Julija Navalnaja, Alekszej Navalnij özvegye kijelentette, folytatja férje, az elhunyt orosz ellenzéki vezető munkáját, mivel Vlagyimir Putyint férje meggyilkolásával vádolja – derül ki a The Guardian riporterének X-bejegyzéséből.
Szabad Oroszországban akarok élni, szabad Oroszországot akarok építeni
– mondta NavalnajaFolytatom Alekszej Navalnij munkáját című videóüzenetében.
„Vlagyimir Putyin megölte a férjemet” – mondta Navalnaja, hozzátéve, hogy az orosz néppel együtt harcol a Kreml ellen egy új Oroszország létrehozásáért.
„Azzal, hogy megölte Alekszejt, Putyin megölte a szívem és a lelkem felét – mondta Navalnaja. – De még mindig megvan a másik felem, és ez azt mondja nekem, hogy nincs jogom feladni.”
Folytatom Alekszej Navalnij munkáját, folytatom a harcot hazánkért. Folytassuk a harcot a hazánkért együtt a háború és a korrupció ellen!
– hívta fel leendő követőinek figyelmét Navalnij özvegye, aki elmondása szerint tudja, Putyin miért ölte meg férjét, és hamarosan beszélni is fog róla.
Bár tagadta, hogy köze lenne Navalnij halálához, de a nyugati vezetők a Kremlt tették felelőssé.
A 47 éves Navalnij február 16-án, helyi idő szerint 14 óra 17 perckor halt meg a börtönben – közölte hivatalos szóvivője, Kira Jarmis Navalnij édesanyjának üzenetére hivatkozva, és megkérdőjelezte Oroszország hivatalos magyarázatát, mely szerint Navalnij azután halt meg, hogy elesett a sarkvidéki büntetés-végrehajtási telepen, ahol fogva tartották.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Ivan Havriljuk ukrán védelmi miniszterhelyettes altábornagy elismerte, hogy Ukrajna nem tud versenyezni Oroszországgal az erőforrások, a védelmi ipar kapacitása és a személyi állomány tekintetében – szemlézte a TASZSZ a Die Welt című lapnak adott interjút.
Állítása szerint Oroszország „évtizedek óta fegyvereket halmoz fel, és évek óta készül” az Ukrajnával való konfliktusra.
Nem tudunk lépést tartani Oroszországgal a lövedékek, harckocsik és katonák számát tekintve
– hangsúlyozta.
Gavriljuk ugyanakkor úgy véli, hogy Kijev „a high-tech fegyverek segítségével előnyre tehet szert a csatatéren”. Szerinte Ukrajnának „modernebb fegyverekre van szüksége a partnerektől”.
Az ukrán védelmi miniszterhelyettes azt is megjegyezte, hogy az ukrán hadseregnek jelenleg nincs elegendő lőszere.
Ma az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) nem rendelkeznek elegendő fegyverrel ahhoz, hogy megfordítsák a háború menetét. A szükséges katonai támogatás késedelmének okai különbözőek. Az egyik ezek közül a gyártóbázis
– jegyezte meg Gavriljuk, aki azt is hozzátette, hogy a hidegháború befejezése után az európai fegyvergyártók sokáig nem kaptak nagy megrendeléseket.
Úgy tűnik, hogy az oroszokon kívül senki sem készült fel hosszú háborúkra. A termelés bővítése és az új készségek kihasználása pedig nem megy egyik napról a másikra
– mondta Gavriljuk.
Azt is aláhúzta, hogy az AFU-nak modern taktikai elektronikai hadviselési rendszerekre van szüksége.
Orosz csapatok bombázták a Kupjanszki járásban található Vilkhuvatka falut, egy nő megsérült.
17 óra körül az orosz csapatok irányított légibombákkal támadták a Kupjanszki járásban található Vilkhuvatka falut.
Két magánház megsemmisült, tíz megrongálódott. Egy nőt kiszabadítottak a romok közül, őt orvosi ellátásban részesítik – idézte Oleh Szinyehubovot, a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetőjét az Ukrajinszka Pravda.
Donyecknél és Avgyijivkánál kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők az elmúlt napon, miközben négy frontszakaszon húsz ukrán támadást vertek vissza – írja az MTI.
