Salamon
6 °C
14 °C

Másnak is feltűnt az áfahiány

2013.11.28. 07:32 Módosítva: 2013-11-28 10:04:06
Beszélt az Indexnek a Horváth András exadóellenőr mellett kiálló, de egyelőre névtelenséget kérő volt adóhivatalnok. Sok az alkalmatlan ellenőr, az egész hivatal felépítése úgy rossz, ahogy van. Az Európai Bizottság egyik tanulmánya is alátámasztja, hogy Magyarország évente 1000 milliárd forintnál is több áfabevételtől esik el.

Az Európai Bizottság (EB) kérésére nemrég készült el a teljes EU-t átfogó nemzetközi tanulmány, ami nagyrészt alátámasztja Horváth András adóellenőr áfacsalásra vonatkozó becsléseit. Ez azért fontos, mert sokan túlzónak gondolják az adóellenőr által emlegetett összeget, és ez alapján kérdőjelezik meg a hitelességét. 

Horváth azt állítja, hogy évente nagyjából 1700 milliárd forint tűnik el az áfából. Ebből nagyjából 1000 milliárd forint az, amit nem fizetnek be, a maradék 700 milliárdot pedig úgy igénylik vissza, hogy nem is járna.

Az állítás első felével, tehát a be nem fizetett áfával kapcsolatban nemrég az Európai Bizottság közzétett egy tanulmányt. A dokumentum 27 EU-tagországnál összegzi, hogy 2011-ben, illetve 2000-2011 között évente mennyi áfa szivárgott el. 

Magyarországon jó sok (pdf, 58. oldal). Csak 2011-ben 1100 milliárd forint, ami a GDP 3,7 százaléka. De 2000-től kezdődően minden évben a GDP pár százalékára rúgott az az összeg, ami nem érkezett be az államkasszába. Ezzel az EU-s mezőny átlagánál rosszabbul teljesítünk, de vannak nálunk is alacsonyabb beszedési hatékonysággal működő országok. 

 

Az EB tanulmányából nem derül ki pontosan, hogy a kieső pénzek mekkora része a tényleges adóelkerülés. Az okok között ugyanis nem csak a csalás van. Léteznek statisztikai hibák, valódi csődök miatt be nem fizetett adó, és egyszerű fizetési késedelmek is.

Az EB annyit azért megállapít, hogy adóelkerülés hatása ezzel együtt is jelentős, de hogy pontosan mekkora, az Brüsszel előtt is rejtély. 

Horváth többször is elmondta, hogy már az nagy eredmény lenne, ha a kieső áfából 3-500 milliárd forintot be lehetne szedni. A NAV jelenleg 70-80 milliárdot szed be a legnagyobb, kiemelt adózóktól. Ez a becsült 1100 milliárdhoz képest kevés. 

Borzalmas hatékonyság

Ahhoz, hogy ne legyünk a lista élbolyában, négyszer-ötször annyi pénzt kellene begyűjtenie a NAV-nak. Ehhez viszont egy flottul működő adóhatóság kellene.  

D ATI20130424010
Fotó: Balázs Attila

Ehhez képest a NAV 6-7 százalékos hatékonysággal működik, ami azt jelenti, hogy a megállapítások, adóbírságok ekkora része folyik be. A hivatal 90 százalékban papírt gyárt – mondta megkeresésünkre az Átlátszó.hu-nak kiteregető, névtelenséget kérő volt adóhivatali középvezető, aki megerősítette Horváth állításait

Szerinte nem csak az a baj, hogy a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságát leépítették, ahol ő is dolgozott. A hivatali vezetők rettentően leterheltek, az ügyek utólagos ellenőrzése sokszor személyes döntéseken múlik, a rendszerben nincsenek megfelelő fékek és ellensúlyok, ellenőrzési mechanizmusok. A nagyobb cégeknél, melyeknek többsége kiemelt adózó, igazán komoly, átfogó vizsgálatok soha nem voltak Magyarországon.  

Egy elszabotált ellenőrzés

Például azt a vizsgálatot, amit a NAV három multinacionális kiskereskedelmi láncnál tartott 2011 májusában, két hét alatt kellett teljesíteni. Ez a laikusoknak első a hallásra nem is tűnik lehetetlennek, mégis az.

A három ismert láncnál a NAV azt próbálta felderíteni, hogy néhány alapvető termék (tej, tojás, liszt, étolaj) milyen úton kerül fel a polcokra. Ehhez esetenként akár több tucat vállalkozást kellett ellenőrizni, amire kevés volt tíz munkanap.

Egyszerűen nem lehetett alapos munkát végezni. 

