Ősszel választás jöhet Görögországban

Élő
000 Par7547082

A legfontosabbak

2015. július 16., 15:06
Levegőhöz jutnak a görög bankok
2015. július 16., 01:19
Ez a végeredmény
2015. július 13., 08:29
Már csak egy nyitott kérdés van
2015. július 12., 23:30
Ezeket várják a görögöktől
2015. július 10., 17:17
Mi lesz szombaton?
2015. július 7., 12:58
16:2 arányban a Grexit pártján
2015. július 6., 10:58
Ebből éhséglázadás lehet
2015. július 5., 21:40
Most épp így áll a szavazás
2015. július 5., 17:18
Érvényes lesz a szavazás
2015. július 3., 17:55
Mélyen a bóvliban
2015. július 1., 14:59
Mégis csőd a görög csőd
2015. június 30., 23:18
Képek a kedd esti tüntetésről
2015. június 29., 11:16
Nyugi van, mondja a francia elnök
2015.06.29. 13:17

Fontosabb részletek

Több hónapig egyezkedett az EU a görögökkel, de június 30-án szombaton elszakadt a cérna, miután a görög kormány népszavazást kezdeményezett a szükséges megszorításokról
A tárgyalások félbeszakadása azt jelentette, hogy az ország nem kapja meg azt az 1,6 milliárd eurót, amiből ki tudná fizetni az IMF-nek a kedden esedékes tartozását
Görögország nem fizetett, ez részleges csődöt jelent
Július 5-én vasárnap az EU-IMF-megállapodást a görög szavazók 61 százaléka elutasította
Másnap lemondott Varufakisz görög pénzügyminiszter
Július 12-én maratoni csúcstalálkozó kezdődött, hogy megállapodjanak
Ciprasz végül beadott egy 13 milliárd eurós megszorítócsomagot
A kormányfő belement lényegében minden feltételbe, szigorúbb javaslatokat fogadott el, mint amire a görögök nemet mondtak
A megállapodás hírére görög szakszervezetek sztrájkot hirdettek szerdára
A görög parlament nagy többséggel elfogadta a megszorítást, de sok Sziriza-tag nemmel szavazott
Szeptemberben vagy októberben parlamenti választás lesz
Brüsszel megenyhült, ahogy várható volt: áthidaló kölcsönt kaphat az ország
Az EKB pénzt ad a bankoknak
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Juncker szerint független adóhatóság kell Görögországnak, hogy visszaszoríthassák a korrupciót. "Kinek lehetne ez ellen bármi ellenvetése?" - kérdi.  Miért van az, hogy az energiaárak az egyik legmagasabbak Görögországban? Mert nincs verseny, és nem szállnak szembe a jelenlegi helyzetet fenntartó érdekekkel. Miért nem megy az adóbeszedés? - kérdezi Juncker, aki szerint hegyeket mozgattak meg, egészen az utolsó pillanatig, amikor a görögök becsukták maguk mögött az ajtót. 

    Populista lépésnek, politikai manőverezésnek tartja, hogy a görög kormány népszavazást hirdetett. Arról beszél, hogy, szükségszerűen csak leegyszerűsített üzenetek jutnak majd el az emberekhez, és a kampányban úgy befolyásolják majd őket, ahogy nem szégyellik.

    Mit tudnak a görög emberek a közös javaslataink részleteiről? Mit tudnak arról, hogy milyen rugalmasak voltunk?

    - kérdezi Juncker. Könnyedén megegyezhettünk volna múlt hétfőn az Eurócsúcson."

  • Az IMF becslése szerint akár a GDP egyszeri nyolcszázalékos visszaesését is eredményezhetné a csőd, és ennek az összes mellékhatása azonnal jelentkezne inflációval, munkanélküliséggel és akár áruhiánnyal együtt.

    A drachma pillanatok alatt elértéktelenedne az euróhoz képest, amit az euróban jegyzett lakossági és vállalati hitelek ugyanúgy megszenvednének, ahogy nálunk a devizahitelesek megszenvedték a forint frankkal szembeni árfolyamváltozását. És az államcsőd és az árfolyamválság mellett még a bankok is egymás hegyén-hátán jelentenének csődöt. Az árfolyamok változásán keresztül ráadásul Magyarországon is megéreznénk a kilépést, mivel a forint valószínűleg rendesen begyengülne.



