Viva La Viola!
-
Bartók Brácsaversenyének ma este megszólaló változatát ez a bizonyos Fibonacci-sorozat inspirálta. Ha most kissé zavarban érzik magukat, nincs miért szabadkozniuk, a Fibonacci-sorozat ugyanis olyasmi, mint a relativitáselmélet vagy a kvantumfizika. Minden önmagát műveltnek beállítani igyekvő ember úgy csinál, mint ha értené, hogy pontosan miről van szó.
Persze a világért sem állítanánk, hogy ez a tudás nem megalapozott, elvégre A Da Vinci-kódot (majdnem) mindenki olvasta vagy látta legalább egyszer, még ha ezt nem is nagy erény bevallani. A Fibonacci-sorozat az a számsor, amit a titokzatos hulla köré írva megtalálnak beavatási rejtvényként a Louvre padlóján, aztán pedig ezzel törik fel Tom Hanksék a feltörhetetlen szupertitkos svájci bankszéfet, hogy kivegyék belőle a Grál rejtekhelyét leleplező masinát. Ugye, hogy ismerős?
Nézzük, mit ír róla a Wikipédia: A Fibonacci-számok a matematikában az egyik legismertebb másodrendben rekurzív sorozat elemei. A nulladik eleme 0, az első eleme 1, a további elemeket az előző kettő összegeként kapjuk. A Fibonacci-számok végtelen, növekvő sorozatot alkotnak; ennek első néhány eleme a nulladiktól kezdve 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34.
Az egész leginkább azért érdekes a számunkra, mert a Fibonacci-sorozat egyfajta matematikai kifejezése a tökéletes arányoknak, amit a régi korok művészei aranymetszésként emlegettek. Ez volt számukra a természet harmonikus elrendezését kifejező legfőbb ideál, amelyet számosan követtek a görög szobrászoktól a reneszánsz mestereken keresztül a modern korszak olyan kiválóságaival bezárólag, mint amilyen Bartók Béla is volt.
-
A barokk korszakban vált népszerűvé a műfaj, abban az időben, amikor a szimfónia és a versenymű (concerto) külön-külön is egyre nagyobb részt követelt magának a repertoárban. Főleg, mikor rájöttek a szerzők, hogy ötvözni is lehet a kettőt.
Hogy jön össze a szimfónia a versenyművel? Itt nem is annyira a műfajok keresztezéséről van szó, hiszen a sinfonia concertante a concertókhoz áll közelebb, s leginkább annak okán rokonítható a szimfóniával, amit a szó eredetileg jelent: együtthangzás, összhatás. Szabatos magyar kifejezéssel: filharmónia. Vagyis a sinfonia concertante egy olyan versenydarabot takar, amely nem csak a szólóhangszer vagy szólóhangszerek és az együttes összjátékán alapul, hanem egyáltalán az összjáték teljességén, a minél ragyogóbb és gyönyörködtetőbb összhangzáson.
Mozart fantáziáját az 1770-es években ragadta meg a műfaj. A most hallható művét 1779-ben komponálta, amikor visszatért Párizsból Salzburgba.
-
A Mozart-darabot a Concerto Budapest zenekar adja elő, a szólót hegedűn Keller András, a Concerto Budapest zeneigazgatója és karmestere, brácsán Homoky Gábor, a Kelemen Kvartett alapító tagja játssza.
-
A koncert következő műsorszáma Wolfgang Amadeus Mozart Esz-dúr sinfonia concertante hegedűre, brácsára és zenekarra (K 364) című darabja.
