Horror a 19. században! Vasrúd repült át az agyán, de túlélte
Az 1823-as születésű Phineas Gage vasútépítési művezető volt. 1848. szeptember 13-án a vermonti Cavendishben dolgozott, és sziklarobbantó munkásait irányította, amikor a robbanóanyag felrobbant, egy vasrúd kilőtt, és átfúródott Gage arcának bal oldalán.
A 109 centiméter hosszú, három centiméter széles vasrúd a bal szeme mögé hatolt, átment a bal agyféltekén, majd kijött a fej hátsó részén, hogy továbbrepüljön.
Mi végre a májusfa, amikor ott a Tinder?
Itt van május elseje, énekszó és tánc köszöntse! – recsegték a magyar BEAG hangszórók a műmosollyal felvonulók felé május elsején, akik közül többen nem a Párt által jóváhagyott molinót, hanem hordozható májusfát, szalagokkal díszített zöld faágat emeltek a magasba. De mi is ez a májusfa, amire a munkásmozgalom is alaposan rátelepedett?
Május elseje szinte minden népnél határpont és ünnep, elérkezett az esztendő napos fele, végre vége a hidegnek (hivatalosan április 15-én zárták le a központi fűtést a szocialista lakótelepeken, aztán, ha úgy adódott, lehetett fázni még pár hétig).
Az Európa nyugati felét uraló ősi kelták például két évszakra osztották föl az évet, és május 1-je náluk is az élet, szerelem és termékenység ünnepe volt.
Hogyan lett egy súlyosan mérgező növény május 1-je szimbóluma?
Május első napja ősi ünnep, a tavasz és a kirobbanó élet örömünnepe, köztük az egyik legmérgezőbb növénynek, a gyöngyvirágnak az ünnepe. Fête du muguet-nek nevezik őshazájában, Franciaországban, és ilyenkor mindenki gyöngyvirágcsokrokkal járja az utcákat.
Nem valami újkori hóbort, mint mondjuk a Valentin-nap, hanem a francia király, IX. Károly vezettette be hivatalosan 1561-ben, a legenda szerint azért, mert el volt ragadtatva, amikor egyik lovagja egy szerencsét hozó gyöngyvirágszállal kedveskedett neki. Mások szerint a lovagok titkos jele volt, akik a terv szerint gyöngyvirágot adtak a királynak ezen a jeles napon, ha a titkos küldetés sikerült.
Mi hullik fellövés közben a hordozórakétákról?
Ha úgy általában űrhajózásra vagy rakétákra asszociálunk, legtöbbször az Apollo-program rakétáiról készült közeli, lassú képsorok ugranak be, amelyeken az induló Saturn V-öt elengedik az indítóállás rögzítőkarjai, miközben fehér törmelék záporozik lefelé. Aki arra tippel, hogy amit látunk, az jég, annak igaza van.
A Saturn rakéta hajtóanyaga kerozin, folyékony oxigén és hidrogén volt. Az oxigén és a hidrogén a bolygó felszínén megszokott hőmérsékleten gáz-halmazállapotúak, a folyékony halmazállapothoz nagyon le kell hűteni őket. Az oxigén esetében a hideg üzemanyagot egy acéllemez választja el a levegőtől, így annak felületére, akár egy hűvös söröskorsóra, lecsapódik a pára, amely vastagon rá is fagy. A rakétaindításkor elszabaduló energiák, a hang és a vibráció hatására pedig az összegyűlt jég lehullik.
Újra üzen a NASA a földönkívülieknek
Csak a mi galaxisunkban, a Tejútrendszerben, legalább 100 milliárd csillag ragyog, legalább egy körülöttük keringő bolygóval, ezért felfuvalkodott kivagyiság lenne azt gondolni, hogy mi lennénk a világmindenség rubinokkal ékesített gyémántkoronája. És azért is, mert az emberi értelembe vetett hit messze nem általános és egyöntetű az anyabolygónkon.
Már többször kikiáltottuk a végtelen világűrbe, hogy „Helló, itt vagyunk!”, de eddig süket fülekre találtunk. Most újra nekiveselkedik a NASA nemzetközi kutatócsoportja, és a tervek szerint még az idén megint elküldi rádióhullámokkal többek között egy férfi és egy nő alakját, a Föld térképét, Naprendszerünk koordinátáit és azt a frekvenciát, amelyen várják a földönkívüliek szíves válaszát. Mindezeket bináris kóddal létrehozott pixeles kép (bittérkép) formájában tervezik kisugározni októberben egy Tejútrendszer középpontjától 13 ezer fényévnyire lévő hely felé (arrafelé sejtik a legvalószínűbbnek az értelmes élet létezését) a kaliforniai Allen Telescope Array-jéről, vagy az ötszáz méter átmérőjű, kínai FAST-rádióteleszkópból.
