A mindenben remek nyelvzsenit már Federerék sem előzik meg

djoko wimbledon 2021
2021.07.12. 21:01 Módosítva: 2021.07.13. 06:53

Az olasz Matteo Berrettini négyszettes legyőzésével Novak Djokovics nyerte meg a wimbledoni férfi teniszbajnokságot, ezzel a szerb klasszis a rekordbeállítást jelentő 20. Grand Slam-tornáján győzött – pedig talán mindenkinél nehezebb dolga volt.

Legendák közé – legendákon át

Djokovics előtt két játékos volt képes arra, hogy 20 GS-tornán diadalmaskodjon, Roger Federer 2018-ban, Rafael Nadal 2020-ban szerezte meg a 20. sikerét – érdekesség, hogy mindketten 15 év alatt jutottak el eddig.

A szerb a 2008-as Australian Openen szakította meg a svájci és a spanyol kiválóság remek szériáját, az ezt megelőző 11 GS-tornán ketten osztoztak – nem éppen testvériesen, Nadal három Roland Garros-sikere mellett Federer nyolcszor ért a csúcsra.

Djokovics teljesítménye azért is figyelemre méltó, mert nem csupán riválisainál két évvel rövidebb idő alatt érte el, hanem gyakorlatilag a sportág két „halhatatlan” klasszisának csúcsidőszakában kellett megbirkóznia a riválisokkal (Federernek karrierje elején például egyikükkel sem kellett viaskodnia), és így is összejött a 20 siker.

Nyert Federer ellen füvön, Nadal ellen salakon, ennél többet aligha kell bárkinek mondani.

Grand Slam-torna-győzelmek

  • 20 – Roger Federer (svájci), Rafael Nadal (spanyol), Novak Djokovics (szerb)
  • 14 – Pete Sampras (amerikai)
  • 12 – Roy Emerson (ausztrál – Open-éra előtt 12, utána 0)
  • 11 – Rod Laver (ausztrál – Open-éra előtt 6, utána 5), Björn Borg (svéd)
  • 10 – Bill Tilden (amerikai – Open-éra előtt 10, utána 0)

Karrier Grand Slam – kétszer is!

Az Open-érában (1968 óta) a férfiak mezőnyében Rod Laver volt egyetlen, akinek a Grand Slam sikerült, vagyis hogy a sportág négy nagy tornáját (Australian Open, Roland Garros, Wimbledon, US Open) ugyanabban az évben megnyerje (1969).

Ezt követően Andre Agassi volt az első, akinek összejött a karrier Grand Slam, az amerikai 1999-ben hozta össze ezt a bravúrt, utána három játékosnak sikerült, nem meglepő módon a már említett triónak. Federer 2009-ben szerezte meg első Roland Garros-sikerét, Nadal 2010-ben ünnepelhetett először a US Openen, Djokovics pedig 2016-ban lett Párizs ura.

A szerb idén ismét felért a Roland Garros csúcsára, ezzel az Open-érát megelőző időszak két ausztrál klasszisát, Rod Lavert és Roy Emersont másolva másodjára is összehozta a karrier Grand Slamet.

Grand Slam az Open-érában

  • Rod Laver (1969)

Karrier Grand Slamek az Open-érában

  • Andre Agassi (1999)
  • Roger Federer (2009)
  • Rafael Nadal (2010)
  • Novak Djokovics (2016, 2021)

Elsőként címvédő mindenhol – jön a Grand Slam?

Az új időszámítás során 1988-ban Mats Wilander, 1992-ben Jim Courier volt képes Djokovics (2016 és 2021) előtt arra, hogy az év első két GS-tornáján is nyerjen, így nyilván arra sem volt senkinek esélye, hogy összehozza a Grand Slamet, vagyis hogy egy adott éven belül mind a négy nagy tornát megnyerje.

Ehhez mondjuk közel kerülhetett volna a szerb 2015-ben is, de az Australian Open megnyerése után hiába ejtette ki Rafael Nadalt a Garroson, Stan Wawrinka legyőzte őt a döntőben. Wimbledonban és a US Openen ismét Djokovics nyert, majd a következő évben Ausztráliában és Franciaországban is, ezzel Rod Laver (1969) óta először mondhatta el magáról egy férfi teniszező, hogy mind a négy viadalon címvédő.

