Döntő csatához ért a Facebook és a QAnon háborúja

Azt eddig is lehetett tudni, hogy a Facebook minden igyekezete ellenére a cég felületein továbbra is nagy erőkkel képviseltetik magukat az álhírterjesztő, összeesküvés-hívő csoportok, de ezek számáról csak az alapján lehetett némi elképzelésünk, hogy maga a Facebook épp hány ezer ilyennek a letiltásáról adott hírt.

Most azonban az NBC News megszerzett egy belső jelentést és további dokumentumokat, amelyek szerint az egyik legelborultabb konteós közösség, a QAnon több ezer zárt csoportot és oldalt működtet, amelyeknek a tagjai több millióan vannak.

A belső vizsgálat által azonosított top 10 QAnon-közösség összesen több mint egymillió tagot számlál, de a szám a további népszerűbb csoportokat és oldalakat is hozzácsapva már a hárommilliót is meghaladja – ami úgy is meghökkentően magas adat, hogy ebben azért átfedések is lehetnek bőven. A felismerés ellenére kérdéses, hogy a Facebook mennyire lesz erélyes a már többször fizikai tettlegességbe is torkollt konteókat terjesztő csoportokkal.

A hős, a háttérhatalom és a hirdetések

A QAnon hívői szerint Donald Trump amerikai elnök egy mitikus hős, akinek az egyetlen küldetése, hogy leszámoljon a gonosz, sátánista és pedofil háttérhatalommal, és a cél érdekében olykor még hülyének is hajlandó tettetni magát, hogy összezavarja az ellenfeleket. A QAnonhoz köthető az elmúlt időben reneszánszát élő Pizzagate-konteó elindítása is. Az eredetileg 2016-os elmélet lényegében arról szól, hogy a Comet Ping Pong nevű washingtoni pizzéria egy titkos pedofilhálózat központja, amelyet maga Hillary Clinton akkori demokrata elnökjelölt és pártja más prominens figurái irányítanak.

A QAnon nem kizárólag online létező mozgalom. Az internetes zaklatási ügyek mellett több való világbeli erőszakos cselekmény is köthető a követőihez, például a Pizzagate-konteóban szereplő pizzéria elleni fegyveres támadás, más fegyveres konfliktus, megkísérelt gyerekrablás, sőt legalább két gyilkosság is. 2019-ben az FBI potenciális terrorista fenyegetésnek nevezte a mozgalmat.

Bár a QAnon a 4chanről indulva az 8chanen futott fel, az összehasonlíthatatlanul nagyobb elérésű Facebookon tud igazán sokakat elérni, hasonlóan egy sor más szélsőséges és ártalmas elmélethez és mozgalomhoz.

A siker fő motorjai a Facebookon már régóta elérhető, de 2017-től még inkább előtérbe került Csoportok funkció. Különféle csoportokból már 2019-ben is több tízmillió működött, és a népszerűsítésükben kulcsszerepe volt, hogy a Facebook aktívan ajánlgatja őket a felhasználóknak az érdeklődéseik és a már fennálló csoporttagságaik alapján.

A Facebook már legalább június óta vizsgálja a QAnont, más potenciálisan erőszakot szító csoportokkal együtt. Egy több mint négyszáz munkatárssal megosztott belső bejegyzés szerint egy cégen belül alakult vizsgálócsoport 185 olyan hirdetést azonosított, amelyek a mozgalomhoz köthetők. Ezek a megelőző 30 napban 4 millió kattintást hoztak a hirdetőknek, és 12 ezer dolláros (3,5 millió forintos) bevételt a Facebooknak. A cég kereshető adatbázisa szerint voltak köztük olyanok, amelyek a QAnonhoz kapcsolódó eseményeket hirdettek, illetve olyanok is, amelyek a mozgalmat támogató termékeket árultak. A szintén a Facebook tulajdonában álló Instagramon is futottak ilyen hirdetések, az ezeket futtató fiókok nagy részét azóta elhagyták vagy eltávolították.

Jön a megsemmisítő csapás. Vagy nem

Az NBC Newsnak névtelenül nyilatkozó két Facebook-alkalmazott szerint a kiszivárogtatott jelentés is szerepet játszhat majd a cég döntésében, hogy mit kezdjen a QAnonnal, ha egyáltalán kezdeni fog vele bármit. Egyikük szerint a belső vizsgálócsoport tagjai attól tartanak, hogy a cég nem fogja egy az egyben betiltani a QAnon-csoportokat, csak kevésbé erőteljes lépésekre fog szorítkozni.

