Putyin várhatóan októberben Pekingbe utazik, hogy Hszi Csin-ping kínai államfővel tárgyaljon, ez lesz az orosz vezető első külföldi útja azóta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki ellene.
Októberben alapos kétoldalú megbeszéléseket várunk Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök között Pekingben
– mondta Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára a kínai vezető diplomatával, Vang Jivel folytatott moszkvai találkozóján.
Putyin részt vesz a harmadik Egy övezet, egy út fórumon, miután Hszi meghívást kapott egy márciusi, nagyszabású moszkvai látogatás alkalmával. Patrusev, Putyin közeli szövetségese azt mondta, hogy Oroszország fejleszteni kívánja kapcsolatait Kínával – írja az al-Dzsazíra.
Oroszország elkötelezett az orosz–kínai kapcsolatok fokozatos fejlesztése és erősítése mellett
– mondta Patrusev, hozzátéve, hogy a két hatalom „átfogó partnerséget és stratégiai együttműködést” folytat.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Miközben Joe Biden az ENSZ Közgyűlésén az ukrajnai válsággal és más globális kérdésekkel foglalkozik, kormánya újabb szankciókat jelentett be – írja a Sky News.
Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankciók több iráni, orosz, kínai és törökországi személyt és szervezetet érintenek a teheráni drón- és katonairepülőgép-fejlesztéssel összefüggésben.
Hét személyt és négy szervezetet szankcionáltak az említett országokban, miután megkönnyítették az Iran Aircraft Manufacturing Industrial Company és annak pilóta nélküli légi járművekkel és katonai repülőgépekkel kapcsolatos erőfeszítéseit célzó szállítmányokat és pénzügyi tranzakciókat
– áll a pénzügyminisztérium közleményében.
Egy 3 ezer tonna gabonát szállító teherhajó először hagyta el az ukrajnai, fekete-tengeri Csornomorszk kikötőjét azóta, hogy a gabonamegállapodás összeomlott – írja a Reuters Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes Facebookon közzétett bejegyzése alapján.
Hozzátette, hogy ez az első abból a két hajóból, amelyek a múlt héten léptek be Csornomorszkba az ukrán haditengerészet által a polgári hajók számára létrehozott ideiglenes folyosón keresztül.
Az ukrán fegyveres erők az oroszok melitopoli főhadiszállása elleni sikeres csapásról számoltak be – írja az Ukrajinszka Pravda.
Szeptember 19-én reggel az ukrán hadsereg támadást intézett az oroszok főhadiszállása ellen a megszállt Melitopol közelében.
Reggel 7 óra körül az ukrán fegyveres erők sikeres csapást mértek a megszállók főhadiszállására az ideiglenesen megszállt Melitopol területén
– áll a jelentésben.
Korábban a Kijev által ellenőrzött területen lévő Melitopol törvényes városvezetője helyi lakosokra hivatkozva arról számolt be, hogy Melitopolban több mint öt robbanás hallatszott.
Az orosz csapatok 30 darab Shahed-136/131 kamikazedrónt és egy Iszkander-M ballisztikus rakétát indítottak a Krím félsziget területéről Krivij Rih irányába. A légvédelmi erőknek sikerült lelőniük 27 Shahedet és egy felderítő UAV-t – számolt be az RBC-Ukraine az ukrán fegyveres erők légierejének táviratára hivatkozva.
Az ukrán légvédelmi erők 27 drónt pusztítottak el az útvonal mentén a déli, közép- és nyugati régiókban, a keleti irányban pedig lelőtték az operatív-taktikai szintű felderítődrónt.
A Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hű Ramzan Kadirov állapota súlyos, a csecsen hadúr esetleges halála pedig problémát jelenthet Moszkva számára. Ezeket az állításokat Andrej Juszov, az ukrán hírszerzés egyik képviselője tette.
„Úgy értesültünk, hogy Kadirov kómában van. A jelek szerint súlyos állapotban van. Ezt ma már biztosan kijelenthetjük” – mondta Juszov.
Hozzátette, hogy a Kadirov egészségi állapotára vonatkozó egyéb forgatókönyvekkel kapcsolatban nincsenek megbízhatóan ellenőrzött információk, amelyek felhasználhatók lennének.
