Ezért szerethetem azt, akiben nem is hiszek
Egy szombati posztomban elmerengtem ennek a coubnak a kapcsán, hogy akkor hogy is van az, hogy én ateistaként is ismerem Isten és szeretem Istent.
Nos, a választ, vagyis a feltételezhető választ megkaptam olvasónktól, Bélától, aki, mint írta, bár nem volt jelen ezen a prédikáción, így nem ismeri annak fonalvezetését, „de rengeteg ilyet hallottam, mert gyülekezetben nőttem fel”. Szerinte a megoldás az alábbi:
Valószínűleg János apostol első levele 4. rész 7. 8. verseiről van szó. Rövidítve Isten a szeretet. Tehát bárki, aki képes volt szeretni az életében, az egyben Istenismerettel is gazdagodott.
Egyben házi feladatot is kaptam tőle, de csak nézem a betűket, mintha Mészáros Lőrincnek a Tisztességes vagyonosodás 12 csodája címmel kellene elmagyaráznia Zuckerbergnek, hogyan is kell ezt csinálni. Nos, erre kellene választ adnom (annyit segített, hogy az agapé az, amiről a Biblia beszél, amikor a szeretetről beszél):
Mi a különbség az agapé, a fília és az erosz között?