Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 123 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Fox News: Donald Trump az Egyesült Államok 47. elnöke

Vissza a közvetítéshez
Élő
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Bereznay István

    Az eddigi, viszonylag kis feldolgozottságon alapuló előrejelzések szerint Donald Trumpnak 19 elektori szavazatot jósolnak jelen állás szerint, Kamala Harrisnek pedig hármat.

    Mint a BBC írta, Donald Trump várhatóan győzni fog Indianában (11 elektor) és Kentuckyban (8 elektor) is. Előbbi államban a The New York Times szerint 62-37 arányban, utóbbiban 72-27 arányban vezet.

    Matematikailag mindkét helyen bőven lehetséges fordulat, miután nagyon kicsi a feldolgozottság még (15 és 10 százalék), de az előrejelzések alapján a legtöbb médium már kiosztotta ezeket a volt elnöknek.  Eközben Harris a 3 elektorral rendelkező Vermontban győzhetett jó eséllyel: abban az államban 67-30 arányban vezet (5 százalékos feldolgozottságnál). 

    Sok államból még egyáltalán nincs részeredmény, de van több olyan keleti parti tagállam is, ahol szoros küzdelem látható:

    • Floridában 54 százalékos feldolgozottság mellett 53 százaléknyi voksa van Trumpnak, Harrisnak pedig 46.
    • Georgiában 52 százalékkal vezet Trump Harris 48 százalékával szemben, de ott még csak nagyon alacsony, 3 százalékos a feldolgozottság.
    • Dél-Karolinában 61-38 Trump fölénye, de 1 százalék alatti a feldolgozottság.
    • Virginiában pedig 59-40 arányban vezet Trump, 1 százalékos feldolgozottságnál. 
  • Kaszás Tamás

  • Bereznay István

    Egy 103 éves asszony Kamala Harrisre adta le szavazatát Wisconsinban.

    Az idős hölgy azt mondta: „Soha nem gondoltam volna, hogy ez megtörténik, soha”. Harrisről beszélve úgy fogalmazott: „Szerintem nagyon alkalmas.”

    Wisconsin egyike annak a hét csatatér államnak, amelyek az elnökválasztáson döntő fontosságúak lehetnek. Joe Biden 2020-ban kevesebb mint 1 százalékkal nyert Wisconsinban – és az utóbbi két választást az a jelölt nyerte, aki Wisconsint is magáénak tudhatta – írta a Sky News. 

  • Szabó Gyula

    • Indiánában Donald Trump 61 százalékkal vezet Kamala Haris 37 százalékával (54 ezer) szemben. Az előrejelzések szerint meg is nyeri az államot Trump – ez 11 elektori szavazatot jelent.
    • Kentuckyban szintén a republikánus elnökjelölt nyert – ez 8 szavazatot jelent.
    • Közel 20 százalékos feldolgozottság mellett Floridában 52-48-ra szintén Donald Trump vezet.
    • Vermontot viszont megnyerte Harris – ez 3 elektori szavazatot jelent.
  • Bereznay István

    Mint a Sky News írja, Kamala Harris a gyakorlatban egyszer már gyakorolhatta az Egyesült Államok elnökének jogköreit, noha csak rövid időre.

    Mint emlékeztettek,

    2021 novemberében Joe Biden rövid időre átadta a hatalmat az alelnöknek, miközben egy rutin egészségügyi vizsgálat alatt elaltatták vastagbéltükrözés miatt.

    Akkor Kamala Harris 85 percre megbízott elnök lett, és ezzel ő volt az első nő, aki az Egyesült Államok történetében gyakorolhatta ezt a jogkört. 

  • Bereznay István

    Milwaukee-ban több mint 30 000 levélszavazatot és korai szavazatot számolnak újra, miután a tisztviselők ma délután észrevették, hogy 13 szavazatszámláló gép nem volt megfelelően lezárva. 

