Emil, Csanád
9 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

A Disney+ egyelőre nem váltja meg a világot

5K8A8049
2020.04.03. 21:13

Március 24-én Európa több országában (Hollandiában már tavaly elkezdték tesztelni) elindult az eddig csak pár kiválasztott helyen elérhető Disney+, a Disney saját streamingfelülete, amivel a megacég is beszáll a nemzetközi streamingpiacra. Ugyan Magyarországon és a térségben a tervek szerint csak 2021 első felében lesz elérhető a szolgáltatás, egy kiskaput kijátszva nekünk sikerült tesztelni a Netflix és az HBO Go konkurenciáját. Pontosabban a jövendőbeli konkurenciáját, ugyanis a Disney+ (a cikk további részében csak Plus) egyelőre tartalmilag meg sem közelíti a piacvezetőket, de kétségtelenül megvan benne a potenciál, hogy pár éven belül komoly kihívója legyen az említett szolgáltatásoknak.

Mivel jelenleg Magyarországról nem elérhető a szolgáltatás, egy Londonban élő barátom volt olyan kedves, hogy kölcsönadta a saját accountját (cserébe ő meg az én Netflixemen lóg, de valamit valamiért, ugye). Mint kiderült,

ha valaki olyan országban fizet elő a szolgáltatásra, ahol már ezt lehet, akkor az ő profiljával akár Magyarországon is lehet használni a Plust.

Az más kérdés, hogy jelenleg kizárólag böngészőből lehet ezzel az apró trükkel megkerülni a rendszert, a Google és az Apple online áruházaiból nem lehet letölteni az applikációt a készülékünkre. Szóval akinek van ezekben az országokban élő ismerőse, aki fizet havi hat fontot (2420 Ft), az böngészőből simán élvezni tudja a Disney katalógusát.

Magyarországon a Netflix prémium kategóriája havi négyezerbe, az Apple TV+ és az HBO Go 1890-be, az Amazon Prime pedig 2200-ba kerül, vagyis

a Disney is igyekszik a piacvezetőhöz képest jóval olcsóbban árulni a szolgáltatását.

Mindezért négyen használhatják egyszerre a streaminget, és egyes műsorokat akár 4K-ban is lehet nézni, ami elég vonzó ahhoz képest, hogy a Netflixnél kétszer ennyiért sincs ilyen opció. Az más kérdés, hogy a koronavírus-járvány miatt annyian neteznek, hogy Európában már rá kellett szólni a szolgáltatókra, hogy legyenek kedvesek kevésbé terhelni a sávszélességet, ezért nekünk nem volt lehetőségünk tesztelni, hogyan is néz ki, ha az ember 4K-ban streamel valamilyen műsort a felületen. Amihez viszont hozzáfértünk, az az összes hasonló szolgáltatás legfontosabb része, a katalógus, vagyis az, hogy milyen filmek, sorozatok és műsorok elérhetők.

Régi ismerősök mindenhol

A Disney semmit nem bízott a véletlenre, és mint egy jó üzletvezető, úgy ők is kirakják a lényeget azonnal a kirakatba, már a bejelentkező felületen az arcunkba nyomják a Marvel, a Pixar, a Star Wars és a National Geographic logóját, ezzel is jelezve, hogy itt bizony a modern szórakoztatóipar legismertebb márkáit gyűjtötte össze a Disney. Aztán kicsit beljebb lépve ismerős környezet fogad. A felület fejlesztői (az applikáció pár menüsor kivételével ugyanígy néz ki) nem törték magukon semmilyen újításon, gyakorlatilag ugyanazt a menürendszert használja a Plus, mint a Netflix vagy az Amazon Prime, itt-ott kisebb eltérésekkel.

Felül nagy képpel a fontos kiemelt produkció, alatta tematikusan vagy a felhasználói algoritmus alapján összeválogatott műsorsáv, a legtetején meg lehet külön szűrni sorozatokra, filmekre vagy a saját listánkra. Az egyetlen kvázi sajátosság, hogy a főoldalon kiemelt márkák külön gombot kaptak, így aki kifejezetten Marvelt vagy Pixart akar nézni, annak a szolgáltatás egy kattintással összegyűjti az elérhető kollekciót.

Ami azonnal feltűnik mint eltérés a legtöbb szolgáltatóhoz képest, hogy

  1. pár alapvető dologtól (felkapottak, animációs filmek, musicalek, stb.) eltekintve műfajok helyett jóval specifikusabban szűrnek, például van "kedvencek a Disney Channelről", "szörnyek és szörnyetegek", "nosztalgikus filmek" vagy "újragondolt klasszikusok" kategória;
  2. nincsenek 18 pluszos produkciók, de a szülők be tudják állítani a gyerek profiljánál, hogy miket nézhet;
  3. húsz darab "original", vagyis kifejezetten erre a felületre gyártott produkcióval startolt el a szolgáltatás;
  4. pár kivételtől eltekintve minden kategóriában főleg Disney-gyártású produkciók vannak.

