Mire számíthat Vettel az újratárgyaláson?

Az FIA hétfőn, pont Sebastian Vettel 30. születésnapján újranyitja a Hamilton-Vettel-dossziét egy előzetes meghallgatással Párizsban. Ítélet ebből még nem várható, Jean Todt FIA-elnök csak arról dönt, hogy megelégszik-e a bakui döntéssel, vagy komolyabb vizsgálatot indítanak az ügyben. A Nemzetközi Automobil Szövetség is csak annyit ígért, hogy a hétvégi Osztrák Nagydíjig – vagyis vélhetően legkésőbb csütörtök délutánig – határoznak erről, de csak is erről.

A hasonló eseteket ismerve nem lesz egyszerű dönteni. Hogy mi is történt Bakuban a biztonsági autó mögött az élen álló, a tempót fékező Hamilton és a mögötte haladó, majd az angolnak előbb véletlenül, majd szándékosan nekihajtó Vettel között, arról itt írtunk, illetve a legutóbbi Bukótér-adásban is beszéltünk.

Azóta nincs új fejlemény vagy bizonyíték (felvétel, nyilatkozat, telemetriai adat), nincs is értelme tovább ragozni a történteket, inkább nézzük meg az Autosport összeállítása alapján, hogy a múltban milyen döntések születtek hasonló esetekben.

Biztonsági autós incidensek

A safety cart hivatalosan 1993-ban vezették be a Forma-1-ben. Szinte meglepően kevés említhető incidens történt a pályán, amíg a biztonsági autó mögött haladtak, ezért is kiemelten fontos, hogy mit döntenek majd Vettel és Hamilton ügyében a héten.

• 2000-ben az újonc Jenson Button esett ki Monzában a mezőny közepéről, amikor az újraindítás előtt Michael Schumacher váratlanul nagyon megfogta a tempót. A német nem kapott büntetést, de a futam után egyből elnézést kért a kieső Williams-pilótától.
• 2004-ben újra Ferrari-Williams eset volt, ezúttal Monacóban, ahol Juan Pablo Montoya ment bele hátulról a gumijait melegítő, cikázó Schumacherbe. A német kiesett, a kolumbiai viszont negyedik helyen célba ért. A stewardok nem büntettek senkit, versenybalesetnek ítélték a történteket.
• 2007-ben a mostani két érintett, Lewis Hamilton és Sebastian Vettel voltak a főszerepben Fudzsiban. Hamilton komoly esőben haladt az élen a biztonsági autó mögött – közvetlenül mögötte a Red Bull-os Mark Webber és a Toro Rossó-s Vettel jött. Hamilton egyik lassításánál két üldözője Vettel hibájából összecsúszott, ami miatt a német 10 rajthelyes büntetést kapott a következő, Kínai Nagydíjra. Az ügyet újratárgyalta az FIA, sokan azt gondolták, Hamilton kaphat büntetést, ám végül csak Vettel büntetését törölték el.

Eltiltások

Ahogy a biztonsági autós szám, úgy a tényleges eltiltások száma is kevés, eddig összesen öt ilyen volt a Forma-1-ben, ráadásul az elmúlt 20 évben csak egy.

Ebbe nem számít bele Riccardo Patrese 1978-as eltiltása, ő a pilótatársak belengetett bojkottja miatt nem indult az Amerikai Nagydíjon. Az előző futamon Monzában Patrese hibájából történt az a baleset, amiben Ronnie Peterson életét vesztette: az Arrows-pilóta ért hozzá James Hunt McLarenjéhez, ami végül a korlátba lökte a kigyulladó Lotust. Patresének nem ez volt az első veszélyes manővere a szezonban, így Amerikában azt mondták társai, hogy ha elindul az olasz, akkor ők nem.

Ahogy az sem, amikor Felipe Massa 2002-ben kihagyta az Amerikai Nagydíjat – az a csapata, a Sauber döntése volt, így kerülték ki, hogy a brazil tízhelyes rajtbüntetést töltsön le, akkor ugyanis még létezett ez a kiskapu: Massa helyett Heinz-Harald Frentzen indult, a brazil a következő versenyén pedig már büntetés nélkül mehetett ismét.