Most viszont összejöhet ez egy naptári éven belül is, hiszen az Australian Openen három szettben legyőzte Danyiil Medvegyevet (7:5, 6:2, 6:2), a Roland Garroson Nadal búcsúztatása után Sztefanosz Cicipasz ellen ugyanúgy kétjátszmás hátrányból fordított (6:7, 2:6, 6:3, 6:2, 6.4), mint a 4. körben Lorenzo Musetti ellen, Wimbledonban pedig az első felvonás elvesztése ellenére nyert Matteo Berrettini ellen (6:7, 6:4, 6:4, 6:3).

Az első játszmában amúgy 5:2-es előnyénél szettlabdája is volt, ennek ellenére az olasz fordítani tudott – ez volt az első fordulóbeli első játszma elvesztése óta az első (és mint később kiderült, egyetlen) szett, amelyet nem nyert meg a 34 éves szerb.

A Golden Slamet felejtsük el?

A világon eddig egyetlen ember volt arra képes, hogy egy naptári éven belül a négy nagy torna mellett az olimpián is nyerjen (erre ugye alapesetben csak négyévente van lehetőség – bár most ötre nyúlt a koronavírus-járvány miatt –, így különösen nagy bravúrnak számít), a német Steffi Graf 1988-ban győzött mindenhol.

Erre lenne lehetősége Djokovicsnak (aki elsőként nyert három különböző borításon az év első három GS-versenyén), de könnyen lehet, hogy a tokiói olimpián ő sem indul el végül. 

Nem valami jó hír, hogy nem lesznek nézők az olimpián – mondta a 34 éves szerb a döntő után a CNN-nek. – Két napja értesültem erről, kiábrándító volt, annyira, hogy el is ment a kedvem az egésztől. Pláne, hogy egyéb korlátozásokról is hallottam.

Maradt világelső – ebben is rekorder

Az orosz Medvegyevnek megvolt az esélye, hogy átvegye az első helyet a ranglistán, de a 4. fordulóban elszenvedett vereségével ez elszállt, na meg persze Djokovics tornagyőzelme sem ártott ehhez.

A 188 centis szerb már a 329. hetét tölti a világ élén, ezzel – aligha meglepő módon – csúcstartó.

Világelsőként eltöltött hetek száma

  1. Novak Djokovics (szerb) – 329
  2. Roger Federer (svájci) – 310
  3. Pete Sampras (amerikai) – 286
  4. Ivan Lendl (csehszlovák/amerikai) – 270
  5. Jimmy Connors (amerikai) – 268
  6. Rafael Nadal (spanyol) –209
  7. John McEnroe (amerikai) – 170
  8. Björn Borg (svéd) – 109
  9. Andre Agassi (amerikai) – 101
  10. Lleyton Hewitt (ausztrál) – 80

Még négy-öt GS-torna-győzelem van benne?

A tenisz korábbi fenegyereke, John McEnroe úgy gondolja, hogy ennek csak egy gátja lehet:

Még soha nem játszott ilyen jól. Még legalább négy-öt Grand Slam-torna-győzelem van benne, csak azon múlik, hogy bírja-e az egészsége

– vélekedett McEnroe.

Edzője, a 2001-es wimbledoni győztes, horvát Goran Ivanisevic pedig arról beszélt a finálét követően, ha tanítványa a US Openen is diadalmaskodik, akkor minden idők legnagyobb teniszezőjeként lehet róla beszélni.

Szeles Mónika óta nem látott tehetségként tűnt fel

Az 1987. május 22-én született, anyai ágon horvát felmenőkkel bíró Novak Djokovics egy gyerekkori ajándéka miatt lett a sportág szerelmese, már négyévesen elkezdett játszani, amikor szülei egy újvidéki tenisztáborba küldték. Még az iskola megkezdése előtt, a belgrádi Partizan táborában is részt vett a hatéves Nole, akiről az őt felügyelő jugoszláv teniszezőnő Jelena Gencsics azt mondta:

Ő a legnagyobb tehetség, akit Szeles Mónika óta láttam.

Az újvidéki teniszezőnő kilenc GS-tornát és három világbajnokságot nyert meg az 1990-es években, úgyhogy ez óriási elismerésnek számított akkoriban.

Gyerekként Németországba költözött

A következő hat évet Gencsics mellett töltötte, majd gyors fejlődése miatt Németországba költözött, hogy Nikola Pilics mellett tanuljon tovább. Négy évet töltött az oberschleissheimi akadémián, 14 éves korában egyéniben, párosban és csapatban is Európa-bajnok lett a korosztályos viadalon.

