III. Richárd valóban úgy döntött, hogy gazember lesz?
Shakespeare III. Richárd című drámájának első színében e szavakkal jellemzi önmagát a torzszülött címszereplő:
Én, mivel nem játszhatom a szerelmest, / Hogy eltöltsem e csevegő időt– / Úgy döntöttem, hogy gazember leszek / S utálom e kor hiú gyönyörét.
E mindössze huszonhat hónapig uralkodó király az angol középkor leghírhedtebb uralkodójává vált – annak ellenére, hogy több történész is megpróbálta tisztára mosni az emlékét. Michael Hicks angol történész Richárd legújabb életrajzában összegezte a kutatások eredményeit (Richard III. The Self-Made King. 2021, Yale)
Shakespeare VI. Henrik című királydrámájának egyik jelenete alapján Walter Scott, a 19. századi regényíró nevezte el „rózsák háborújának” azokat a harcokat, amelyeket a Plantagenet-dinasztia York és Lancaster ága vívott egymással 1455 és 1487 között. A majdani III. Richárd 1452-ben született, tizenegyedik gyermeke és legifjabb fia volt Richárdnak, York 3. hercegének. Anyja Cecily Neville volt, nagynénje annak a Richard Neville-nek, Warwick 16. earljének, aki a „rózsák háborújában” elnyerte a „Királycsináló” nevet. Richárd nyolcéves volt, amikor apját megölték a wakefieldi csatában. Németalföldre kellett menekülnie, csak családja towtoni győzelme (1461) után térhetett vissza.
Lemuriától a Mindenszentek éjéig
Az elveszített hozzátartozók miatti fájdalom a legősibb emberi érzések egyike. Ezért a halottakról való megemlékezés szertartásait egyetlen civilizáció sem nélkülözhette. A mindenszentek, a halottak napja és a halloween ünnepei ezeknek az ősi, a kereszténységnél is régebbi rítusok szertartásaiban gyökereznek.
Az ókori Rómában a Julianus-naptár szerint május 13-a volt a lemuria ünnepének egyik napja. Ezt az ünnepet még állítólag a városlapító Romulus hozta létre, hogy kiengesztelje meggyilkolt fivérének, Remusnak a szellemét. A lemuria napjain a rómaiak különböző rítusokkal és szertartásokkal űzték el házaiktól az ártó szellemeket, a lemúrokat. A családfők
Most akkor Luther kiszögezte vagy nem szögezte ki?
Ha egy történelemkönyvben megpillantunk egy illusztrációt, amelyen egy testes szerzetes röpiratot szögez egy templom kapujára, azonnal tudjuk, hogy a reformáció megindításának pillanatát ábrázolja. A hagyomány szerint ugyanis 1517. október 31-én, déli tizenkét óra körül Luther Márton a wittenbergi vártemplom, a Mindenszentek t emploma kapujára kiszögezte 95 tézisét, melyben elítélte a búcsúlevelekkel való k ufárkodást.
A jelenet olyannyira közismert, hogy pár évtizede egy tréfás képregényben is feldolgozták. Két pap kártyázását váratlanul kopogás zavarja meg. „Szabad!” – kiáltják. A kopogás folytatódik. „Gyere már be!” Végül az egyik pap utánanéz a dolognak, és ezzel tér vissza: „Ó, csak a Márton az, a Luther. A téziseit szegezi. Ki oszt?”
Lenyomja-e a halloween a mindenszenteket?
Október 31-e minden évben éket ver az emberek közé mifelénk. A harsány, boszis, zombis, koporsós, ijesztgetős halloween áll szemben töklámpásaival az áhítatos, csendes, szomorkás mindenszentekkel és halottak napjával. Előbbit sokan kommersz eszetlenségnek, tiszteletlen ökörködésnek tartják. Na és tájidegen ünnepnek, amely húsz-harminc éve kéretlenül kezdett rátelepedni az őshonos, emelkedett, keresztény mindenszentekre, ezért a Valentin-naphoz hasonlóan zsigerileg elutasítják a Nyugatról átszivárgott, idegenszagú fesztiválozást.