• Az első pilóta, akit a szabályok alapján tiltottak el futamról, Nigel Mansell volt az 1989-es Portugál Nagydíj után. Mansellt boxutcai tolatás miatt intették ki fekete zászlóval, ő viszont nem állt ki, folytatta a versenyt, és később ki is ütötte Ayrton Sennát. Mivel vb-esélyessel ütközött úgy, hogy már pályán sem lehetett volna, kizárták a következő, spanyolországi futamról.
• Senna ugyan sosem kapott futameltiltást, de elég közel járt hozzá. Az 1993-as Japán Nagydíjon Eddie Irvine-nal került komoly összetűzésbe, amiért a lekörözött brit bátorkodott visszavenni a körhátrányát. Az ütésekig fajult vitáról utólag kapott videofelvételt az FIA, ám mivel a szezon vége előtt már nem volt idő újratárgyalni az esetet, így az 1994-es idény előtt tették meg azt. Senna kétfutamos eltiltást kapott, de fél évre felfüggesztve, mivel Irvine provokálta. A fél év öt futamot jelentett volna, de Senna a szezon harmadik futamán életét vesztette Imolában.
• Irvine 1994-ben újra belekerült egy vitatott esetbe, rögtön a szezonnyitó futamon Brazíliában ütközött Jos Verstappennel, összesen négy autó esett ki emiatt. A britet hozták ki vétkesnek, egy futamot kapott, ám csapata, a Jordan fellebbezett – ekkor jött az üzenetértékű reakció az FIA-től, ami megháromszorozta a büntetést, jelezve a többi csapatnak, hogy ne szórakozzanak értelmetlen fellebbezésekkel.
• Még abban az évben a Brit Nagydíjon Michael Schumacher előzte a felvezető körön az élen haladó Damon Hillt, teljesen szabálytalanul. Egyből kiintették a németet, ő viszont ignorálta a kizárást, csak egy stop-and-go büntetést volt hajlandó letölteni, és végül második lett. A stewardok utólag 25 ezer dollárra büntették, az FIA viszont felülbírálta a döntést, törölték a német eredményét, és két futamról (Olaszország, Portugália) is kizárták.

• Ugyanezen a futamon ütközött Mika Häkkinen és Rubens Barrichello, a finn felfüggesztett futameltiltást kapott, és amikor Hockenheimben az első kanyarban újra balesetet okozott, érvénybe is lépett a büntetés, ki kellett hagynia a Magyar Nagydíjat.
• 1997-ben Jacques Villeneuve kapott egy kilenc futamra felfüggesztett eltiltást, amiért túl gyorsan ment sárga zászlós figyelmeztetés mellett az Olasz Nagydíjon. Három futammal később, Japánban megismételte ezt a futam előtti bemelegítésen, de nem csak ő, több más pilóta is hasonló hibát vétett, ám a kanadai volt az egyetlen, aki visszaesőnek számított. Villeneuve a vb-címért küzdött Schumacherrel, a szuzukai volt a szezon utolsó előtti futama, elég kemény büntetésnek számított tehát, amit kapott. A Williams fellebbezett, a kanadai rajthoz állt, ötödik lett, így a csapat visszavonta a fellebbezést, mert nem érte meg továbbgörgetni az ügyet.
• A következő, egyben legutóbbi eset 2012-ben jött, Romain Grosjean kapta, amiért a Belga Nagydíjon tömegbalesetet okozott, ami két vb-esélyest, Fernando Alonsót és Lewis Hamiltont is kiütött. A francia korábbi kisebb eseteivel együtt ez már egyfutamos eltiltást ért.

Utólagos büntetésből is volt jó pár

• 1976-ban James Hunt úgy nyert a megszakított, majd újraindított Brit Nagydíjon, hogy az újraindításnál már nem lehetett volna ott, mert nem teljesített felvezető kört a baleset után újjáépített autójában, így végül kizárták.
• Ennél égetőbb volt a helyzet 1997-ben Jerezben, a szezon utolsó futamán, Schumacher és Villeneuve vb-harca miatt. Az FIA-elnök Max Mosley előre jelezte, hogy ha valaki beleavatkozik a harcba piszkos módon, arra kőkeményen csapnak majd le – ezt a kőkemény büntetést végül Michael Schumacher kapta, amiért ráhúzta a kormányt a kanadaira. Ugyan Schumacher esett ki, de minden vb-pontot még el is vettek tőle visszamenőleg abból a szezonból. Az eredményeit viszont megtarthatta, az öt akkori futamgyőzelme minden statisztikai mutatóban szerepel a neve mellett.

• A 2009-es Ausztrál Nagydíj után újonnan előkerült bizonyíték miatt vizsgálták meg Jarno Trulli és Lewis Hamilton esetét, miszerint az olasz a biztonsági autó mögött, szabálytalanul előzte meg Hamiltont. Később kiderült, hogy a csapat mondta Hamiltonnak, hogy engedje el az olaszt, erről több későbbi meghallgatáson is hazudtak, így végül utólag kizárták a futamot Trulli eredeti büntetésével harmadik helyen záró Hamiltont.

Mit jelent mindez Vettel számára?

