A tönk széléről folytatja az F1 legnagyobb mesehőse

15 év, 15 győzelem, 50 dobogó, 266 futam után véget ért Jenson Button Forma-1-karrierje, amikor a McLaren csütörtökön úgy döntött, nem hosszabbít szerződést vele, helyette idei csapattársát, Kevin Magnussent tartja meg az érkező Fernando Alonso mellé - ez volt ennek a cikknek az eredeti kezdőmondata, ugyanis búcsúztató karrierportrénak készült.

Csakhogy a sztori ellentétes fordulatot vett csütörtökön, amikor nem Magnussent, hanem Buttont nevezték meg Alonso csapattársaként 2015-re.

Buttonnak egészen színes, még inkább hullámzó F1-pályafutása volt már eddig is, ez csak egy újabb, sokadik fordulat benne. Tíz év gokart-, de csak alig kétszezonnyi autós karrier után kezdett az F1-ben, 2000-ben.

Már az érkezése is kalandos volt. Frank Williams egyik kocsija üresen maradt 1999 végén, amikor Alex Zanardi pocsék idénye után visszament a CART-sorozatba, így Ralf Schumacher mellé kellett neki valaki. Buttont a brazil Bruno Junqueira ellen küldte ki egy tesztösszevetésen. Aki gyorsabb, azé a kocsi: Button nyert, és 20 évesen, mindössze 35 együléses autóversennyel a lábában a Forma-1-ben találta magát.

Ahol nem is okozott csalódást, már élete második futamán hatodik lett, amivel akkor minden idők legfiatalabb pontszerzője volt. Az idény második felében, Spában harmadiknak kvalifikált, és bár feleannyi pontot szedett össze, mint Ralf Schumacher, gyorsnak és nagyon ígéretesnek tűnt.

A Williams mégis dobta, mert Juan Pablo Montoyát sikerült megszereznie. Buttont így két évre kölcsönadták a Benettonnak, majd a második évére a közben abból lett Renault-nak, ahol pocsék időszaka volt. Az autó gyengén ment, Flavio Briatore csapatfőnök már majdnem az első idényében lecserélte, aztán 2002 végén kirúgta Fernando Alonso kedvéért.

Button viszont nem került vissza a Williamshez, hanem a BAR-Hondánál kötött ki. Itt karrierje újra elkezdett felfelé ívelni, helyrebillent, és már mellőle rúgták ki a szezon végén Jacques Villeneuve-öt. A dobogós hely viszont még mindig nem jött össze neki, továbbra is a negyedik pozíciók jelentették neki a maximumot. Monacóban az F1 durva oldalát is megtapasztalta, a sikánnál keményen a védőfalba csapódott, eszméletét elveszítette, és bár gyorsan rendbejött, a versenyen nem indulhatott.

2004 mintha fordulópontot jelentett volna, tízszer állt dobogón, megszerezte első pole pozícióját, és a Ferrarik mögött harmadikként zárt a világbajnokságban. Úgy tűnt, sínre került, még akkor is, ha azév nyarán kínos helyzetbe hozta magát: a következő szezonra aláírt a Williamshez, de októberben a szerződésekkel foglalkozó bíróság úgy döntött, a BAR-nál kell maradnia.

Nem ment jól a sora egy év múlva, amikor a BAR-t szabálytalanságon kapták - rejtett benzintankkal trükköztek -, és két futamra eltiltották. Button megpróbált újra lelépni, és ekkor már sziklaszilárd szerződést írt alá 2006-ra a Williamshez. Csakhogy pár hét múlva megtudta, a Honda megveszi a BAR-t, gyári istálló lesz, azaz érdemes lenne talán mégis inkább maradni. Sikerült is neki, igaz, ez 18 millió fontjába került neki és a Hondának: ekkora kompenzációt fizettek a Williamsnek a szerződés felbontásáért.

Bármennyire is nehezen kezdődött 2006-ban a Honda-korszak, bármennyire is drága volt ottmaradnia, a nyár végére azt mondhatta, megérte: a Hungaroringen, egy egészen őrült esőversenyen, 113. próbálkozásra győzött a Forma-1-ben. Pedig motorcsere miatt csak a 14. helyről indult, amivel még Mansell 12. helyről véghezvitt 1989-es győzelmi rekordját is megdöntötte.

Jól kiünnepelte magát minden versenyére vele utazó apjával, John Buttonnal együtt, amit jól is tett, mert újabb háromévnyi nyeretlenség várt rá.

A 2007-es és a 2008-as Honda annyira pocsék lett, hogy pontszerzésre is képtelen volt. A japánok ki is szálltak az F1-ből, és Button ott állt csapat és autó nélkül még 2009 februárjában is, amikor a többiek már javában teszteltek.

