Olyan állítások jelentek meg a kijevi kórháztámadásról, amiket senki sem akart tudni

Felháborodást keltett pénteken Németországban, hogy a CNN amerikai hírtelevízió és a The New York Times napilap csütörtöki, titkosszolgálati forrásokra hivatkozó értesülései szerint Moszkva a német Rheinmetall hadi- és járműipari konszern vezérigazgatójának, Armin Pappergernek a meggyilkolását tervezné – számolt be  az MTI.

Német politikusok felháborodásuknak adtak hangot az állítólagos orosz fenyegetést illetően. A washingtoni NATO-csúcson tartózkodó német külügyminiszter, Annalena Baerbock a hírt kommentálva még csütörtökön azt mondta, hogy 

Oroszország hibrid, fizikai személyek és vállalatok ellen irányuló háborús agressziót folytat Európa területén.

A német belügyminisztérium szóvivője pénteken nem volt hajlandó kommentálni a sajtóértesüléseket, de elmondta, 

komolyan veszik az orosz fenyegetést, és megtették a megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket.

Nancy Faeser belügyminiszter azt mondta, hogy „a német kormány nemcsak most, hanem a jövőben is nagyon komolyan veszi az országával szemben jelentősen megnőtt orosz fenyegetést, de nem hagyja magát megfélemlíteni”. Serap Güler, a jelenleg ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) biztonságpolitikai szakértője pedig a Bild című napilapnak azt mondta, 

egy ilyen orosz fenyegetésre Németországnak azzal kell reagálnia, hogy még jobban támogatja Ukrajnát.

A német Hensoldt védelmi elektronikai vállalat – amely radartechnológiával látja el az Ukrajnában használatban lévő IRIS-T légvédelmi rendszert – szóvivőjén keresztül pénteken úgy reagált a hírre, hogy áttekinti a vállalaton belül már eddig is igen magas szintű biztonsági intézkedéseit.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken visszautasította az amerikai sajtó szerinte álhírnek minősülő értesüléseit, amelyek állítása szerint „névtelen forrásokból származnak, és nem tartalmaztak komolyan vehető bizonyítékokat”.

„Elfogadhatatlanok Joe Biden amerikai elnöknek az orosz hivatali partnerére, Vlagyimir Putyinra tett tiszteletlen megjegyzései” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak az MTI szerint.

Továbbra is teljességgel elfogadhatatlan és megengedhetetlen magatartásnak tartjuk egy államfő részéről, hogy ilyen tiszteletlen megjegyzéseket tegyen más államok vezetőire

– nyilatkozott Peszkov.

„Ez olyasmi, amire felfigyelünk, és ami számunkra teljesen elfogadhatatlan” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezek a kiszólások nem vetnek jó fényt az amerikai elnökre.

A szóvivő arra reagált, hogy előző nap Biden a washingtoni NATO-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy „Európa legmélyebb és legrégebbi félelmei éledtek újra” amiatt, hogy „az őrült gyilkos menetelni” kezdett.

„A vérszomjas őrület nagyon pontos jellemzése az Egyesült Államok külpolitikájának, amellyel a megfoghatatlan hegemóniához akar ragaszkodni. Az USA az eszkaláció útján halad, és az egész NATO-blokkot ráuszítja erre” – mondta az Állami Duma külügyi bizottságának vezetője, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt elnöke, Leonyid Szluckij, kommentálva Joe Biden amerikai vezetőnek azt a kísérletét, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt megsértse. Minderről a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség számolt be.

A hírügynökség beszámolójában azt írta, hogy Biden a NATO-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón „megpróbálta megsérteni az orosz elnököt”, mondván, hogy „Európa legmélyebb és legrégebbi félelmei keltek életre”, mert „egy őrült gyilkos”. Emellett rosszul fogalmazott, amikor Putyint Ukrajna elnökének nevezte.

„Washington nem titkolja közvetlen részvételét a kijevi rezsim háborús bűneiben. Az USA az eszkaláció útjára lépett, és az egész NATO-blokkot ebbe az irányba tereli” – mondta.