A tárca szerint a legtöbb, szám szerint kilenc ukrán roham az avgyijivkai frontszakaszon hiúsult meg, ahol az orosz erők bevették a helyi kokszoló- és vegyi üzemet. A tájékoztatás szerint az ukrán fél a harcérintkezési vonal mentén több mint 1050 katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy 565-en a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Az orosz védelmi minisztérium napi összesítése a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy francia SAMP/T légvédelmi rendszert, egy német Leopard harckocsit, két-két gyalogsági és páncélozott harcjárművet, két páncélozott szállítójárművet, két amerikai M777-es tarackot, HIMARS sorozatvetők két rakétáját, továbbá 96 drónt.
Az orosz nyomozók közölték Alekszej Navalnij családjával és ügyvédeivel, hogy még legalább két hétig nem adják át holttestét, mivel kémiai vizsgálatot végeznek rajta, hogy megállapítsák halálának okát – jelentette be Kira Jarmis, Navalnij szóvivője.
„Világos, hogy utána sem mutatják meg a holttestet, és addig fogják a vizsgálatot meghosszabbítani, amíg csak akarják, de legalább az elnökválasztásig” – idézi a The Moscow Times a Jarmis YouTube-csatornáján közzétett élő videóközvetítést.
Navalnij édesanyját, Ljudmilát hétfőn már harmadik napja nem engedték be fia holttestéhez. A hétvégén Ljudmila és az ügyvédek azt a tájékoztatást kapták, hogy Navalnij „hirtelen halál szindrómában” halt meg.
Észtország, Lettország és Litvánia külügyminisztériumai hétfőn bekérették a helyi orosz ügyvivőket Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető múlt heti halálának ügyében.
A balti országok külügyminiszterei közös nyilatkozatban tudatták, hogy a Tallinnban, Rigában és Vilniusban folytatott megbeszéléseken elítélték Navalnij halálát, és hangsúlyozták, hogy a Kremlt teszik felelőssé a történtekért.
Egyben felszólították Oroszországot, hogy teljeskörűen tárja fel az ellenzéki vezető halálának körülményeit, és adja ki holttestét Navalnij családjának.
Bírálták a márciusi orosz elnökválasztást is, amely szerintük nem lesz „sem szabad, sem tisztességes”. „Tekintettel az ellenzék és a független sajtó teljes elnyomására, és a hiteles alternatív jelöltek és a nemzetközi megfigyelők hiányára, ezek a választások nélkülözni fognak minden demokratikus legitimitást” – közölték a balti államok diplomáciai vezetői.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területeken nem fogják elismerni a voksolást, sem annak eredményét – írja az MTI.
Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hajlandó találkozni Mike Johnsonnal, a képviselőház republikánus elnökével, hogy megvitassák azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében Ukrajna, Izrael és Tajvan is részesülne az Egyesült Államok támogatásából – írja a Sky News.
„Természetesen szívesen találkozom vele, ha van mondanivalója” – mondta az elnök.
Mike Johnson már egy ideje igényt tart a találkozóra, és a múlt héten jelezte, nem áll szándékában, hogy a kamara a közeljövőben szavazzon az intézkedésekről.
A mintegy 95 milliárd dollár értékű támogatásról szóló törvényjavaslatot a demokraták vezette szenátus február 13-án hagyta jóvá, de a republikánusok képviselőháza többsége nem támogatja azt. A kongresszus mindkét házának jóvá kell hagynia a törvényjavaslatot, mielőtt Biden elnök aláírhatja.
A csomagból mintegy 60 milliárd dollárt csak az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra fordítanának.
Donald Trump volt elnök és republikánus szövetségesei a kongresszusban azonban azt szeretnék, ha a finanszírozást nem külföldi háborúkra, hanem belpolitikai problémákra, például a határellenőrzésre fordítanák.
Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka szerint többször is amerikai vegyi lőszert vetett be az ukrán hadsereg a háborúban – írja az MTI.
Elmondta, hogy Leonyid Pasecsnyiket 2023 decemberében 5-én fenolvegyületekkel kísérelték meg megmérgezni, valamint hogy Vlagyimir Szaldót, a Herszoni régió Moszkva által kinevezett vezetőjét 2022 augusztusában mérgezéssel szállították kórházba.