Ki volt a konténerek ismeretlen feltalálója, aki megalkotta a globális teherszállítást?
Malcom McLean családi benzinkutat üzemeltetett Észak-Karolinában, amikor 1937-ben kiderült, hogy körönként 5 dollárt kereshet azon, ha kimegy a közeli kikötőbe, és saját teherautójával szállítja az árut a benzinkútra. Gyorsan vásárolt hát egy teherautót, és bár később a család a járgány jobb kihasználása érdekében beszállt a teherfuvarozó üzletbe, a legenda szerint az akkor 24 éves Malcom már az első fuvar szállításakor döbbenten figyelte, ahogy a dokkmunkások irtózatos lassúsággal ládánként pakolják ki a rakományt a hatalmas teherhajókból. Hazafelé volt egy kis ideje gondolkodni a dolgon, és arra jutott, hogy sokkal helytakarékosabb és hatékonyabb lenne, ha egy daru egységes méretű dobozokat mozgatna. Csak húsz évnek kellett eltelnie, hogy víziója valósággá váljon.
Leghalálosabb vírusaink
Ha alaposabban megvizsgáljuk a modern kor pusztító vírusait, rá kell döbbennünk, hogy csak magunknak köszönhetjük őket. A veszélyes betegségek nagy része ugyanis az állatokról ugrott át az emberekre, és erről bizony nem a denevérek vagy a tevék tehetnek, hanem mi, mert egyre jobban szűkítjük a mozgásterüket, így óhatatlanul közelednek hozzánk, és mi is hozzájuk.
Az ökoszisztémák felborulásával, a népességrobbanással és a civilizáció terjeszkedésével az állatok vírusai nem tudják kikerülni az embereket. A 12 legbrutálisabb vírust az alapján rangsorolták a Livescience-ben, hogy mennyire halálosak, milyen gyorsan fertőznek, hányan haltak bele és mekkora fenyegetést jelentenek.
Ágyúval repültek az űrbe, most centrifugával próbálkoznak
Történelmi ugrás volt, amikor az ember elhagyta a Földet, és először láthatta kívülről csodaszép és törékeny kék bolygónkat. Az viszont érdekes, hogy a technika hatvan éve alig változott. Elon Musk visszatérő Falcon rakétáin és néhány kísérleten kívül ma is legtöbbször egyszer használatos rakéták szállítják a műholdakat, szondákat és az űrhajósokat.
Kipróbált és jól bevált technika, csak az vele a probléma, hogy rendkívül drága. Indítás után ugyanis sorra leválnak és kiégnek (majd jó esetben lakott területen kívül visszahullanak a Földre) a rakétafokozatok.
Lovak híján hibrid szamarakkal csatáztak az ókorban
Ha nincs ló, jó a szamár is? Meglehet, bár a szólásmondást az ókori Mezopotámiában valószínűleg nem ismerték, merthogy 4500 évvel ezelőtt még nem háziasították a vadlovat sehol a világon (arra még ötszáz évet kellett várni). Ellenben a kungának nevezett szamarat igen, méghozzá – meglepő módon – harci állatként, harci szekerek és nemesek kocsijának vontatójaként, ahogy az emberiség egyik legelső ábrázolásán és ékírásos tábláin is megjelenik.
De ez még nem minden. Francia kutatók felfedezték, hogy a kunga nem egyszerű szamár volt, hanem valószínűleg a történelem első hibrid háziállata.
A Fekete Lovag a világ leghíresebb űrszemete
Tudta Ön, hogy az idegenek egy több mint tízezer éve a Föld körül keringő műholddal figyelnek minket? Nem jól tudta.