    Jeff Fleming, a polgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója sajtótájékoztatón elmondta, hogy a döntést óvatosságból hozták meg. A tisztviselők nem feltételezik azt, hogy bármilyen manipuláció történt volna. 

    A gépeket lenullázzák, és a szavazólapokat újra lefuttatják. Ez késleltetni fogja Milwaukee jelentését. Azonban abszolút helyes döntés volt a részükről

    – írta Ann Jacobs, a wisconsini választási bizottság elnöke az X-en. 

    Az újraszámlálás elrendelése előtt több mint 100 ezer levélszavazatot és korai szavazatot kellett volna éjfélig megszámolni itt, de az új feljelemény miatt mindez helyi idő szerint szerda kora reggelig elhúzódhat. 

    Hosszú éjszaka lesz. Egészen a hajnali órákig itt leszünk

    – mondta George Christenson, Milwaukee megye jegyzője. 

  • Szabó Gyula

    A palesztinbarát „Uncommitted” mozgalom társalapítója azt mondja, Harrisre fog szavazni.

    Ez egy olyan pillanat, amikor nagyon világosan meg kell néznünk, mit tervez Donald Trump a közösségeinkkel, és különösen az arab és muszlim amerikaiakkal szemben

    – nyilatkozta Abbas Alawieh majd hozzátette, hogy egykori kongresszusi munkatársként – 2021. január 6-án a Capitoliumban volt – „nem idegen Donald Trumptól az a fajta politikai erőszak, amelyet az országunkban akar szorgalmazni”.

    Alawieh kiemelte, hogy bár Harrisre fog szavazni, reméli, hogy a szavazók „koalíciója”, köztük azok, akik Harrisre szavaztak, nyomást gyakorol majd „a következő kormányra, hogy szakítson azzal a politikával, amely feltétel nélkül fegyvereket küld, valamint finanszírozza az izraeli hadsereget”.

    Harris kampánya nehezen tudta megszólítani az arab és muszlim amerikai szavazókat, akik kritikusak voltak – különösen az egyik csatatér államban, Michiganben – a Biden-Harris-kormánnyal szemben az Izrael és a Hamász közötti háború kezelése miatt.

  • Bereznay István

    Majdnem 20 százalékot emelkedtek Donald Trump médiaválallatának, a Trump Media & Technology Groupnak (DJT) a részvényei kedden. A kereskedési nap végére azonban minden növekmény elpárolgott, és mínuszba mentek át a papírok. A zárás utáni kereskedésben (after-hours trading) azonban megint emelkedni kezdett az értékük.

    Keleti parti idő szerint kedd délelőtt jelentősen nőtt a papírok értéke. A Forbes szerint akkor 

    40,74 dollárig emelkedett a részvények értéke, ami jelentős, 18 százalékos növekedést jelentett a napon belül.

    Ezután ingadozni kezdett a papírok értéke, majd ottani idő szerint 14.40 (magyar idő szerint 14.40) körül hirtelen egy hatalmas esés ment végbe: akkor 33 dollár környékére zuhantak vissza a papírok, és emiatt egy kis mínusszal zárták a napi kereskedést.

    Az after-hours tradingben viszont megint beindult az emelkedés: cikkünk írásakor 36 dollár körül állt a DJT-részvények jegyzése. A nagy kérdés persze ilyenkor mindig az, hogy pontosan kik (és milyen információk birtokában) vásárolják vagy adják el a papírokat.

  • Bereznay István

    A 30 éves Lexi Harder több mint 1100 dollárt fizetett egy oda-vissza repülőjegyért, hogy kedden leadhassa szavazatát a Pennsylvania állambeli Montgomery megyében.

    Harder, aki egy berlini egyetemi program résztvevője, azt mondta, hogy „összetört”, amikor szombaton postán visszakapta a kitöltött levélszavazatát. Ezután megvette a repjegyet, és vasárnap 15 órát utazott egy átszállásos járattal, hogy személyesen adja le szavazatát Kamala Harrisre korai szavazással. 