Pedig az eset éppen fordítva történt: az ősi kelta halloween (all hallows’ evening, ami szó szerint minden szent estéjét jelenti) pogány ünnepét próbálta elhalványítani a katolikus egyház a saját mindenszentek napjával. IV. Gergely pápa 835-ben rendelte el, hogy ezentúl Szűz Mária és a mártírok emléknapját ne május 13-án, hanem október 31-én ünnepeljék a hívek. Ebből később november 1. lett, amit megtoldottak még egy nappal, a halottak napjával november 2-án.
Egy kartonnal és egy törölközővel cáfolta az energiagyógyítást
Emily Rosa 1996-ban elérte, amit előtte senki: energiagyógyítókat vett rá, hogy önként részt vegyenek módszerük tudományos igazolásában. Valószínűleg nem számítottak rá, hogy az eredmény a tudományos igazolás hiánya, vagyis egy cáfolat lesz.
Az energiagyógyítók (energizálók, energetizálók) módszerének lényege, hogy kezüket a páciensek felett mozgatva manipulálják az energiamezőt, ami szerintük minden embert körülvesz. Az energiamezőt a kezükkel érzékelik.
Nem Kirk kapitány az első a Star Trekből, aki az űrben járt
Nagy jelentőségű az eredeti Star Trek szériában Kirk kapitányt alakító, most 90 éves William Shatner október 13-i űrugrása, azonban téves lenne azt gondolni, hogy Kirk (vagyis Shatner) az első, aki feltűnt a Star Trekben és megjárta a világűrt is. A Scotty-t alakító James Doohan hamvainak űrbe történő feljuttatását ne számoljuk, bár a színész családja örült, valljuk be, kissé morbid lenne űrutazásnak venni.
De ha nem Kirk, akkor kicsoda? A válasz a Star Trek: Az új nemzedék egyik epizódszereplője, Dr. Mae Carol Jemison. A nő a sorozat 150. epizódjában (A második esély) tűnt fel, mint az Enterprise-D transzporterét kezelő Palmer hadnagy.
Egy plébános százharminc évvel Einstein előtt megjósolta a fekete lyukakat
Ha még nem hallott John Michellről, az azért lehet, mert ő egy méltatlanul elfeledett XVIII. századi természettudós. Korát megelőző tudományos eredményei és többszörös elfeledettsége okán mindenképpen dobogós helyezést érdemel a méltatlanul elfeledett tudósok toplistáján. Michell nemcsak a fizika, de a geológia és a kémia terén is olyan dolgokat ismert fel, amiknek a felfedezését máig más tudósoknak tulajdonítjuk.
Magáról John Michellről keveset tudunk. 1724-ben született a nottinghamshire-i Eakringben. Apja, Gilbert anglikán pap és plébános volt, anyja, Obedience eredetileg Londonból származott. 1742 nyarán a Cambridge-i Egyetem ösztöndíj nélküli, fizető hallgatója lett. A hiányos iratokból kiderül, hogy 1749-ben negyedik helyezést ért el az egyetem matematikaversenyén, és valószínűleg ugyanebben az évben matematikai diplomát kapott. A időközben eltelt hét évet nem töltötte végig az egyetemen, aminek feltételezhetően anyagi okai voltak.
65 éve tört ki a forradalom Budapesten
1956. október 23-án, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) által szervezett budapesti tömegtüntetéssel – és számos vidéki megmozdulással – kezdődött az országot hamarosan lángba borító forradalom, aminek legfőbb kiváltó oka a sztálinista diktatúra által keltett általános társadalmi elégedetlenség volt. A Gerő Ernő vezette MDP ellenséges fellépése nyomán a feldühödött tömeg az esti órákra agresszívvá vált, rövid időn belül fegyvert is szerzett, a Magyar Rádió épületét őrző karhatalmisták sortüze után pedig felkelést indított a diktatórikus rendszer megdöntésére.
A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.
(Albert Camus)
Zsidó volt-e Hitler?
