Pál
-5 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Nagy évtizedet zárnak a magyar startupok

DBZOL20180917007
2019.12.15. 09:49
A 2010-es a magyar startupok évtizede volt: elhivatott vállalkozók óriási dolgokat hoztak létre, komoly tőkét kaptak (többnyire külföldi) befektetőktől, és páran jó haszonnal már ki is szálltak az eredeti bizniszből, hogy keressék a következő nagy dobást.

Körülbelül tíz éve indult el hazánkban a startup-aranyláz, és azóta is tart. Ez egy öngerjesztő folyamat, ami elindul pár alapítóval, de a lendület sokszor azokat is elkapja, akik először csak munkatársként csatlakoztak valamelyik céghez. Vannak, akik egy startupból kiugorva alapítottak saját céget, mint például Csanády István csapata a Shapr3D-nél, mások már az általuk alapított cég eladásával szerzett vagyonukat fektetik be újra, mint a Ustreamet felépítő Fehér Gyula, vagy az NNG-ből kiszállt Balogh Péter.

Aktív időszak van mögöttünk, és bizonyára előttünk is, hiszen a befektetői világ csak most kezdi igazán felfedezni a régiónkat.

A Nagy Triumvirátus

Az évtized elején mindenki a három nagy magyar startupról beszélt, és ebben nincs semmi meglepő, a Prezi, a Ustream és a LogMeIn óriási összegeket szerzett befektetőktől, és nemcsak a saját pecsenyéjüket sütögették, hanem azt a küldetést is vállalták, hogy megismertessék a magyarokkal ezt a világot, és vonzó lehetőségeket mutassanak a fiataloknak.

A hármasból a LogMeIn volt az első, de ők már korábban befutottak, hiszen már 2009-ben az amerikai Nasdaq tőzsdén kereskedtek a részvényeikkel. Így is volt náluk izgalmas fejlemény, amikor 2018-ban potom 50 millió dollárért eladták (14,7 milliárd forint) az IoT eszközökkel foglalkozó fejlesztőirodájukat a Google-nek, tele magyar fejlesztőkkel.

Ha szigorúan csak az évtizedet vesszük számításba, az első nagy dobás a Ustreamhez köthető: Fehér Gyula csapata 2010-ben behúzott egy bődületesen nagy összeget, 75 millió dollár befektetői tőkét, és a következő évben hozzácsaptak még 16 milliót, ha hihetünk a Crunchbase adatainak (ez összesen 26,7 milliárd forintban). A Prezire sem kellett sokat várni, az alapítása utáni második évben, 2011-ben szereztek 14 millió dollárt a cég felépítésére (4,1 milliárd forint).

Egy kis szünet után 2013 sok fordulatot hozott, főleg a Prezinek, mert elkezdtek róla beszélni: őket neveztük el a magyarok Nokiájának, miután kiderült, hogy a cég akár 100 millió dollárt is érhet. Ebben az évben kezdett a Nagy Triumvirátus közösen kommunikálni a startuposdiról, hogy tényleg mindenki megtudja, miről szól az újfajta vállalkozás, amikor nem csak eladnak cuccokat, hanem megpróbálnak világmegváltó dolgokat létrehozni. Ennek keretében, a Bridge Budapest programmal jártuk be az Egyesült Államokban a magyar startupok főhadiszállásait, cikk- és videósorozatot készítettünk a témáról.

A következő évben a Prezi még több tőkét bevont,  ezúttal 57 millió dollárt (16,7 milliárd forint), 2017-ben pedig azzal kerültek a hírekbe, hogy megvettek egy másik ismert startupot, az Infogramot. A Ustream azonban náluk is nagyobbat dobott, amikor 2016-ban mindenestül megvette őket az IBM, a hírek szerint 130 millió dollárért (38,2 milliárd forint).

Mindenből egy kicsi

Sok mindent lehet mondani magyar startupos szcénáról, de hogy túlságosan egysíkú lenne, azt biztosan nem. Üzleti szolgáltatások, IT-biztonsági megoldások, online videós platformok, 3D nyomtatás, reklámpiac, kódolás, turisztika és autózás - ezeken a területeken mind volt legalább egy-egy komolyabb befektetés az évtizedben. 

A mobilos túravezetéssel foglalkozó PocketGuide 1,5 millió eurót szerzett még 2010-ben, az online hirdetési csalásokat szűrő enbrite.ly 2015-ben egy 750 ezer eurós összeget szerzett, az online vásárlásokat felpörgető Recart pedig idén kapott 3 millió dollárt. az Autohop telekocsis szolgáltatása ismeretlen összegért lett a francia BlaBlaCar része, a mobilos appokat fejlesztő Distinction pedig a skót Skyscanner meghatározó fejlesztői részlegévé vált. A cégautós flottakövetéssel és optimalizálással foglalkozó Konetik 2016-ban szerzett 1 millió dollárt, a Starschaema pedig 2018 óta 5 millió dollárral gazdagabban elemzi a big datát a Szilícium-völgy legnagyobb cégeinek.