Szerinte aki a NAV-vizsgálatokat belülről ismeri, tudja, hogy két hét alatt nem lehet egy adócsaló hálózatot felgöngyölíteni. Ennél több időt mégsem adtak a munkára, hogy miért nem, az rejtély. 

Szerinte nagyobb szervezeteket – mint például a kiskereskedelmi láncokat – csak nagyon komoly szakmai háttérrel és hivatali támogatással lehetne vizsgálni. Egy-egy ügyön elemzők, informatikusok, jogászok, könyvelők sorának kellene dolgoznia, akár egymással párhuzamosan is, hogy kiszűrhető legyen mindenféle visszaélés. Ehhez képest a javuló adóbeszedési statisztikák ellenére hatalmas lukak vannak a rendszerben, a hatóság sebezhetősége óriási, és ez lehet az oka annak, hogy a politika vagy a politika világával szoros kapcsolatban lévő magánszemélyek vagy cégek ki tudják használni a NAV gyengeségeit.

Lényegében mindeféle korrupció abból ered, hogy a NAV szervezeti felépítése, ellenőrzési hiányosságai és gyenge revizorállománya erre lehetőséget ad. 

Rossz ösztönzőrendszer, leterhelt revizorok

Forrásunk szerint a bajok a felkészületlenséggel kezdődnek. Ugyan a hivatalnak van belső szakmai képzése, amivel nyugodtan lehet takarózni, ez viszont nagyon kevés azoknak, akiknek komolyabb gazdasági, számviteli, jogi előképzettsége nincs.

Sokan kis túlzással az utcáról kerülnek a NAV-hoz, elvégzik a belső tanfolyamot, és egy rövidebb időszak után mehetnek az ellenőrzésekre. Az élettapasztalatok hiánya vagy a gyenge képességek, hiányos szakmai felkészültség is bőven elég ahhoz, hogy az ellenőrök egy-egy bonyolultabb ügyet ne lássanak át. 

Gondot jelent, hogy a dolgozók túlterheltek. Egy revizornak általában 40 ügye van, amiből ha kifog 3-4 bonyolultabbat, ahol mondjuk a cég könyve bonyolult tőzsdei ügyletekkel van tele, vagy a tulajdonosi, kereskedelmi hálója bonyolultabb, akkor szinte biztos, hogy az alapos ellenőrzés a többi ügy rovására megy, ahol már csak szúrópróbaszerű vizsgálatokra marad idő. (A kiemelt ügyek igazgatósága pont azért volt jó, mert itt egy ellenőr egy időben csak pár komolyabb ügyet vizsgált.) Az alaposabb ellenőrzésekkel az említett szakmai hiányosságok miatt is bajok vannak: 

Ha egy átlagos ellenőr egy cég könyvében meglát egy derivatív vagy opciós tőzsdei ügyletet, egyszerűen továbblapoz, mert bár akár tanulhatott is róla, de nem ért hozzá, így alaposan vizsgálódni sem tud. A nagyobb vállalkozásoknál a kisebb, néhány milliós számlákat a legtöbbször egyáltalán nem vizsgálják, így az ellenőrzést kapó cégek is sokszor megússzák.

A tapasztaltabb, vezető beosztású kollégák, akik szakmai segítséget adhatnának a megakadt ellenőröknek, szintén leterheltek, más dolguk sincs, csak "ész nélkül gyártják a jelentéseket". Az összetettebb ügyek megértéséhez nekik is egy-két nap kell, erre viszont nincs idejük. 

Forrásunk szerint évekkel ezelőtt a NAV-on belül hiány volt a bérszámfejtő szoftverekből (lehet, hogy most is az van, ezt már nem tudja). „Ha kimész egy építkezésre, ahol 30 feketemunkást találsz, akkor azzal kell kezd, hogy mennyi az elkerült járulék, amit a büntetéssel együtt be kell fizetni. Ezt sokan házi módszerekkel számolgatták, ami rengeteg hibalehetőséget jelentett. És nagyon lassú is, napokat visz el fölöslegesen ez a pár órás rutinmunka."”

Az ellenőrök ösztönzőivel is baj van. A hivatalban osztályokra bontva meghatározzák, hogy mennyi bírságot kell kiszabni. Így a statisztikákban évről évre ki lehet hozni valamekkora javulást, ami a mozgóbér alapja, így az anyagi ösztönzés is mindenkit a gyors ellenőrzések és az ügyek lezárásának az irányába tol. Emiatt sok cégnél jóval kisebb büntetést állapítanak meg, mint amekkorát egy alapos vizsgálódással lehetne.

