Felfüggesztette elnökjelölti kampányát Pete Buttigieg

2020.03.02. 07:22

Pete Buttigieg magyar idő szerint hétfőn hajnali fél háromkor (helyi idő szerint este fél kilenckor) szülővárosában, South Bendben jelentette be, hogy kiszáll a demokrata elnökjelöltségért folyó versenyből. A mindössze 38 éves elnökjelölt-aspiráns, aki korábban nyolc évig vezette az indianai South Bend városát, azután döntött kampánya felfüggesztése mellett, hogy a szombati dél-karolinai előválasztáson egy delegáltat sem sikerült szereznie.

Buttigieg kampánya felfüggesztésekor 26 delegáltjával harmadik helyen állt Bernie Sanders (60) és Joe Biden (56) mögött az elnökjelöltségért folyó versenyben, országos támogatottsága pedig 10 százalék körüli volt a felmérések szerint, melyekben a két éllovason kívül Mike Bloomberg és Elizabeth Warren is jobban teljesített nála.

Az expolgármester az elsőként megrendezett iowai kaukusz és a New Hampshire-i előválasztás után még első helyen állt, miután ő szerezte a legtöbb delegáltat Iowában (14-et), New Hampshire-ben pedig megosztott első helyen végzett Bernie Sandersszel együtt (mindketten 9 delegáltat szereztek). Noha Buttigieg nyerte a több delegáltat, Sanders mindkét államban egy hajszállal több szavazatot szerzett.

A harmadikként szavazó Nevadában aztán már csak a harmadik helyen végzett, messze elmaradva Sanders mögött, és a megszerezhető 36 delegáltból mindössze 3-at sikerült begyűjtenie. Most szombaton, a dél-karolinai előválasztáson azonban még ennyit sem sikerült elérnie. A szavazatok mindössze 8,2 százalékát gyűjtötte csak be, amivel 

a negyedik helyen zárt az államban, és egy delegáltat sem kapott.

Pénzhiány jelenthette a végállomást

A versenyből való kiszállásának legfőbb oka azonban nagy valószínűséggel nem a dél-karolinai vereség volt, mivel ott a saját kampánycsapata sem számított egy-két delegáltnál többre a megszerezhető 54-ből. Azt, hogy végül minek hatására döntött pont most úgy Buttigieg, hogy felfüggeszti a kampányát, egyelőre nehéz megmondani. A dél-karolinai vereség után a támogatóinak küldött köremailben még úgy fogalmazott, hogy „alázattal és reménnyel tele” folytatja kampányát Dél-Karolina után. 

Többek között a pénzhiány jelenthette a végállomást Buttigieg számára. Míg tavaly a második negyedévben még csaknem ugyanannyi pénzt sikerült gyűjtenie, mint Bernie Sandersnek, mostanra csaknem felélte tartalékait. Januárban több mint kétszer annyit költött, mint amennyit gyűjtött, így mindössze 6,6 millió dollárja maradt a bankban, 

míg az egyik közvetlen riválisának számító Bloomberg a világ 12. legnagyobb vagyonával gazdálkodhatott.

A Buttigieg-kampány kicsit több mint egy héttel ezelőtt azt a célt tűzte ki, hogy 13 millió dollárt gyűjtenek a holnapi szuperkeddig, hogy versenyben maradhassanak, azonban a rendelkezésre álló információk szerint ennek az összegnek alig több mint felét sikerült megszerezniük.

A másik fontos ok, ami miatt Buttigieg kénytelen volt kiszállni a versenyből, az az, hogy a holnapi szuperkedden, ahol az összes delegált harmada kerül kiosztásra, egyik államban sem állt nyerésre, sőt a legtöbb államban az is kérdéses volt, szerez-e egyáltalán delegáltat. Így nagy valószínűséggel az ötödik helyre csúszott volna vissza a versenyben, ami komolyan veszélyeztette volna az esélyeit.

Ő ráadásul Warren massachusettsi és Klobuchar minnesotai szenátorral ellentétben abban sem reménykedhetett, hogy egy hazai jó szereplés megdobja a támogatottságát, mivel míg Massachusetts-ben és Minnesotában most kedden szavaznak, Buttigieg államában, Indianában csak májusban fognak.

Bloomberg és az iowai káosz tett be Buttigieg álmainak

Mindezek ellenére Buttigieg bőven túlteljesítette az előzetes elvárásokat. Amikor több mint egy évvel ezelőtt, 2019. január 23-án bejelentette, hogy fontolgatja az indulást, a Morning Consult felmérése szerint

az amerikai szavazók 66 százaléka addig még soha nem hallotta a nevét,

 míg Bidennél és Sandersnél ez a szám mindössze 4 százalék volt. Ennek megfelelően a támogatottsága is 0 százalékon állt.