Egészen különleges a Turbine esete, hiszen a 2019-ben 3 millió euró tőkével feltuningolt csapat nem valami fogyasztói vagy vállalati megoldáson dolgozik, hanem a rákkutatást és a gyógyszeripart szeretné megreformálni. A CraftUnique pedig azon kevés cégek egyike, amely egy sikeres Indiegogo kampány után - 245 ezer dollárt gyűjtöttek össze - nemcsak életben maradt, hanem erre felépített egy működőképes céget, és azóta is sorozatban dobja piacra az újabb és újabb 3D nyomtatókat.

Szegről-végről a magyar sikerek közé sorolhatjuk azt is, hogy a Lakatos Dávid társalapításával Bostonban létrehozott Soldot a Dropbox vette meg, és hogy Dávid később a 3D nyomtatás iparában működő Formlabs egyik székhelyét Budapestre, a nyomtatóik gyártását pedig Székesfehérvárra hozta. Részint az is hazai eredmény, hogy 2014 januárban a CES-en egy magyar-dán startup, az Airtame lett a legígéretesebb startup, és ennek köszönhetően igencsak megugrott az érdeklődés az Indiegogo kampányuk iránt, és a várt 160 ezer dollár helyett 1,2 milliót gyűjtöttek össze.

Itt az új generáció

Hogy a Triumvirátusnak valóban megtermékenyítő hatása volt, arra a Shapr3D az egyik legjobb példa. Az alapító Csanády István a Ustream és a LogMeIn csapatában is megfordult, mielőtt megalapította a saját vállalkozását. Az iPadre 3D CAD programot írtak, amely hosszú ideig az Apple által ajánlott appok egyike volt, gyakorlatilag a Shapr3D-t volt az egyik érvük amellett, hogy miért vegyen valaki iPad Prót. Pénzügyileg is ügyesek voltak, először 2017-ben kaptak 1,3 millió dollár tőkét, majd idén további 6 milliót fektettek a csapatba, és jelenleg Ázsia hatalmas piacain terjeszkednek.

A Ustream utáni második legnagyobb sikertörténet a vállalati kiberbiztonsági megoldásokat készítő a Balabithez köthető, akik először 2014-ben szereztek 8 millió dollár tőkét, majd 2018-ban felvásárolta őket a One Identity, és a pletykák szerint 100 millió dollár volt a vételár. Hogy mennyire vagyunk erősek a kiberbiztonságban, azt jól mutatja, hogy 2018-ban a biztonságos online tárhelyszolgáltatást nyújtó Tresorit is kapott 11,5 millió eurót a cég bővítésére.

Jól alakul az önvezető autók fejlesztésén dolgozó AIMotive sztorija is, akik már három nagy befektetési körön vannak túl. Először 2,7 millió dollárt kaptak, majd 2016-ban felhajtottak még 6,9 millió dollárt, és el is neveztük őket az autóipar Nokiájának, csak hogy megemlékezzünk a Prezire akasztott titulusról. Aztán 2018-ban kaptak még 38 millió dollárt, ami a ritkán nagy méretű hazai tőkebefektetések közé tartozik, és ugyanabban az évben még egy 20 millió euró értékű hitelkerethez is hozzájutottak.

Az autóiparban még a Commsignia jelenléte is erős, a jövőbeli önjáró járművek kommunikációján dolgozó csapat 2019-ben 11 millió dollárt kapott befektetőktől.

Végül 2019 nagy meglepetése még a BitRise, akik a programozók munkájához készítenek segédeszközt, és erre 20 millió dollárt kaptak. A befektetőik közt pedig ott van Ashton Kutcher is.

És a többiek?

Igazságtalan lenne azt mondani, hogy a hazai startupok fejlődése csak a Triumvirátushoz köthető. Ehhez kellettek olyan erős egyetemek, mint az ELTE és a BME, és hogy sokféle cégnél tudjanak komoly gyakorlatot szerezni a mérnökök. A magyar autóipari fejlesztői tudást olyan multik is kihasználják, mint a ThyssenKrupp, a Knorr-Bremse, a Bosch és a Continental, a távközlésben az Ericsson és a Nokia is komoly kutatói bázissal rendelkezik.

Nem lehet élesen különválasztani a multikat a startupoktól, elvégre a 2010-es évek egyik legnagyobb sztárja, a Ustream is az IBM globális gépezetének a része lett, és ki tudja, hogy melyik magyar startupot kebelezik még be.

(Borítókép: A Millenáris Startup Campus (MSC) az avatás napján, 2018. szeptember 17-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)