Egyszer egy közbeszerzéses útépítést vizsgáltunk, amit a kiírás szerint sok alvállalkozó bevonásával kellett elvégezni. A benyújtott alvállalkozói ajánlatoknak nemcsak a betűtípusa és a megformázása volt ugyanaz, de még a helyesírási hibák is egyeztek. Ezt a kezdő kolléga sajnos nem fogja kiszúrni, pedig nagyon világos, hogy egy cég sok kamu alvállalkozóját vonultatta fel, tehát csalt. Az elmúlt években sok olyan ember ment el a hivataltól, akik ezt ki tudták szúrni. 

Ne a NAV vizsgálja a NAV-ot! 

A szervezeti hatékonyság is gyenge. Egy-egy terület ellenőrzéséért sokszor a terület gazdája felel. Például a NAV-on belül működő igazgatóságok határozatai ellen másodfokon a főigazgatóságon kell fellebbezni, viszont mindkét terület végső felelőse a főigazgató. A posztot pedig pontosan a vitatott 2007-es átalakítással hozták létre, amikor a megyei igazgatóságok fölé hét régiós főigazgatóságot tettek. (Ez az az átalakítást, amit korábban Horváth András is kritizált, mondván, a bajok ekkor kezdődtek.)

A túlterheltség egy másik megnyilvánulása, hogy az áfa-visszaigényléseket a NAV előzetes ellenőrzés nélkül utalja el. A túlterheltség miatt nincs idő alaposabb vizsgálódásra. Ez az utólagos ellenőrzés feladata, ami ugyan sokszor kiszúrja, hogy a kiutalás jogtalan volt, de ekkor már a cégek és az ügyvezetőik is eltűntek.

Forrásaink szerint a témában nem egy fontos írás jelent meg ismeretlen, de jól tájékozott szerzők tollából a Mentális Deficit blogon. Az egyik idevágó posztból idézünk lejjebb.  

Miért nem hatékony adóbeszedő a NAV? 

Ami igazán gátolja a hiper über teljesítményjavulást, az a kiindulási pont. A legegyszerűbben úgy lehet pénzt beszedni, hogy a revizor kiballag Akárki Kft.-hez, nekiáll túrni, és talál valamit, amit 30 napon túl adott, fizetett, mutatott be a derék gazdasági társaság. Köszönjük, 500 ezer forint. Olcsó, gyorsan megvan, kipipálva. Amellett, hogy a vérbe lehet ezzel az attitűddel idegesíteni az egyszeri cégeket - mindenki csesz el dolgokat, attól még nem lesz senki bűnöző, egy ejnye is épp elég lenne ilyen esetekre -, nem lehet nagyot szakítani. Ahhoz képest, mintha a top adócsalókat kergetnék. Azt túlzás volna állítani, hogy a revizoroknak mindegy, épp kit buzerálnak, de tény: nem motiválja őket a rendszer, hogy V. László éjszaka-császárt meg ehhez hasonlókat hajkurásszanak Gipsz Jakab helyett. Ezért ugyanis külön jutalom vagy bronz Simicska szobor nem jár.

A revizorok egyfajta bibliaként tekintenek az adózás rendjéről szóló törvényre, s lényegében minden mozdulatukat az határozza meg, vajon a 17/A paragrafus e) bekezdése mit is mond adott kérdésben. Ez persze az eljárás szempontjából baromi fontos, de sajnos ezek a gané adócsalók nem az Art. 17/A/e alapján csalnak adót, hanem az alapján, ahogy éppen sikerül. Kimennek a revizorok egy milliárdos céghez, és úgy mennek a biztosra, hogy inkább kevés munkával formai hibákat keresnek, mert az két millát is hozhat azonnal. Utánajárással lehetne belőle tízszer ennyi is.

De miért csinálják ezt? Mert most kell eredményt produkálni. Mert hát kormányzati intézményben pénzforgalmi szemlélet van. Az nem számít, amivel itt molyolsz, baromarcú, az a bevétel, amiről határozat van. Az hogy ez húsz forint, és a bíróság előtt nem áll meg, másodrendű. Basszus, most már október-november van, nem érünk rá szarozni. Az év végén két hónap az ilyen hülye ügyek gyártásával megy el, s persze újabb hónapok alatt lehet ezt a sok szart ellapátolni. Közben meg eltűnik a lényeg.

Lehet tehát bőven teljesítményt javítani. De ne ám úgy, hogy akkor átírom a NAV bevételi soron a kettest hármasra. Ha már puskát adtam a katona kezébe, akkor engedem lőni, és nem fenyítem meg, ha fogy a töltény. Különben csak a tussal tud egy-két közel merészkedő idiótát szájon vágni. Azt pedig jó ha tudjuk, hogy elég komoly nehéztüzérségen ül a NAV. (forrás: mentalisdeficit.blog.hu)

Cikkünket az Index Facebook-oldalán kommentelheti.