Az egyik felmerült lehetőség, hogy ahhoz hasonlóan közelítik meg a kérdést, ahogy az oltásellenes mozgalmat is próbálják visszaszorítani: nem engedélyezik a QAnon-tartalmakhoz kapcsolódó hirdetéseket, illetve kizárják az ilyen csoportokat és oldalakat a keresési találatokból és az ajánlott közösségek közül, hogy ezzel csökkentsék a mozgalom láthatóságát. (A QAnonnak és az oltásellenes mozgalomnak egyébként van közös metszete, mindkét csoportosulás előszeretettel hangoztatja például, hogy Bill Gates áll a koronavírus-járvány mögött, hogy aztán a vakcinából gazdagodjon meg még jobban.)

A gyenge válaszlépés miatt aggódó alkalmazottak attól tartanak, hogy hiába szegik meg jó eséllyel már most is a felhasználói feltéteket ezek a csoportok, az őszi amerikai elnökválasztáskor is aktívak maradhatnak. A választásban egyébként ennél közvetlenebbül is megjelent a QAnon-probléma: az egyik Georgia állambeli választókerületben a mozgalom egy nyílt támogatója, Marjorie Taylor Greene is megméretteti magát a republikánus párt előválasztásán. Trump kampányeseményein már 2018-ban feltűntek a QAnont szimbolizáló Q táblák, és idén már 75 kongresszusi képviselőjelölt fejezte ki támogatását a mozgalom iránt, közülük 70 republikánus színekben indul.

Az elnyomó hatalom és a szólásszabadság

A Facebook hosszú ideje bolyong már a szólásszabadság, a káros tartalmak és a cenzúra Bermuda-háromszögében. A gyűlöletbeszéd, az álhírek és társaik moderálása nemcsak technikai szempontból ütközik megugorhatatlannak tűnő akadályokba, de elvi szinten is kemény diót jelentenek az olyan kérdések, hogy meddig terjed a felelősségük, mennyire erélyes fellépés lenne a kötelességük és honnan terjeszkednének túl a saját korlátaikon.

A QAnon esetében ráadásul az is érdekes csavart ad a problémának, hogy miközben a Facebook adja a mozgalom fő infrastruktúráját, maga a cég is a konteó célkeresztjében van, mint az elnyomó háttérhatalom eszköze, amely a nagybetűs Igazság elhallgattatásán ügyködik. Azaz a Facebooknak olyan csoportokat kellene moderálnia, amelyek azt állítják róla, hogy cenzúrázza őket, miközben a cég épp azért kap rengeteg kritikát, mert ezek a csoportok többé-kevésbé zavartalanul működhetnek a felületén.

A Facebook egy szóvivője azt mondta az NBC Newsnak, hogy rendszeresen lépnek fel a QAnonhoz köthető fiókok, csoportok és oldalak ellen, ha azok megszegik a cég szabályzatát, és épp felmérik, hogy milyen további lépéseket tehetnének a mozgalom visszaszorítása érdekében. A nyilatkozat érdekessége nem is a tartalma, hanem hogy az illető szóvivő létére névtelenséget kért a laptól, mert tart a QAnon-közösség zaklatásától.

Lépéskényszerben

Tény, hogy a Facebook tett már lépéseket több hasonló konteós közösség mellett a QAnon visszaszorítása érdekében is. Májusban például öt kapcsolódó oldalt, hat csoportot és húsz profilt töröltek "összehangolt, nem autentikus viselkedés" miatt. A legfontosabb ilyen lépést néhány napja jelentették be, amikor eltávolítottak egy közel 200 ezer tagos csoportot.

A Twitter júliusban még erőteljesebb ellencsapást hajtott végre: letiltottak hétezer QAnon-fiókot a szabályzatuk megsértése miatt; bejelentették, hogy nem ajánlanak többé QAnonhoz köthető fiókokat és tartalmakat; nem jelenítenek meg ilyen tartalmat a trending tartalmak és a keresési találatok között; illetve blokkolják a QAnonhoz köthető linkeket is.

A Facebook rendszeresen ígér erélyesebb fellépést a szélsőséges tartalmak iránt, de ennek az eredménye finoman szólva sem egyértelmű. A céget azonban az utóbbi időben több irányból is a szokásosnál erőteljesebb nyomás éri, hogy valódi megoldást találjon a szélesebb társadalmat is jelentősen mértékben érintő problémáira. Egyrészt újra felerősödött a törvényhozói érdeklődés a Facebook piaci dominanciája és gazdasági befolyása iránt. Másrészt a cég ellen júliusban zajlott története legnagyobb hirdetői bojkottja, azzal az indokkal, hogy közel sem tesz eleget a platformján megjelenő gyűlöletbeszéd, rasszista propaganda és dezinformáció ellen.

(Borítókép: Donald Turmp kampányeseménye 2018. augusztus 2-án, Pennsylvaniában. Fotó: Rick Loomis/Getty Images)