Aztán kicsit mélyebbre ásva magunkat szembesülünk a Plus legeslegnagyobb problémájával:

Nevetségesen egysíkú a választék.

Nyilván a főoldalon igyekeznek csilivili Marvel-filmekkel eladni az egészet, de ha az ember igazán elmerül a választékban, akkor pár görgetés után rájön, hogy a tartalom túlnyomó többsége teljesen érdektelen, tele tucatfilmekkel és ugyanannak a franchise-nak a sokadik részeivel. Aztán ha rendes műfajokra szűr az ember, arra jön rá, hogy például a dráma kategóriában mindössze 85 db film van (megszámoltam!), ezek között olyan komoly drámai alkotások, mint a Bambi 2, a Kis hableány-előzményfilm vagy Muppeték karácsonyi éneke. Ezzel szemben például kétszer ennyi animációs film van, de elég nagy a választék vígjátékokban, gyerekmesékben és kalandfilmekben is.

Az más kérdés, hogy a vígjátékok között ugyanúgy vannak animációs filmek, szóval kicsit csal a rendszer. A sorozatoknál (itt már meg sem próbálkoztak a dráma kategóriával) pedig szintén nem teljesen érthető, hogy mi értelme van például az akció/kaland kategóriának, ha a Mandalorian mellett itt szerepel a Csipet csapat vagy a Gumimacik is, amiket aztán ugyanúgy megtalálunk az animációs, a vígjáték és a gyerekmesék kategóriában is.

Apropó Mandalorian! A tavaly novemberi amerikai indulás egyértelműen legnagyobb dobása a Star Wars-sorozat volt, és a Disneynek végre sikerült az új filmekkel ellentétben valami olyat csinálni, amiért egyaránt tudtak rajongani a fanatikusok és a laikusok. Nem véletlenül a Mandalorian az elsőként kiemelt műsor a felületen. A gond csak az, hogy hiába jelent már meg az összes rész még tavaly novemberben, a brit felhasználók ugyanúgy heti egy epizódot kapnak.

Mi értelme van a tévével szemben a streamingnek, ha az első évadát már letudó sorozatot ugyanúgy részenként töltik fel heti rendszerességgel?

Londoni barátom konkrétan a Mandalorian miatt fizetett elő a szolgáltatásra, és teljesen kiborult, hogy a cikk írásakor (március 31.) még mindig csak három epizód fent van fent a nyolc helyett. Végül fogta magát, letorrentezte az egész évadot, és továbbra is az én Netflixemet használja, mert egyébként egészen nevetséges a választék. És ez a legnagyobb gond.

A felhasználói élmény sem tökéletes még

Egy hét tesztelés után azt kell mondani, hogy a Disney Plus böngészős felülete bőven hagy maga után kívánni valót. A részek között felvillanó Disney-logót még csak meg sem animálták, a feliratválasztó sáv konkrétan kitakarja az egész képernyőt, és a rendszer még arra sem képes, hogy ezt a beállítást megjegyezze, magyarul minden epizód előtt újra és újra be kell állítani, ha feliratot szeretnénk. Emellett nagyon furcsa, hogy a legtöbb esetben az angol mellett csak finn (?!) felirat elérhető. Az ajánlórendszer is meglehetősen csenevész, egy hét aktív használat után tök ugyanúgy néz ki a főoldalam, tök ugyanazokat a műsorokat kínálgatja, mint amikor teljesen szűz felhasználóként először beléptem. Hála az égnek van skip intro opció, és van rövid oda-vissza tekerés, ahogy saját nézőlistát is összeállíthatunk. Tényleg csak a legalapvetőbb funkciókat fejlesztették le, még arra sem figyeltek, hogy a 30 évados Simpson családot ezzel az elrendezéssel olyan böngészni, mint egy telt házas koncerten megtalálni a legjobb haverodat valahol az első három sorban.