Az ő szervezetében a vegyifegyver-tilalmi egyezményben feketelistázott, ricin nevű anyagot mutattak ki. Kirillov szerint más vezető tisztségviselők ellen is megpróbáltak „terrorcselekeményt” elkövetni vegyi anyaggal.
Igor Kirillov azt is hangoztatta, hogy az ukránok nyugati segítségével új taktikát dolgoztak ki. Ennek értelmében szerinte az orosz előrenyomulás lassítására ciánhidrogént és ammóniát tartalmazó tartályokat terveznek felrobbantani.
A tábornok úgy véli, hogy a mérgező anyagok nagyarányú bevetésének tervét támasztja alá, hogy Ukrajna idén nagy mennyiségű ellenmérget, gázálarc és egyéb egyéni védőfelszerelés szállítását kérte az uniótól.
Legkevesebb 23 ezer ukrán állampolgárt tartanak nyilván eltűnt személyként – közölte hétfőn a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) eltűnt személyek keresésével foglalkozó hivatala (CTA-B).
Dusan Vujasanin, a CTA-B vezetője a közleményben azt írta, hogy az ismeretlen sorsú embereket letartóztathatták, elrabolhatták, meghalhattak, vagy csak megszakadt velük a kapcsolat, amikor hozzátartozóik elmenekültek.
Nem tudni, hogy mi történt a szeretteinkkel, elviselhetetlen érzés, márpedig Ukrajnában ez a tragikus valóság családok tízezrei számára
– hangsúlyozta Dusan Vujasanin.
Az ICRC 2022 márciusában, nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után hozta létre az ott eltűnt személyek keresésével foglalkozó hivatalát, amely mindkét háborút viselő fél számára segítséget nyújt az eltűnt rokonok vagy családtagok keresésében.
A hivatal január végéig 8 ezer ukrán és orosz családot látott el információval hiányzó hozzátartozóik hollétével vagy sorsával kapcsolatban.
Az ICRC a genfi egyezmény és a nemzetközi humanitárius jog előírásainak megfelelően, a világ minden pontján kapcsolatban áll a háborút viselő felek képviselőivel, és közvetítőként lép fel közöttük annak érdekében, hogy a hozzátartozók információhoz juthassanak a hadifoglyokról, illetve segíteni próbál a fogolycsere-egyezmények létrejöttében, valamint a kiszabadult foglyok védelmében – számolt be az MTI.
Donald Trump volt amerikai elnök is megszólalt Alekszej Navalnij halálával kapcsolatban – írja a Sky News.
Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán közzétett üzenetében úgy fogalmazott, hogy a Putyin-kritikus halála „egyre inkább ráébresztett arra, hogy mi történik az országunkban”.
Ez egy lassú, folyamatos fejlődés, ahol a korrupt, radikális baloldali politikusok, ügyészek és bírák vezetnek minket a pusztulás felé vivő úton
– mondta.
„A nyitott határok, a manipulált választások és a durván igazságtalan bírósági döntések tönkreteszik Amerikát. Egy hanyatló nemzet vagyunk, egy bukó nemzet” – tette hozzá.
Trump nem fejtette ki bővebben ezeket a megjegyzéseket, de korábbi interjúiban többször kijelentette, hogy Oroszország és Vlagyimir Putyin az ő elnöksége alatt nem lenne ilyen bátor.
Oroszország opportunista támadó hadműveletek indítására készülhet, kihasználva az Ukrajnának nyújtott nyugati segítség késedelmét – állítja a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Az ISW Sky News szemlézte bejegyzése szerint ilyen támadások több fronton is történhetnek, több szinten is nyomást gyakorolva az ukrán erőkre.
Az elemzők hozzátették, hogy a kelet-ukrajnai Avgyijivka közelmúltbeli elfoglalása azt mutatja, Moszkva arra kényszeríti Kijevet, hogy katonáit és erőforrásait mind a védelmi műveletekre használja fel.
Az amerikai képviselőházban sem hoztak végleges döntést az Ukrajnának szánt új, 49 milliárd dolláros finanszírozási csomagról.
Németország újabb szankciókat javasol Oroszország ellen Alekszej Navalnij halála miatt – írja a The Guardian.
„Láttuk, hogy az orosz elnök milyen brutális erővel nyomja el saját polgárait, akik az utcára vonulnak, hogy a szabadságért tüntessenek vagy írjanak róla az újságokban” – mondta hétfőn Annalena Baerbock német külügyminiszter.