A mű három tételt foglal magában, a hagyományoknak megfelelően két gyors tétel fog közre egy lassabbat:
- Allegro Maestoso
- Andante
- Presto
-
Telemann, teljes nevén Georg Philipp Telemann (1681–1767) a maga idejében igazi nagymenő volt. Ma már nehéz elhinni, de abban az időben jóval népszerűbb és elismertebb volt, mint a korszak óriása, az ugyancsak német Johann Sebastian Bach. (Ki tudja, ha a másik német géniusz, Georg Friedrich Haendel nem importálja magát időben, lehet, hogy még őt is túlszárnyalja, de ez már a „ha” és a „mi lett volna” hipotetikus birodalmába visz.) Mindenesetre a szupersztári szerepkörök idővel felcserélődtek, ennyit a jelenkor és az utókor csalhatatlan értékítéletéről...
Népszerűség ide, halhatatlanság oda, Telemann kiváló muzsikus volt, és igen termékeny is. (Tegyük hozzá, abban az időben nem sok rest komponista munkálkodott.) Több mint háromezer műve maradt fenn – összehasonlításképp: Bachnak „alig” másfél ezer darabját ismerjük. (Ennél jóval többet írt, de az életmű jelentős része nem ismert.)
A kiválósági elismeréseket természetesen nem a mennyiségre adják (hol volt akkor még a sztahanovizmus), de az már jó fokmérő, hogy több száz év elteltével még ma is gyakorta játsszák Telemann műveit. Gondoljunk csak a Tafelmusik sorozatra (nevében is őrzi az egyik legavatottabb zenekar), ami magyarul annyit tesz, hogy Asztalizene. A hasonlóság nem a véletlen műve Térey János ismert színdarabjának címével. A dráma egy étteremben játszódik, s az asztalizene műfaj sem jelent egyebet, mint azt a muzsikát, amit az emberek falatozás közben hallgatnak. Amit ma a rádió szolgáltat, jobb esetben egy zongorista a sarokban megbújó pianinón, azt a háttérzenét adta a maga korában Telemann a zenekarával. Igen, igen, no de micsoda különbség!
-
1976-ban született Sárospatakon, 2001-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Nagy Sándor osztályában. Mestere volt: Fejérvári János, Fazekas György, Gulyás Márta, Kostyál Kálmán, Konrád György, Jandó Jenő.
Az 1994-es debreceni országos bácsaversenyen II. díjat nyert, 1999-ben a Lukács Pál Brácsaversenyen szintén II. díjat. Több alkalommal megkapta a kortárs művek legjobb interpretációjáért járó különdíjat. A Sándor Frigyes Kamarazenekar szólamvezetője volt.
-
Telemann G-dúr versenyműve két brácsára a műfaj többi darabjához képest megkapóan rövid, de annál változatosabb. Mint meghallják, lassabb és gyorsabb tempójú részek, táncos motívumok váltakoznak benne.
Ezekből a részekből, melyeket a zenetudorok egyszerűen csak tételnek neveznek, négy található a feltételezhetően 1737-38 körül keletkezett műben:
- Lent
- Gai
- Large
- Vif
-
A Budapesten született Szomor-Mekis Janka nyolcévesen kezdett hegedülni, 2006-ban a Liszt Ferenc Zeneakadémián kitüntetéssel fejezte be zenei alapszakát. Később diplomás asszisztensi ösztöndíjat kapott a Carbondale-i Southern Illinois Egyetemen, ahol hegedűt és brácsát tanult.
Svájcba költözött 2007-ben, hogy brácsát tanuljon Ulrich Eichenauer professzornál a Consionatoire Superiéur et Académie de Musique Varga Tiborban a Sionban. Brácsakoncert-diplomáját a Zürichi Művészeti Egyetemen Christoph Schiller professzor osztályában kapta kézhez. 2011-ben az Orchester de Chambre de Lausanne tagja lett, 2015 óta pedig a Züricher Kammerorchester tagja.
-
Az esti program első száma Telemann G-dúr versenyműve két brácsára.
Címszerepben a Concerto Budapest brácsa szólamának muzsikusait, Szomor-Mekis Jankát és Móré László szólamvezetőt halljuk.