Ha valaki folyamatos és heves támadásokat intéz egy csoport ellen, könnyen megtörténhet, hogy a szemébe vágják: maga is közéjük tartozik. Ez történt Adolf Hitlerrel is. Addig hangsúlyozta az „árja” származás fontosságát, amíg ellenfelei el nem terjesztették róla: nem tudja bebizonyítani, hogy az „árják” közé tartozik. Egy bécsi lap már 1932-ben közzétette, hogy a náci párt vezetőjének apjának „Schücklgruber” volt az igazi neve, egyesek pedig azt terjesztették róla a müncheni kávéházakban, hogy zsidó ősei voltak.
Hitler, a zsidó?
A legendát Hans Frank, Lengyelország nem annektált részének egykori főkormányzója öntötte végleges formába, amikor nürnbergi cellájában kivégzése előtt lediktálta emlékiratait. Azt állította, Hitler 1930 végén megbízta őt, hogy nézzen utána családja történetének. Egyik unokaöccse ugyanis állítólag azzal fenyegette meg, hogy közzé fogja tenni, hogy a Führer igazi nagyapja egy Leopold Frankenberger nevű grazi zsidó kereskedő volt. Hitler apai nagyanyja, Maria Anna Schicklgruber ugyanis ennek a kereskedőnek a szakácsnője volt, gyermekét a munkaadója nemzette vele, s a család még éveken át támogatta anyagilag az asszonyt. Hans Frank még azt is elmesélte, hogyan magyarázta meg Hitler a történteket: nagyanyja csak megtévesztette Frankenbergert, mert pénzre volt szüksége, s ezért elhitette vele, hogy ő a gyermeke apja.
Kigyulladó nadrágok tartották rettegésben Új-Zélandot
Az 1930-as években furcsa félelemhullám söpört végig Új-Zéland farmerein. A mezőgazdaságban dolgozók nadrágjai minden előjel nélkül hajlamosak voltak kisebb robbanás következtében lángra kapni.
A kigyulladó nadrágok az ország mezőgazdaságában beálló változások következményei voltak, megjelenésük az új növényirtó szerrel áll összefüggésben. Az új-zélandi gazdaságok az 1930-as években folyamatos átállásban voltak a tejtermelésre, aminek következtében az Európából, az 1800-as években behurcolt parlagfüvet kevésbé tudták juhokkal kordában tartani a legelőkön, hisz az állatok a gyom mellett a teheneknek szánt füvet is lelegelték volna. Erre jelentett átmeneti megoldást a nátrium-klorát mint növényirtó szer használata.
Csak nős pilóták vezethették a világ leggyorsabb repülőgépét
A világ máig leggyorsabb katonai repülőgépe, a Lockheed SR–71 Blackbird a hangsebesség több mint háromszorosára, 3529,6 km/h-s sebességre volt képes, azonban elődje, a Lockheed A–12 kémrepülőgép még gyorsabban és még magasabban repült.
A Lockheed legendás, fejlett programokon dolgozó osztálya, a gúnynevét egy képregénybeli illegális pálinkafőzőről kapó Skunk Works által fejlesztett A–12 az Arkangyal kódnevű gépekre készített tervek közül a tizenkettedik volt, és konstrukciójából származott az említett Blackbirdön kívül az YF–12 elfogó vadászgép is.
Az utolsó magyar király megpróbált visszatérni, de másodjára sem sikerült neki
1921. október 20. A dátum, amikor az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly megpróbálta visszavenni jogos örökségét, a magyar trónt. Azonban azzal már nem számolt, hogy a királyság időszaka, úgy tűnik, leáldozott. A „második királypuccs” azonban korántsem azt jelentette, hogy Károly király jogtalanul kívánta újra magáénak tudni a magyar trónt, sokkal bonyolultabb helyzet alakult ki. Végül a helyzet pikantériája, hogy a nemzetgyűlés 1921. november 6-án az 1921. XLVII. törvénycikkben 1707 és 1849 után harmadszor is kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, bár a királyság intézményét továbbra is fenntartotta.
Tudta, hogy a kamencsi indiánok legfőbb főnöke félvér volt?
