Nemrég jelent meg a hajdani cyberpunk irodalmat elindító William Gibson új regénye, a közeljövő helyett ezúttal a jelenben játszódó Pattern Recognition (Alakfelismerés).

Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb és legaktuálisabb könyvsorozata.

Egy tanulmánykötet a Mátrix filozófiai kérdéseivel foglalkozik, Cartagenában robotujjat, Los Angelesben agycsipet, a Stanford Egyetemen mesterséges szinapszist fejlesztettek.

Hogyan találják meg a buta hangyák közösen a legrövidebb utat? Az internetes adatforgalmat is gyorsíthatják a raj-intelligencia kutatásában elért eredmények.

Február a Columbia katasztrófájával kezdődött, Kaszparov és Deep Junior döntetlenjével, majd Dolly idő előtti halálával folytatódott.

Az ausztrál származású, majd sokáig a belgiumi Starlabben és Japánban, 2001 nyarától pedig főként az amerikai Utah, illetve a kínai Wuhan Egyetemen dolgozó Hugo de Garis évek óta mesterséges agyakat tervez.

A mai sztárdömpingben a médiából, filmes és sportközegből, meg az innen-onnan feltűnő húsvér csillagok mellett robot-hírességek is megjelennek. Egyikük-másikuk izgalmasabb, karakteresebb, mint homo sapiens "sorstársaik."

Interfészek a krízis-menedzselésben, emberi érzelmeket megérző robotok, mesterségesintelligencia-verseny: Turing után, Turing előtt tisztelegve - Cyberia, 2003 január.

Kaszparov Deep Junior ellen, hat évvel a Deep Blue-tól elszenvedett legendás vereség után.

Hogyan ábrázoljuk grafikusan, térképszerűen a globális hálózati információáramlást, az egyre bonyolultabb, egyre átláthatatlanabb világháló-egészet?

Robotok a valóságban és a filmvásznon: géphalak, patkány-szilikon hibridek, játékcicák, Spielberg ihlette mechanikus gyerekek. Mozgalmas volt a december Cyberiában.

Egyre kevesebb cyborg-vízió, mind erőteljesebben nyomuló biotechnológia. Új ösvények a robotikában, emberklónok a láthatáron (és a valóságban is?), technofília vs technofóbia, ahogy már megszoktuk. Cyberiai trendek, 2002.

Meddig tart a szilícium áramkörök egyeduralma? Mi váltja őket, amikor - az előrejelzések szerint tíz-tizenöt év múlva - már nem lesz hova miniatürizálni? Valóban molekuláris, (esetleg) kvantum- ésvagy DNS-alapokon nyugszik az elektronika jövője?

Magyarul is megjelent a neves lengyel sci-fi szerző legutóbbi, 2000-ben írt tanulmánykötete, a Szempillantás (Az emberi civilizáció perspektívái).

Kaliforniában első és második generációs mesterséges retinákat, a Harvardon nanohuzalokat, az IBEA-nél szintetikus kromoszómát fejlesztenek.

Hatujjú gitárzseni bűvészkedik a húrokon, háromszemű hölgyek kápráztatnak, tudós genetikusok farkat növesztenek, míg mások négy karral hirdetik a közelgő világvégéről szóló igét.

Rendkívül izgalmas, mintegy százhúsz oldalas, a hálón november 4-től olvasható különkiadással rukkolt elő a jeles francia politikai hetilap, a Courier International.

Svábbogarakra emlékeztetnek-e majd az újgenerációs robotok? Sikerül-e eltéríteni a veszélyes aszteroidákat?

Cyberiában a szeptember is mozgalmas hónapnak bizonyult, szinte az összes fronton - robotikában, bio- és nanotechben, mesterségesintelligencia-kutatásban - egyaránt peregtek az események.

Stelarc projektjeit főként a különböző művégtagok, mesterséges testrészek állandó jelenléte határozza meg.

Stelarc munkái különös, meghökkentő alkotások: robotkéz, harmadik fül, virtuális test, gyomor-szobor.

Agy-gép interfész-fejlesztés, hindi chatbotok, szemmel író programok, bio- és nanotech.

A Stuart Kauffman nevével fémjelzett Új Mexikó állambeli Santa Fe Intézet napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományos alkotóműhelye.

A webet kiagyaló Tim Berners-Lee a szemantikus weben, a hálózat alapját jelentő TCP/IP protokollt megtervező Vint Cerf pedig az űrkommunikációt "földközelbe hozó" interplanetáris interneten dolgozik.

Szinte ugyanazon a napon jelent meg két neves amerikai tudós, az UCLA-en dolgozó Gregory Stock, illetve Francis Fukuyama a genetika és a biotechnológia távlatait (azaz a "poszthumán jövőt") elemző, ellentétes konklúziójú kötete.

Cyberia uborkaszezonban: ötszáz dollárért megveheti Ön is Asimov okos robotjainak elődjét.

"Valami radikálisan új van a levegőben" - írja a hálózati kultúra egyik legjelesebb szakértője, az Edge Foundation alapítója, az azonos című online periodika kiadó-szerkesztője, John Brockman.

Howard Rheingold, a cyberkultúra egyik nagy örege a mobil kommunikáció és a világháló összefonódásáról elmélkedett.

Egy új típusú tudomány (A New Kind of Science) címen jelent meg a hajdani csodagyerek, Stephen Wolfram majdnem húszévnyi kutatásait összegző monumentális kötet.

Júniusban is pörgött a cybervilág: már nemcsak botorkáló, ám két lépés után orra bukó, hanem környezetükkel (is) interaktív virtuális karaktereket fejlesztettek, Japánban robotokat állítottak ki, Cambridge-ben internet-agyon dolgoztak.