Csák János és az özönvíz, ami utána jön

Orbán Viktor váratlant húzott, és valószínűleg jól tette – ezzel a címmel adtunk hírt 2022 májusában arról, hogy az ötödik Orbán-kormányban a miniszterelnök szétrobbantotta a köznyelvben csak „emberminisztériumnak” hívott tárcát, vagyis az Emberi Erőforrások Minisztériumát, és létrehozta a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, vezetésére pedig Csák Jánost kérte föl.

Az új kulturális és innovációs minisztert akkor igazi jolly jokernek gondoltuk, akinek a jobboldali elkötelezettsége nem kétséges, de nem a hagyományos értemben vett fideszes kulturális erőtér tagja, a hátországban viszont mindig is sokat tett ezért a politikai közösségért. A felsőoktatási és nagyköveti tapasztalatokkal is rendelkező egykori nagyvállalati vezetőről azt írtuk, hogy jó kommunikátor, aki mindig arra törekedett, hogy valamilyen társadalmi filozófián alapuló, de pénzügyileg is működőképes jövőképet vázoljon fel az általa vezetett cégeknél, szervezeteknél.

Úgy tűnt tehát, hogy Kásler Miklós, a magyarok őstörténetével előszeretettel bíbelődő onkológusprofesszor után egy gyakorlatiasabb üzletember jobb választás, a követő két év azonban több konfliktust és ügyetlenkedést hozott a Kulturális és Innovációs Minisztérium területén, mint az összes többi tárcánál együttvéve. Most csupán azokat a jelentősebb eseteket vesszük számba, amelyekkel még a távozó miniszter utódának is lesz dolga.

Az operaházi fiaskó

Az első az Operaház ügye volt. A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2022-ben írta ki először a Magyar Állami Operaház élére a pályázatot. Akkor a jelenlegi főigazgató, Ókovács Szilveszter és Győriványi Ráth György karmester, az Operaház volt fő-zeneigazgatója jelentkezett a posztra – ám ezt a pályázatot a minisztérium 2022 decemberében eredménytelennek nyilvánította, Csák János elmondása szerint azért, mert kevés volt a jelentkező.

A megismételt pályázat már angol nyelven is megjelent, és nem kötötte magyar állampolgársághoz a jelentkezést – az arra utalt, hogy a fenntartó nemzetközi kitekintéssel keresett jelöltet az Operaház élére. Végül tizenegyen jelentkeztek – köztük Kesselyák Gergely karmester, valamint Miklósa Erika és Rost Andrea operaénekesek –, hogy egy hosszú pályáztatási folyamat végén Ókovács Szilveszter maradjon továbbra is a főigazgató.

Hogy Ókovács újbóli kinevezése – akinek a főigazgatóságát a minisztérium által felkért bizottság sem támogatta – nem Csák János „ötlete” volt, az az előzményekből is kirajzolódott, hiszen ha őt akarta volna a Magyar Állami Operaház élére, akkor már az első körben kinevezhette volna.

A pályáztatási procedúra hatalmas hullámokat keltett, az eredményhirdetés után pedig többen távoztak az Operaházból. Ahol azóta lezajlott egy sztrájk, amelynek során a dolgozók régi – anyagi és munkaszervezései – problémákra hivatkoztak, de mára az is kiderült, hogy az elharapódzó káosz megfékezésére aláírt kollektív szerződés újabb anyagi nehézséget okoz az intézménynek, amit többek között elbocsátásokkal kívánnak orvosolni. 

A Zeneakadémia ügye

Ennél is nagyobb hullámokat vetett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ügye. A Kulturális és Innovációs Minisztérium első körben, 2023. július 3-án úgy írta ki a Zeneakadémia rektori pályázatát, hogy szűkítette a lehetséges pályázók körét – megsértve az egyetem autonómiáját –, és ezzel nem várt ellenállást váltott ki: az egyetem szenátusa, tanszékvezetői és hallgatói önkormányzata is tiltakozott a rektori pályázat súlyosan diszkriminatív volta ellen.

Csák János két hét múlva visszavonta a pályázatot és újat írt ki. Ekkor hangzott el a következő mondat:

A másodszor kiírt rektori pályázat a jelentkezéshez szükséges díjakkal kizárta az egyetem jelöltjét, Kutnyánszky Csabát, aki egyébként rektorhelyettesként a Zeneakadémiát jelenleg is vezeti, ugyanis a másodszor kiírt pályázatot a minisztérium – ellentmondásos körülmények között – 2023 októberében érvénytelennek minősítette.