Mikulás már nagyon készülődött kakaósbevonómassza-figuráival, amikor 1998 decemberében megérkezett a Nemzetközi Űrállomáshoz a NASA űrsiklója, fedélzetén az állomás első amerikai moduljával, a Unityvel. Az Endeavour űrhajósai közel két hétig dolgoztak az orosz Zarija és a Unity összekapcsolásán, három hosszú űrsétát is tettek, amelynek során antennákat szereltek, és több mint negyven kábelt kötöttek össze a 35 tonnásra bővült eszköz külsején. A munka közepén járhattak, és az űrsétákat végrehajtó specialisták, Jerry Ross és Jim Newman éppen a Unity modult az Endeavour rakterében rögzítő elemekre igyekeztek hővédő borítást szerelni, hogy csökkentsék a kiálló fémalkatrészek miatti hőveszteséget, amikor becsúszott egy malőr. Az egyik hőszigetelést nem sikerült megfelelően rögzíteni, így az elszabadult, és az űrben lebegve eltávolodott az űrállomástól.
A küldetés parancsnoka, Robert Cabana jelezte kollégáinak, hogy mi történt, miközben orosz kollégájuk, Szergej Krikaljev lefotózta a jelenetet. A képen a földi légkör felhők borította szelete látható, és az amorf fekete hőszigetelőfólia-darab. A 025570 lajstromszámú űrszemét pár nappal később elégett a légkörben, és közben megszületett a Fekete Lovag, az emberiséget megfigyelő idegen űreszköz legendája.
Mi történne a Földdel, ha hirtelen eltűnne az emberiség?
Jó kérdés, eddig ugyanis pont fordítva történt: ahol csak feltűnt az ember a története során, állatfajok sokasága halt ki. Már a történelem előtti időkben, a kőkorszaki emberekre is rávetül a gyanú árnyéka, a megafauna (a nagy testű állatok, a barlangrajzokon oly sokszor megörökített kardfogú tigris, mamut, barlangi medve, óriásszarvas, tulok és a többiek) hirtelen eltűnését − egyes elméletek szerint − a túlvadászat okozta 12 ezer évvel ezelőtt (mások szerint közrejátszott ebben a legutolsó jégkorszakot lezáró hirtelen felmelegedés is).
Az elmúlt tízezer év szokatlanul egyenletes földi éghajlatában megalakultak az első települések, és kezdetét vette a civilizáció és a történelem. A kihalási hullám pedig innentől kezdett csak igazán magasra csapni. A természetes élőhelyek jó részét kiirtottuk, megműveltük, belaktuk és elszennyeztük, olyannyira, hogy a következményeit a Föld történetének hatodik (holocén) kihalási eseményének tekintik.
Időzített bomba lapul mindenki konyhájában
A mosogatásra, konyhai tisztításra használt szivacsok igazi csírafészkek, és nemcsak a letapadt maradékok táplálják őket, de a szivacs struktúrája is elősegíti szaporodásukat.
Az ártatlannak tűnő konyhai szivacs a baktériumok melegágya, keltetője és legkedvesebb helye a házban, több élősködőt rejt, mint egy laboratóriumi Petri-csésze. A nedves spongya, ami a mosogató peremén lakik és egész nap azzal foglalatoskodik, hogy zsírt, olajat, ételmaradékokat gyűjt magába – ahelyett, hogy olvasna vagy zenét hallgatna –, a második legnagyobb baktériumgyűjtő a házban, csak a fürdőszobai barátok előzik meg – a wc, mosdókagyló és a zuhany. Egy 2017-ben publikált tanulmány vállalkozott rá, hogy számszerűsítse az edények és munkafelületek tisztítására használt klasszikus konyhai szivacs mikroorganizmusainak számát.
Nagyon meglepődne, ha beszélgetne a Marson
Nagy hangzavar kerekedne, ha a Szent Efrém Férfikar koncertet adna a Marson, mondjuk a Jezero-kráterben, a Mars-missziók kedvelt leszállóhelyén. Hiába összeszokottak és űzik világszinten az éneklést, nagy szerencse kellene még ahhoz is, hogy egy elfogadható kánont összehozzanak. A tenorok ugyanis előretolakodnának, a basszus szólam pedig rendre lekésne a többiektől. Ha egy szoprán operaénekesnő, mondjuk Rost Andrea vagy Miklósa Erika is beszállna, és kiénekelnék a magas C-t, csak tovább fokoznák a kakofóniát.