Vannak azonban, akik azt állítják, hogy Kadirovnak semmi baja.
Ukrajna nemrégiben megtagadta 10 darab Leopard harckocsi átvételét, azzal az indoklással, hogy azok javításra szorulnak, és az ukrán félnek nincsenek szakemberei vagy alkatrészei ehhez.
A Der Spiegel értesülése szerint a minap Kijev arról tájékoztatta a német védelmi minisztériumot, hogy a Lengyelországba érkezett német Leopard harckocsik egy része nagyjavításra szorul.
A német fél egy szakértői csoportot küldött Lengyelországba, hogy saját maga ellenőrizze a harckocsikat.
Ott kiderült, hogy azok „már az ukrán katonák németországi kiképzése során erősen elhasználódtak, és javításra szorulnak” – írja a német kiadvány.
A német védelmi minisztérium a Der Spiegelnek azt mondta, hogy „konkrét egyedi esetről” nem tud nyilatkozni, és hozzátette, hogy a Leopard harckocsikat „Ukrajnával együttműködve javítják, miután Németországban intenzíven kiképezték az ukrán katonákat”.
Egy rendőr és két civil meghalt, miután az oroszok eltaláltak egy trolibuszt Herszonban. A herszoni városi katonai közigazgatás vezetője, Roman Mrochko szerint kedd délelőtt az orosz csapatok Herszon Korabelny kerületét lőtték, amikor az eset történt.
„A Neftyanikov utcában beszálltunk a 9-es trolibuszba. Az ellenséges támadás miatt két ember megsebesült, kórházba vitték őket. Egy magas rangú rendőr őrmestert, aki a közelben tartózkodott, megöltek” – idézi Mrochkót az Unian.
Joe Biden az ENSZ-közgyűlésen azt mondta, hogy az ellenségek partnerekké válhatnak, mivel számos globális válság sújtja a világot, köztük az ukrajnai háború is – írja a Sky News.
Bár nem említette konkrétan az ukrajnai válságot, azt mondta, hogy az Egyesült Államok jövője kötődik az összes többi ENSZ-taghoz, köztük Oroszországhoz is.
Azt is elmondta, hogy egyetlen nemzet sem képes egyedül megfelelni a mai kihívásoknak.
Ukrajna kedden azt kérte a Nemzetközi Bíróságtól, hogy kötelezze Moszkvát jóvátétel megfizetésére, azzal vádolva Oroszországot, hogy „imperialista háborút folytat, le akarja törölni Ukrajnát a térképről, és semmibe veszi a nemzetközi jogot” – adta hírül az MTI.
Oroszország háborút folytat az országom ellen azzal a szörnyű ürüggyel, hogy Ukrajna népirtást követ el saját állampolgárai ellen. Ezt a hazugságot használja fel Moszkva, hogy igazolja agresszív fellépését, de valójában nem tud semmilyen bizonyítékot felmutatni, és kiforgatja a népirtásról szóló nemzetközi egyezményt
– mondta Anton Korinyevics, az ukránok egyik jogi képviselője a keddi bírósági meghallgatáson.
Ukrajna nem sokkal azután nyújtotta be keresetét, hogy Oroszország tavaly február 24-én háborút indított Ukrajna ellen. A beadványt követően a
Nemzetközi Bíróság az ukrajnai harci cselekmények azonnali leállítására szólította fel Oroszországot, és aggodalmát fejezte ki a Moszkva által alkalmazott erőszak miatt.
Az ügyben hétfőn kezdődtek meg és szeptember 27-ig tartanak a meghallgatások Hágában. Ezek középpontjában az eljárás jogi szempontjai állnak, ezen belül a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről rendelkező egyezmény meghatározása.
Oroszország ukrajnai inváziója sérti az ENSZ alapokmányát – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár az ENSZ közgyűlését megnyitó beszédében.
Az ukrajnai háború mindannyiunk számára súlyos következményekkel jár
– mondta, majd figyelmeztetett, hogy a nukleáris fenyegetések mindannyiunkat veszélybe sodornak.