A 19. század elején Texasban két ellenséges civilizáció élt egymás mellett. Az egyiket a fehér farmer alkották, a másikat pedig a kamencsi indiánok, akiket hazánkban komancs néven szoktak emlegetni. A kamencsik nomádok voltak, semmilyen építményt sem készítettek, amelyet ne lehetne azonnal lebontani és elvinni. Nevüket a jút indiánoktól kapták, akik nyelvén a koh-mahts szó annyit jelentett: „akik mindig ellenünk vannak”. Ők nemernuh-nak, „népnek” nevezték magukat. Egymással segítőkészek voltak, másokkal azonban kegyetlenek.
A fehérek a kamencsik szemében a földek elrablói voltak, idegen megszállók, akik minden ígéretüket megszegték. A kamencsik a fehérek szemében szadista vadállatok voltak, akik megkínozták és megölték foglyaikat. Mindkét civilizáció a másik kipusztítására törekedett, ezért raboltak el és öltek meg oly gyakran nőket és gyermekeket is. Az elrabolt fehér nőket az újságok úgy emlegették, hogy „sorsuk rosszabb a halálnál”. Bár az indiánok nem erőszakoltak és kínoztak meg minden elrabolt nőt, de nagyon kevés tért vissza testileg vagy érzelmileg sértetlenül. Amikor pedig a fehérek elkezdték kiváltani az elrabolt asszonyokat, az indiánok
MÉG TÖBBET RABOLTAK EL, S MÉG ROSSZABBUL BÁNTAK VELÜK,
mert úgy vélekedtek, hogy az elgyötört foglyokért több pénzt kapnak.
Miért spriccelhet folyadék a szemünkből?
Az emberi test tele van folyadékokkal, amelyek egy része így vagy úgy, de el is hagyja testünket. Részben ilyen a könny is, amely kizárhatatlan testünk szemünket védő módszerei közül. Ám vannak, akik képesek könnyet spriccelni egy erősebb orrfújással, még extrémebb esetekben szándékosan is.
Sőt, hogy tovább fokozzuk, vannak olyanok, akik vizet, tejet, akár füstöt is eregetnek a szemükön keresztül. De normális, vagyis inkább egészséges ez?
Miért trollkodnak annyit a férfiak?
A trollokat óriás termetű, lomha, agresszív, ostoba lényként ábrázolják a mesékben és a fantasyirodalomban. Híd alatt, barlangok mélyén, tárnákban élnek a sötétben, és bármikor előugorhatnak, hogy félelmet keltsenek.
Az internetes trollok monitorjuk vagy telefonjuk mögött ülnek, arctalanul a félhomályban, és minden megtesznek, hogy hozzászólásaikkal bántsanak, sértsenek, szorongást okozzanak. Ha választ sikerült kiprovokálniuk, netán viszontharagot, indulatot is, célba értek, és elégedettség tölti el őket.
Mindnyájan ismerjük őket, találkoztunk már velük, itt élnek körülöttünk. Nem véletlen, hogy kutatásuk népszerű tudományos irányzat évek óta. De miért trollkodnak egyáltalán az emberek?
Botrányok a Nobel-díjak körül
Az elmúlt napokban ítélték oda a 2021-es Nobel-díjakat, amelyeket decemberben adnak át a nyerteseknek, méghozzá úgy, ahogy tavaly: a koronavírus-járvány miatt mindenki a saját országában veszi át a kitüntetést. A díj a létező legmagasabb rangú elismerés, amelyet egy tudós, író, költő vagy bármely nagy hatást kiváltó ember kaphat a földön, ezért nagy gondossággal választja ki a Svéd Tudományos Akadémia, valamint a norvég parlament (Nobel-békedíj) Nobel-bizottsága az arra érdemeseket.
Akkurátus vizsgálódás ide, alapos mérlegelés oda, mégis számos mellényúlás, meredek eset, botrány tarkítja a 120 éves díj történetét.
Majakovszkij három halála
Ki ne ismerné a régi szovjet viccet? „Tudja, melyek voltak Vlagyimir Majakovszkij szovjet költő utolsó szavai az öngyilkossága előtt?” „Nem, melyek voltak?” „Elvtársak, ne lőjetek!”