Nyelvzseni

A mai világban gyakorlatilag elvárt, hogy az ember az anyanyelvén kívül beszéljen angolul, de a szerb messze nem állt meg kettőnél: a Roland Garroson aratott győzelmek után franciául ad interjút, Rómában olaszul foglalja össze a történéseket, németül értelemszerűen jól beszél, de spanyolul és portugálul is elboldogul. Amikor pedig Kínában szerepel, szán időt arra, hogy egy-két mondattal kedveskedjen a helyieknek is, ahogy japánul is pötyög egy kicsit.

Nehéz eladni őt a világ bármelyik pontján

16 éve jött össze a párjával, két gyermekük született

A középiskolában találkozott Jelena Riszticcsel, akivel 2005-ben kezdett randizni. 2013 szeptemberében jegyezték el egymást, és a következő júliusban Montenegróban házasodtak össze. 2014 októberében megszületett fiuk, Sztefan, majd 2017 szeptemberében lányuk, Tara.

18 éve lett profi – nem sok sikerélményt hozott az első GS-torna

2003-ban csatlakozott az ATP Tour mezőnyéhez, a kezdetekben még főleg futures és challenger tornákon szokta a felnőttek mezőnyét, ATP-versenyen 2004-ben, Umagon debütált. Az első GS-torna-indulására 2005-ig kellett várni, amikor az Australian Open selejtezőjéből főtáblára jutva (ott többek között Wawrinkát legyőzve) kapott ki nagyon simán (0:6, 2:6, 1:6) a negyedik kiemelt Marat Szafintól. Annyira szégyenkeznie a vereség miatt nem kell, hiszen az orosz játékos az elődöntőben a világelső Federert, a fináléban pedig a kétszeres GS-torna-győztes, hazai Lleyton Hewittot is megverte, így megnyerte a tornát.

A Roland Garroson már meccset is nyert, egy évvel később pedig már negyeddöntős volt, aztán 2006 júliusában az első tornagyőzelem is összejött Hollandiában, salakon. Ezzel bekerült a top 20-ba, az év során pedig még egy viadalt nyert meg.

Tornagyőzelmek, GS-döntő és az áttörés

A 2007-es év hozta meg az első GS-döntőt, a US Openen Federer 7:6, 7:6, 6:4-re megverte a 20 éves szerbet, aki ennek ellenére remek idényt zárt, hiszen Adelaide-ben, Miamiban, Portugáliában, Kanadában és Bécsben is nyert tornát – az évet már a világranglista 3. helyezettjeként zárta Federer és Nadal mögött.

Az áttörésre sem sokat kellett várni, hiszen 2008 januárjában Jo-Wilfried Tsongát négy szettben legyőzve Australian Open-győztes lett, az év során nyert még két Masters-tornát, és az év végén világbajnok lett a fináléban Nyikolaj Davigyenkót 6:1, 7:5-re megverve.

Sokáig kellett várni az újabb sikerre, na de akkor rendesen belelendült

2009-ben tíz tornán jutott el fináléig, ebből ötöt nyert meg, egy évvel később pedig ismét bejutott egy GS-torna döntőjébe, de a US Openen Nadal jobbnak bizonyult (4:6, 7:5, 4:6, 2:6). Ezután viszont rettenetesen belelendült! Davis-kupát nyert Szerbiával, másodikként fejezte be 2010-et, ami remek új idényt vetített előre.

2011-ben az első 41 meccsén győzelmet aratott, a remek szériának Federer vetett véget a Roland Garros elődöntőjében, az Australian Open megnyerése után viszont Wimbledonban újra ő nyert, ahogyan a US Openen is – a 66. meccséből a 64.-et megnyerve! Aligha meglepő, hogy ezután világelsőként zárta az évet.

Australian Open-sikerek, vesztes döntők – majd jött a fordulat

A 2012-es Australian Open megnyerése után már ötszörös Grand Slam-torna-győztesnek vallhatta magát, ezután viszont inkább a vesztes döntők jöttek: a 2014-es Wimbledonig egy újabb ausztráliai siker mellett öt bukott finálé következett (6–7-re romlott a döntőbeli mutatója).

Az említett füves pályás viadalon megtört a jég, Federer ellen ötszettes csatában lett London ura, ezzel kezdődően pedig remek a mérlege, 14 siker mellett csupán három vereség csúszott be – ebből kettő Wawrinka ellen, egy pedig tavaly a Garroson, Nadallal szemben.