A Marson ugyanis igencsak különös módon hallatszanak a hangok (hallgasson bele). Már az is nagy szó, hogy hallatszik egyáltalán valami nesz. Olyan ritka a légkör (a földinek csak egy százaléka), hogy azt gondolhatnánk, hogy legfeljebb jelbeszéddel cseverészhetnénk. A hang terjedéséhez ugyanis fizikai közeg kell, olyannyira, hogy minél sűrűbb a közeg, annál gyorsabban terjed.
Tengerszinti nyomáson és 20 Celsius-fokon 1235 kilométer/órás sebességgel társalgunk, a Balatonba alámerülve azonban már 5166-tal, az Adriai-tenger sós vizében pedig 5400 kilométer/órával cserélhetünk eszmét.
Vérfagyasztóan szól a pókok zenéje
A világ egyik leggyakoribb fóbiája az arachnofóbia, a pókiszony. Nem is kell élőben pókot észlelni, elég csak megemlíteni, vagy utalni rá, máris páni rettegés önti el a szorongót. Pedig a 40 ezer pókfajból mindössze kétszáz faj mérge okozhat galibát, de ennyi is elég ahhoz, hogy százmilliók fehéredjenek el egy ártalmatlan házi kaszáspók láttán.
A leghíresebb arachnofóbiás minden bizonnyal Silvio Berlusconi sokszoros olasz exminiszterelnök, aki 2003 nyarán törvényben tiltatta be a mérges pókokat Olaszországban. Akit rajtakaptak például egy fekete özveggyel, akár százezer euróig terjedő bírsággal volt büntethető.
Nem valószínű ezért, hogy a nagyvilági médiamogul értesült azokról a kutatásokról, amelyekben rájöttek, a pókok hálója olyan, mint egy hangszer, minden szál úgy pendül meg, akár a gitár húrja, és csak a hossztól és feszességtől függ, hogy milyen hangot adnak ki.
Százezer évig háborúztunk a Neander-völgyiekkel
A mai ember a génjeiben hordozza a Neander-völgyiek emlékét, akiket hajlamosak kissé baltaarcú, de azért mosolygós ősemberekként elképzelni. A valóság ennél jóval sötétebb: valószínűleg nekik köszönhetjük, hogy kifejezetten harcias csapattá fejlődött az emberiség.
Megtalálták a világ legunalmasabb emberét
„Csak az unalmas ember unatkozik” – szól a mondás, a kérdés csak az, ki számít unalmasnak? Merthogy ez egy erősen szubjektív jelző. Ami egyeseknek egyhangú, lapos és ingerszegény, másoknak vérpezsdítő, izgalmas és lebilincselő.
Nem hagyta nyugodni a téma a tudósokat sem, és egyáltalán nem tartották unalmas időtöltésnek, hogy több kísérletben és tanulmányban utánajárjanak, hogy kit és mit tartunk unalmasnak. Több mint ötszáz embert kértek meg, hogy szedjék össze a legunalmasabb jellemzőket, elfoglaltságokat és szakmákat, majd rangsorolják azokat.
Nem lennék napjaink egyik legkurrensebb és legkeresettebb szakértőinek helyében, merthogy az adatelemzés futott be első helyen az unalomrangadón. Az adatokat szorosan követte a könyvelés, a harmadik helyen pedig az adózás és a biztosítás osztozott. Kissé lemaradva söprögetett a takarítás, mögötte pedig a banki munka kullogott.
Így derült ki, hogy a Hold nem egy isten
Anaxagorasz, aki a Krisztus előtti ötödik században élt, az egyik első ember volt a történelemben, aki felismerte, hogy a Hold nem egy isten, hanem egy sziklákkal tarkított égitest. 2500 évvel ezelőtt mindenféle modern műszer és segédeszköz nélkül helyesen állapította meg, hogy a Hold visszaveri a Nap fényét, ezzel a felismeréssel a holdfázisokat és a holdfogyatkozást is meg tudta magyarázni.
A Hold északi pólusának közelében található az Anaxagorasz-kráter, amelynek felszíni redői egy másik kollégáról elnevezett kráter, a Platón pereméig terjednek. Platónhoz hasonlóan a tudós Anaxagorasz is Athénban végezte munkája nagy részét, de a két férfi közötti hasonlóság itt véget is ér. Platón, aki kerülte a megfigyelést és a kísérletezést, egy misztikus univerzumról gondolkodott, amely szent geometriai formákon alapul. Anaxagorasz viszont megfigyelésekkel és számításokkal mélyedt el a csillagászatban, hogy feltárja az univerzum titkait.
