Európában az Egyesült Államok elnökválasztási kampányának. A világ legnagyobb értékű szerződése, az EU és USA közötti Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) sorsáról dönthet, ki költözik be a Fehér Házba. Uniós becslés alapján akár évi 119 milliárd eurót (mostani árfolyamon nagyjából 37 ezer milliárd forintot) hozhat a megegyezés az uniós gazdaságnak, amely nem igazán pörgött fel a válság óta.

Először tárgyalhattak a a miniszterek azóta, hogy az Európai Bizottság bemutatta, hogyan reformálná meg az uniós menekültügyi rendszert. Amiben mind egyetértettek, hogy a mostani nem működik és nem térhetnek vissza hozzá, mondta Klaas Dijkhoff holland migráció- és igazságügyi államtitkár. Dimitrisz Avramopoulosz migrációért felelős biztos is örömmel hallotta, hogy mindenki hatékonyabbá akarja tenni az egész „dublini” rendszert.

Nem törne ki a válság, ha az Egyesült Királyság kilépne az Európai Unióból, mondta Robin Harris történész, a most kormányzó brit konzervatívok euroszkeptikus volt miniszterelnökének, Margaret Thatchernek a szövegírója. A szigetország június 23-án dönt arról, maradjon-e uniós tag, a felmérések nagyon szoros versenyt ígérnek.

Az Európai Bizottság elégedetten nyilatkozott az unió és Törökország közötti együttműködésről a bevándorlás kezelésére. Március közepén született meg a megállapodás legmagasabb szinten, hogy véget kell vetni a Törökország felől az EU-ba irányuló irreguláris migrációnak. „Az új megközelítés eredményei már megmutatkoznak az Égei-tengert szabálytalanul átszelő, Törökországból Görögországba tartó személyek számának meredek csökkenésében” – írta az unió végrehajtó testülete egy szerdai jelentésben. „A Törökországgal való együttműködésünk első vívmánya, hogy azon üzenet célba érni látszik, miszerint az embercsempészekhez fordulás helytelen döntés” – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.

Menekültek sátrai az Athén melletti Pireusz kikötõjében

Fotó: Lefteris Pitarakis / MTI

Az Európai Bizottság szerint a Google visszaél a piacvezető mobil operációs rendszerük, az Android erőfölényével. Margarethe Vestager versenyügyi biztos április 20-án bejelentette, hogy a cég szerintük „indokolatlanul” akadályozza a versenytársait.

Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

Olyat lépett az egyik európai parlamenti képviselő, hogy azt még Gyurcsány Ferenc is megsüvegelné. Antanas Guoga nem a házába fogadott be migránsokat egy-egy napra, hanem egyenesen munkát adna a litván hadsereg egy volt afganisztáni tolmácsának.

Antanas Guoga

Fotó: Petras Malukas

Tíz pontból álló javaslatot tett Orbán Viktor miniszterelnök "az Európai Unió külső határainak és az EU-n belüli szabad mozgás megvédésére".

Nagyjából kétmillió ember él Magyarországon, akik nem tudják kellő hőmérsékletűre fűteni az otthonukat, a lakásuknak beázik a teteje, vizesednek a falai, vagy tartoznak a közüzemi számláikkal, derül ki az Eurostat felméréséből.

Az európai átlag sem rózsás: a teljes lakosság 10-16 százaléka küszködik ezekkel a gondokkal, de hazánkban mindhárom mutató alapján elkeserítő a helyzet.

3

Galéria: Energiaszegénységi mutatók Európában

„Ezek már a háromszoros rezsicsökkentés utáni adatok” – mondta az EUrologusnak Meszerics Tamás LMP-s európai parlamenti képviselő, akinek az „energiaszegénységről” szóló jelentését csütörtökön fogadta el a strasbourgi testület.

A legszegényebbek a jövedelmük legnagyobb részét közüzemi számlákra költik el, és Magyarországon az ő számuk is megdöbbentően magas. A teljes lakosság 23 százaléka súlyos anyagi nélkülözésre kényszerül, ami a visegrádi országok között a legrosszabb arány.

Don't forget to join me today at 13h30 for a Twitter chat @EUErasmusPlus @EuropeanYouthEU #AskNavracsics pic.twitter.com/jwLCoF43Jf

— Tibor Navracsics (@TNavracsicsEU) April 14, 2016

Ne fogják vissza magukat, kérdezzenek itt.

Az EUrologus birtokába került a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) kifizetéseit felfüggesztő határozat. Ahogy arról korábban írtunk, március 23-i keltezéssel az Európai Bizottság befagyasztotta a TIOP-os utalásokat.