Miben jobb, mint a riválisok?

Federernél jobb szerválót keveset lehet találni a világon, Nadalnál hatékonyabban fogadót is, ami viszont a szerb egyik legnagyobb erőssége, hogy mindenben egyformán remek. Talán még ennél is fontosabb ugyanakkor az, hogy teljesen mindegy, mennyire van mélyen a játéka, fejben borzasztóan erős. Egyrészt ő a legritkább esetben törik meg, másrészt apró kis turpisságokkal képes megzavarni az ellenfeleket, gondolva itt az egészen indokolatlanul sok labdalepattintástól kezdve a jó ütemű ápolási szünetekig. Ezek persze semmit nem vesznek el sikerei érdemeiből – márpedig ebből van rengeteg.

Rekordok rekordok hátán

Azt már említettük, hogy az ő nevével kezdődött a legtöbb heti rangsor, a hat év végi elsősége és hat világbajnoki címe pedig Pete Samprasszel holtversenyben első.

A 20 GS-torna-győzelmét már említettük, ahogyan a nem naptári éves Grand Slamjét, a kétszeres karrier Grand Slamjét, vagy azt, hogy mind a négy nagy tornán címvédő volt három különböző borításon is (erre sem volt még precedens). Már a negyedik alkalommal nyert meg egymás után legalább három GS-tornát, minden viadalon legalább hatszor döntőzött már, és mindegyiken minimum háromszor jutott el egymás után a döntőig. Minden tornán legalább 75 meccset nyert meg, 12 kemény pályás elsősége és 17 döntője is GS-csúcs. Ausztráliában különösen jól teljesít, a kilenc sikere rekord, összességében is csak Nadal 13 Roland Garros-sikere előzi meg.

Az Australian Openen 2012-ben Nadal ellen 5 óra 53 perc alatt nyert öt szettben, Wimbledonban 2019-ben Federer ellen 13:12-re nyerte meg az első (és idáig egyetlen) itteni döntő szettbeli rövidítést 4 óra és 57 perc alatt, a US Openen pedig 4 óra és 54 perc alatt kapott ki Andy Murraytől. Ezzel elmondhatja magáról, hogy a négy nagy tornából hárman is az ő egyik döntője volt a leghosszabb meccs a történelem során. Hogy ne kelljen keresgélni: a Roland Garroson Mats Wilander Guillermo Vilas elleni 1982-es fináléja a rekorder 4 óra 42 perccel. Itt pedig a Sztefanosz Cicipasz elleni ötszettese csupán 4 óra 12 percig tartott idén.

Masters-tornákon 36-szor nyert, amivel Nadallal közösen első, de ő az egyetlen, aki mind a kilenc helyszínen győzni tudott. Ezek után kevéssé sokkoló adat, hogy ő az egyetlen, aki mind a kilenc versenyen legalább kétszer is győzni tudott. Volt 31 meccses győzelmi sorozata is, valamint egy év alatt nyert 6 ilyen tornája, mindegyik rekord.

Pozitív mérleg a legnagyobbak ellen is

Nadallal eddig 58 alkalommal találkozott (ez csúcs a férfi játékosok esetében), minden GS-tornán játszott vele finálét is. A szerb eddig 30-szor verte meg ellenfelét 28 vereség mellett, kemény pályán 20–7-re vezet, salakon 19–8-ra a spanyol van fölényben, füvön 2–2-re állnak. Djokovics volt az első, aki legalább 10 meccset megnyert a spanyol ellen, és az egyetlen, aki egymás után hétszer is két vállra tudta fektetni (ráadásul ezt kétszer is megtette). A Garroson egyedül a szerb tudta kétszer is megverni a spanyolt, akinek itt 105–3 a mérlege.

Federerrel is rendre összefutott, eddig 50-szer vívtak meg a felek, ellene is pozitív a mérlege, 27 győzelemre 23 vereség jut. Nadalon kívül ő az egyetlen, aki egymást követő GS-tornán is le tudta győzni a svájci klasszist.

Ön szerint ki minden idők legjobb férfi teniszezője?

WIMBLEDON
FÉRFI EGYES, DÖNTŐ
Novak Djokovics (szerb, 1.)–Matteo Berrettini (olasz, 7.) 6:7 (4–7), 6:4, 6:4, 6:3

(Borítókép: Novak Djokovics a 2021-es Wimbledon megnyerése után – TPN/Getty Images)



  • Tippek
  • Babaváró hitel