A Zeneakadémiáról azóta távozott a békétlenséget hozó Kotán Attila kancellár, akit az egyetemi felmondások és a hallgatók lázadása közepette is az egyik legkitűnőbb szakembernek nevezett Csák János. Ugyanebben a 2024. március 15-i interjúban siralmasnak nevezte a Zeneakadémia teljesítményét, amely aztán az egyik legismertebb felsőoktatási rangsor, a brit Quacquarelli Symonds (QS) áprilisban nyilvánosságra hozott rangsora előadó-művészeti kategóriában olyan nagyágyúk előtt végzett, mint a lipcsei és a berlini zenei egyetemek, a londoni King's College vagy a salzburgi Mozarteum.

Az intézmény élére azóta sem írtak ki rektori pályázatot. Csák János a távozásáról szóló Mandiner-interjúban erről azt mondta: „Ahogy a legtöbb nagy dologgal az életben, ezzel is úgy vagyok, hogy az idő majd megoldja.”

Közgyűjteményi központ

A két zenei intézmény hónapokig tartó válsága mellett meg kell említeni a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) ügyét, amelynek élére – az általa menesztett L. Simon László után – Demeter Szilárdot nevezte ki Csák János, azzal az ambícióval, hogy az MNM a Petőfi Irodalmi Múzeummal, az Országos Széchényi Könyvtárral, a Magyar Természettudományi Múzeummal, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal, valamint az Iparművészeti Múzeummal egyetemben a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ része lesz.

Ehhez képest a 2024. július 1-jével felálló közgyűjteményi központtal kapcsolatban az jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ nevet viseli, és bár Demeter Szilárd úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy ennek az integrációnak a keretében az MNM is megtarthatja az önállóságát, azóta sincs hír arról, hogy a Nemzeti Múzeumnak vagy akár a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ki lenne az új főigazgatója – talán majd július 1. után.

Kulturális törvény

A legnagyobb port azonban mégiscsak a készülő új kulturális törvény verte fel, amelyről elsőként az Index számolt be, ennek létrejöttét ambicionálta talán a legjobban Csák János, és szemernyi kétsége sincs afelől, hogy ez az erősen központosító és már most tiltakozásokat kiváltó jogszabály megszületik. „Fontos állomás lesz az ősszel a parlament elé kerülő új kulturális törvény, amely egységes, átlátható és arányos kultúrairányítást tesz lehetővé. A szakmai szervezetekkel folyamatosan zajlanak az egyeztetések, és ha meglesz a törvény, akkor 31 év után le tudjuk zárni a rendszerváltást a kultúrában” – nyilatkozta a Mandinernek.

Ennek mintegy filozófiai háttereként elmondta: „A kulturális ágazatban sikerült megindítani a kultúraváltást, hiszen most már a nagy többség érti: nem az állam fog mindent finanszírozni, igenis mindenkinek bele kell tenni a munkát, hogy legyen közönsége. Másfelől nekünk, a magyar kormánynak nem feladatunk az értékvilágunkkal szöges ellentétben álló eszméket finanszírozni.” Világos üzenet ez például a független színházak felé, és bár Csák János szerint „sikerült az intézményeinket és annak vezetőit a közönség, a piac és a mecenatúra felé fordítani”, egyelőre nem látszik az a mecénási kör, amelyik hajlandó ilyen formán a kultúrára áldozni.

Hogyan tovább?

A Kulturális és Innovációs Minisztérium élére a miniszterelnök Hankó Balázst kérte fel, aki addig a felsőoktatásért, a szakképzésért, a felnőttképzésért és az innovációért felelt államtitkárként. Kulturális államtitkárként Bús Balázst, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) korábbi alelnökét emlegetik, akit éppen Csák János menesztett, ám ő kérdésünkre azt mondta, hogy nem tud erről. Hozzátette, hogy szívesen dolgozna kulturális területen, és az NKA átalakításáról is vannak elképzelései, de jelenleg a kampányt szeretné lezárni, hiszen a III. kerületben indult polgármesterjelöltként az önkormányzati választáson, amit elbukott.

A kulturális tárcát mint fenntartót érinti továbbá a Nemzeti Színházban történt baleset ügye, ami 2023 novemberében rázta meg a hazai színházi világot, és amellyel kapcsolatban a rendőrségi vizsgálat azóta sem zárult le. 

Az ötödik Orbán-kormányban tehát sokadszorra is új név született a kulturális ügyek felügyeletére, és kérdés, hogy a továbbiakban milyen szervezeti egységbe kerül a terület. A kulturális tárca kialakítása mögött ugyanis mindig tetten érhető valami olyan kormányzati filozófia, ami túlmutat egy minisztérium hatáskörén: kérdés tehát, hogy lesz-e külön tárcája a kultúrának, illetve milyen más területekkel lesz egy szervezeti egységben.

(Borítókép: Csák János 2023. november 28-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)