Alekszej Navalnij halála miatt újabb szankciókat fogunk javasolni
– jelentette ki.
A szankciók között szerepelhet a befagyasztott orosz vagyon felhasználása, ami kiegészítené a Belgium által a lekötött készpénztartalékok kamatai után kivetett illetéket.
Jurij Ignat, az ukrán légierő parancsnokságának képviselője elmondta, hogy az ukrán tüzérségnek lövedékekre van szüksége ahhoz, hogy a harctéren felvegye a harcot az oroszokkal. Továbbá szerinte lehetetlen nélkülözni a légvédelmi rendszereket és rakétákat – írja Unian ukrán hírügynökség.
Ignat úgy véli, az ukrán hadsereg a szükséges védelmi eszközök nélkül nem lesz képes visszaverni az oroszok támadásait.
Arra számítunk, hogy az amerikai kongresszusban nem lesz konfrontáció a két fél között, és Európában teljes megértés lesz. Ez már megvan, de egyes országok még mindig keresztbe tesznek
– magyarázta Jurij Ignat.
Ugyanakkor rámutatott, hogy Európa elkezdte erősíteni a védelmi ágazatot, különösen a lőszerek, légvédelmi rendszerek és rakéták gyártását növelte.
Kiépítik mind magát a termelést, mind pedig a GDP-nek azt a százalékát, amelyet kifejezetten a védelmi szektornak szánnak. Ily módon erősítik képességeiket, és ennek megfelelően ők is erősítenek minket, de először is meg kell erősíteni Ukrajnát
– mondta. Hozzátette, hogy az orosz légierő sok kárt okoz mind a fronton, mind az ukrán városokban.
Kellő mennyiségű tüzérségi lövedékre, légvédelmi eszközökre van szükségünk. A légierő első számú feladata, hogy megakadályozza, hogy az ellenséges repülőgépek átrepüljenek a fejünk felett
– hangsúlyozta.
Elmondta, hogy az ukrán légierő a háború elején megbirkózott az ellenséges repülőgépekkel, és most is így tesz, de ahhoz, hogy továbbra is visszaverje a rakéta- és dróntámadásokat, Ukrajnának több légvédelmi berendezésre és rakétákra van szüksége.
Julija Navalnaja, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus özvegye Brüsszelben csatlakozott az uniós külügyminiszterekhez.
A tervek szerint az Ukrajnának nyújtandó további katonai támogatásról, valamint Oroszország elleni szankciók újabb köréről is tárgyalnak.
Vlagyimir Putyin legjelentősebb ellenfele, Alekszej Navalnij február 16-án halt meg egy sarkvidéki börtönben. Felesége korábban mondta, hogy „Putyin megölte” a férjét, mert „nem lehetett megtörni".
Azt is mondta, hogy az orosz hatóságok elrejtették Alekszej Navalnij holttestét, további tetteiket pedig „aljasnak és gyávának" minősítette, valamint – ahogy azt korábban az Index is megírta – kijelentette: folytatja az elhunyt férje által elkezdett munkát.
Oroszország azzal vádolja Ukrajnát, hogy megmérgezett két, Moszkva által beiktatott kormányzót Herszonban és Luhanszkban – írja a Sky News.
Az orosz védelmi minisztérium szerint Leonyid Pasecsniket 2023 decemberében, Vlagyimir Szaldót pedig 2022 augusztusában mérgezték meg, de még mindkét férfi életben van.
Herszon és Luhanszk két olyan ukrajnai tartomány a négy közül, amelyeket Oroszország 2022 szeptemberében elcsatoltnak nyilvánított, noha egyiket sem tartotta teljes mértékben ellenőrzése alatt.
Az interneten közzétett tájékoztatóban a minisztérium azt írta, hogy Pasecsnik, az ukrán biztonsági szolgálat egykori tisztje, aki oroszbarát szeparatistává vált, „súlyos mérgezést kapott fenolos vegyületekkel” december 5-én. Egészségi állapotáról nem adtak tájékoztatást.
A közlemény szerint Szaldo, Herszon város volt polgármestere és az ukrán parlament oroszbarát törvényhozója 2022. augusztus 9-én mérgezés tüneteivel került kórházba. Azóta visszatért a nyilvánosság elé az oroszok által ellenőrzött Herszon városrészben.