  • Bereznay István

    Anatolij Wasserman orosz törvényhozó úgy véli: egyértelmű, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke, és szerinte sok bajt fog hozni a világra.

    A Moszkovszkij Komszomolecnek adott interjújában Wasserman úgy fogalmazott:

    Trump megnyeri a közelgő választást, de Harrist fogják győztesnek nyilvánítani. Ugyanúgy fognak eljárni, mint 2020-ban, amikor Trump nyert, de hamis szavazólapokkal árasztották el [a választást]. 

    Az orosz törvényhozó azt is hozzátette, hogy szerinte Oroszország számára előnyösebb, ha Kamala Harris nyer, mert „nagyon ügyesen és gyorsan fogja az Amerikai Egyesült Államokat legalább a szétesés közelébe juttatni”. Szerinte Harris győzelme sok problémát hozhat az egész világnak, és Oroszország számára sem lesz közömbös, mert Ukrajnát nagyobb mértékben fogja támogatni, mint Trump.  De ezzel együtt úgy látja, hogy Harris Oroszországnak fog a legkevésbé ártani, amit azzal indokolt, hogy „már sok mindenen keresztülmentünk”. 

       

  • Kovács Ferenc

    Arizona állam Maricopa megyéjének phoenixi választási központjában jelenleg a korai szavazatok számlálása folyik. A központot acélkerítéssel és szögesdróttal erősítették meg, miután 2020-ban zavargások célpontja volt.

    A választási tisztviselők a szavazólapokat számolják és bírálják el, miközben pártokhoz kötődő szavazóbiztosok figyetik a munkájukat. Az első eredményeket várhatóan helyi idő szerint este 8 órakor teszik közzé, miután a szavazóhelyiségek este 7 órakor bezártak.

    Arizona egyike annak a hét csatatérállamnak, amely gyakorlatilag eldönti az amerikai elnökválasztást. Az arizonai eredmények pedig nagyrészt Maricopa megyében dőlnek el. Az állam 4,1 millió regisztrált választópolgárának közel 60 százaléka él itt. Ez ma Amerika legnagyobb ingadozó megyéje. 2020-ban Joe Biden lett az első demokrata elnökjelölt, aki Harry Truman 1948-as győzelme óta győzött Maricopában.

    A választásokat lebonyolító tisztviselők lőgyakorlatokon vettek részt, illetve azt is gyakorolták, hogyan barikádozzák el magukat, vagy hogyan szorítsák vissza tűzoltótömlővel a fegyveres csőcseléket, ha arra kerül sor. Bekészítették az elsősegélycsomagokat, amelyek érszorítót és kötszereket tartalmaznak mellkasi sebek ellátására és súlyos vérzések elállítására.

    Arizona a választási tisztviselők elleni fenyegetések egyik központja. Az államban azért ilyen a hangulat, mert Donald Trump évek óta tartó hamis állításokat tesz arról, hogy a 2020-as választásokat elcsalták, és támogatóinak arról beszélt, hogy ez újra megtörténhet. Arizona választási irodájának – egyébiránt republikánus – vezetője halálos fenyegetéseket kapott, amiért nem minősítették semmisnek a 2020-as eredményeket. Néhányan személyi védelmet is kaptak.

  • Szabó Gyula

    A Lehigh Egyetem közelében lévő szavazóhelyiségben 6 órás várakozás miatt kérik a szavazás meghosszabbítását. A fiatalok tömegesen jelentek meg kedd délután a Lehigh Egyetem (Pennsylvania) közelében lévő szavazóhelyiségben. Bethlehemben (szintén Pennsylvania) a diákok pedig több órán át vártak arra, hogy szavazhassanak – írta meg a The New York Times.

  • Bereznay István

    A Donald Trump által javasolt 10-20 százalékos vámok minden importra, valamint a Kínából származó importra kivetett 60-100 százalékos vámok összesen nagyjából 78 milliárd dollárnyi éves vásárlóerőbe kerülnének az amerikai fogyasztóknak a National Retail Federation vezérigazgatója, Matt Shay szerint.

