Örök hála minden segítőkész olvasónknak, Sanyi és Pici már új otthonukban vannak
Egy hete kértem olvasóink segítségét két, az Indexszel korábban már kalandos kapcsolatba került cica elhelyezéséhez. Sanyi és Pici korábbi gazdája sajnos elhunyt, gyermekei pedig nem tudták a kerthez szokott cicákat magukhoz venni.
A poszt után dőltek az olvasói levelek, amiket én közvetítettem Stefi felé. Végül Hajni volt a legszimpatikusabb jelölt, hozzá kerültek a cicák. Stefi most azt írta nekünk, hogy
a cicák csodálatos otthonra találtak. Nagyon sok kedves ember akart segíteni és ezért nagyon hálás vagyok! Az új gazdikra azért esett a választás, mert a legközelebb vannak hozzám, és megengedték, hogy néha meglátogassam a cicukat. Nehéz volt nagyon elengedni őket, amíg a kocsiban voltam, nem tudtam megállni, hogy ne sírjak. Viszont mikor megérkeztem, egy szerető otthont találtam, és akkor tudtam, hogy nagyon boldogok lesznek ott a cicák. Szívből köszönöm a segítséget, ez nekem többet jelentett, mint egy nyertes lottószelvény!
Természetesen megkérdeztem Hajnit is, hogy vannak a cicák, ő azt írta, hogy
Sanyi hiper jó fej, cukipofa, hozzászólunk és törleszkedik, dorombol, láthatóan nem viselte meg a gazda- és környezetváltozás. Pici viszont egyelőre csak éjjel jön elő a kanapé alól, amikor mi eltűnünk, egész nap ott kuksol. Néha óvatosan benyúlok hozzá, hogy megsimogassam/megértessem vele, hogy szeretjük, nem fogja bántani senki, akkor nem szalad el, csak néz riadt szemekkel.
Szerintem ez valójában teljesen normális viselkedés ennyi változás után, és szépen lassan majd Pici is rájön, hogy jó helyre került, és előmerészkedik a kanapé alól. Mindenesetre akárhogy is lesz, nem engedjük el a mancsaikat, még írni fogunk róluk.