Miután a német külügyminisztérium hétfőn bekérette Oroszország berlini nagykövetét Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető múlt heti halálának ügyében, hasonlóan tett Finnország is.
A finn külügyminisztérium hétfőn beidézte az orosz nagykövetet Alekszej Navalnij halálával kapcsolatban, hogy hangsúlyozza Oroszország felelősségét, valamint hogy teljes és átlátható vizsgálatot követeljen az ügyben – idézi a közleményt a The Guardian.
„Továbbra is követeljük az összes oroszországi politikai fogoly szabadon bocsátását” – tette hozzá a finn külügyminisztérium.
Volodimir Zelenszkij meglátogatta az északkeleti frontvonal mentén állomásozó csapatokat – írja a Sky News.
Az ukrán elnök az ősz közepe óta fokozott orosz támadás célpontjává vált Kupjanszk védelmét ellátó dandár parancsnokságán találkozott katonákkal – közölte Zelenszkij hivatala.
Látogatásán Zelenszkij a dandár parancsnokával tárgyalt az ágazat felszerelés- és lőszerellátásáról. Emellett kitüntetéseket is átadott a védőknek – tették hozzá.
A várost az ukrán erők 2022-ben szabadították fel, miután a háború kezdetén orosz csapatok szállták meg.
A szakértők előrejelzései, amelyek szerint a háború után a népesség további harmadával csökkenne, túl pesszimisták. A népesség legfeljebb 3-4 millióval csökkenhet, de ez a legpesszimistább előrejelzés – jelentette ki Ella Libanova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Ptukha Demográfiai és Társadalomkutató Intézetének igazgatója a Focusnak adott kommentárjában.
Elmondása szerint ma már mintegy 9 millió ukrán él az országon kívül. Ukrajnában 34-35 millióan lehetnek. De ezek hozzávetőleges számok – plusz-mínusz egymillió – tette hozzá az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
„A demográfiai helyzetet befolyásoló legfontosabb tényező természetesen a migráció. 2023 decemberében 4,3 millió ukránnak volt ideiglenes védelmi státusza, plusz 2,5-3 millió vendégmunkás Európában. De az EU nem minden. Ott van még az Egyesült Királyság, az USA, Kanada és más országok – ez egy újabb milliós plusz. Ami az Orosz Föderációt illeti, ott rendkívül homályos a kép, de szerintem ott is van egymillió” – mondta a szakértő.
Hozzátette, hogy Ukrajna Európa közepén fekszik, csodálatos éghajlattal, természettel és erőforrásokkal rendelkezik, így a háború után „jól fognak járni”. Bár sok múlik azon, hogy mikor ér véget a háború.
„A harcok és az ukrán infrastruktúra pusztulásának minden egyes napja csökkenti az ukránok hazatérésének valószínűségét. Nő azoknak a száma, akiknek nincs hova visszamenniük, és javul a menekültek alkalmazkodása az új helyeken” – fogalmazott a szakértő.
Az ukrán fegyveres erők a Volokonovszki járásban található Tisanka falut lőtték hétfőn – közölte Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója a Telegramon.
Az incidens következtében a civilek közül senki sem sérült meg – idézi az orosz régió vezetőjét az mk.ru. Tájékoztatása szerint két ház ablakai betörtek; a tető és a homlokzat, valamint a kapuk és a kerítések megrongálódtak. Ezenkívül károk keletkeztek az elektromos vezetékekben.
Az operatív és mentőszolgálatok jelenleg is a helyszínen dolgoznak.
A német külügyminisztérium hétfőn bekérette Oroszország berlini nagykövetét Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető múlt heti halálának ügyében – írta az MTI.
A német kormány részéről az Oroszországban bebörtönzött politikai aktivisták szabadon engedését sürgették a németkülügyminisztérium közleménye szerint.
Azt a hírt, mely szerint az orosz hatóságok őrizetbe veszik azokat, akik virágot helyeznek el Navalnij emlékhelyén, „különösen megdöbbentőnek” nevezte a minisztérium szóvivője.