A lap megjegyzi Putyinról szólva, hogy Biden már régóta nem szégyenlős a kifejezésekben. Először diplomáciai botrányt váltott ki azzal, hogy „gyilkosnak” nevezte az orosz vezetőt. Putyin ezeket a szavakat kommentálva jó egészséget kívánt Bidennek, és megjegyezte, hogy másokat értékelni olyan, mintha tükörbe néznénk. Az ukrajnai invázió megkezdése után

Joe Biden hasonló kijelentéseire Vlagyimri Putyin is válaszolt már, idén februárban például azt mondta, hogy Oroszország számára Biden azért előnyösebb amerikai elnöknek Donald Trumpnál, mert „tapasztaltabb” és „kiszámíthatóbb”.

A hétfői orosz rakétatámadás után az Ohmatdit kórházban továbbra is dolgoznak a belső tér helyreállításán, az üvegezés előkészítésén és a homlokzat javításán. Csak a kórház felszereléséhez mintegy 400 millió hrivnyára van szükség – írja az Ukrajinszka Pravda.

Ugyanakkor néhány épületet, köztük a toxikológiai osztályt nem lehet helyreállítani – mondta Viktor Ljasko egészségügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján.

Világosan tudjuk, hogy ezt az épületet nem lehet helyreállítani. Jelenleg a régi műszaki épület műszaki vizsgálatát végezzük. Valószínűleg ez is lebontásra kerül

– mondta Ljasko.

Emellett folyamatban van a károk átfogó felmérése. Volodimir Zsovnir, az Ohmatdit vezérigazgatója szerint a kórház valamennyi épülete megsérült, de a károk mértéke változó.

A nemrég felhúzott épületben keletkezett károkról szóló első jelentés a jövő héten készül el. A tervek szerint az orvosi ellátás újraindítása annak alapján történik. Elsősorban műtők, intenzív osztályok, valamint gyermekonkológia, szemészet, urológia és idegsebészet kapnak majd benne helyet.

Ezt követően a kórház kiválasztja az építési munkálatokat végző céget, és bejelenti a munkálatok kezdési időpontját és időtartamát.

A kulturális minisztériumnak fel kell mérnie az Ohmatdit területén található történelmi épületek lerombolása által okozott károkat is. Ezt követően lehet majd elkezdeni az új épület tervezését a lerombolt és súlyosan megrongálódott épületek helyén.

Az Egészségügyi Minisztérium arról számolt be, hogy már összeállították az orvosi felszerelések listáját, hogy újraindulhasson az alapvető orvosi szolgáltatások nyújtása.

A miniszter szerint eddig összesen több mint 800 millió hrivnya érkezett a helyreállításra – ez egyrészt a kórház jótékonysági számláira, másrészt állami alapokra került, így lehetővé teszik a kiemelt helyreállítási munkák megkezdését.

Mint korábban írtuk, az amerikai és orosz sajtóban egyaránt felvetődött az a hipotézis, hogy Orbán Viktor a Donald Trumppal folytatott tárgyalásán valamilyen üzenetet vagy – más megfogalmazásban – „ajándékot” adhatott át Donald Trumpnak, amely Vlagyimir Putyintól érkezett. 

Ezzel kapcsolatban nemrég a Kreml is kiadott egy cáfolatot.  A RIA Novosztyi beszámolója szerint közölték: 

Putyin nem küldött semmilyen üzenetet Trumpnak Orbánon keresztül, sem írásban, sem szóban. A magyar politikusnak a Trumppal való találkozási terveiről sem tudott.

A találkozót Orbán Viktor a békemissziója ötödik állomásaként értékelte. A kormányfő azóta visszaérkezett Budapestre. 

A kijevi gyermekkórház elleni csapás is része lehet Vlagyimir Putyin „totális háborúra vonatkozó tervének” – erről beszéltek a Politico által megkérdezett szakértők. 

Fabian Hoffmann, az Oszlói Nukleáris Projekt rakétaszakértője azt mondta, hogy Oroszország több alkalommal is hajtott végre csapásokat kórházak ellen, nemcsak Ukrajnában, hanem még Szíriában és Csecsenföldön is. „Empirikus bizonyítékok arra utalnak, hogy ez egy orosz taktika a hagyományos hadviselésben. Oroszországnak már bevált gyakorlata van abban, hogy kórházakat vesz célba” – fogalmazott, megjegyezve, hogy

Ruslan Trad, az Atlantic Council of United States kutatóközpont elemzője szerint a civil célpontok támadásával Moszkva arra is törekszik, hogy elvonja Ukrajna erőforrásait (legfőképp a légvédelmi rendszereket) a frontról. 