    Shay a CNBC „Money Movers” című műsorában beszélt erről, és úgy fogalmazott: 

    Végső soron a vámok az amerikai fogyasztókra kivetett adók.

    „Tudjuk, hogy a külföldi országok, kereskedelmi partnereink megtorló intézkedéseket hoznának, és ez további negatív hatást gyakorolna az inflációra” – mondta Shay, aki szerint egy esetleges második Trump-kormányzatot „nagy kihívás” lenne az amerikai gazdaság számára.

  • Szabó Gyula

    • Indiánába 5 százalékos feldolgozottság mellett, Donald Trump 61 százalékkal (89 ezer szavazattal) vezet Kamala Harissel 31 százalékával (54 ezer) szemben.
    • Kentuckyban szintén a republikánus elnökjelölt vezet – szintén mindössze 5 százalékos feldolgozottság mellett – 66-33-ra.

    Ez két alapvetően republikánus állam és szinte biztosan az is marad.

    (Forrás: New York Times)

  • Szabó Gyula

    Donald Trump volt elnök azt tervezi, hogy valamikor ma este beszédet mond több ezer támogatójának, akik a Mar-a-Lago klubjától néhány mérföldre lévő Palm Beach Convention Centerben gyűltek össze – tudta meg a CNN.

    Azonban azt, hogy ez mikor, illetve hogy bizotsan megtörténik-e nem tudni.

    Trump korábban újságíróknak azt mondta, hogy nem véglegesek a tervei, és azt állította, hogy még nem írt beszédet. A források azonban arra számítanak, hogy ettől függetlenül beszélni fog.

  • Bereznay István

    Egy, a The Wall Street Journal (WSJ) által ismertetett felmérés előzetes adatai szerint a szavazók összetétele oly módon alakult át a 2020-as évhez képest, amely kedvezőtlen lehet Donald Trumpnak.

    Mint írták,

    idén a szavazóurnáknál nagyobb arányban képviseltették magukat a fiatalok és a nők, mint 2020-ban.

    Adataik szerint a szavazók 54 százalék nevezte magát nőnek, míg a férfiak aránya 45 százalékos volt (1 százalék nembinárisnak vagy „másnak” vallotta magát). A WSJ szerint ez azt jelenti, hogy a nők aránya 1 százalékkal nőtt, a férfiaké pedig 2 százalékkal csökkent a 2020-as adathoz képest. 

    Mindeközben a 30 év alatti szavazók idén már 16 százalékot tettek ki – ez az előzőeknél is nagyobb, 3 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. Ráadásul a 30 és 44 év közti korosztályban is nőtt 2 százalékkal a szavazók aránya. És ezek a választói rétegek jellemzően inkább a demokraták felé hajlanak. 

    A gazdaságot viszont Harris támogatói sem látják jónak 

    Mindeközben a CNN újabb részleteket osztott meg azzal a korábban ismertetett felméréssel kapcsolatban, hogy a választók mely problémákat tartották a legfontosabbnak az országokban. 

    Mint megjegyezték, a válaszókból jól látszik a szavazótáborok megosztottsága. Kamala Harris szavazóinak nagy többsége (majdnem 60 százalék) mondta azt, hogy a demokrácia jelenti a legnagyobb gondot, és 20 százalék nevezte meg az abortuszt. Mindeközben Trump szavazóinak közel fele mondta a gazdaságot, és nagyjából 20 százalékuk válaszolta a bevándorlást.

    Azt is megjegyezték ugyanakkor, hogy csak az összes választónak csupán egyharmada mondta azt, hogy a gazdaságot „jó vagy kitűnő állapotban van, miközben egy hasonló felmérésnél még a választók fele mondta ezt 2020-ban. 33 százalék azt mondta, hogy a gazdaság „nincs jó állapotban”, 33 százalék pedig egyenesen „rossznak” nevezte azt.