-
A nap első koncertjén a mélyhegedű szólórepertoárjának két XVIII. századi büszkesége is felhangzik: a személyében is brácsajátékos Telemann franciás jellegű G-dúr versenyműve két brácsára az 1730-as évekből, valamint a hangszernek a hegedű mellett virtuóz és ragyogó szólamot juttató Mozart-klasszikus, az 1779-es Sinfonia concertante.
A négy remek vonós művész (Szomor-Mekis Janka, Móré László, Homoky Gábor és a vezénylés mellett a Mozart-mű hegedűszólamára is vállalkozó Keller András) szólóját ígérő két kompozíció után pedig egy igazi huszadik századi különlegesség kínálkozik majd, méghozzá a hazánkban mindig lelkesen ünnepelt Maxim Rysanov közreműködésével. Bohuslav Martinů rapszódiájának 1953-as clevelandi ősbemutatóját annak idején Széll György vezényelte.
-
A brácsa más néven mélyhegedű. Hangszer négy kvinttávolságra hangolt húrral. A vonós hangszerek csoportjának tagja, a hegedűcsalád része. Húrjai egy kvinttel vannak lejjebb a hegedűhöz, illetve egy oktávval feljebb a csellóhoz képest. Ebbe a csoportba tartozik még a nagybőgő.
A legmélyebb húr (ami a brácsán elérhető legmélyebb hang) a kis C-, ezt követi a kis G-, az egyvonalas D- és az egyvonalas A-húr.
A brácsakották általában altkulcsban íródnak, amit egyszerűen brácsakulcsnak is szoktak nevezni. Az altkulcs a C-kulcsok családjába tartozik. A magasabb hangokhoz szoktak még violinkulcsot használni, extrém esetekben a brácsakottát basszuskulcsban is írják.
A hangszer a hegedűnél valamivel nagyobb méretű, de vele teljesen azonos tartású, emiatt nehézkesebb és fárasztóbb játszani rajta (nagyobb távolságok a bal kéz ujjai közt, a hangszer és a vonó is nehezebb).
A hangja a mélyebb tartományban a legerőteljesebb, középen lágy és könnyen alkalmazkodó hangszíne van, míg magasabb hangjait fojtott színezet jellemzi. Emiatt a barokk és a klasszicista korban jobbára csak kísérő szólamokat játszott, a romantikusok, illetve a XX. és XXI. század szerzői azonban már szólóhangszerként is alkalmazták.
-
Az ismert zenetörténész, Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója köszöntője vezeti be az első hangversenyt.
Batta Andrást a tévénézők a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató műsor zsűrijéből is ismerhetik, valamint a Partitúra című sorozatból, amelyet Miklósa Erika operaénekessel vezet. Ő volt a rektora 2013-ig a Zeneakadémiának.
-
A ma esti, Viva la Viola! című koncerteket a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára Kocsis Zoltán születésnapján adja a Concerto Budapest zenekar.
A mai napon, május utolsó vasárnapján van a nemzetközi gyereknap, ebből az alkalomból az Index és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat közreműködésében reggeltől estig tematikus cikkekkel jelentkezünk.
Május 30. azért is jeles dátum, mert 1952-ben ezen a napon született Kocsis Zoltán zongoraművész és karmester. Rá emlékezve ünnepeljük minden évben ezen a napon a magyar klasszikus zene napját.
Kocsis Zoltán az 1990-es megalakulásától kezdve segítette a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkáját, minden évben a saját születésnapján jótékonysági koncertet adott a szervezet javára.
-
Nem ez lesz az első alkalom, hogy a kitűnő együttes az Indexen közvetít nagyszabású hangversenyt.
A zenekar évről évre megrendezi a Mozart-napot, idén márciusban mi is ott voltunk:
Kapcsolódó
Koncertmaraton a lezárások előtt: ilyen volt a Mozart-nap az Indexen
Ha lemaradt róla, most pótolhatja: csodálatos koncert a Zeneakadémia Nagyterméből.
