BKV: blamázs-TOP10 2009-ben

A 2009-es év híreinek egyik főszereplője kétségtelenül a BKV volt. A közlekedési cég legérdekesebb idei történeteiből válogattunk, volt miből.

1. Az év legnagyobb port kavaró BKV-s botránya mindenképpen Szalainé Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgató végkielégítésének ügye. Szalainé úgy vett fel 2008 tavaszán közel százmillió forintot végkielégítésként, hogy aztán nyártól mégis tovább dolgozott a BKV-nál havi 2,5 fél millióért. A pénzt természetesen nem adta vissza.

Ráadásul kiderült, hogy Szalainé nem is lett volna jogosult a végkielégítésre, hiszen hónapokkal azelőtt nyugdíjba vonult. Ügyében hűtlen kezelés miatt nyomoz a BRFK. A rendőrség egyébként már 800 volt BKV-s végkielégítését vizsgálja, azokét, akik az elmúlt három évben léptek ki a cégtől. Kocsis István vezérigazgató szerint a BKV ez elmúlt években legalább 800 millió forintot költött el fölöslegesen végkielégítésekre.

2. A végkielégítés mellett a tanácsadói szerződés volt az év divatszava a BKV-val kapcsolatban. Az első csomagról februárban írtunk, amikor kiderült, hogy a BKV tanácsot kért többek között arról is, hogy milyen formacipőben járjanak a dolgozói. A legnagyobb értékű szerződéseket két offshore céggel kötötte a BKV.

Az egyik a devizapiaci változások hatásait elemezte 23 millió forintért, a másik pedig a BKV hitelfelvételi lehetőségeit mérte fel 24 millióért. Mikor a BKV felügyelőbizottsága nagy nehezen hozzájutott az offshore cégek tanulmányaihoz, kiderült, hogy az egyik forrásmegjelölés nélkül idéz szó szerint többek között az Indexről, a másik pedig a komplett konvergenciaprogrammal és százoldalas KSH-jelentéssel van felvaskosítva.

3. Augusztusban foglalkoztunk a tanácsadói szerződések második csoportjával. A luxusmetró-tanulmányra (a kisföldalatti átpozicionálására) és a libegő népszerűsítésére adott tízmilliós tanácsokkal nyitottuk a sort, következett a BKV 20 millióért felmért fénymásolóállománya, majd terítékre került a Fővinform, legvégül pedig a kommunikációs cégek érdekes szerződései.

A BRFK ma már összesen 70 cég 144 tanácsadói szerződésével kapcsolatban nyomoz. Ezek kommunikációs és marketing-, műszaki vagy jogi jellegű megbízások és az elmúlt 4-5 évben kötötte őket a BKV. A szerződések összértéke elérheti az 500 millió forintot.

4. Nem maradhatott ki a BKV a december elején kirobbant, a Budapest Airportot is érintő vesztegetési botrányból sem. A BKV jogi igazgatóját tetten érte a rendőrség, amint a rendőrök feltételezése szerint kenőpénzt, ügyvédje szerint kölcsönpénzt, összesen 11,8 millió forintot vesz át egy informatikai cég megbízottjától.

A BKV informatikai igazgatóját már nem tudták elkapni a rendőrök, elutazott Ausztriába, később pedig az Indexen tett vallomást. Érdekes szála a történetnek, hogy a budapesti rendőrfőkapitány levélben értesítette a fővárosi önkormányzatot, hogy három olyan ügyvédi iroda is dolgozik a BKV-nak, amelyik érintett a vesztegetési ügyben. A gyanúba került irodák tagadnak.

5. A december 17-i nagy buszlerobbanást (összesen 420 BKV-busz romlott el az 1100-ból egy nap alatt) előrevetítette az a januári hírünk, hogy kettétört egy csuklós busz az Astoriánál.