    Ezzel összhangban a voksolóknak csak egynegyede mondta azt, hogy jobban áll anyagilag, mint négy éve. 45 százalék azt mondta, hogy rosszabbul áll, 30 százalék pedig azt mondta, hogy változatlan a helyzete (ezzel szemben 2020-ban 40 százalék állt jobban saját megítélése szerint az előző négy évhez képest, és csak 20 százalék mondta azt, hogy rosszabbul áll).

    Ezen kívül az is kiderült a CNN szerint, hogy a válaszadók többségét elsősorban a saját jelöltjük támogatása motiválta, és nem az, hogy az ellenkező oldali vezetője „ellen szavazzanak. Donald Trump szavazóinál körülbelül 80 százalék mondta ezt, míg Harrisnél kétharmados volt az ő arányuk.

  • Szabó Gyula

    Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója jelenleg Wasintonban van, a tapasztalatairól pedig két Facebook-posztban is beszámolt:

    • első posztjában kiemelte, hogy Washingtonban nincsenek nagy kampányok, ahogy nincsenek választási plakátok sem minden sarkon. „Konkrétan egyetlen választási plakátot sem láttam a városban.” Mivel az Egyesült Államokban elektori rendszer van, nem szimpla szavazati többség dönt, ezért teljesen felesleges a kampány logikája alapján pénzt költeni az eleve esélytelen helyszínekre. „Ellenben Pennsylvaniában, billegő (vagy csatatér) államban, ahol tényleg bármelyik irányba billenhet a mérleg nyelve Trump két kampány-gyűlést is tartott az elmúlt két napban.”
    • Ugyanakkor a másik posztjában azt emelte ki, hogy Washingtonban rengeteg ablakot bedeszkáztak, a múltkori választási zavargások miatt. „Több helyen ki is írják, hogy a barrikádok, kerítések, ablakok és ajtók bedeszkázása egy hétig tart, mire lemennek a választások (és győztest tudnak hirdetni).”
  • Szabó Gyula

    Indiana és Kentucky államban már lezárták az első szavazóhelyiségeket, amint megérkeznek az eredmények, beszámolunk róla.

  • Ferentzi András

    Kedden több pennsylvaniai egyetemi kampuszra is „elküldte” Kamala Harris kampánycsapata a Bosszúállók filmek sztárjait. Az NBC információi szerint Paul Rudd, Don Cheadle és Mark Ruffalo is a demokrata jelöltnek kampányolt a választás napján a kulcsfontosságú államban. 

  • Bereznay István

    Az előzőek után az NBC News újabb exit pollokat tett közzé.

    Az egyik felmérésben az abortuszról kérdezték a szavazókat. Ebből az derült ki, hogy most a Trump-szavazók nagyobb hányada véli úgy, hogy az abortusznak legálisnak kell lennie, mint 2020-ban. 

    Mint emlékeztettek, a Roe v. Wade ítélet 2022-es hatályon kívül helyezése a reproduktív jogok kérdését a bírósági színtérről a választási színtérre helyezte át – ma este 10 államban szavaznak az abortuszról szóló intézkedésekről, köztük két kritikus fontosságú csatatérállamban.

    Egy másik felmérésben arról kérdezték a szavazókat, hogy mennyire elégedettek Joe Biden elnök munkájával. E felmérés szerint 

      Biden támogatottsága a választók körében 41 százalékon áll. 

    Ez jelentősen alacsonyabb, mint Trumpé volt (50 százalék) akkor, amikor elvesztette 2020-as újraválasztási kísérletét – ami azt mutatja, hogy Harrisnek nagy szüksége van arra, hogy a választók másként tekintsenek rá, mint Bidenre.

  • Bereznay István

    „Rengeteg szó esik arról, hogy Philadelphiában masszív CSALÁS történt. Jönnek a rendfenntartó erők!!! – ezt írta ki Donald Trump közösségi oldalán, a Truth Socialön.

