Verses mesejáték a férfiről és a tizenegy éve elveszett macskájáról
Volt egyszer egy cica, Percy, és egy férfi, David,
Szépen együtt éldegéltek három vagy négy évig.
Ám egyszer csak Percy eltűnt kétezer-háromban,
David pedig úgy érezte, ő mindjárt fel is robban!
Nem nyugodott akkor éjjel Henlow, Bedfordshire,
A kóbor cicát kereste tűzoltó és járőr.
Percy csak nem került elő, s múltak az évek,
Megfakultak az utcán a macskát kereső képek.
David már nem reménykedett, csak a cicáért aggódott,
De hogy újra lássa Percyt, arra nem is látott módot.
Sok-sok évvel később, tizenöt mérföld távol,
Hallga csak! - egy macska szomorúan nyávog.
Gazdája fekszik mellette, idősen és holtan,
A szomszéd, kinek neve Ruth Hart, ott is terem nyomban.
Magához veszi a cicát, ő lesz új gazdája,
De eszébe jut: "Mi van, ha te vagy kollégám macskája?"
Chipet talál benne s rájön: -No lám, te vagy Percy!
A macska, kinek emlékét David féltve őrzi.
Merthogy Ruth Hart nem más, mind David munkatársa,
Kinél eljött az idő, hogy szíve árkát beássa.
Miként meghallja a nagy hírt, megindul a lába,
Odaér, és Percy nemsokára ugrik is karjába.
A macska mellett könny is szökik David nagy szemébe,
De a macskát rég nem látta, annak tizenegy éve.
Úgy helyes, ha Percy marad, az élet az csak ilyen,
De ezt nem mi találtuk ki, hanem írta a Guardian.