Guterres szerint a világnak nagy szüksége van ukrán és orosz élelmiszerekre és műtrágyára a piacok stabilizálása és az élelmezés-biztonság garantálása érdekében.
Nem fogom feladni az erre irányuló erőfeszítéseimet
– tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy a globális humanitárius rendszer az összeomlás szélén áll, a szükségletek nőnek, a finanszírozás pedig elapad – írja a Sky News.
A bolgár gazdák tiltakoztak az ukrán gabonaexportra vonatkozó korlátozások feloldása ellen – írja a Sky News.
A demonstrációra akkor került sor, amikor egy gabonát szállító teherhajó elhagyta a fekete-tengeri Csornomorszk ukrán kikötőjét, ezzel is tesztelve, hogy Ukrajna képes-e feloldani tengeri kikötőinek gabonaimportra vonatkozó zárlatát.
Denise Brown, az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora elítélte a Lviv elleni keddi orosz támadást, amely megsemmisített egy 300 tonna segélyszállítmányt tartalmazó raktárat – írja az Ukrinform.
A leghatározottabban elítélem azt az orosz légicsapást, amely ma, a kora reggeli órákban lerombolta a Caritas-Spes nem kormányzati szervezet raktárát a nyugat-ukrajnai Lvivben. A létfontosságú humanitárius létesítmény, amely mintegy 300 tonna segélyszállítmányt tartalmazott, porig égett
– mondta Brown.
Megjegyezte, hogy a humanitárius eszközöket érő támadások egyre fokozódtak az év során, és végső soron azokat sújtják, akik a háború szörnyű következményeitől szenvednek.
Az ENSZ-koordinátor emlékeztetett arra, hogy
a humanitárius dolgozók, létesítmények és eszközök a nemzetközi humanitárius jog értelmében védelem alatt állnak, és az ellenük irányuló közvetlen vagy válogatás nélküli támadások szigorúan tilosak.
Mint arról korábban beszámoltunk, szeptember 19-én, kedden a kora reggeli órákban az orosz hadsereg 18 drónt indított a lvivi régió irányába. Három drón egy ipari raktárakat vett célba. Egy embert holtan találtak a romok alatt.
Az orosz agresszió elől menekülő ukránok számára biztosított, 2024 márciusában lejáró ideiglenes védelmi jogállás 2025 márciusáig történő meghosszabbítását javasolta az Európai Bizottság – tájékoztatott a brüsszeli testület kedden.
Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Emellett uniós tartózkodást biztosít az Ukrajnából menekültek számára anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene átesniük.
Az uniós bizottság közleménye szerint a 2022. március 4. óta biztosított jogállás ez idáig már több mint 4 millió ukrajnai menekültnek adott védelmet, biztonságot és támogatást.
A testület úgy véli, hogy az átmeneti védelem bevezetésének okai továbbra is fennállnak. Kiemelték: a jogállás érvényességét meg kell hosszabbítani mint választ a jelenlegi ingatag helyzetre, amely – mint írták – még nem kedvez az ideiglenes védelmet élvezők biztonságos és tartós hazatérésének.
Csehország szándéknyilatkozatot írt alá Dániával és Hollandiával a cseh fegyverek Ukrajnába szállításának pénzügyi támogatásáról – közölte kedden az ország védelmi minisztériuma.
A cseh minisztérium közölte, ez segít fedezni a további harckocsik, tarackok, kézi lőfegyverek, valamint az egyéb lőszerek Ukrajnába juttatását – írta a The Guardian.
A portál közölte, az együttműködés első projektje a modernizált T–72EA harckocsik adományozása lesz.
Az oroszok ismét Harkivot ágyúzzák, korábban a városközpontot érte rakétatámadás – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A város polgármestere, Igor Terekhov Telegram-csatornáján jelentette be, hogy Harkiv központi részét ismét orosz rakétákkal lövik.
A rakétatámadások veszélye miatt a lakosokat arra kérték, hogy vonuljanak biztonságos helyre.
Putyin várhatóan októberben Pekingbe utazik, hogy Hszi Csin-ping kínai államfővel tárgyaljon, ez lesz az orosz vezető első külföldi útja azóta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki ellene.