Ez így még nagyon kevés

Aki nosztalgiázni szeretne, ártalmatlan filmecskéket nézni, lekötni a gyereket vagy csak berakni valamit háttérzajnak, annak jó lehet a Disney. De ha csak nem akarja valaki ledarálni az összes klasszikus Disney-mesét, akkor teljesen felesleges erre előfizetni, régi klasszikus filmek és sorozatok mindenhol vannak, Netflixen is simán lehet nézni Jóbarátokat, ahogy Prime-on is az Office-t, mondjuk, és a konkurencia is tele van gyerekeknek való mesékkel. Csak a konkurenciánál bőven van korhatáros tartalom, itt meg alig akad olyan produkció, amire felnőtt ember gyerek nélkül is beülne a moziba vagy a kanapéba a tévé elé. Persze, itt streamelhető először a világon – az egyébként rém gyenge – Dumbo-film, a legutóbbi Bosszúállók vagy a Marvel Kapitány, de egy idő után elfogynak a Disney-, Marvel-, Pixar- vagy éppen Star Wars-filmek (utóbbiból csak a legújabbak elérhetők, az első két trilógia nem), és ekkor realizálhatja a felhasználó, hogy olyan méltán elfeledett produkciókból mazsolázhat, mint a Bigyó felügyelő 2, a Repcsik – A mentőalakulat vagy az Űrkölykök, ami arról szól, hogy beszélő kutyákat lőnek ki a Holdra. Sorozat szinten még karcsúbb a felhozatal, itt főleg a mesék és ifjúsági sorozatok dominálnak, csak elvétve akad egy-két olyan sorozat, mint az Agent Carter, az Agents of Shield, az Inhumans vagy a Runaways, de a Mandaloriant és Jeff Goldblum dokusorozatát leszámítva ez szánalmasan kevés.

Itt kell rájönnie az embernek, hogy a Plus a jelenlegi formájában nem tud, és talán egyelőre nem is akar olyan lenni, mint a konkurencia, most első körben azoknak a felhasználóknak szól, akik tényleg rajonganak a klasszikus Disneyért. Ugyan a friss kontent bámulatosan kevés, ha az ember nosztalgiázni akar vagy csak a családjával tévézni, akkor már más a helyzet. Én annyira nem rajongtam soha a klasszikus Disneyért – az élő szereplős dolgaikat meg kifejezetten rühellem –, de bennem is bekapcsolt a nosztalgia, amikor egy-két rég elfeledett kedvencet találtam. Fent az 1994-es klasszikus X-Men-rajzfilmsorozat, az évek során kultikussá váló Gargoyles, de még a Recessre is ráleltem, amit a 2000-es évek eleje óta nem láttam. A járvány ideje alatt pedig szívesen nosztalgiázik az ember, csak hamar rájön, hogy a Plus még ebből a szempontból sem tud igazán átfogó élményt nyújtani.

A mai streamingpiac egyik nehézsége, hogy a stúdiók és forgalmazók évekre szerződnek tévécsatornákkal a produkcióik sugárzásáról és ismétlési jogáról, ezért országonként változik, hogy egy streamingfelületnek mi van a katalógusában. Lehet, hogy Magyarországon elérhető Netflixen a Peaky Blinders ötödik évada, de egy brit felhasználónak már nem, mert mondjuk a BBC pont úgy egyezett meg, hogy az ötödik évad csak akkor kerülhet fel, ha tévében már lement egyszer az ismétlés. Ezért országa válogatja, hol mi kerül fel a katalógusba, de azért még így is kicsit sokkoló, hogy a picinek nem nevezhető brit piacra a Disney ennyire karcsú választékkal lépett be. Az idő mondjuk nekik dolgozik, és ha nem is idén, de talán már jövőre jobb lehet a helyzet.

Most ugyanis még az sem sikerült, hogy összegyűjtsék legalább az összes Marvelhez köthető produkciót. Emellett hiányzik a komplett katalógusa a Foxnak, amit dollármilliárdokért vett meg annak idején a Disney. A Disney azért is van nehéz helyzetben, mert temérdek hozzájuk tartozó produkció még más csatornákhoz és streamerekhez van kiszerződtetve. Ezek a szerződések pár éven belül lejárnak, és akkor véglegesen minden visszakerül a Disneyhez, nem lesznek Marvel-filmek a Netflixen, nem lesznek Pixar-filmek az HBO Go-n, a cég katalógusa úgy fog megsokszorozódni, hogy közben a konkurenciát gyengíti. Ráadásul ezerrel készülnek a saját gyártású produkciók is a Plusra, konkrétan a Bosszúállók karaktereire épül majd a Winter Soldier and Falcon, a WandaVision és a Loki is, szóval szó sincs arról, hogy a cég félvállról venné a mostani felületét.

Mivel Magyarországon a tervek szerint csak 2021-től lesz elérhető a szolgáltatás, elképzelhető, hogy hozzánk már jóval combosabb, a riválisoknak valódi konkurenciát jelentő katalógussal érkezik majd. Az Egyesült Államokban februárra elérte a szolgáltatás a közel 30 millió feliratkozót, ami azt jelenti, hogy a tengerentúli piacon van közel 30 millió ember, akiknek elég egy szép nagy Disney-logó, hogy megvásároljanak egy erősen félkésznek ható előfizetést csak azért, mert vakon bíznak a márkában. Itthon viszont egyelőre bőven elég, ha van az embernek egy Netflixe és/vagy HBO Go-ja, Amazon Prime-ja vagy Apple+-a, Disneyben inkább azoknak érdemes gondolkodni, akik a streaminget mindenképpen családi programként tudják csak elképzelni.

(Borítókép: Németh Sz. Péter / Index)