Miért ugyanoda száll le mindenki a Marson?
A Mars bolygó messze van, nehéz oda eljutni és még nehezebb leszállni. Eddig a küldetések fele kudarccal végződött, amin a mérnökök hajlamosak felizgatni magukat. Irány tehát az Utopia Planitia!
2021 májusában landolt a vörös bolygón a Csu-zsung marsjáró, amely az első kerekeken mozgó nem amerikai eszköz volt. Az elmúlt egy évben a rover több mint másfél kilométert tett meg a Utopia Planitián alig pár száz kilométerre amerikai társaitól, a Curiositytől és a Perseverance-tól.
Mi az oka a két különböző színű szemnek?
A kutyafajták rendkívül magas formai sokfélesége egyedülálló az állatvilágban. Gondoljunk csak arra, hogy az afgán agár és a pomerániai törpespicc is ugyanahhoz a fajtához tartozik! A fajtán belül azonban nemcsak a magasság, a szőrtípus, a fejforma különböztetheti meg az állatokat egymástól, hanem olyan különleges vonások is, mint a huskyknál gyakran előforduló kétszínű szem.
Heterokrómia
Különös, hiszen a legtöbb kutyának (két) barna szeme van, a huskyk azonban nem szeretik az egyhangúságot, úgyhogy az egyiket inkább kékre cserélik. A jelenség tudományos megnevezése a heterokrómia, és a szülőktől örökölt gének idézhetik elő.
Ezeknek az állatoknak általában nem monokróm a szőrzetük sem, hanem csíkos, foltos, mert a szem- és szőrszíngének szorosan összefüggenek.
Előfordulhat, hogy maguk a szülők semmilyen jelét nem mutatják ezeknek a szokatlan szőrzet– vagy szemszíneknek. De általában a családfa mindkét oldalán van legalább egy kutya, amelynek szokatlan színe (akár szem-, akár szőrszíne) van. Tehát az anya és az apa is örökítheti azokat a géneket, amelyek a kölykeiknek szokatlan színt adhatnak.
Jó ötlet jégből építeni hadihajót?
Ezekben a napokban már csak egyetlen jelentős kikötője maradt Ukrajnának a Fekete-tenger partján, Odessza, amelyet a szárazföld felől és tengerről is fenyegetnek az orosz haderők. Az ukrán hadiflotta hajói megadták magukat az oroszoknak, az utolsót, amelyik erre nem volt hajlandó, rakétával lőtték ki a megszállók.
De mit lehetne tenni, ha most gyorsan kellenének újabb hadihajók, akár egy repülőgép-hordozó anyahajó is? A válasz eléggé komikusan hangzik: építsenek jégből hadiflottát.
Az őrültnek hangzó ötlet nem egy elszállt fantazmagória, a II. világháború alatt a britek – sőt maga Winston Churchill miniszterelnök is – komolyan gondolták a jeges innovációt, és egy 600 méter hosszú, 300 repülő befogadására képes gigantikus anyahajót álmodtak meg fagyott vízből. A monstrum kisebb változatát pedig el is készítették.
Extrém hidak a világból, és két különlegesség itthonról
Bár nem is gondolnánk, de a hídépítés története egyidős az emberiséggel. Kezdetben csak kidőlt fatörzseket, sziklaíveket, lecsüngő liánokat használtak erre a célra, majd egyre tudatosabban hoztak létre a valami fölött átkelést szolgáló építményeket. Az idő előrehaladtával aztán változni kezdett az építési technika, már egymás mellé fektetett és lefedett fatörzsekből építettek gerendahidakat, az akadály fölé kinyúló gerendákból konzolhidakat, illetve felkötött faágakból vagy a két végükön rögzített kötelekből függesztett szerkezeteket.
Sok mindent túlélt már a kozmopolita Odessza mama
Különös hely Odessza, a kozmopolita fekete-tengeri kikötőváros. Már a neve is vitatott, és olyan történetek keringenek róla, hogy az ógörög kereskedőkolónia, Odesszosz nevét tette nőnemű alakba I. (Nagy) Katalin cárnő, mondván: minden település neve hímnemű a környéken, ezért ez a szép fekvésű hely csak azért is nő lesz, és attól fogva ott állomásozik az orosz hadiflotta.