Tényleg hangot ad ki a sarki fény?
Ha az északi népi mondákat és dalokat nem vesszük figyelembe, akkor is több mint egy évszázada vannak feljegyzéseink arról, hogy az északi és déli félteke sarkvidékein megjelenő sarki fény (aurora borealis északon és aurora australis délen) különleges látványát hanghatások is kísérik. De tényleg hangot adhat ki a fény?
A hipotézist, miszerint igen, hosszú ideig elutasították a tudós körök, ám egyre többet megtudva a sarki fényről mostanra úgy tűnik, részben sikerült bizonyítani: speciális körülmények között tényleg észlelhető hanghatások kísérik a pszichedelikus látványt.
Egy heggyel mérték meg először, milyen nehéz a Föld
Ma már speciális mérőműszerek segítségével viszonylag pontos becslésünk van arról, milyen nehéz a bolygónk, és hogyan oszlik el a tömege. A legfrissebb mérések szerint 5,974 kvadrillió (5,9736·1024) kilogramm a Föld.
A 18. században azonban még megközelítő értékekkel sem rendelkeztek a tudósok, Newton gravitációs felfedezéseit követően viszont felélénkült az érdeklődés a téma iránt. Ahhoz ugyanis, hogy megértsék bolygónk viselkedését, illetve más bolygók méretéről közelítő adatot kapjanak, elengedhetetlennek tartották, hogy tisztában legyenek a Föld tömegével. A megoldást végül egy brit csillagász munkája és egy magányosan álló skót hegy biztosította.
150 évvel Kolumbusz előtt már tudták, merre van Amerika
Az nem újdonság, hogy az amerikai kontinensen a 15. század előtt már partra szálltak az északi népek hajósai. A vikingek amellett, hogy Izlandot és Grönlandot felfedezték és gyarmatosították az Atlanti-óceán északnyugati partvidékén, a mai Kanada és Amerikai Egyesült Államok partjaihoz is eljuthattak.
A vikingek felfedezéseiről pedig úgy tűnik, Európa-szerte tudomást szereztek, egy 1340-re datálható, most tanulmányozott dokumentumból ugyanis kiderül, hogy egy milánói szerzetes genovai hajósok elbeszélései alapján leírja, milyenek Marckalanda (Markland, a mai Új-Fundland és Labrador) szigetei.
A Galvano Fiamma nevű szerzetes Cronica universalis című középkori krónikájának egyetlen fennmaradt kéziratát Paolo Chiesa, a Milánói Egyetem középkori latin irodalom professzora vizsgálta. A könyv eredetileg a milánói Sant’Ambrogio-bazilika gyűjteményébe tartozott, onnan tűnt el, amikor a napóleoni hódításokat követően felszámolták azt. Jelenleg New Yorkban található, privát gyűjteményben.
Királyfi ugyan nem lesz belőle, de kegyetlenül betéphetünk, ha békával smárolunk
„És a csúf béka daliás herceggé változott” – talán mindenki ismeri legalább ezt az egy fordulatot a Grimm testvérek által világkarriert befutó, Békakirályfi című meséjéből. Vagy tisztában van azzal, hogy régen úgy hitték, a boszorkányok állatok képében jelennek meg, többek között békaformában. Esetleg ismeri azt a népi hiedelmet, mely szerint aki megfog egy varangyot, az súlyos mérgezést kap, akit pedig szembe pisil a béka, az megvakul.
„Tény, hogy a varangyok bőre mérget termel, ez már régóta ismert, de ha a méreg, mondjuk, az ember szájába kerül, meghalni azért nem »szokás« tőle. Émelygésre, rosszullétre, hányásra lehet számítani, illetve az anyagnak hallucinogén hatása is lehet. Egyes vidéken a sámánok így, a békák mérge segítségével kerültek révületbe” – közölte az Index megkeresésére Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. Hozzátette, ez a tapasztalat jelenik meg a népmesékben is, amikor a megcsókolt béka herceggé, királykisasszonnyá változik – a dolog tehát eredetileg csak hallucináció –, és innen már csak egy lépés a dolog továbbgondolása, hogy a boszorkány a varázserejű főzeteihez mindenféle, az emberek többsége számára undorító, mérgező, visszataszító alapanyagokat használ fel.
