Telefonált egy Grabovoj-ügyben érintett, felháborodott olvasó, közvetítjük a beszélgetést
Illetve sajnos csak azt a részét, amit a szerkesztőségben hallottunk (a másik szereplő valószínűleg amúgy sem adna engedélyt az ő részére). Szóval az történt, hogy a tech/tudomány rovat Hanula Zsoltja lemerészkedett a Grabovoj-számok hívőinek Facebook-bugyrába, és élményeiről cikket írt, nem mellesleg megemlítve a tényt, hogy a névadó Grigorij Grabovoj egy csaló, aki azt állította, hogy halott gyereket tud feltámasztani, és ezért börtönbe is került. Grabovoj a hiszékenység adószedőjeként mostanában az interneten terjeszti az áltudományt, ezúttal mindenféle, misztikus erejűnek kikiáltott számokra építve bizniszét. A bizniszben érintettek magyarok is, egyikük levelet is írt, majd nem sokkal ezután felháborodottan telefonált a cikk miatt. És innentől a szó a szerzőé, a mondatok, amiket hallottunk, vágatlanul:
- Jó napot, Hanula Zsolt vagyok.
- Igen, mintegy két perce.
- Ön miért érintett személyesen ebben?
- Ó. Önök árulják a könyveket?
- Önök csinálják a tanfolyamokat.
- Nem teljesen értem, hogy ön mit szeretne tőlem.
- Ez nem fog megtörténni.
- Mire gondol?
- Például?
- Például???
- Ezzel tele volt a világsajtó.
- Tehát ön azt mondja, hogy ez nem igaz? Hogy ő nem volt börtönben?
- De most tulajdonképpen mit állít? Mi nem igaz abból, amit én leírtam?
- Mondjon már egy példát, könyörgöm!
- Tehát azt mondja, hogy az nem igaz, hogy ez az orosz úriember börtönben...
- Tehát az igaz, hogy börtönben volt.
- Hanem, miért?
- De az előbb épp azt hányta a szememre, hogy én holmi internetes linkeken levő információk alapján írtam meg a cikket. Erre ön küld egy másik linket...
- Ja, értem, tehát ha ő azt mondja, hogy "én nem is vagyok bűnöző", akkor neki kell hinni.
- De akkor ez ellen nem úgy kellene fellépni, hogy engem perel be, hanem az ön által is hisztériakeltőnek nevezett internetes csoportokkal rendezni.
- Hol? A New York-i...?
- (röhög)
- Értem.
- De akkor tisztázzunk valamit: tud halott embereket feltámasztani?
- (röhög)
- De hát ő ezt állítja, hogy tud halottakat feltámasztani. Ez a könyvének a címe.
- Nem halottakat támaszt fel, hanem... élőket?
- Élőket én is tudok feltámasztani.
- Kezdem elveszíteni a fonalat.
- Én is ettől félek.
- Én két könyvét letöltöttem, és nem mondom, hogy szóról szóra elolvastam, de azok, amiket olvastam, engem hát... nem győztek meg.
- Torrenten töltöttem le, tehát loptam, ha esetleg hozzá akarná ezt is csapni a vádpontokhoz.
- De hát azt írta, hogy be akar perelni.
- Akkor nem akar beperelni? Jaj, de jó.
- Ennél tisztességesebben nem hiszem, hogy be lehetne mutatni ezt a témát.
- Igen?
- Tehát akkor ezek a számok nem működnek?
- Aha.
- De én ezekben a csoportokban ezt nem látom. Ott mindenki nagyon elégedett, hogy ez működik. Tehát nem értem, milyen hisztériáról beszél.
- Ezt az orosz bíróság állapította meg, ezt nem én kiáltottam ki.
- Hát börtönben ült, ön is azt mondta, hogy elismeri, hogy börtönben ült.
- Aki börtönben ül, azt előbb-utóbb kiengedik. De ez nem jelenti azt, hogy nem jogosan került börtönbe.
- Tehát akkor itt most ez történt, hogy felmentették, és kiderült, hogy ő mégsem akart halott gyerekeket feltámasztani?
- És akkor miért volt ezzel tele a világsajtó?
- Jaj, mesélje el, mitől működik a világsajtó!
- Jó, akkor miben maradjunk?
- Én elmondtam, hogy ez nem fog megtörténni.
- Ez a téma ez ilyen módon jelent meg.
- Nézze, az Index elkötelezett a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, tehát ha ön ír egy cikket, mint ön mint a Grabovoj úr... vagy elvtárs?... munkatársa leírja, hogyan látja ezt, a szerkesztőség meg fogja fontolni, hogy lehozza. Volt már ilyesmire példa. Én erre bátorítom.
- Én köszönöm, visszhall.