Blix szerint három kérdést még tisztázni kell Irakban

"Mennyi tiltott fegyverzet maradhatott bevallatlanul és érintetlenül az 1991-es öbölháború előtti időből és esetleg utána? Mit szerezhettek be vagy gyárthattak, ha egyáltalán történt ilyesmi? Hogyan gátolhatja meg a világ, hogy bármiféle tömegpusztító fegyvert állítsanak elő vagy szerezzenek be a jövőben?" - Hans Blix ezekre a kérdésekre vár választ Szaddam Husszeintől.

Nem teljesítették a követeléseket

Blix korábban nyilvánosságra hozott tizenhat oldalas beszámolója szerint Irak a mai napig nem számolt el az 1991-es öbölháború előtt felhalmozott vegyi és biológiai fegyvereivel, köztük VX gáz- és antraxkészleteivel. "Nagyon gondosan kidolgoztam a részleteket" - nyilatkozta Blix az AP-nek.

Rejtegetett fegyverek, tudósok

Husszein diktatúrája továbbra is akadályozza az atomprogramján dolgozó tudósok kihallgatásait, valamint megakadályozták az ország fölött végzendő felderítő repüléseket is. Az ellenőrök emellett több ezer oldalnyi rejtett dokumentumot találtak az iraki atomprogramról, valamint legalább tizenhat ideggázokkal is feltölthető tüzérségi lövedéket is megtaláltak.

El-Baradei időt kér

Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője néhány további hónapot kért a fegyverzetellenőrök számára az iraki fegyverzetellenőrzések folytatására. A NAÜ vezetője szerint egyebek között további információkat kívánnak szerezni Irak uránium beszerzésére irányuló 1991 utáni próbálkozásairól. Mint mondta, Bagdad megtagadta eddig az ellenőröktol, hogy ellenőrizhessék az erre vonatkozó információkat.

Az EU folytatná az ellenőrzést Az EU-tagországok hétfőn elvi egyetértésre jutottak abban, hogy az ENSZ-nek folytatnia kellene iraki fegyverzetellenőrzéseit, de a hosszabbítás időtartamáról nem foglaltak állást. Brüsszelben tartott tanácsülésükön az uniós külügyminiszterek felszólították Bagdadot, hogy "teljes mértékben és aktívan" működjön együtt a világszervezet ellenőreivel, s adja át nekik a nemzetközi közösség által fölvetett kérdésekkel kapcsolatos valamennyi további információt.

"Még az ellenőrzések felénél sem tartunk, ki kell használnunk az összes lehetőséget, mielőtt más megoldás felmerülhet" - mondta el-Baradei az AP-nek.

Véleménye szerint a fegyverzetellenőröknek több időre lenne szüksége. Hogy mennyire, az "természetesen az irakiak együttműködési készségén múlik".

Irak már megsértette az ENSZ-határozatot

Az amerikai kormányzat a Biztonsági Tanács zárt ülésén azt kívánta bizonyítani, hogy Irak máris megsértette az ENSZ 1441. számú határozatát. John Negroponte az USA állandó ENSZ-képviselője azzal vádolta hétfőn az arab országot, hogy nem adott számot teljes mértékben fegyverprogramjairól az ENSZ számára készített nyilatkozatában, és nem működött együtt megfelelően a világszervezet fegyverzetellenőreivel.

Időt adnának

A német kormány támogatja az Irakban tevékenykedő ENSZ-fegyverzetellenőrök kérését, hogy kapjanak még időt munkájuk folytatására. Mindezt Gerhard Schröder kancellár jelentette ki hétfőn a szociáldemokrata párthoz közel álló Friedrich Ebert Alapítvány egy berlini rendezvényén, hozzátéve: meg kell adni a szükséges időt az ellenőröknek. Hangsúlyozta, hogy továbbra sem tartana indokoltnak egy Irak elleni katonai intervenciót, de másfelől azt is leszögezte, hogy a bagdadi kormánynak tovább kell javítania együttműködését a világszervezet ellenőreivel. A kancellár bírálta beszédében Észak-Korea és Irak ügyének eltérő amerikai kezelését. A phenjani kommunista rendszernek vannak tömegpusztító fegyverei, és kiutasította az ENSZ ellenoreit. Ennek ellenére Phenjannal továbbra is tárgyalni szándékozik Washington, vele párbeszéd útján keresi a megoldást. Ezt a kettősséget nehéz megmagyarázni Európa lakosságának - idézett a dpa Schröder beszédéből.

Első reagálásában Franciaország és Oroszország is azt szorgalmazta, hogy a fegyverzetellenőrök kapjanak még időt. Az ENSZ keretein belüli rendezés alapelvéhez kezdettől ragaszkodó francia elnök az utóbbi napokban fokozta személyes diplomáciai erőfeszítéseit. Pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, vasárnap pedig Csiang Cö-min kínai államfővel is telefonon konzultált. A kínai elnökkel megállapodtak, hogy az iraki konfliktus kérdésében szoros egyeztetésben maradnak egymással.

Nem terveznek terrorakciókat "Irak teljes mértékben együttműködött az ellenőrökkel" - jelentette ki hétfőn Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter. Véleménye szerint az amerikaiak vádjai "hazugságok, melyek az Egyesült Államok valós céljait, az olaj megszerzését és az izraeli amerikai érdekek védelmét hivatottak elrejteni". Tarik Aziz miniszterelnök-helyettes az országa és az al-Kaida közti kapcsolatot tagadta hétfőn. "Bagdad nem ismerte el az Afganisztánban 1996-ban hatalomra jutott fanatikus muzulmán tálibok kormányát" - érvelt Aziz. Irakban másfajta politikai rendszer uralkodik - tette hozzá. Irak ugyan elutasítja az Egyesült Államok közel-keleti politikáját, de nem célja, hogy az Egyesült Államokba küldje embereit gyilkosságok elkövetése vagy robbantások végrehajtása végett - mondta a miniszterelnök-helyettes.