Az Alekszej Navalnij és az orosz kormány más bírálói ellen politikailag motivált eljárások, valamint az őrizet embertelen körülményei megmutatják, mekkora brutalitással jár el az orosz bíróság a másként gondolkodók ellen, és meddig képes elmenni [Vlagyimir] Putyin [orosz elnök], hogy elnyomja Oroszországban a szólásszabadságot
– jelentette ki sajtótájékoztatóján a szóvivő.
A bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista és politikus múlt pénteken, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte.
Azóta volt börtönben, hogy 2021 elején visszatért Oroszországba. Egészségi állapota hónapok óta romlott. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint Navalnij séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.
Holttestét a büntetőtelepről Szalehard városába, a körzet székhelyére vitték a haláleset kivizsgálásával megbízott orosz nyomozók.
Kovály Katalin geográfus, a Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa a Válasz Online-nak beszélt arról, hány magyar maradhatott Kárpátalján.
A kutató – aki a SUMMA 2017 nevű kárpátaljai demográfiai felmérésben is részt vett korábban – felidézte, hogy 2001-ben még 151 ezer fő vallotta magyarnak magát, de azóta biztosan nem lettek többen.
A magyarság elvándorlása már az utóbbi években megindult a régióból, miután „könnyebben lehetett magyar egyetemekre felvételizni, Magyarországon vagy máshol munkát vállalni, miközben egyre szélesebbre nyílt a két ország közti gazdasági olló. Ezért már nem Ukrajnában képzelték a gyerekeik jövőjét a szülők. Erre jött a 2013–2014-es Euromajdan, aztán a Covid, 2022 óta pedig a háború”.
Mint mondta, 2017-ben még 131 ezerre becsülték a kárpátaljai magyarok számát. A kérdésre, hogy most hány magyar élhet Kárpátalján, azt mondta:
Becsléseink szerint 80-90 ezer.
Kifejtette, „nem tudjuk, mi történt 2017 és 2022 februárja között – vélhetően akkor sem nőtt a számuk –, de feltételezhető, hogy a veszteség döntő részét az elmúlt két év okozta”.
Julija Navalnaja, Alekszej Navalnij özvegye kijelentette, folytatja férje, az elhunyt orosz ellenzéki vezető munkáját, mivel Vlagyimir Putyint férje meggyilkolásával vádolja – derül ki a The Guardian riporterének X-bejegyzéséből.
Szabad Oroszországban akarok élni, szabad Oroszországot akarok építeni
– mondta NavalnajaFolytatom Alekszej Navalnij munkáját című videóüzenetében.
„Vlagyimir Putyin megölte a férjemet” – mondta Navalnaja, hozzátéve, hogy az orosz néppel együtt harcol a Kreml ellen egy új Oroszország létrehozásáért.
„Azzal, hogy megölte Alekszejt, Putyin megölte a szívem és a lelkem felét – mondta Navalnaja. – De még mindig megvan a másik felem, és ez azt mondja nekem, hogy nincs jogom feladni.”
Folytatom Alekszej Navalnij munkáját, folytatom a harcot hazánkért. Folytassuk a harcot a hazánkért együtt a háború és a korrupció ellen!
– hívta fel leendő követőinek figyelmét Navalnij özvegye, aki elmondása szerint tudja, Putyin miért ölte meg férjét, és hamarosan beszélni is fog róla.
Bár tagadta, hogy köze lenne Navalnij halálához, de a nyugati vezetők a Kremlt tették felelőssé.
A 47 éves Navalnij február 16-án, helyi idő szerint 14 óra 17 perckor halt meg a börtönben – közölte hivatalos szóvivője, Kira Jarmis Navalnij édesanyjának üzenetére hivatkozva, és megkérdőjelezte Oroszország hivatalos magyarázatát, mely szerint Navalnij azután halt meg, hogy elesett a sarkvidéki büntetés-végrehajtási telepen, ahol fogva tartották.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) színpadi kitalációnak nevezte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) jelentését, mely szerint egy ukrán ügynököt állítólag robbanóanyag telepítése közben öltek meg – írta meg az Ukrajinszka Pravda Ukrajna Biztonsági Szolgálatának sajtószolgálati nyilatkozata alapján.
Az orosz FSZB által terjesztett kijelentések és videók hitelességét csak olyan színházi előadások szemszögéből lehet értékelni és kommentálni, amelyeket az orosz titkosszolgálat szívesen rendez közönsége számára, különösen a választások előestéjén
– nyilatkozta az Ukrajinszka Pravdának a biztonsági szolgálat.