Októberben alapos kétoldalú megbeszéléseket várunk Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök között Pekingben
– mondta Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára a kínai vezető diplomatával, Vang Jivel folytatott moszkvai találkozóján.
Putyin részt vesz a harmadik Egy övezet, egy út fórumon, miután Hszi meghívást kapott egy márciusi, nagyszabású moszkvai látogatás alkalmával. Patrusev, Putyin közeli szövetségese azt mondta, hogy Oroszország fejleszteni kívánja kapcsolatait Kínával – írja az al-Dzsazíra.
Oroszország elkötelezett az orosz–kínai kapcsolatok fokozatos fejlesztése és erősítése mellett
– mondta Patrusev, hozzátéve, hogy a két hatalom „átfogó partnerséget és stratégiai együttműködést” folytat.
A dél-koreai külügyminisztérium szerint Oroszországnak fel kellene hagynia a Phenjannal való katonai együttműködés kiterjesztésére irányuló lépésekkel – közölte az al-Dzsazíra.
A külügyminiszter-helyettes behívta Oroszország szöuli nagykövetét, hogy
felszólítsa Oroszországot, haladéktalanul állítsa le az Észak-Koreával való katonai együttműködés kiterjesztésére irányuló lépéseket, és tartsa be az (ENSZ) Biztonsági Tanácsának határozatait
– áll a külügyminisztérium közleményében.
A tárcavezető-helyettes hozzátette, Szöul egyeztet a nemzetközi közösséggel, hogy reagáljon minden olyan akcióra, amely veszélyezteti a biztonságát.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Putyin múlt heti találkozója aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy a két ország tüzérségi fegyvereket és rakétákat cserélhet, amelyeket Oroszország Ukrajna ellen használhatna.
Oroszország több mint tízszeresére növelte egyes haditechnikai eszközök gyártását az ukrajnai hadsereg ellátása érdekében – közölte legnagyobb fegyvergyártója.
Vlagyimir Putyin elrendelte a termelés növelését, hogy Moszkva fel tudja venni a harcot a Nyugat ellen, amely több milliárd font értékben szállít fegyvereket Ukrajnába.
Bekhan Ozdoev, a fegyveripar nagy részét irányító orosz állami vállalat, a Rosztec fegyvergyártási komplexumának ipari igazgatója elmondta, hogy a különböző fegyvertípusok gyártási volumene a kétszeresére és tízszeresére nőtt.
Cirkálósebességgel haladunk előre, minden csőből füst jön
– mondta.
Ozdoev elmondta, hogy jelentős növekedés történt a harckocsik, páncélozott járművek, rakétavetők, tüzérség, az Iszkander rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta, a Pantsir közepes hatótávolságú föld-levegő rakétarendszer és a hiperszonikus Kinzhal rakéta gyártásában – írja a Sky News.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter arra buzdította a nemzetek védelmi vezetőit, hogy több légvédelmi rendszert biztosítsanak Ukrajnának – írta a Sky News.
„A légvédelem életeket ment” – mondta Austin az Ukrajnai Védelmi Kapcsolattartó Csoport ülésén tartott beszédében.
„Arra buzdítom ezt a csoportot, hogy folytassa a mélyreható kutatást Ukrajna földi légvédelmében. Továbbra is keményen kell törekednünk arra, hogy Ukrajnát légvédelmi rendszerekkel láthassuk el” – tette hozzá.
Austin arról is beszélt, hogy a hónapokkal ezelőtt beígért 31 darab M1 Abrams tank hamarosan megérkezik Ukrajnába.
Lettország kormánya kedden úgy döntött, hogy lezárja a két belorusz határátkelőhely egyikét, hogy megpróbálja megakadályozni az illegális bevándorlást – jelentette a lett Lets hírügynökség és az LSM műsorszolgáltató.
A The Guardian jelentése szerint a Silene határállomás személyzetét átcsoportosítják a tényleges határ őrzésére, amit a lett határőrség vezetője „a 2021 óta legfeszültebb helyzetnek” nevezett a Belaruszból beáramló emberek miatt.
2021-ben Lettország, Lengyelország és Litvánia politikai válsággal nézett szembe, amikor több ezer ember kezdett átkelni belaruszból.
