Lenulláztuk a Bokros-csomag eredményeit

2011.11.25. 16:34 Módosítva: 2011.11.25. 18:29
Tizenöt év után újra bóvli kategóriába került Magyarország, most a Moody’s-nál, de a másik két nagy hitelminősítőnél is rosszak a kilátásaink. Tíz év kemény munkáját intézte el az elmúlt öt év.

Az ország adósságainak minősítése a rendszerváltástól 1996 decemberéig volt a befektetésre nem ajánlott, spekulatív kategóriában. Karsai Peter, a Commerzbank elemzője szerint akkor „a teljességgel ortodoxnak mondható” Bokros-csomag hatására kerültünk ki a bóvliból a Moody's-nál.

A Horn-kormány egyébként a másik két hitelminősítőnél is javította az ország besorolását. A Fitch-nél 1997 nyarán kerültünk eggyel feljebb, a S&P-nél a következő év januárjára javultak a kilátásaink lettek stabilról pozitívak. A 98-as választások előtt egy nappal aztán a Moody's még egy kategóriát javított rajtunk.

 

Az Orbán-kormány kezdeti időszakában folytatódott minősítésünk javulása, így 2000-ben már mindhárom nagy cégnél „A”-val kezdődött besorolásunk. Ezekhez ráadásul stabil kilátások tartoztak, ami már „jó középminőséget” jelent.

A jelentős fordulat 2001-ben ment végbe, amikor az eladósodást növelő gazdaságpolitikai irányzat jutott térhez. 2002 végén ugyan volt egy kiugrás a Moody's-nál, de akkor a biztosnak látszó Európai Uniós tagságra hivatkozva két kategóriával felhúzták az összes tagjelölt ország devizakötvényeinek besorolását.

 Moody’s  S&P  Fitch  Üzenet
Aaa AAA AAA Legjobb minősítés
Aa1 AA+ AA+ Jó minősítés
Aa2 AA AA
Aa3 AA- AA-
A1 A+ A+ Jó középminőség
A2 A A
A3 A- A-
Baa1 BBB+ BBB+ Alacsony középminőség
Baa2 BBB BBB
Baa3 BBB- BBB-
 Ba1  BB+  BB+  Befektetésre nem ajánlott, spekulatív (bóvli)
Ba2 BB BB
Ba3 BB- BB-
B1 B+ B+ Erősen spakulatív
B2 B B
B3 B- B-
Caa1 CCC+ CCC Kevés az esély a visszafizetésre
Caa2 CCC
Caa3 CCC-
Ca C+
C CC
- D DDD Fizetésképtelen
DD
D

A kormányváltás egyébként sem hozott gazdaságpolitikai váltást, ennek következménye volt, hogy 2003 nyarán többek közt a 100 napos program hatásait figyelembe véve a Fitch negatívra rontotta a kilátásainkat. Ezt már akkor azzal indokolták, hogy alapvető költségvetési kiigazítás nélkül az ország egyre sebezhetőbbé válik a sokkhatásokra. A kiigazítás elmaradt, ezért 2005 januárjában nem vártak tovább, le is minősítettek minket.

Májusban a S&P lerontotta a forintadósság-besorolásokat, december elején a Fitch újabb virgácsot dugott a a Gyurcsány-Veres páros csizmácskájába, a leminősítéseket mindkét esetben az „aggasztó adóssághelyzettel” indokolva.

Hozzá kell tenni, ekkor még bőven biztonságban voltunk bóvli-kategóriától. 2006 elején a Moody's rontotta a kilátásokat, év közepén a S&P újra leminősített, aztán karácsony előtt még gyorsan követte a Moody's is. Akkoriban annak örültünk, hogy csak egy-egy kategóriát estünk, de még magas minősítésűnek számítottunk a feltörekvő piacok között.

 

A folyamatosan növekvő államadósság 2008-ban rossz kombinációnak bizonyult a globális válsággal, év végén, a hitelválság idején mindhárom nagy cég leminősített minket. A novemberben kapott 20 milliárd eurónyi hitelkeret „csak a pénzügyi rendszer stabilizálására volt elég, a normalizálására nem”.

A következő év márciusában a Moody's és a S&P újra rontott a besorolásunkon, az indok az államadósság további növekedése és a költségvetési bevételek egyidejű csökkenése volt – őszre valamelyest stabilizálódott a helyzet –, bár szerepet játszhatott a döntésben a belpolitikai válság, a Gyurcsány-kormány lemondása, és Gyurcsány-utódlás megoldatlansága (igaz, ez értelemszerűen nem szerepelt az indoklásban).

A Magyar Köztársaság hosszú lejáratú adósságainak hitelminősítése
A Magyar Köztársaság hosszú lejáratú adósságainak hitelminősítése

A választások uátn átmeneti megnyugvás következett, majd tavaly decemberben először a Moody's egyből két kategóriát rontott a megítélésünkön, majd karácsonyra a Fitch is leminősített minket. Az indok mind a két esetben ugyanaz volt,  a súlyos szituációban egyszeri intézkedésekkel foltoztuk be a költségvetést, miközben az ország egyre fenntarthatatlanabb pályára állt.

A hitelminősítők és a piaci szereplők emellett negatív üzenetként értékelték a Költségvetési Tanács felszámolását, az Alkotmánybíróság meggyengítését, a bankadót és nyugdíjállamosítást, összességében a kormány kétharmados többségéből fakadó általános kiszámíthatatlanságot és a hihető stratégia hiányát.

 

Ez az év jól indult: tavasszal megszületett a Széll Kálmán-terv. Mostanra azonban kiderült, hogy a kormányzat nem tartja magát az abban lefektetett stratégiájához, illetve legújabb elemként a végtörlesztéssel kapcsolatos jogszabályok fokozták a kiszámíthatatlanságot. A strukturális reformok hiányában a Moody's bóvlinak minősítette az adósságunkat, azaz már a korábbiaknál is kevésbé hiszi el, hogy a kormány középtávú céljai teljesülhetnek.

Ezzel visszakerültünk az 1996-os szintre – egészen pontosan a Bokros előtti állapotok időszakába –, bár az is igaz, hogy most az adósság- és euróválságok miatt sokkal kedvezőtlenebbek a nemzetközi viszonyok, mint az elmúlt tizenöt év nagy részében.