Az ilyen rosszul színpadra állított koholmányok az SZBU szerint csak rontják az „orosz színházi iskola” hatékonyságát, úgy, ahogy az ukrán katonák is lerombolták az orosz hadsereg mítoszát.
Azt tanácsolják az FSZB-nek, hogy több meggyőző színészt vegyen fel előadásaihoz, és részesítsék előnyben azokat, akiket már meggyanúsított az Ukrán Biztonsági Szolgálat propaganda és ukránellenes tevékenység miatt.
Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter sürgős tárgyalásokat folytatott a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjével, Jacek Siewierával a közös határon zajló tiltakozásokról, nevezetesen a bejelentett buszlezárásokról – közölte az infrastrukturális minisztérium február 19-én a The Kyiv Independent szerint.
A lengyel mezőgazdasági termelők február elején újabb tiltakozási hullámot indítottak a határon, tiltakozva az ukrajnai import és az EU zöldmegállapodása ellen. Kezdetben a tiltakozások csak a kamionok mozgását célozták, február 18-án egy videó jelent meg a közösségi médiában, amin a tüntetők megakadályozzák utasokkal teli buszok áthaladását a határon.
A határblokád közvetlen biztonsági fenyegetést jelent a magát védő országra nézve
– mondta Kubrakov, aki szerint az ilyen lépések negatívan befolyásolják Kijev erőfeszítéseit, hogy szembenézzen „a közös ellenséggel”, Oroszországgal.
Nem válhatnak üzleti érdekek túszaivá azok a nők és gyerekek, akik a háború elől menedéket kerestek és különböző okokból hazatértek
– mondta az ukrán miniszter, aki arra figyelmeztetett, hogy Oroszország felhasználhatja „az ukránokkal az EU határán való embertelen bánásmódot” arra, hogy feszültséget szítson Ukrajna és Lengyelország között.
Február 19-ig hat átkelőt zártak le. Az ukrán határőrszolgálat szerint jelenleg mintegy 3000 kamion várakozik sorban a lengyel határon, mivel óránként csak néhány tehergépjármű haladhat át.
A gazdálkodók korábban elmondták, hogy terveik szerint a tiltakozást kiterjesztik az egész határra február 20-tól március 10-ig. A határon német, belga, holland és francia gazdálkodókat is várnak lengyel kollégáik mellé – közölte az ukrán határőrség vasárnap.
Rob Bauer admirális, a NATO Katonai Bizottságának vezetője elismerte, hogy egy évvel korábban, 2023 elején a Nyugat vezetői „túl optimisták” voltak az ukrajnai háború lefolyásával kapcsolatban.
Bauer hétvégén, vasárnap, a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián beszélt erről. Mint mondta, egy évvel ezelőtt úgy látták, hogy
ha megadjuk az ukránoknak a szükséges lőszert és kiképzést, akkor győzni fognak.
Hozzátette, hogy az idei, 2024-es évnél nem szabad „túl pesszimistának lenniük, és hogy „már önmagában az a tény is figyelemre méltó, hogy Ukrajna még mindig egy szuverén állam, és hogy az ukránok visszavették az oroszok által 2022-ben elvett terület 50 százalékát”.
A Financial Times szerint a konferencia vasárnapi ülésnapján sok szó esett arról, hogy miként tudnák jobban segíteni az ukránokat.
Oroszország sok leckét megtanult, [és] több lőszert és felszerelést is gyárt, mint amennyit mi együttesen biztosítani tudunk. Olyan innovatívnak és rugalmasnak kell lennünk, mint az ukránok a terepen, és mindenhol felszerelést kell keresnünk
– mondta Petr Pavel cseh elnök, a cseh hadsereg korábbi tábornoka.
Mette Frederiksen dán kormányfő eközben annak adott hangot, hogy az Ukrajnának szánt lőszerszállításokkal kapcsolatban „nincs meg a sürgősség érzete”. „Dánia a teljes tüzérségi készletét felajánlotta, de még mindig van lőszer Európában” – mondta.
Az Állami Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Szolgálat közölte, hogy ismert ukrán sajtóorgánumokat támadtak meg orosz hackerek – írta az ügyben érintett Ukrajinszka Pravda.