Kockáztatott, nem szerződött sehova, bízott Ross Brawnban, aki a háttérben azon dolgozott, hogy megvegye a Honda csapatát, és szerezzen bele motort. Az utolsó pillanatban sikerült neki, leszerződött a Mercedesszel, a már megtervezett kasztnit is sikerült legyártatnia, így az utolsó barcelonai teszten résztvehettek.

„Úristen, apa, nem tudod elképzelni, mi van alattam" - mondta Jenson az apjának, amikor az első gyorsabb körei után kiszállt a sebtiben összedobott kocsiból Barcelonában. A Brawn-Mercedes ugyanis olyan szinten telitalálatnak bizonyult, hogy Button az első hét futamból hatot megnyert vele. A nagy szabályváltozásokat Brawn tökéletesen használta ki, míg az előző évben késhegyre menő csatát vívó két szupercsapat pocsékul: a McLaren és a Ferrari is kvázi kiszállt a vb-harcból, még mielőtt az elkezdődött volna.

Buttonnak szabad volt az út a világbajnoksához, aminek fénypontja talán Monaco volt. Jenson nyert, mégis a nem dobogósokkal a parc fermébe parkolt, nem pedig a célegyenesbe, így futva kellett megtennie az utat az eredményhirdetésre, végig a pályán. Addig is közönségkedvenc volt, talán ekkor lett végképp az.

A szezon második felében Brawn pénze már fogyott, nem jöttek a győzelmek, de Button akkora előnyt halmozott fel, ami simán kitartott a célig, és az utolsó előtti futamon, Brazíliában világbajnok lett. Ekkor felment a sajtószobába Interlagosban, és azt kiáltotta, "

kurvára világbajnok vagyok!

A tündérmese heppienddel végződött, az elsőéves csapat és Button a semmiből világbajnok lett. A Brawn GP azonnal el is tűnt, mert Ross Brawn rengeteg pénzért eladta a Mercedesnek, Button meg jobbnak látta váltani, és elfogadta a McLaren ajánlatát.

Anyagilag és szakmailag is jó döntésnek bizonyult, Button azonnal megnyerte a 2010-es második futamot Ausztráliában, természetesen esőben. Még egy versenyen győzött, Kínában, újra esőben, de az év végén csak ötödik lett a világbajnokságban, igaz, matematikailag sokáig versenyben volt, és nem volt nagy ponthátránya a végén.

2011 sokkal jobban sikerült neki, háromszor győzött. Ki más is nyerhette volna az F1-történet leghosszabb, bő 4 órás versenyét, esőben, Kanadában, mint Jenson Button? Ráadásul utolsó körös előzéssel, Vettel lecsúszott az ívről, ő kihasználta, fél kört vezetett az egész futamon, a legfontosabb felet, ami a célba vezetett.

Két hónappal később indult 200-adszor a Forma-1-ben, a Hungaroringen, és vasárnap újra esett, vagyis a győztes egyértelmű volt. Jubileumi GP-jét is megnyerte, ez szintén keveseknek sikerül. Harmadik, Japánban szerzett győzelme japán barátnője miatt lett emlékezetes, és mert az a kedvenc országa Anglián és Monacón kívül.

2012-ben újabb három siker következett, Ausztráliában, kivételesen szárazon, majd augusztus végén, Spában szintén víz nélkül: bármennyire is mesteri volt esőben és taktikázásban, ez lett a legjobb győzelme. Az egész hétvégén überelhetetlen volt, simán szerezte meg a pole pozíciót, rajttól célig vezetett, mesterien ment péntektől vasárnapig. (Bár pénteken az edzéseken azért ekkor is esett.)

Sorsszerű, hogy két éve, utolsó - bocsánat, most már legutóbbi - győzelme is esőben jött össze, a brazil zárófutamon.

Az utóbbi két évét jobb elfelejteni, a teljesen harcképtelen McLarennel mindössze egyszer került dobogóra, idén, Ausztráliában, az év elején, de akkor sem állhatott fel oda, mert Daniel Ricciardo kizárása miatt sorolták előrébb, jóval a leintés után.

Idén azért jobban ment, mint tavaly, 10-9-re verte időmérőkön Magnussent, és több mint kétszer annyi pontot szerzett, mint a dán, többek között ezért is tűnt volna érthetetlennek, ha társát tartják meg helyette.

Előző három hónapja nagy kínlódás lehetett a háttérben, legalábbis csütörtöki megerősítésekor Dennis azt mondta, nem a döntés tartott sokáig, hanem Buttonnal a megállapodás. Új szerződését csak szerda késő este írta alá.

Az állandó triatlonozástól extrémfitt, és bár már 35 lesz januárban, ahogy mondta, nem akart visszavonulni, még lenne benne pár év. Egy pluszt immár biztosan kap, a mese tovább folytatódik.