    Philadelphia rendőrsége azóta reagált is a fejleményekre, azt közölték a CNN-nel: nem tudják, hogy Trump mire utalt a posztjában, és nem tudnak olyan szavazási problémákról, amelyek rendészeti választ igényeltek volna a városban. 

    A CNN megjegyezte: Trump évek óta alaptalan állításokat tesz a philadelphiai választási csalásokról. Idén ősszel is megismételte ezeket az állításokat, szeptemberben egy pennsylvaniai rendezvényen azt mondta – konkrétumok nélkül –, hogy „csalnak ebben az államban, különösen Philadelphiában”.

  • Szabó Gyula

    • Kamala Harris alelnök tanácsadói arra számítanak, hogy Donald Trump megpróbálja idő előtt kihirdetni a győzelmét.

    Ezért különböző válaszokat dolgoztak ki erre a forgatókönyvre, de hogy végül mit tesznek, az attól függ, hogy Trump hogyan és mikor cselekszik. A két Harris-tanácsadó a CNN-nek azt mondta, nem hagyják válasz nélkül Trump esetleges kijelentéseit.

  • Bereznay István

    A Fehér Házban lehúzták a rólót, és már biztos, hogy  Joe Biden elnöknek a nap hátralévő részében nem lesz nyilvános rendezvénye – írja a The Wall Street Journal (WSJ)

    Az Egyesült Államok elnöke az X-en posztolt ugyan nemrég, de nyilvános eseményen nem vesz részt, és a szokásos keddi, fehér házi sajtótájékoztató is elmarad most. Biden utoljára szombaton jelent meg a nyilvánosság előtt egy kampányrendezvényen.

    A WSJ megjegyezte: a Fehér Ház közölte, hogy Biden felhívta a Gépészek és Repülőgépipari Dolgozók Nemzetközi Szövetségének és a Boeingnek a tisztviselőit, hogy gratuláljon nekik a szerződés megkötéséhez.  

  • Bereznay István

    Egy michigani vezető tisztviselő, aki a választásokat felügyeli, arra figyelmeztette a választókat, hogy óvakodjanak azoktól a „külföldi rossz szereplőktől”, akik megpróbálhatják elterelni a figyelmet a biztonságos választási folyamatról – írja a Sky News.

    A tisztviselő, Jocelyn Benson egy sajtótájékoztatón mondta:

    Ne dőljenek be nekik. Tudjuk, hogy ma és az elkövetkező napokban mindenféle dezinformációt és egyéb taktikát fognak alkalmazni, hogy káoszt, zűrzavart, félelmet keltsenek, és elvetik a kétségek magvát egy nagyon világos, átlátható és biztonságos választási folyamattal kapcsolatban.

    Hozzátette, hogy a hivatala nem látott semmilyen bizonyítékot a beavatkozásra, sem arra, hogy bármi akadályozná az embereket a szavazásban – és államszerte 100 tisztviselő dolgozik azon, hogy ellenőrizze az esetleges problémákat.

    Leszögezte, hogy amint értesülnek valamiről, azt ellenőrzik.  „Még nem láttunk semmit, ami ténylegesen megvalósult volna, bármi, amit az interneten szabálytalanságként állítottak, valóban igaznak bizonyult” – fogalmazott.

    Az FBI az oroszokat vádolta 

    Mindeközben az FBI közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy

    több államban több szavazóhelyiséget érintő bombariadókról van tudomása, amelyek közül sok a jelek szerint orosz e-mail tartományokból származik.

    „Eddig egyik fenyegetés sem bizonyult hitelesnek. A választások hitelessége az FBI legfőbb prioritásai közé tartozik” – tette hozzá az ügynökség.

  • Bereznay István

    Közzétették az első exit pollokat az elnökválasztásról.