Oroszország folytatja információs háborúját országunk ellen. Ma az orosz hackerek újabb támadást indítottak számos ukrán sajtóorgánum ellen, és hamis információkat tettek közzé weboldalaikon
– közölte az információvédelmi szolgálat.
Az Ukrajinszka Pravda, a Liga.net, az Apostrof és a Telegraf képviselői már felvették a kapcsolatot a kormány CERT-UA számítógépes katasztrófaelhárítási csoportjával, amely a Speciális Kommunikációs Állami Szolgálat alatt működik. A szakértők vizsgálják az esetet.
Az Ukrajinszka Pravda is érintett, az ukrán hírportál X-fiókját (korábban Twitter) is feltörték ismeretlenek február 18-án este.
Az ukrán könnyűgyalogság légideszant-csapatai orosz elektronikus hadviselési állomásokat, egy dróntárolót és több járművet semmisítettek meg, valamint megöltek mintegy tucat orosz katonát a fronton – írták Telegram-posztjukban Ukrajna Fegyveres Erőinek Légi Támadó Erői.
Egy híd alatt, amelyet az orosz erők búvóhelynek használtak, csaknem egy tucat orosz katonát öltek meg, öten megsebesültek.
Az Ukrán Fegyveres Erők Légi Rohamcsapatainak 71. Különleges Vadászbrigádjának tüzérei megsemmisítették a megszállók bázisát. Az ötpontos csapássorozat különösen az elektronikus hadviselési állomásokat, egy dróntároló pontot és számos járművet változtatott hamuvá
– áll a bejegyzésben.
Az Ukrán Fegyveres Erők 71. Különleges Vadászbrigádjának akciójáról videót is közzétettek.
Az ukrán védelmi erők meghiúsították az orosz csapatok zaporizzsjai offenzíváját – számoltak be róla az ukrán szárazföldi erők Telegram-csatornájukon, ahol az akcióról készült videó is megtekinthető.
Zaporizzsjai irány. Az ellenség offenzívája meghiúsult. A személyzet menekül. A felszerelés megsemmisült
– áll a Telegram-bejegyzésben.
A szárazföldi erők megjegyezték, hogy éjszaka az oroszok megpróbálták megismételni az offenzívát és megrohamozni az ukrán pozícióikat, de az ellenség minden akciója sikertelen volt.
A néhai orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij hozzátartozóit már harmadik napja nem engedik hozzáférni a holttesthez – közölte hétfőn az elhunyt politikus szóvivője, hozzátéve, hogy édesanyját nem engedték be a halottasházba, ahol vélhetően a holttestet őrzik.
Az MTI beszámolója szerint Navalnij anyja és az ügyvédjei hétfő reggel érkeztek a halottasházba, de nem engedték be őket. „Az egyik ügyvédet szó szerint kilökték az épületből. Amikor megkérdeztük a személyzetet, hogy Alekszej holtteste ott van-e, nem válaszoltak” – közölte a közösségi médiában Navalnij szóvivője, Kira Jarmis.
A nyomozók arról tájékoztatták Navalnij édesanyját és ügyvédjeit, hogy a politikus halálával kapcsolatos vizsgálatot meghosszabbították. „Nem tudjuk, meddig tart ez. A halál oka még mindig tisztázatlan. Hazudnak, húzzák az időt, és nem is titkolják” – tette hozzá.
Ahogy az Index beszámolt róla, február 16-án meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető. A 47 éves politikus 2021 óta volt börtönben, halálának hírét az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) jelentette be. A hivatalos közlés szerint Navalnij sétája után rosszul lett, és már nem tudták megmenteni az életét.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat semlegesítette az SBU egyik ügynökét, aki a választások előtt egy „Zaporizzsja megyei politikai személyiség” ellen készített elő terrortámadást a zaporizzsjai területen – erről az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat számolt be a TASZSZ-nak, amit az Ukrajinszka Pravda is megírt.
Az orosz különleges szolgálatok azt állították, hogy az orosz „választások” előtt elkövetett bűncselekményt Vitalij Djatlenkko orosz állampolgár szervezte, akit az ukrán biztonsági szolgálat toborzott be. Az FSZB videót mutatott be arról, hogy a magát mozgássérültnek kiadó férfi hogyan helyezett bombát az autó alá.
A férfi állítólag ellenállt a letartóztatásnak, és végül megölték.