    Ehhez képest a megszorítások csak nagyjából 2-3 százalékos recesszióba löknék az országot, de ez az opció politikailag vállalhatatlan a görögöknek a fentebb említett okok miatt.

    És van még egy lehetőség: ha a görög kormány lemond, vagy bizalmatlansági indítvánnyal a görög parlament megvonja tőle a bizalmat, akkor elképzelhető, hogy a hitelezők belemennének a határidő kitolásába. Ez egyébként már el is kezdődött, hiszen szombat éjszaka az előző görög kormánypárt, az Új Demokrácia bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen.

  • Sok mindent megtett, amit el tudott intézni, mondja Juncker. A gyűlölt "trojka" helyett összehozta a brüsszeli csoportot, és a legmagasabb politikai szintre helyezte a tárgyalásokat.

    "Nagyon messzire mentünk, hogy szociálisan fair intézkedéseket tegyünk, amelyek egyúttal gazdasági stabilitást is hoznak. A görögöknek ajánlott csomagban nincsenek nyugdíjcsökkentések, jelenti ki. Ez nem egy buta megszorító csomag. 10 milliárd euróval kevesebb benne a megtakarítási cél, mint amibe az előző görög kormány beleegyezett."

  • Más tagállamok is nehéz időszakon mentek keresztül, mondja Juncker. Írországot, Portugáliát, Lettországot hozza példaként. Az Eurócsoport előző elnökeként pontosan tudom, hogy milyen nehéz együtt dolgozni a nehéz helyzetben lévő államokkal.

    "Tudom, hogy milyen megpróbáltatásokon mentek keresztül a görög emberek. Személyesen részt vettem az elmúlt hetek megbeszélésein, néha nappal, néha éjszaka. Görögország kilépése az eurózónából számomra sosem merült föl lehetőségként, és nem is fog." De ez nem jelenti azt, hogy a görög kormány kihasználhatja ezt a hozzáállást, jelenti ki.

  • - mondja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke brüsszeli sajtótájékozatatóján.

    Juncker szerint viszont ez nem egy blöff-játék. Vagy mind nyertesek vagyunk, vagy mind vesztesek. "Egyik demokrácia sem értékesebb a másiknál. Mindegyik demokráciában egy népszavazás egy népszavazás. Egy demokráciát szembeállítani 18 másikkal nem méltó Görögországhoz" - mondta. Nagyon elszomorít, amit múlt szombaton láttunk, mondja arról a bejelentésről, hogy a görög kormány népszavazást hirdetett. Európa nagy ütést kapott, és a jószándékot elfújta a szél. Minden erőfeszítésem és a Bizottság erőfeszítése után, kicsit úgy érzem, hogy elárultak.

  • A görög bankrendszer már jó ideje lélegeztetőgépen van, az Európai Központi Banktól kapnak hitelt. Ezt az ún. likviditási mechanizmuson (ELA) keresztül csinálják, és az EKB az ELA-n keresztül biztosítja azt a forrást, amit a betétesek vontak ki a görög bankokból, vagyis azt a pénzmennyiséget, amiből hiteleket adnak, amit az emberek a kígyózó sorokban az ATM-ekből kivesznek, és ami a napi működésük költségeit tudják fedezni. Ezzel lényegében életben tartják a bankrendszert.



    A BBC saját értesüléseire hivatkozva vasárnap arról írt az EKB elzárja a pénzcsapot, de ez végül nem történt meg. Ennek ellenére  a görögök mégis úgy döntöttek, hogy hétfőn nem nyitják ki a bankokat az országban. A bankok egy hétig zárva lesznek, vagyis legközelebb július 6-án (a a népszavazás után) nyithatnak ki. A kormány egyúttal arról is határozott az ülés többi részvevőjével, hogy a görög tőzsde is zárva marad hétfőn. Ezen kívül:

    • 60 euróban limitálták azt az összeget, amelyet helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehetnek a pénzjegykiadó automatákból. (Kollégánk Athénban azt tapasztalta, hogy sok helyen még ennyi pénzt sem lehetett kivenni az ATM-ekből)
    • Megtiltottak egyben minden pénzátutalást külföldre. A különböző termékekért és szolgáltatásokért a Görögországban kibocsátott kártyákkal lehet fizetni, de csak az ország területén. 
    • Külföldi bankkártyákra külön rendelkezést ad majd ki a görög pénzügyminisztérium, de az AP hírügynökség úgy értesült, hogy azokra korlátozás nélkül lehet majd pénzt felvenni az automatákból.
  • Jonathan Hill, a pénzügyi stabilitásért felelős EU-biztos közleményt adott ki a görög bankok ideiglenes bezárásáról. Tudomásul veszi, hogy a nemzeti kormányoknak, így a görög kormánynak is joga van rá, hogy korlátozzák a tőkemozgást, ha nyomós közérdek úgy kívánja. A görög pénzügyi és bankrendszer stabilititása ilyen nyomós közérdek, ismeri el. Hozzáteszi azonban, hogy a szabad tőkemozgást minél hamarabb vissza kell állítani, mert ez a görög gazdaság, az eurózóna, és az európai uniós közös piac érdeke.

  • A görögök és a hitelezők sincsenek könnyű helyzetben, ezért van most gyakorlatilag patthelyzet:

    • a görög kormány ugyanis nem mehet bele egy újabb megszorító csomagba hatalmas arcvesztés nélkül a görög választóival szemben. A Sziriza konkrétan azzal az ígérettel nyert választást, hogy nem lesz több megszorítás, így a párt demokratikus legitimációja gyakorlatilag ebből az ígéretből fakad (erről bővebben itt írtunk). Ráadásul gazdasági oldalról ők arról is meg vannak győződve, hogy nem egy újabb költségvetési kiigazítás lenne megoldás a katasztrofális helyzetükre, hanem valami olyasmi, ami sokkal közelebb áll az adósságelengedéshez, vagy Varufakaisz gyorsan elbukott ötletéhez a növekedési adathoz kötött kamatú államkötvények kibocsátásáról (erről bővebben itt olvashat).
    • a hitelezők viszont gazdasági oldalról még mindig elkötelezettek a megszorítások mellett, viszont nekik is megköti a kezüket a helyzet politikai dimenziója: ha a hitelezőkről bármilyen szinten is az derülne ki most, hogy sarokba szoríthatóak, akkor az a jövőben precedenst jelenthet az összes újabb európai megszorításellenes politikai pártnak (Podemos, Sinn Féin), legyen szó kedvezőbb hitelfeltételekről, vagy akár adósságelengedésről.

    A következő pár nap történéseit ráadásul tovább bonyolítja, hogy az uniós alapszerződés alapján az eurózónából nem lehet kilépni. Az eurózóna elhagyásának egyetlen legális módja jelenleg az EU-ból való kilépés lenne, amit azonban az alapszerződés szerint két év átmeneti időszaknak kell megelőznie.

  • Erről Hiorgiosz Kondrosz, a Sziriza elnökségének tagja beszélt hétfő délelőtt az ARD német közszolgálati televízióban elhangzott interjújában. A szociáldemokrata kormánypárt központi bizottságának tagja azt mondta, támogatja Ciprasz miniszterelnök bejelentését a július 5-re tervezett, a reformintézkedésekről, illetve a hitelezők követeléseiről dönteni hivatott referendumról.

    "A görög lakosságnak demokratikus joga, hogy maga döntsön saját jövőjéről" - mondta a baloldali politikus, aki szerint a népszavazás eredményétől függetlenül az említett Grexit nem jön szóba. A görög kormánypárti politikus bírálta ugyanakkor a hitelezők magatartását az adósságválságban. Kondrosz szerint meg kell találni a partnerekkel való megállapodáshoz vezető utat, az azonban nem vezet ki a válságból, ha - mint fogalmazott - Görögországnak ultimátumokat adnak vagy zsarolják. (MTI)

  • Athént és más városokat is elleptek a képen látható graffitik. A szó azt jelenti, hogy NEM, vagyis a falfirkák arra buzdítanak, hogy a görögök a vasárnap a nemzetközi hitelprogramról tartandó szavazáson küldjék el a fenébe az EU-t. Hiszen a nemek győzelme jó eséllyel az eurózónából való kilépést vonná magával.