Olvastak, fuvoláztak utolsó óráikban az aradi vértanúk
A világosi fegyverletételt (1849. augusztus 13.) követően a teljhatalommal felruházott Julius Jakob von Haynau, becenevén „bresciai hiéna”, táborszernagy Európa-szerte felháborodást kiváltó, példátlan bosszúhadjáratba kezdett. Feladata egyértelmű volt: elrettentő példát statuálni, és egyszer és mindenkorra lefejezni a magyar katonai vezetést.
Kivégzések már addig is voltak, ám a megtorlás csúcspontjának október 6-át szánták, amikor is a 35 honvédtábornok közül 12-t és egy ezredest felakasztottak, vagy nagyvonalú „kegyelemből” „csak” agyonlőttek Aradon.
Sokféle mendemonda, szóbeszéd kapott szárnyra, hogyan viselték utolsó óráikat és a vesztőhelyen végső perceiket nemzeti mitológiánk hősei.
De vajon mi igaz ezekből?
Fel tudnánk építeni ma egy piramist?
Hiába használunk toronydarukat, helikoptereket, traktorokat, teherautókat, ma is nehéz lenne megépíteni a gízai nagy piramist. A 4500 éves építmény dimenziói annyira megdöbbentőek, hogy ma is sokan állítják, egyszerű emberek képtelenek lettek volna ilyen produkcióra, kellett valamiféle misztikus szupererő, de minimum földön kívüli melósok.
Az amerikai 51-es körzet ufótitkaihoz vagy a van-e élet a Földön kívül? dilemmához hasonlóan a miként húzták fel a piramist? is azon örök kérdések egyike, amelyekre valószínűleg soha nem lesz mindenki által elfogadott válasz.
Mikor következett be az evolúció legfontosabb mozzanata?
Az általunk ismert földi élet azért létezhet, mert a Föld légkörében megjelent és felgyülemlett az oxigén. Mindez nem történt volna meg a vizet és fényt energiává és oxigénné alakító fotoszintézis nélkül. De mikor és hogy jelentek meg a fotoszintetizáló organizmusok?
Tényleg elveszti koffeintartalmát az újramelegített kávé?
Ma van a kávé világnapja, és ez alkalomból érdemes megvizsgálni néhány fontos kérdést. Az egyik ilyen, hogy ha egyszer kihűlt a kávé, és újra kell melegíteni, állítólag büntetni fog az íze. De vajon az ital koffeintartalma is csökkenni fog?
A rövid válasz: nem.
A hosszabb válasz: bár a lefőzött kávé megmikrózva tényleg keserűbb lesz, csupán városi legenda, hogy hatását is elveszti, és csökken a koffeintartalma.
A japánoknak is volt Schindler-listájuk, méghozzá kettő is
Sokan ismerik Steven Spielberg hét Oscar-díjjal kitüntetett filmjét, a Schindler listáját, amely Oscar Schindler német gyártulajdonos történetét dolgozza fel. A II. világháború idején az üzletember 1200 zsidót mentett meg a haláltól azzal, hogy lengyelországi lőszer- és edénygyáraiban alkalmazta őket.
Jóval kevesebben tudnak a japán Szugihara Csiunéról, a „japán Schindlerről”, aki 6000 zsidót menekített ki a litván japán konzulátuson keresztül a nácik által ellenőrzött Európából 1940 nyarán. Pedig csak hat hétig teljesített diplomáciai szolgálatot, ezalatt azonban következetesen megszegte főnökei utasításait, és több ezer vízumot adott ki a menekülteknek, hogy Japánba utazzanak.