Belarusz Oroszország szilárd szövetségese az ukrajnai invázió miatt, és azzal vádolták, hogy szándékosan engedi át az embereket a területén, hogy migrációs nyomást gyakoroljon az uniós határoknál.
Dánia 30 darab Leopard 1 harckocsit és 15 darab T–72 harckocsit ad Ukrajnának – írta a Sky News Troels Lund Poulsen védelmi miniszterre hivatkozva.
Dánia és Hollandia az év elején megegyeztek arról, hogy 14 darab Leopard 2 harckocsit adományoznak Ukrajnának. Ezek átadása várhatóan 2024 első negyedévében történhet meg.
Az ukrán elnök az Egyesült Államokban kezelt ukrán katonákat látogatott meg New Yorkban, és erről a Twitteren is posztolt.
I started my visit to the U.S. with the most important thing: meeting our wounded warriors at Staten Island University Hospital.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 18, 2023
I thanked them all for their service and wished them a speedy recovery.
I also thanked and awarded medical personnel and the Kind Deeds foundation. pic.twitter.com/VPO5ytor7s
Mint írta, a Staten Islanden található kórház vezetője azt mondta: sosem látott olyan embereket, akik annyira haza akartak térni, mint az ukrán katonák. Volodimir Zelenszkij több kitüntetést is átadott a katonáknak, valamint az őket kezelő egészségügyi dolgozóknak.
Volodimir Zelenszkij kedden érkezett az Egyesült Államokba feleségével. A következő napokban a szenátus előtt is beszédet mond, és Joe Biden amerikai elnökkel is találkozni fog.
A norvég hadsereg mintegy 50 lánctalpas teherszállító járművet adományoz Ukrajnának – közölte a norvég kormány a Sky News szerint.
Ezek fontosak ahhoz, hogy ellátmányt juttassunk olyan területekre, ahol nincsenek utak
– mondta Bjorn Arild Gram norvég védelmi miniszter.
Legalább egy halottja már van annak a csapásnak, amely kedden hajnalban történt Lviv városában – írja a Kyiv Independent.
A város polgármestere, Andrij Szadovij közölte a Telegramon, hogy egy holttestet találtak a romok alatt. A csapásról itt írtunk részletesebben.
„Ma felszólalok az ENSZ-ben. Kárpátaljai, beregszászi látogatásomon találkoztam Katalinnal, aki a háborúban elesett fiát gyászolja” – írta Novák Katalin köztársasági elnök a Facebookon, aki egy videót is megosztott a beszélgetésükről.
A felvételen a kárpátaljai asszony elmondta: augusztus elején halt meg a 38 éves fia. Mint mondta, még mindig nem tudta felfogni a veszteséget, és nem tudja, hogyan fogja feldolgozni ezt.
A gyászoló édesanyákra, asszonyokra, valamint a gyermekekre is gondolva szólalok ma fel az ENSZ-ben
– írta a videóhoz Novák Katalin, aki már a minap is beszélt a plénum előtt.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök a háború mielőbbi befejezését szorgalmazza, de az még sokáig folytatódik” – mondta Recep Tayyip Erdogan török államfő.
Ezt a véleményét Recep Tayyip Erdogan török elnök a PBS-nek adott interjújában fejtette ki. Meggyőződése, hogy csak a két fél vezetői tudják megmondani, mikor ér véget Oroszország háborúja Ukrajna ellen – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Nagyon szeretnénk remélni, hogy a háború minél hamarabb véget ér, Putyin valójában szintén a háború mielőbbi befejezését szorgalmazza
– mondta Erdogan.
Szerinte Oroszországban ugyanúgy meg lehet bízni, mint a Nyugatban, emlékeztetve ugyanakkor arra, hogy a Nyugat állítólag becsapta Törökország régóta tartó reményeit az Európai Unióhoz való csatlakozásról.
Nincs okom arra, hogy ne bízzak Oroszországban. Oroszország ugyanolyan megbízható, mint a Nyugat. Az elmúlt fél évszázadban az EU küszöbén vártunk, és most már ugyanúgy bízom Oroszországban, mint a Nyugatban
- mondta.