    A CNN a saját felmérésében arról számolt be, hogy a választók hogyan ítélik meg az országuk jelenlegi helyzetét.

    A válaszadók közül 29 százalék dühösnek mondta magát, miközben 43 százalék elégedetlen volt.

    Ezzel szemben a csak elégedettek 19 százalékon, a lelkesek mindössze 7 százalékon álltak. 

    Az NBC News mindeközben arról kérdezte a szavazókat a saját felmérésén, hogy mi miatt aggódnak a leginkább.

    A legtöbb szavazó (35 százalék) a demokrácia helyzetét mondta. 

    31 százalék a gazdaságot, 14 százalék az abortuszt, 11 százalék a bevándorlást nevezte meg, miközben csak 4 százalék mondta a külpolitikát a kampánytémák közül.

    Kamala Harris és Donald Trump
    Kamala Harris és Donald Trump
    Fotó: Getty Images / Getty Images Hungary
  • Szabó Gyula

    Kamala Harris alelnök kedden ellátogatott a Demokrata Nemzeti Bizottság washingtoni központjába, hogy köszönetet mondjon azoknak, akik telefonos kampányában önkénteskedtek.

    A teremben ujjongtak, amikor meglátták, majd az alelnök odasétált egy telefonhoz, és felvette.

    „Jól vagyok” – mondta. „Szavazott már? Te már szavaztál? Köszönöm!”.

    A következő hívásnál pedig kiderült, hogy egy gyerek vette fel a telefont. „Kamala Harris vagyok és várom, hogy még tíz évet nőj” – mondta, a The Guardian beszámolója szerint. Távozásakor szintén ujjongtak az önkéntesek.

  • Ferentzi András

    Rekordot hozhat a philadeplhiai részvételi arány, akár a 80 százalékot is megközelítheti a legfontosabb állam legnagyobb városában a szavazók aránya. A Fox News szerint elsősorban nők és a puerto ricoiak szavaznak tömegesen a városban. Ez a demokrata jelöltnek kedvezhet a kulcsfontosságú helyen. 

  • Bereznay István

    A milliárdos Texasban, Cameron megyében adta le voksát, amiről saját közösségi oldalán posztolt. 

    Mint korábban írtuk, könnyen lehet, hogy Musk a republikánus jelölt, Donald Trump szűk körében várja majd az eredményeket.

  • Szabó Gyula

    A Google azt közölte, dolgozik egy hiba kijavításán, mert eltérő keresési eredményeket hozott ki a rendszer a „hol szavazhatok Harrisre” és a „hol szavazhatok Trumpra” kérdések esetén.

    • Kamala Harris lekérdezései esetében egy ablakot adtak be, ami segít a keresőknek megtalálni a legközelebbi szavazóhelyiséget,
    • viszont Donald Trump lekérdezésekor csak hírek jelentek meg, térkép nem.

    A problémára a milliárdos üzletember, Elon Musk kedd délután megosztott X-posztjában hívta fel a figyelmet, ami gyorsan több mint 4,5 millió megtekintést ért el – összegezte a CNN.

  • Ráti Emese

    Tizenöt államban mozgósították a Nemzeti Gárda tagjait az amerikai elnökválasztás miatt – számolt be a CNN. 

    Kedden több mint 250 katona támogatja a voksolás lebonyolítását. A hivatásosok Alabama, Arizona, Delaware, Hawaii, Illinois, Iowa, Új-Mexikó, Észak-Karolina, Oregon, Pennsylvania, Tennessee, Texas, Washington, Wisconsin és Nyugat-Virginia államban őrzik a rendet. 

    A csapatok valamivel kevesebb mint fele kiberbiztonsági feladatokat lát el, míg mások a helyi kéréseknek megfelelően támogatják a szavazás biztosítását. 

    A Nemzeti Gárda Irodájának közleménye szerint Coloradóban, Washingtonban, Floridában és Nevadában további nyolcvanöt katonát mozgósítottak az esetleges polgári zavargások miatt.