  • Az Európai Bizottság lefújta a szokásos déli sajtótájékoztatóját, ahol a szűkszavú brüsszeli szóvivőiket lehet nyüstölni, és helyette magát Jean-Claude Junckert dobják az újságírók elé 12:45-kor. Várjuk, hogy mit mond, érdekes bejelentés következhet, jelenti az Eurológus.

  • Ez egy februári Bild címlap, ami finoman azt jelzi, hogy nem kéne további milliárdokat adni a "kapzsi" görögöknek. Arra mindenesetre jó, hogy némi keményebb német hergeléshez is hozzájussunk. Ma egyébként azt írják, hogy Ciprasz becsapta a népét.

    7,w=650,c=0.bild

    A Bild a legnagyobb német újság több milliós példányszámmal. Elég durva bulvárlap egyébként, de például német focis pletykákban elég tájékozottak, sokan főleg  a sportrovatuk miatt nézik.

  • Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a görög válság legújabb eseményei igen csekély hatással vannak a magyar gazdaságra, a görög gazdaság kereskedelmi kapcsolatai Magyarországgal viszonylag mérsékeltek, a külkereskedelmi áruforgalomnak mindössze 0,4 százalékát adják. A miniszter kiemelte: a görög bankrendszer hatása a magyar bankszektorra elenyésző, Magyarországon nincsenek jelen görög bankok, ellentétben Bulgáriával vagy Szerbiával. De azért két hatással számolni kell: az egyik az árfolyam alakulása, a másik pedig az állampapírok hozamaira gyakorolt hatás.

    Az állampapír piacon előfordulhat, hogy a befektetők most a perifériaországok állampapírjai helyett más területeken keresnek befektetést, így az állampapírok hozamának emelkedésére lehet számítani, de itt sem kell drasztikus, érzékeny hatással számolnia Magyarországnak. (MTI)

  • A görög gazdaság helyzete az utóbbi években egyébként elég sokat javult, amit jól mutat az, hogy a költségvetés ún. elsődleges egyenlege pozitívba fordult: ez azt jelenti, hogy mostanra a 180 százalékos államadósság törlesztési terhei nélkül a görög államnak már nem lenne szüksége a nemzetközi intézmények hiteleire.

     

    De akkor mire kell a pénz a görögöknek? Leginkább a hitelek további törlesztésére, hiszen a hitel legnagyobb része a lejáró hitelek teljesítésére ment el (81,3 milliárd euró), szintén sokba került a görög bankok feltőkésítése (48,2 milliárd euró), hiteltörlesztésre (45,9 milliárd euró), és a kamatok törlesztése (40,6 milliárd). Az állami költségvetés mindössze 27 milliárd eurót használt fel a hitelből.

    Az utóbbi hat évben a görög kormány ezért a pénzért cserébe kőkemény megszorításokat lépett meg, ami az állami kiadások durva csökkentéséből állt, és ami sokak szerint az kívánt hatással ellentétes eredményt ért el, és csak fokozta a recessziót. Közéjük tartozik a mostani görög kormány is, ami kifejezetten arra kapott demokratikus felhatalmazást a választóitól, hogy ne folytassa a korábbi görög kormányok megszorító politikáját. És ez az, ami most a leginkább meghatározza a hitelezők és a görögök kormány közti vitát is (erről bővebben  itt  írtunk nemrég)

  • A német kancellár szóvivője szerint Angela Merkel kész a további tárgyalásokra Ciprasszal az adósságválság megoldásáról, ha a görög fél is hajlandóságot mutat. Közben Merkel pártja, a CDU vezetőségi ülésén arról beszélt, most a görögökön a sor, hogy kimozdítsák a tárgyalásokat a holtpontról.

  • Előző éjszaka Alekszisz Ciprasz miniszterelnök elárulta, arra kérte az európai vezetőket, hogy hosszabbítsák meg a mentőcsomag keddi határidejét addig, amíg ők meg nem tartják a maguk népszavazását. Miután az eurócsoport pénzügyminiszterei az első ilyen kérést még szombaton visszadobták, Ciprasz megpróbált átnyúlni a fejük felett és közvetlenül a kormányfőkhöz, elnökökhöz fordult.