„Régóta nem éreztem magam annyira otthon, mint amikor először álltam Odesszában. Pontosan úgy nézett ki, mint egy amerikai nagyváros. (...) Bármerre is nézünk, csak Amerikát látjuk. Semmi nem emlékeztetett arra, hogy Oroszországban vagyunk” – mondta róla Mark Twain amerikai író 1867-ben, amikor felkereste fénykorában a kikötővárost.
Miért nem esik le a gyík farka?
A gyíkok fontos védekezési mechanizmusa a farok elhagyása, de nem minden gyíkfaj képes erre. A kaméleon és a leguán nem tud önvédelemből megszabadulni a farkától, ám ha mégis leszakad, akkor csak részlegesen vagy egyáltalán nem képesek visszanöveszteni azt.
A közönséges gyíkok azonban még farok nélkül is fürgén elszaladnak, ha arra kényszerülnek. Már ez is nagyon furcsa, de talán még különösebb, hogy hogyan marad fenn ez a nyúlvány, ha ilyen mobilis?
A száraz Szahara buja zöld tájjá változhat?
A Szahara a világ legnagyobb forró sivataga, és összességében a harmadik legnagyobb sivatag az Antarktisz és az Északi–sark hideg sivatagai mögött. A Szahara a Föld egyik legzordabb környezete, 9,4 millió négyzetkilométert fed le, körülbelül akkora területet, mint az Egyesült Államok, és az afrikai kontinens csaknem egyharmadán terül el. A sivatag neve az arab ṣaḥrā szóból ered, ami sivatagot jelent .
A Szaharát nyugaton az Atlanti-óceán, keleten a Vörös-tenger, északon a Földközi-tenger, délen pedig a Száhel-övezet határolja. Területe tíz országot (Algéria, Csád, Egyiptom, Líbia, Mali, Mauritánia, Marokkó, Niger, Szudán és Tunézia), valamint Nyugat-Szaharát öleli fel.
Évtizedekig nem tudott mit kezdeni a világ a körforgalmakkal
Bár a körforgalom méterben nagyobb távot eredményez az egyenes útnál, sok esetben mégis a gyorsabb haladást biztosítja, és a közlekedést is biztonságosabbá teszi. De honnan származik, mi a pontos célja, mennyire elterjedtek ezek a közlekedési megoldások a világon, és melyek a legextrémebb körforgalmak? Cikkünkben erre keressük a választ.
A gyalogosoknak szánták
A fejlett országokban szinte alig van olyan ember, aki életében legalább egyszer ne látott volna körforgalmat, tanuló vezetőként pedig ne esett volna kétségbe azok használatától. Ennél is többen lehetnek viszont azok, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy ezt a közlekedési megoldást mely nemzet, mikor és milyen célból alkalmazta először. Pedig a körforgalom nem egy túl régi találmány: kifejezetten forgalomszabályozási szempontból az elsőt 1910-ben alakították ki Angliában, miután az akkori járművek (lovas szekerek, fiákerek, illetve néhány automobil) valósággal ellepték a szigetország útjait. Érdekesség azonban, hogy a hosszúkás kört vagy pirulaszerű központot nem feltétlenül az autósoknak, inkább gyalogosok szigetének szánták. Hazánkban (például Nyírbátorban) és Európa más országaiban is voltak hasonló megoldások, de ezek még nem igazán hasonlítottak a ma is ismert, korszerű változatokhoz.
Fontos megjegyezni, hogy a körforgalmak nem váltak rögtön divattá, arra csak az 1960-as években került sor. Ekkor –szintén az Egyesült Királyságban – pezsdült fel az élet: a Közlekedéskutatási Laboratórium mérnökei átalakították és egységesítették az ország körforgalmait. A szakemberek kidolgozták az elsőbbségi szabályt, és feltalálták a mini körforgalmat.
Álmos vezér alapíthatta Kijevet?
Meglepő kérdés, de több magyar történész komolyan elgondolkodott már azon, hogy az éppen Etelközben táborozó magyar törzsfők uralkodtak az ősi Kijevben. Köztük is a honfoglaló magyarok egyik vezetője, Árpád fejedelem apja, Álmos vezér, és komoly köze lehetett a Kijevi Nagyfejedelemség megalapításához (882). De legalábbis azt állítják, hogy az etelközi magyarok szinte hazajártak Kijevbe.