Tavaly, amikor a zenei világ Beethoven születésének 250. évfordulóját ünnepelte, a Concerto Budapest novemberben gazdag programot állított össze a zeneszerző tiszteletére. A Zeneakadémián adott hangversenyeket az Index közvetítette:
Kapcsolódó
Komolyzenei karanténkoncert: ilyen volt a Beethoven-nap az Indexen
Olvasóink élőben követhették az eseményt a Zeneakadémia Nagyterméből.
-
A mai este középpontjában egy különleges hangszer, a brácsa áll, erre utal a főcím is:
Viva La Viola!
A Concerto Budapest jótékonysági hangversenye a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára Kocsis Zoltán születésnapján. A koncertsorozatot kövesse az Index YouTube-csatornáján, illetve percről percre adásunkat itt 21:05-ig.
18:25 Index YouTube csatorna és itt percről percre közvetítés
- Telemann: G-dúr versenymű két brácsára TWV 52:G3
Közreműködik Szomor-Mekis Janka és Móré László brácsán
- Mozart: Sinfonia Concertante hegedűre, brácsára és zenekarra K. 364
Közreműködik Keller András hegedűn és Homoky Gábor brácsán
- Martinů: Rapszódia-koncert brácsára és zenekarra
Közreműködik Maxim Rysanov brácsán
20:00 Index YouTube csatorna és itt percről percre közvetítés
- Csajkovszkij: Változatok egy rokokó témára Op. 33
Közreműködik Maxim Rysanov brácsán
- Hindemith: Trauermusik
Közreműködik Szűcs Máté brácsán
- Bartók: Brácsaverseny – Rakos Miklós átdolgozása
Közreműködik Szűcs Máté brácsán
21:15 Index YouTube csatorna
Viva Viola – Ligeti György-születésnapi koncert
- Kurtág: Hommage à R. Schumann
Csalog Gábor zongora, Klenyán Csaba klarinét, Szűcs Máté brácsa
- Penderecki: Cadenza for solo viola
Szűcs Máté bárcsa
- Ligeti: Sonata for solo Viola
Haruka Nagao, brácsa
- Ligeti: Tíz darab fúvósötösre
Concerto Winds
- Ligeti: Síppal, dobbal, nádihegedűvel
Amadinda Ütőegyüttes
A koncertről itt olvashat előzetest:
Kapcsolódó
Viva La Viola! Főszerepben a rejtelmes és titokzatos brácsa – koncert az Indexen
A Concerto Budapest ismét koncertet ad az Indexen.
-
Köszöntjük nézőinket s reményeink szerint olvasóinkat, hamarosan kezdődik az esti koncert. Ami tulajdonképpen kettő, igazság szerint három, de ez nem is meglepő, ha a házigazda Concerto Budapest zenekarról van szó, amely ismert a nagyszabású vállalkozásokról: ha egyszer koncertet adnak, nemritkán nem érik be eggyel. Most is hármat adnak egymás után, ebből az első kettőt élőben követhetik az Index címlapján is, az Index YouTube-csatornáján pedig az összeset.
Már itt vannak az Index közvetítésének kalauzai, F. Tóth Benedek, a kult rovat vezetője és Csernus János zenekedvelő (ismerői szerint inkább zenebolond) újságíró. A mi feladatunk, hogy informatívnak szánt bejegyzésekkel kísérjük a mai este történéseit, s nem utolsósorban megzavarjuk az önfeledt zenehallgatást.
Ha adhatunk egy jótanácsot már az elején: ne hagyják magukat zavartatni, nyugodtan adják át magukat az élő zene élvezetének. S amennyiben úgy gondolják, hogy jobban elmélyíti a műélvezetet (habár inkább igazit kellene mondanunk, hiszen az élő zene varázsához semmi sem fogható, még ha a koncert az ismert körülmények folytán az interneten keresztül jut el önökhöz, a hallgatósághoz) a közvetítéshez kapcsolódó információfolyam, megtiszteltetésnek vesszük, ha velünk tartanak.
Kellemes estét, jó zenehallgatást!