Lemondott Kiss László, az úszóválogatott szövetségi kapitánya

 „A magyar sport érdekeit, valamint a személyemet ért támadás folytán megrendült egészségi állapotomat is szem előtt tartva úgy döntöttem, hogy a mai nappal lemondok szövetségi kapitányi tisztségemről" - írta Kiss László, a magyar úszóválogatott kapitánya.

Kiss Lászlót a hatvanas években csoportos nemi erőszak miatt jogerősen elítélték. A jelenleg 75 éves szakember 21 évesen, a Ferencváros úszójaként két másik társával követte el  tettét .

Kiss szerint „1961-ben koholt vádak alapján, koncepciós perben született meg az a döntés". Két napja a Népszabadságnak még azt mondta, méltatlan lenne 55 év után, ha magyarázkodni kezdene.

Bizonyítana

A csütörtöki lemondásához még hozzáfűzte: „az ítéletben foglaltak valótlanságának bizonyítása érdekében megtettem a szükséges lépéseket”. Azt állítja, a cselekményt nem követte el, írja az MTI.

"Szembesülnöm kellett azonban azzal, hogy tevékenységemet és személyemet jelenleg az ellenem folytatott sajtóhadjáratnak köszönhetően olyan mértékű közfelháborodás övezi, amely súlyosan megosztotta a sportszerető embereket. Jelenleg nem vizsgálom, hogy kinek és miért állhatott érdekében személyem ilyen fokú lejáratása és a korabeli híradásokban már közzétett esemény ismételt felelevenítése."

Kijelentette, hogy az ítéletben foglalt cselekményt soha, semmilyen körülmények között nem követte el.

A tényt, hogy börtönben volt, eddig is elismerte, beismerő vallomást nem tett, erre utalt most ezzel a mondatával. 

"Ugyanaz az ember vagyok, mint aki egy héttel vagy 50 évvel ezelőtt voltam! Világéletemben tisztességesen, a munkámért és ezáltal a magyar sportért éltem"

Kisst annak idején a válogatott edzése után vitték el a rendőrök, a csapat egy magyar-olasz San Remo-i versenyre készült. Kiss pillangózóként részt vett az 1960-as olimpián. Jogerősen 3 év börtönre ítélték, ebből 20 hónapot töltött le Nagyfán. Az 1963-as magyar bajnokságon már részt vett.

1965-ben már edzősködött, nőkkel foglalkozott. Egerszegi Krisztinával öt olimpiai bajnoki aranyérmet nyert 1988 és 1996 között, 2000-ben a mellúszó Kovács Ágit segítette olimpiai elsőséghez.

2000 óta kapitány, az olimpia után mindenképp bejelentette volna visszavonulását. Utóda várhatóan Hargitay András lesz, bár korábban Gyárfás elnök arra is törekedett, hogy Darnyi Tamást rábeszélje erre a posztra.

A kapitányt, aki nem sokkal korábban százhalombattai alpolgármesterségéről is lemondott, szerdán még megvédte az úszószövetség vezetősége és az edzőbizottság. Kiss nem ment el a város képviselő-testületének rendkívüli ülésére, írásban mondott le. Az ülésen a város polgármestere elmondta, hogy a lemondást elfogadta.

Hogy az edzőbizottság tagjai kiálltak mellette, nem csoda, hiszen nem kizárólag kollégájuk, hanem a többségnek a mentora is volt. Az azonban kiderült, hogy a szövetség elnöksége szerdán nem tárgyalta az ügyet, hanem Gyárfás Tamás elnök egy informális vezetőséggel tárgyalt róla.

Lemondások hónapjai

Kiss januárban egyszer már lemondott, amikor Hosszú Katinka széttépte a szövetségtől kapott szerződését, vele viszont nem állt szóba, amikor közeledett felé, és egyeztetni akarta vele a programját. A szövetség viszont visszahelyezte állásába.

Orbán Viktor miniszterelnök is felhívta Kisst januári lemondása után, és neki is szerepe volt abban, hogy végül folytatta. Április hetedikéig.

A kapitány egyébként már a londoni olimpia után menni akart, volt olyan hír is, hogy a 2013-as barcelonai vb-t még megvárja, és majd utána távozik.

Gyárfás Tamás, a szövetség elnöke Triesztbe, a férfi vízilabda olimpiai selejtező színhelyére utazott, ahol a nemzetközi és az európai szövetség vezetőivel folytat megbeszéléseket. Az elnök nem kíván Kiss csütörtöki lemondásáról véleményt mondani mindaddig, amíg nem beszélt vele, az ügy súlya pedig túlmutat egy telefonos egyeztetésen - ezt közleményben tudatta.

A szövetség szeretne hitelt adni Kissnek, hogy koncepciós per áldozata, ugyanakkor a kapitány a kialakult helyzetben levette a terhet a vállakról azzal, hogy csütörtökön lemondott.

A MÚSZ állította, hogy bár a szavazás előtt érvek nem hangoztak el, mindkét testület - vezetőség és edzőbizottság - állásfoglalásában meghatározó volt, hogy Kiss csodálatos eredményekkel gazdagította a magyar sportot, örömet szerezve az egész országnak.

Így robbant ki a Kiss-botrány

• Kedd reggel a Privátkopó.hu írta meg, hogy az úszókapitány két másik társával együtt csoportos nemi erőszakot követett el 1961-ben. 
• Kiss még aznap reagált a Népszabadságnak, azt mondta, hogy „beszélhetnék arról, hogy 1962-ben mennyire volt megalapozott az ügyünkben hozott ítélet. Mennyire volt bebizonyítva mindaz, ami az ítéletben olvasható. Soha nem hallgattam el a történteket. Soha nem tudtam és nem is fogok túllépni rajtuk."
• Szerda reggel újabb cikk jelent meg, ez alapján Kiss nem töltötte le 1962-ben kiszabott teljes börtönbüntetését, nem három évet, hanem csak húsz hónapot ült. 1963-ban már versenyen vett részt. 
• Az úszószövetség szerdán rendkívüli ülést tartott az ügyben, ahol a szövetség vezetése és az edzőbizottság megerősítette Kisst a posztján. 
• Gyárfás Tamás, az úszószövetség vezetője szerda este azt nyilatkozta: van-e erkölcsi alapjuk arra,  miután 55 évig bizalmat adtak neki, most elítéljék? Szerinte ennyi idő után így dönteni abszurd volna.
• Közben az is kiderült, hogy a korabeli sajtó beszámolt Kissék börtönbüntetéséről, az AP hírügynökség jelentése alapján több külföldi lap is lehozta a hírt.
• Csütörtök reggel több szponzor is kitartott az úszószövetség mellett, azzal indokoltak, hogy ők a szövetséget támogatják, nem Kiss Lászlót. Egyedüliként a KÉSZ Csoport jelentette be délután, hogy nem tudnak azonosulni a továbbiakban a MÚSZ-szal, ezért nem támogatják tovább őket.
• Délután Kiss lemondott százhalombattai alpolgármesteri posztjáról. Egyelőre Százhalombatta díszpolgára marad, a városi uszoda pedig továbbra is a nevét viseli.
• Nem sokkal később Kiss bejelentette a lemondását az úszókapitányi posztról