A járművet - miután elhagyták az utasok -, a helyszínen kellett javítani ahhoz, hogy egyáltalán be tudják vontatni a garázsba. Szerencsére senki sem sérült meg. Az egyik legnagyobb buszos szakszervezet vezetője már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy a BKV buszparkja elöregedett, rengeteg a járművekkel a műszaki probléma.

6. Májusban derült ki, hogy a 380 millió forintért megrendelt, neves divattervezővel kreáltatott új BKV-s formaruhákkal baj van: nyúlik a pulóver, feslik a nadrág, a bugyikék zakót nem hajlandóak felvenni a járművezetők. Az első mintadarabok még tetszetősek voltak, de a szakszervezetek szerint a később érkező darabok minősége silány volt.

Vizsgálat indult, amelynek végén a gyártó EMEF Zrt. elismerte, hogy nem olyan anyagból készült az öltözék, mint amilyen a szerződésben állt, hogy a gombok részben rozsdásodtak, és azt is, hogy a textilneműk pár mosás után összemennek. Az újragyártott formaruhákat októbertől kezdték osztani.

7. Luxusmetró-tanulmány ide vagy oda, idegenforgalmi szempontból a legnagyobb blamázst akkor produkálta a BKV, amikor a kisföldalattin a szőrösszívű ellenőrök júliusban megbüntették Tony Wheelert, a világ egyik legnevesebb útikönyvkiadójának, a Lonely Planet-nek a társalapítóját és szakíróját.

Wheeler hiába magyarázta, hogy becsületes utasként többféle módon is megpróbáltak jegyet venni, csakhogy az automaták nem működtek, az árusító bódé meg zárva volt, nem hatotta meg az ellenőröket. A BKV az eset után hivatalosan is bocsánatot kért Wheelertől.

8. Wheelernél sokkal rosszabban járt Sz. Zoltán, akit a keményöklű biztonságiak nemcsak lelöktek egy éve az éjszakai buszról, hanem még ütlegelték és meg is rugdosták. Arra viszont nem számítottak, hogy több tanú, közöttük egy rendőrtiszt is látja az esetet, így a rendőrök hamar el is kapták őket. A nyomozás novemberben zárult le, a rendőrség csoportos garázdaság miatt vádemelési javaslattal küldte tovább az ügyet az ügyészségre. A BKV csak ezek után távolíttatta el a biztonsági őröket.

Az ellenőrök bántó hangneme, otromba, olykor nyomdafestéket nem tűrő, minősíthetetlen stílusa is probléma volt, legalábbis az állampolgári jogok országgyűlési biztosának idei vizsgálata szerint. Szép csokorra valót olvashat róluk szakblogunkban.

9. Az év kifogása hangzott el abban a sztoriban, amelyben beszámoltunk arról, hogy az egészségre is ártalmas zajszintet mért az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség a metrókocsik vezetőfülkéjében. Mint írtuk, a részleges megsüketülés ellen egy speciális fejhallgató lehetett volna a megoldás, ám az éber szakszervezetek megtudták, hogy a fejhallgató-pánt feltehetőleg lenyomja a hölgy dolgozók frizuráját, ezért nem támogatták jó szívvel az ötletet.

10. Természetesen nem maradhat ki az idei tíz legsúlyosabb blamázsból a 4-es metró sem. Az senkinek sem okozott különösebb meglepetést, hogy drágább lesz 20 milliárddal, és az átadás is tovább csúszik, sőt még az sem, amikor kiderült, hogy az unió 60 milliárd forinttal kevesebb támogatást ad rá, mert az ilyen híreket úgyszolván megszoktuk.

Ám, amikor az alagútépítő Bamco konzorcium márciusban bejelentette, hogy ha nem kap 35 milliárd forinttal több pénzt és 75 hét többletidőt az építkezéshez, akkor felmondja a szerződést, és félbemarad a metróépítés, komoly gondnak tűnt. A probléma végül úgy oldódott meg, hogy a konzorciumból kiszállt az addig folyamatosan akadékoskodó francia Vinci cég, és helyüket a Strabag vette át. Pérsze csúszás és többletköltség így is lett.