    A Financial Times blogja lehozta azt a levelet, melyben a görög miniszterelnök éppen luxemburgi kollégáját győzködi.

    kep
  • Elképesztő politikai viharok alakultak ki a görög nyugdíjrendszerrel kapcsolatban a válságkezelés kapcsán. Messze nem csak ez a görögök legnagyobb gondja, csak a Sziriza behozta, hogy az EU ki akarja véreztetni a tisztességben megőszült görög nyugdíjasokat, azért nem fogadják el az adósságcsökkentés nélküli új megállapodást.

    Nos, ha megnézzük, hogy sokat költenek-e a görögök nyugdíjra, akkor azt látjuk, hogy igen, nagyon sokat. Ráadásul a Sziriza egyik fő választási ígérete az volt, hogy majd rögvest visszahozza a 13. havi nyugdíjat, amit a korábbi kormányok a válság közben már túlzásnak éreztek.

    WSJ
    WSJ

    Igen ám, de ezt nagyon egyenlőtlenül és igazságtalanul sikerült megoldani Görögországnak. Egyrészt az ország ötöde 65 évesnél idősebb – őket bátran mondhatjuk tipikusabb nyugdíjasoknak – és ők fejenként már bőven az uniós átlag alatt kapnak nyugdíjat a Wall Street Journal szerint. A görög nyugdíjasok fele kevesebbet kap ma havi 665 eurónál (208 ezer forint), ami ország egyik szegénységi küszöbe a Financial Times alapján. Persze négyszer csökkentettek nyugdíjakat a válság óta, mára az átlagos nyugdíj 700 euró (220 ezer forint).

    BN-HD953 GKPENS G 20150227120214
    WSJ

    Ehhez képest néhány iparág nyugdíjasai többet kapnak az államtól, mint a teljes utolsó munkabérük, ilyenek például a bankárok. De például külön érthetetlenül nagyvonalú, hogy az egyébként szép nagyra duzzadt államigazgatásuk dolgozói már 50 évesen nyugdíjba mehetnek. Ráadásul elég elterjedt a csalás is a nyugdíjakkal, most gondolkoznak olyasmin, hogy ne csak a befizetett pénzhez kössék a nyugdíjakat, hanem bevallott jövedelem alapján befizetett adókhoz is.

    Ráadásul a nyugdíjakat 133 nyugdíjalap kezeli, ami biztosan elég kevéssé hatékony, ezt már többször megígérte Görögország, hogy majd tizedére csökkentik. Az EU nyugdíjkorhatár-emelést is kért 67 évre, ha egyszer öregszik az ország. A Sziriza viszont eddig eléggé tartott a várható népszerűségvesztéstől, és csak olyasmit lett volna hajlandó vállalni, hogy a 62 év alattiak nyugdíját majd 5 százalékkal csökkentik. 

  • A helyzet a látottak alapján annyira még nem forró.

  • Az euróval szembeni árfolyam 315 körül is járt, de kora délelőttre visszajött 314-ig.  Kicsivel dél előtt az eurót 314,25 forinton, a dollárt 283,36 forinton, a svájci frankot 302,52 forinton jegyezték.

    A görög kilépés hatását, a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság nagymértékű csökkenését a régió piacai közül a leginkább Magyarországon és Lengyelországban éreznék meg, mivel itt a legmagasabb a külföldi befektetők részaránya a kötvénypiacon - mondta korábban Balatoni András, az ING vezető elemzője az MTI-nek.

    Amikor a kilépés hatására elkezdik a forintban és zlotyban denominált kötvényeket eladni, akkor veszíteni fog értékéből a forint, rövid időre gyengülő pályára állhat, a 315 forintos euróárfolyamot is elérhetjük. Az ING vezető elemzője szerint ugyanakkor azért hosszú távon a forint elég ellenálló lett az elmúlt időszakban, Magyarország már nem olyan sérülékeny.

    forintgörög
  • Ezekben a nehéz pillanatokban az együttérzés minden apró kis gesztusa rengeteget számíthat. Most, hogy Görögország a csőd és az eurózónából való kihullás szélére sodródott, figyeljünk egy kicsit jobban oda görög származású barátainkra, ismerőseinkre! Mindenképpen kerüljük a rajtuk való gúnyolódást, és ne emlékeztessük őket a görögséggel kapcsolatos negatív sztereotípiákra!