Felmerül máris két újabb kérdés: ha így lett volna, akkor miért nem tudtunk eddig erről? Ha pedig nem, akkor hogyan merülhetett fel efféle gondolat? Már csak azért is erős ez a feltételezés, mert a Kijevi Rusznak is nevezett nagyfejedelemség szerepe történelmi jelentőségű volt, ők alapították Kelet-Európa első szervezett államát, amely hatalma csúcsán jóformán egész Kelet-Európát uralta, és Ukrajna mellett Oroszország és Fehéroroszország is történelmi és kulturális előzményének tekinti a Dnyeper menti várost.
A közlekedés forradalma, avagy a pillanat, amikor a történelem ráfordult az autópályára
Kiépített utak ugyan már az ókori Mezopotámiában is léteztek, és az asszírok, a perzsák, majd az ókori görögök és rómaiak is rendelkeztek velük, még korántsem hasonlítottak mai formájukra. Az akkori emberek pedig bizonyára álmukban sem gondolták, hogy egyszer félredobjuk a lovainkat, és egy sokkal hatékonyabb közlekedési eszközt választunk. Márpedig így történt, az automobilok apránként átvették a hatalmat a közlekedés felett, majd igazi forradalmat váltottak ki. Előbb megjelentek a közforgalmú kiépített utak, amelyeket a gyorsforgalmi autóutak követtek.
Miért nem hallanak minket a földönkívüliek?
Hatvan éve keressük őket mindenfelé az Univerzumban, de kiáltásaink – eddig – süket fülekre találtak. Pedig a tudósok között teljes az egyetértés, hogy annyira idős az Univerzum, és csak a galaxisunkban, a Tejútrendszerben legalább 100 milliárd csillag ragyog (körülötte legalább egy bolygóval), hogy nagy a valószínűsége annak, hogy rajtunk kívül más intelligens élet is létezik valahol.
Az úttörő Frank Drake csillagász rádióteleszkóppal 1960-ban két közeli (szabad szemmel is látható), Napunkhoz hasonló csillagot célzott meg, és feszülten figyelt. Mindhiába. Aztán Carl Sagan sztárcsillagásszal együtt 1974-ben kikiáltottak a világűrbe. Ez volt a nevezetes arecibói üzenet, az emberi faj első, rádióteleszkóppal (Arecibó, Puerto Rico) kibocsátott kódolt névjegye, „Itt vagyunk, hallotok minket?” üzenete, és a 25 ezer fényévnyire lévő Messier 13 nevű gömbhalmaz felé irányult. De megint csak síri csend.
Piros színre támad az agresszív operaénekes
A vörösbegy a verébalakúak rendjébe és a légykapófélék családjába tartozik. Magányos trillázó, márciustól már hallani szép énekét, és ugyan békés kis madárnak tűnik, de a területét erőnek erejével védi, ha veszélyt érez. Vonuló madár, a nálunk telelők többnyire Észak-Európából érkeznek hozzánk.
Robin legendája
A vörösbegy az angolok mitikus madara, akit Robinnak kereszteltek el. A hozzá kapcsolódó legenda szerint eredetileg minden vörösbegy barna volt, de mikor Jézust keresztre feszítették, egy vörösbegy repült oda hozzá, és kezdett el énekelni, hogy így enyhítse szenvedését. Jézus vére festette meg a madár mellkasát, azóta vörös a tollazata. Egy másik történet szerint a vörösbegyek tolla azért változott vörössé, mert megperzselődtek a purgatóriumban, mikor vizet vittek a szenvedőknek.
Az igazság azonban az, hogy vöröses színe tollszerkezetének egyedi struktúrájától függ.
Ha még alaposabban utánanéznénk a vörösbegy történetének, Simon Goodall European Robin című könyvében többet is olvashatunk róla.
Miért zsugorodott össze a macskák agya?
Egyedül az emberre jellemző, hogy más élőlényeket, állatokat módosítani próbálunk, hogy jobban megfeleljenek szükségleteinknek, igényeinknek. Ezt hívják háziasításnak, aminek során tudatosan alkotunk a vadon élő fajokból házias élőlényeket.
A legismertebb példa természetesen a Canis lupus familiaris, a jó öreg házi kutya, amely legalább 12 ezer éve vagy még sokkal régebb óta velünk van, de genetikailag mindig is farkas marad. Az ember kiválasztotta a neki tetsző tulajdonságait, játékos karakterét, hűségét, engedelmességét, a vele való könnyű kommunikációt, és erre erősített rá.
Rovataink a Facebookon