Vizsgálat indul a tranzakciós illeték miatt
A pénzügyi biztost érdekli, hogy a bankok miért terhelik az ügyfelekre a csekkadót.
A pénzügyi biztost érdekli, hogy a bankok miért terhelik az ügyfelekre a csekkadót.
A készpénz felvétele szinte mindenhol megdrágult, helyenként a kártyás vásárlást is díj terheli.
A felügyelet nem engedni, hogy az indokoltnál nagyobb drágulást okozzon a csekkadó.
A kormány megígérte, ha év közben elmaradnak a várt bevételek, emelik a tranzakciós illetéket.
A Bankszövetség szerint ez a tranzakciós adó svéd tapasztalata, ami tovább fogja sújtani a bankokat.
Csak akkor vezeti be a kormány 2014-től az értékpapíradót, ha az EU ezt jövőre elfogadja.
Nyereségadó-bevételeket bukhat az állam miatta.
A jegybank szerint a januártól élő adó nagyjából annyit hoz majd a költségvetésnek, amennyit elvisz.
Jövőre 400 milliárdot vár az állam a bankoktól. Fizetni részben várhatóan az ügyfelek is fognak, de hogy mennyit, azt, törvény híján, még számolni sem tudják. Pedig néhány nap múlva meg kellene mondaniuk.
Az Európai Központi Bank szerint a kormány a konzultációs kötelezettségét is megszegte. Ha ugrik az adó MNB-t terhelő része, az 100 milliárdos lyukat üt a költségvetésen.
239 milliárd forintot várnak belőle, a teher döntő részét a bankok tovább tudják majd hárítani.
A tranzakciós illetékhez viszont az IMF és az Európai Unió ellenében is ragaszkodik a kormány.
Ha áthárítanák az adót, az az egész pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztetné.
A kormány 40 milliárddal emelné a tranzakciós adót 2014-től. A bankok átháríthatják a terhet.
Cséfalvay szerint az is tartaléknak számít, hogy nem számoltak az IMF-hitel kedvező hatásaival.
A tavalyi 180 milliárd forint után 400 milliárd felett lehet a bankoktól beszedett összeg.