    Én például az előbb tényleg elhatároztam, hogy meg fogom ölelni az Index görög származású képszerkesztőjét, csak aztán kiderült, hogy elment két hétre szabadságra. 

  • Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök Twitteren kelt ki a hitelezők ellen miután kiderült, hogy visszadobták a görög javaslatot: azt írta, fel nem bírja fogni, hogy a három nemzetközi intézménynek mi a baja a terveikkel, hiszen amikor Portugália, Írország vagy Spanyolország akart ilyen reformokat hozni, azt ugyanezek a hitelezők elfogadták. Ciprasz ebből azt szűrte le, hogy a hitelezők „vagy nem érdekeltek a megállapodásban, vagy speciális érdekeket támogatnak”.

    Christine Lagarde, az IMF igazgatója reagált Ciprasz kifakadására: szerinte az IMF azért vonakodott, mert az utóbbi öt év tapasztalatai alapján úgy látták, a görög adótervek nem életképesek. „Nem lehet pusztán az adóbeszedés javításának ígéretére építeni egy programot, ahogy azt hallottuk az elmúlt öt évben, nagyon kevés eredménnyel” – mondta. A 8 milliárd eurós megszorító csomagnak egyébként 92 százaléka jött volna be új adókból, ez pedig az IMF szerint túlzottan visszaszorította volna a növekedést. Janisz Varufakisz, a görög pénzügyminiszter szombaton viszont pont ugyanezt állította a hitelezők javaslatáról.

  • Vagy fél Görögország egy jó kis hétfő délutáni jetskizésre készül, vagy nemsokára lángokban fog állni az összes város, vagy csak az ilyenkor szokásos pánikjelenségről van szó, mindenesetre a görög benzinkutak egy jó részéből kifogyott az üzemanyag.

    A nyugat-krétai Haníából egy benzinkutas például arról számolt be, hogy a 7:30-as nyitástól 10 óráig annyi üzemanyagot adott el, amennyit normálisan holnap délutánig kellene. Szerinte hamarosan normalizálódik a helyzet és megérkezik az utánpótlás. Mindenesetre a városban a benzinkutak fele már töküres. Közben a nemzeti gáztársaság vezetője azzal próbálja meg nyugtatni az embereket, hogy hónapokra elegendő tartalékuk van.

  • Mármint Görögországban. Most minden nüansz érdekes lehet a görögországi robogóbérléstől, az egyetemi előadások hangulatán át az őrült prédikátorok jóslataiig.

    A tema+gorog@index.inda.hu-ra bátran küldje el hosszabb-rövidebb beszámolóját vagy fotóját, videóját, ami a görög államcsődközeli helyzethez kapcsolódik. Nagyon izgalmas napok ezek!  

  • Kedden még arról írtunk, hogy már nagyon közel a megállapodás: akkor úgy tűnt, hogy megint enyhül a görög feszültség, meghátrál a görög kormány, de uniós gesztusok is jöhetnek. Ehhez képest szerdán hirtelen visszadobták a nemzetközi hitelezők a görög javaslatot (a szerdai görög javaslat elemeit itt olvashatja el pontról pontra), hétfőn pedig az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az utolsó ajánlatot, amelyet Görögországnak tettek a hitelezői a június 30-án lejáró mentőprogram meghosszabbítására.