Az azóta eltelt egy év alatt viszont messze jobbnak bizonyult sokévnyi tapasztalattal rendelkező, az elnöki cím várományosainak tartott demokrata politikusoknál, mint például Kamala Harris, Kirsten Gillibrand és Cory Booker szenátoroknál valamint Beto O'Rourke-nál, akik még Iowa előtt kiszálltak a versenyből.

Ahhoz, hogy ennél többre már nem volt képes nagyban hozzájárult, hogy a latinók és kiváltképp a feketék körében nagyon alacsony volt a támogatottsága. Ez főként alacsony ismerettsége miatt volt így, de az is hozzájárult, hogy a kisebbségi szavazók nem igazán tudtak azonosulni a nyolc nyelvet beszélő, Harvardon és Oxfordban végzett fehér politikussal.

Ezen kívül pechek sorozata is kellett, hogy Buttigieg országos támogatottsága megálljon 10 százalék körül. A legnagyobb pech számára az volt, hogy Mike Bloomberg is beszállt az elnökjelöltségért folyó versenybe, mivel a világ 12. leggazdagabb emberének számító üzletember is ugyanúgy Sandersszel szemben pozícionálta magát, mint ő. Viszont míg Buttigiegnek csak pártíz millió dollár állt rendelkezésére, addig Bloombergnek 55 milliárd.

Amikor az iowai kaukusz és a New Hampshire-i előválasztás után bezuhant Biden támogatottsága, a támogatói Buttigieghez és Bloomberghez vándoroltak át, ám míg kettejük összesített támogatottsága (26,6 százalék) az első helyre is jó lett volna, addig Buttigieg egyéni támogatottsága megállt 11,2 százalékon.

A másik pech az iowai kaukuszon kialakult káosz volt. A Buttigieg-kampány nagyon okosan azzal számolt, hogy nem muszáj dollármilliárdokat költeni hirdetésekre, mivel megnövelhetik a jelölt ismertségét az által, hogy az USA összes tévéképernyőjén és újságjában „a meglepetésember győzelme” lesz a legfőbb téma az első kaukusz után. Buttigieg helyett végül a helyi pártszervezet inkompetenciája került címlapra, búcsút intve az expolgármester elnöki álmainak.

Buttigieg kiszállásával Biden jár a legjobban

Buttigieg kiszállásával a femérések szerint nagyjából mindenki jól jár. A Morning Consult legutóbbi felmérése szerint a kieső jelölt támogatói egyenlő arányban fognak szétoszlani Sanders, Biden, Bloomberg és Warren között. Egy kicsivel jobban az utóbbi három jelölt jár, ugyanis néhány szuperkeddes államban pont 15 százalékos érvényességi küszöb határán mozogtak, így viszont nagy esélyük van mindenhol megugrani azt.

Ez viszont azt eredményezi, hogy minden eddiginél nagyobb lett a nyílt konvenció valószínűsége (a FiveThirtyEight szerint 64 százalék), ami főleg Bidennek kedvez. Abban az esetben ugyanis, ha egyik jelölt sem szerzi meg a delegáltak felét, a konvención dől el, hogy ki lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje. A párt vezetése pedig hajlik arra, hogy abban az esetben is Bident tegye meg az elnökjelöltnek, ha amúgy Sanders szerzi a több delegáltat.

Buttigieg számára sem ér véget a politikai élet, sőt. A szakértők már most egy miniszteri vagy éppen ENSZ-nagyköveti pozícióba jósolják (már ha demokrata lesz a következő elnök), ami sokat dobna egy második elnökjelöltségi kampányon. Ha idén ő nyert volna, ő lett volna a valaha volt legfiatalabb, valamint az első nyíltan meleg amerikai elnök is. Amennyiben megnyerné a 2024-es vagy a 2028-as választást, még mindig ő lenne a legfiatalabb elnök (és valószínűleg az első nyíltan meleg is).

South Bendben tartott kampányzáró beszédében azt mondta, hogy mindent meg kell tenni, hogy novemberben leválthassák Trumpot, valamint küzdeni kell azért, hogy a klímaváltozás ne jelentsen akadályt a következő generáció álmainak, valamint harcolni kell, hogy a tanárokat jobban megbecsüljék mint a katonákat, és jobban megfizessék mint az orvosokat.