Elsősorban azt, hogy látható módon nem nagyon kivételeznek senkivel az FIA-nél, ha a biztonságról van szó, főleg akkor nem, ha a vb-címre esélyes pilótákról van szó. Ezért is érthetetlen az, hogy a bakui stewardok - állítólag - pont a vb-címre gyakorolt hatás miatt vetették el végül Vettel kizárásnak lehetőségét.

Mivel az elmúlt héten leginkább erről, Vettel kizárásáról vagy eltiltásáról beszélt mindenki, várhatóan az újratárgyalásnak is ez a tétje. Főleg úgy, hogy az FIA idén minden korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a közúti biztonságra való figyelemfelhívó kampányára, aminek egyik központi eleme, hogy felhívják a figyelmet a közúti ámokfutás veszélyeire.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Vettel a 9 büntetőpontjával a legtöbbet gyűjtötte az elmúlt 12 hónapban minden pilóta közül, még egy hárompontos vétség Ausztriában futameltiltást jelentene neki (utána elhagyna hármat tavalyról, vagyis biztonságba kerülne).

Súlyosbító eset, hogy a biztonsági autó mögött, tehát kiemelt kockázatú pillanatban okozott szándékos koccanást Vettel. A biztonsági autós eset nagyjából felér a fekete zászló figyelmen kívül hagyásával, azt pedig láthattuk, hogy ez Mansell és Schumacher esetében mit jelentett.

És végül érdemes megfontolni az akkori FIA-elnök Max Mosley szavait, amit ugyan a részben más Senna-Irvine konfliktus kapcsán mondott 1993-ban, de most is érvényes lehet:

Muszáj volt, hogy büntetés legyen a vége. Amikor valakit megütnek, egészen más kategóriába emelkedik az egész. Ezt a sport minden szintjén meg kell állítani.

És mi lesz az ítélettel?

A hétfői meghallgatás önmagában még nem is Vettel (vagy Hamilton) esetleges felelősségéről, vagy a bakui 10 másodperces stop-and-go büntetés jóváhagyásáról, esetleg súlyosbításáról szól, hanem arról, hogy csinál-e belőle ügyet az FIA, elsősorban annak főnöke, Jean Todt, vagy sem.

Ha nem, könnyen el tudják intézni az ügyet, vagy meghagyják a mostani büntetést, vagy pár óra munkára küldik a két érintettet az FIA útbiztonsági programjába. De legalábbis Vettelt.

Ha Todt úgy dönt, hogy részletes kivizsgálásra szorul az eset, akkor kezdődik a bonyodalom, azt ugyanis az FIA bíróságának (International Tribunal) kell tárgyalnia. Ezt három választott bíró alkotja, egyikük sem lehet az érintettel azonos nemzetiségű.

Ebben az esetben az ügy nagyon sokáig elhúzódhat, a július közepi (14-16.) Brit Nagydíj előtt biztosan nem hívják össze az első hivatalos meghallgatást, és akkor az esetleges vádemelésről még nem is beszéltünk. Ha erre sor kerülne, akkor ez esetben Sebastian Vettel 15 napos határidőt kapna a válaszra, amire az ügyészség újabb 15 napon belül reagálhatna (ez már egy hónap, ha mindenki kihúzza az idejét).

Ami a döntést illeti, lényegében szabad kezet kap a bíróság, nincs előírás, hogy mekkora büntetésre számíthatna Vettel. Az viszont biztos, hogy a korábbi eseteit figyelembe fogják venni, és a szándékosságot sem kell bizonyítani az ítélet kiszabásakor, hiszen azzal, hogy elindították az eljárást, már megalapozottnak tűnik az eset.

Ebben szintén nem áll jól vettel, ugyanis múlt őszről van neki egy másik sportszerűtlenségi esete, amikor úgy vélte, Verstappen betartott neki, és emiatt nem is a hollandot, hanem a versenyfelügyelőket - köztük Charlie Whiting versenyigazgatót név szerint is - szidta a rádión, amiért nem büntették meg a hollandot. Todt vitte azt az ügyet tovább, de mivel a most hétfőihez hasonló meghallgatáson Vettel szánta-bánta, amit mondott, és mindenkitől tételesen bocsánatot kért, nem idézték az FIA-bíróság elé.

Bő félév eltelt, Vettel újra a nagyfőnöknél volt magyarázkodni, és ezúttal nem csak szavak, hanem tettek miatt is.

A három tagú bíróság a döntést egyszerű többséggel hozza meg, ám az még nem tekinthető véglegesnek, Vettel ugyanis a CAS-hoz, vagyis a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordulhat fellebbezésével, ami újabb hónapokra elnyújthatja az ügyet.