    A dokumentum alapján a görög kormány kapott engedményeket, de azért így is sokat kértek tőlük, mint például:

    • 2015-re egy, 2016-ra kettő, 2017-re három és 2018-ra 3,5 százalékos államháztartási többlet (vagyis a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP) képest ennyivel több pénzt szedjen be költségvetés, mint amennyit költ. Eredetileg másfél százalékot akartak 2015-re Brüsszelben, de erről már régebben lemondtak)
    • a GDP egy százalékának megfelelő áfareform (ennél kisebbet akartak a görögök)
    • a GDP negyed-fél százaléka, 2016-ra egy százaléka szerinti nyugdíjreform (itt egy százalék volt a brüsszeli követelés, a görögök még június 24-én is 0,37 százalékot akartak )
    • 400 millió eurós spórolás a hadseregen (ez görög kapituláció, csak fele ennyit akartak )
    • adó a tévéreklámokra
    • luxusadó kiterjesztése a jachtokra (a tíz méternél hosszabbakra)
  • Francois Hollande nemrég jött ki egy rendkívüli kabinetülésről, ahol Görögország helyzetét vitatták meg. Szerinte még van esély egy egyeségre Görögországgal, és különben is órák vannak még hátra. Reméli, hogy amennyiben a görögök és kormányuk úgy határoz, folytatódhatnak a tárgyalások. A vasárnapi népszavazásról pedig azt mondta, ott 

    az eurozónában való bennmaradásról fognak dönteni a görögök.
  • Közben Görögországban is alakul a pánik: az Index riporterei Thesszalonikiból azt jelentették, hogy már több helyen sorok vannak a bankautomatáknál, és Athén utcáin már a rabomobilok és a lábhoz támasztott pajzzsal várakozó rendőrök is megjelentek. A kormány ugyan    közleményben nyugtatott, a védelmi miniszter szerint hétfőn is kinyitnak a bankok és lesz az ATM-ekben pénz, már érezni a bizonytalanságot az utcákon.

    Pénteken az OTP közleményben figyelmeztette a magyar ügyfeleit, hogy veszélyes lehet mostanában pénzt utalni Görögországban. Vasárnap este munkatársunk már arról írt Athénból, hogy városban már rohamrendőrök zárták el a Parlament felé vezető főutat az autók elől, és a Parlamentet is megerősített őrség vigyázza. A Szintagma téren nagyjából kétezer ember gyűlt össze, hogy tüntessen az Európai Unió ellen.

  • Az előrelátó fiatalok szombaton felkészülten mentek az ATM-hez. Persze a kép nyilván kamu, de jól mutatja, hogy a görögök egyelőre nem veszik túl tragikusan ezt a válság mizériát.

    11701115 896182530441589 8734239332146086222 n
    Fotó: Σοβαροι / Facebook
  • Jelenleg tehát eléggé úgy néz ki a helyzet, hogy megegyezés híján a görögök kedden nem fogják visszafizetni az IMF-nek az 1,6 milliárd eurós részletet, mivel nem tudják majd lehívni a hitelből az utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet, amiből törleszteni tudnának. Ez ugyan még járna nekik, mert a hitelkeret csak másnap járna le, de az utolsó lehívás feltétele több államháztartási reform volt, amiről a görög kormány az elmúlt hónapokban egyezkedett a hitelezőivel, de ugye eddig nem állapodott meg.

  • Pénteken este a brit Guardian még arról írt ugyan, hogy már csak 107 millió euróról megy a vita, de az áfaemelésről és a nyugdíjakról már megegyeztek a felek, éjszaka olyasmi történt, ami miatt most úgy tűnik, egyre biztosabb, hogy a Görögország kedden csődöt jelent az IMF felé: Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök bejelentette, hogy július 5-ére, tehát jövő vasárnapra népszavazást ír ki a hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Az euróövezeti pénzügyminiszterek viszont szombat késő délután elutasították a görögök kérését, hogy tolják ki a hitelprogram határidejét. Vasárnap éjszaka a görög parlament 13 órás rendkívüli ülésén jóváhagyta a jövő vasárnapra kiírt népszavazást.

  • Most újra az a helyzet, hogy nagyon kevés választja el a görögöket attól, hogy elhagyják az eurózónát. A második hitelcsomag ugyanis kedden lejár, Görögországnak pedig 1,6 milliárd eurót kell fizetnie az IMF-nek. És bár a múlt hét elején már úgy nézett ki, hogy Görögország és a hitelező intézmények meg tudnak egyezni a második hitelcsomag meghosszabbításáról, szerdán az európai hitelezők mégis visszadobták a görög reformjavaslatot, csütörtökön pedig ultimátumot kaptak a görögök, hogy vasárnapig álljanak elő egy új tervvel.