Még nála is kevesebben hallhattak Higucsi Kiicsiróról, a II. világháborús japán császári hadsereg altábornagyáról, a másik „japán Schindlerről”. Neve jószerivel csak Japánban és a zsidó közösségekben ismert, a világ más részén alig. Annak ellenére, hogy több mint 20 ezer (!) zsidónak segített elmenekülni a háborúban.
Miért gyújtózsinóros gombócként ábrázolják a bombát?
Amikor egy Looney Tunes rajzfilmben a figurák egy égő kanócban végződő fekete gömböt dobálnak egymásnak, mindenki tudja, hogy egy bombát látunk. Sőt ha megkérünk bárkit, hogy rajzoljon egy bombát, az esetek jelentős részében a gömbölyű változat kerül ki a keze alól.
Ez azért van, mert a kábelekkel és analóg vagy digitális visszaszámlálóval ellátott robbanószerkezeten, a dinamitkötegen és a gyalogkakukkféle nyomókaros detonátoron túl a gombóc bomba lett igazán az univerzális vizuális nyelv része: a különböző formák közül a legfelismerhetőbb. Nemcsak a karikatúrákban és a rajzfilmekben, de előbb az alapértelmezett grafikus fontkészletben, utóbb az emojik között és persze a politikai kommunikációban is ebben a formában jelenik meg.
A szarvasbőgés lenne a kulcs a férfiak mélyebb hangjához?
Éppen tombol a szarvasbőgés idénye, éjjelente zengenek az erdők, tisztások, rétek. Összetéveszthetetlenek a mindenfelől felhangzó, feleselgető, artikulálatlan, mély torokhangok, amelyek sokszor bizarr ugatásokkal végződnek.
Nem széptevő őszi dalversenyek ezek, hanem a gímszarvas bikák rivalizálása a háremért. Az év többi részében a nőstények nélkül maradt agglegények laza csoportokban kószálnak, megtűrik egymást, szinte haverok. Ám ilyentájt elönti őket a tesztoszteron, alig esznek, és mindent egy lapra tesznek fel: minden áron megszerezni egy szarvastehén csapatot, és tudtára adni a többi bikának, hogy övék a szaporodás kizárólagos joga.
Mivel egyszerre többen is benyújtják igényüket, hetekig tartó bőgéssel döntik el, ki lesz a befutó. A tehenek ezalatt félrehúzódva, szenvtelenül, látszólag blazírtan figyelik a kitartó üvöltözést. Nem avatkoznak közbe, nem részrehajlók, nem mutatják ki szimpátiájukat senki felé, csak békésen legelésznek, és várják, hogy a bikák lejátsszák a maguk meccseiket.
De hogyan lehet bármit is eldönteni barátságtalan bőgéssel?
Mozart zenéje enyhíti az epilepsziát
A Mozart-hatás 1993-ban bukkant fel először a Nature hasábjain, akkor úgy gondolták, hogy okosabb lesz tőle, aki hallgatja – erről azonban kiderült, hogy nem igaz. 28 évvel később tért vissza a történet a vezető tudományos lapba. Az új Mozart-hatás összefügg a régivel, viszont igazoltan létezik.
Az, hogy Wolfgang Amadeus Mozart zenei kompozícióinak különös hatása van az epilepsziára, az eredeti okosító Mozart-hatással kapcsolatos kutatásokból derült ki. Évtizedekkel később immár agyi elektródákkal végzett kutatás is bizonyítja, hogy a D-dúr szonáta két zongorára (K448) és a C-dúr zongoraszonáta (K545) csökkenti a rohamok számát.
Miért gyenge az ember?
Mint ismert, az állatok viszonylag ritkán keverednek összetűzésbe az emberekkel. Abban, hogy ez így alakult, fontos tényező, hogy az állatok tévesen itélik meg az emberek erejét. Mi magunk azonban pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy egy nálunk jóval kisebb súlyú macskaféle vagy kutya elleni küzdelemben is komoly kihívást jelent a helytállás. Hasonló kaliberű főemlősök ellen pedig gyakorlatilag esélyünk sincs. A kérdésre, hogy ez miért van így, a válasz, hogy az emberek nem gyengék, csak épp másképp erősek.
Rovataink a Facebookon