Erdogan nem értett egyet az interjúalany azon megjegyzésével, hogy Putyinban nem lehet megbízni az Orosz Föderációnak a gabonamegállapodásból való kilépése és Ukrajna lerohanása miatt.
Ukrajna panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) a háború sújtotta országból származó élelmiszerimport tilalma miatt – erősítette meg a Reuters hírügynökségnek a globális kereskedelmi szervezet.
Megerősíthetjük, hogy hétfő este érkezett a konzultációs kérelem. További tájékoztatást akkor adunk, ha a kérést eljuttatjuk tagjainkhoz
– közölte a WTO szóvivője.
Nem nevezte meg az országokat, bár Kijev korábban azt mondta, hogy a panasz Lengyelországot, Szlovákiát és Magyarországot célozza.
A három ország a múlt héten közölte, hogy meghosszabbítja az ukrán gabonaimportra vonatkozó tilalmat annak ellenére, hogy az Európai Bizottság nem ért egyet a korlátozással.
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet legfrissebb jelentésében azt írta, hogy az ukrán hadsereg előrenyomulásában – a nemrég visszafoglalt Kliscsijivkánál és Andrijivkánál – felőrlődhetett, harcképtelenné válhatott több orosz egység is.
A kutatóintézet szerint e két települést az oroszok kitartóan védték, vagyis az, hogy Ukrajnának sikerült visszavennie ezeket, azt jelentheti, hogy felőrölték az ottani orosz egységeket.
Mint írták, ez akár azt is jelentheti, hogy három orosz dandár harcképtelenné vált.
Megjegyezték azt is, hogy a déli fronton, Zaporizzsjában védekező orosz csapatok sem kaptak váltást az ukrán offenzíva kezdete óta, és ezeknek is vissza kellett vonulniuk az ukránok elől augusztusban. Ráadásul az utóbbi napokban semmilyen jelentés nem érkezett arról, hogy ezek az egységek hol harcoltak, amiből arra lehet következtetni, hogy harcképtelenné váltak – írták.
Oroszország rakéta- és dróncsapásokat hajtott végre több ukrán régióban is kedd hajnalban.
A csapásveszély miatt az éjjel Ukrajna számos régiójára kiadta a figyelmeztetést az ukrán légierő.
Waves of Russian-Iranian Shahed Doodlebug flying bombs threatening southern Ukraine, through to some western oblasts. Earlier, eastern oblasts were on alert due to the threat of Russian ballistic missile attack. Kyiv city remains quiet for now. pic.twitter.com/bjRdWKq485
— Euan MacDonald (@Euan_MacDonald) September 18, 2023
Az rbc.ua szerint a légierő akkor azt közölte, hogy többcsoportnyi Sahid öngyilkos drón indult útnak. Mikolajiv, Odessza, Kirovohrad és Vinnicja térségében haladtak el, de ezek mellett több másik régióra (Csernyivci, Zsitomir, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Ternopil, Rivnye) kiadták a figyelmeztetést dróntámadás veszélye miatt. Más helyeken pedig ballisztikus rakétatámadás veszélye miatt adott ki figyelmeztetést az ukrán légierő.
A legsúlyosabb támadás a jelek szerint Lviv városában történt.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a helyi tisztviselők arról számoltak be, hogy a városban több drón is felrobbant, és egy raktárépület beomlott és lángba borult. A katasztrófavédelem a helyszínre érkezett, és a romok alól egy-két sérültet (egy férfit és egy nőt) mentettek ki.
Hogy mindez a város mely részén történt pontosan, azt nem nevezték meg. Makszim Kozickij, a Lvivi terület katonai közigazgatásának vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy (mint minden csapásnál) most is információzárlat van érvényben, és tilos képeket-videókat megosztani.
A Pravda ezen kívül azt írja, hogy a Donyecki területen – Kramatorszkban és Szlovjanszkban –, az Odesszai területen és a Kramatorszki területen is robbanásokat lehetett hallani hajnalban.
Ezen túl Zelenszkij szülővárosának vezetője, Olekszandr Vilkul is arról számolt be a Telegram-oldalán, hogy robbanás történt a városban.Harkivot pedig rakétával lőtték az oroszok, de ez még valamivel korábban, hétfőn késő este történt.