Komoly szakmai kifogásokat emelt a magyar közmunkaprogrammal szemben az Európai Bizottság a Magyarországról szóló éves jelentésben. A tágabb szociál- és foglalkoztatási politikában is „sok olyan elem van, ami a figyelmünkre érdemes”, derült ki egy áprilisi szakértői vitán.

Magyarországra látogat Corina Creţu európai uniós biztos csütörtökön és pénteken.

így nem csoda, ha a Miniszterelnökség vezetője és uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Lázár János és Rákossy Balázs is tárgyal vele.

Meggyőző, 61,1 százalékos aránnyal győztek a nemek az Európai Unió és Ukrajna közti társulási egyezményről szóló népszavazáson Hollandiában, írja az EUobserver Amszterdamból. A 32,2 százalékosra tett részvételi arány kevéssel, de meghaladta a 30 százalékos érvényességi küszöböt, bár még nem teljesen biztos, hogy valóban sikerült átlépni a határt. Hivatalos végeredményt csak jövő kedden hirdetnek.

Az Európai Bizottság január közepén kezdte el vizsgálni a lengyel jogállamiságot azért, mert a kormánypárt nem sokkal tavaly őszi hatalomra kerülése után megváltoztatta az alkotmánybíróság működését.

Az új lengyel parlament – a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselőinek többségével – tavaly decemberben módosította az alkotmánybírósági törvényt. Az új jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében, és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat.

A kormányzó a Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselői tapsolnak miután a lengyel parlament alsóháza a szejm megszavazta az alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását

Fotó: Rafal Guz

A lengyel alkotmánybíróság március elején alkotmányellenesnek minősítette a változtatásokat. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság szintén márciusban tette közzé a megjegyzéseit. „Aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabály-változások” – állapították meg.

Az EU „kormánya”, az Európai Bizottság (EB) szerdán közzétett két új javaslatot a „Dublin” menekültfogadási rendszer reformjára. Olyan ötleteket dobnak az uniós törvényhozás elé, amelyek garantáltan kiverik a biztosítékot a tagállami minisztereknél. Nem csoda, hogy a szokásnál sokkal finomabban, és egyelőre konkrétumok nélkül tálalják őket.

Ma szavaznak a hollandok az EU-ukrán társulási és szabadkereskedelmi egyezményről. Az egyezmény szabadkereskedelmi övezetet hoz létre, mélyíti a kapcsolatokat Ukrajna és az unió között, és átvetet számos uniós jogszabályt.

A Moszkva-párti Viktor Janukovics elnököt azért buktatta meg  2014-ben a Majdanon tüntető tömeg, mert nem írta alá ezt a megállapodást. Az ukránoknak gazdaságilag és emberéletekben is drágán meg kellett fizetniük azért, hogy az oroszpárti politikát az unióhoz való közeledésre cserélték. Elmérgesedett a viszonyuk Moszkvával; Putyin gazdasági és katonai erővel is büntetett. Ukrajna mostanra részleges csődbe került, kisebb-nagyobb intenzitású háborút vív az alig burkolt orosz beavatkozással megerősített Donyec-medencei felkelőkkel, és elveszítette a Krím-félszigetet.

Az EU csúcs döntéshozó szervének, az Európai Tanácsnak az elnöke kemény, komor hangulatú beszédet tartott hétfő este az Európai Néppárt gazdasági témájú rendezvényén Brüsszelben. A konferencia témája – „Az EU a jövő világgazdaságában: vezetni, vagy hagyni, hogy mások vezessenek?” – a lengyel politikus legpesszimistább gondolatait ébresztette föl.

A kérdésre, hogy Európa hagyni fogja-e, hogy mások vezessék a jövőben, azt válaszolta: minden „attól függ, milyenek a vezetőink, és hogy képesek-e együttműködni.” Ezután keményen kikelt a populizmus ellen, amely szerinte semmi újat nem hoz, csak visszatérést jelent a megosztottság, nacionalizmus és autokrata uralom katasztrofális politikájához.

Nem sikerült megidézni a régi nagy gazdatüntetések hangulatát a tej alacsony ára miatt tehenekkel vonuló tiltakozóknak hétfőn Budapesten. A nagyszabásúra tervezett felvonulás helyett csak egy maroknyi gazda érkezett az Országos Kereskedelmi Szövetséghez, két tehén kíséretében, jelentette az Index.

A magyar kormány legerősebb eszköze arra, hogy felpörgesse a tejfogyasztást, az lenne, ha 5 százalékra csökkentené a tejtermékek jelenleg 18 százalékos áfakulcsa. Ezen kívül elmondhatják, hogy mindenki igyon több magyar tejet, esetleg indulhat kampány arról, hogy a tejfogyasztás egészséges, ellenőrizhetik szigorúbban az áfacsaló termékeket, vagy adhatnak támogatást a termelőknek, de