Mentők dolgoznak az Ohmatdyt gyermekkórháznál 2024. július 8-án

Fotó: Oleksandr Ratushniak / Reuters

„A kórházak és más polgári infrastruktúrák elleni csapásokra egyetlen dolog motiválhatja Oroszországot – hogy a polgári lakosságot kapitulációra kényszerítse. Hogy az általa megtámadott országot arra kényszerítse, hogy elfogadja a Kreml feltételeit a háború befejezéséről” – mondta Nazar Volosin, az ukrán hadsereg szóvivője, hozzátéve: 

Ez egy olyan zsarnok, aki csak a megadást fogadja el. És Putyin kész hatalmas számban embereket ölni, hogy engedelmesebbé tegye az ukrán kormányunkat. És a Kreml fő célpontjai ehhez a legkiszolgáltatottabbak – gyerekek, nők, idős emberek.

A Politico visszautalt arra is, hogy a csapás után jó néhány ukrán blogger arról posztolt, hogy az ukrán kormánynak akár a nemzetközileg elismert határok feladása árán is békét kell kötnie Oroszországgal (de azt is megjegyezték, hogy a szélesebb közvélemény lehurrogta ezeket a bloggereket, és többen utóbb le is törölték a posztjukat).

Végül azt is megjegyezték, hogy Oroszország taktikája ezzel együtt visszafelé is elsülhet, miután a nemzetközi előírásokat sértik a kórházak elleni csapások. „Moszkva szövetségesei számára is kínos lehet. A Kreml-barát magyar miniszterelnök, Orbán Viktor a hétvégén Moszkvában járt, hogy Putyinnal találkozzon egy olyan béketárgyalás keretében, amely felháborította az uniós vezetők többségét. Nem ítélte el Moszkvát a támadásért. Ehelyett a közösségi médiában közzétett bejegyzésében sajnálkozott »a tragikus és szörnyű támadás« miatt, amelynek »tűzszünetre és béketárgyalásokra« kellene ösztönöznie” – írta a Politico. 

A Stratfor amerikai elemzőcég a NATO-csúcs zárása után tett közzé egy elemzést, amelyben a csúcstalálkozót kudarcként értelmezték az ukrajnai háborúval összefüggésben.

Az intézet konkrétan úgy fogalmazott: 

Az, hogy a NATO-csúcstalálkozón nem nyújtottak határozott biztonsági garanciákat vagy anyagi támogatást Ukrajnának az elkövetkező évekre, lehetővé teszi Oroszország számára, hogy fenntartsa Ukrajna leépítésére irányuló jelenlegi stratégiáját, és elősegíti a háború folytatását addig, amíg Kijevet nem kényszerítik a Moszkva feltételei szerinti tárgyalásokra.

Megjegyezték, hogy az ukrán NATO-csatlakozás ügyében az egyetlen érdemi fejlemény az volt, hogy „visszafordíthatatlannak” nyilvánították a folyamatot, de maga a csatlakozás várhatóan be fog fagyni addig, amíg le nem zárul a konfliktus. Ezenkívül Ukrajna újabb ígéretek kapott légvédelmi rendszerek és egyéb eszközök terén (bár ezek egy részét már korábban beharangozták a NATO államai). 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a NATO 75. évfordulós csúcstalálkozóján Washingtonban

Fotó: Yves Herman / Reuters

Az elemzésben többek közt arra is kitértek, hogy a jelenleg előirányzott nyugati támogatások által Ukrajna valószínűleg képes lesz arra, hogy a nagyobb orosz területszerzési kísérleteket megakadályozza. Ahhoz viszont már kevés lesz a segítség, hogy legyőzzék Oroszországot, és a Nyugat csak további fegyveres támogatásokkal vagy Ukrajnának adott biztonsági garanciákkal javíthatna az ukránok helyzetén, de – a Stratfor értékelése szerint – egyik téren sem történt érdemi előrelépés a találkozón.

Mint írták, mindez végső soron ahhoz vezethet, hogy a bizonytalan nyugati támogatásoktól függő Ukrajna elveszítheti a jóval nagyobb népességgel, gazdasági bázissal rendelkező Oroszországgal szembeni anyagháborút, és kénytelen lesz a Kreml feltételei szerint békét kötni. 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár meg van győződve arról, hogy Ukrajnának joga van a szövetségesei által szállított fegyvereket felhasználni arra, hogy oroszországi katonai célpontokat támadjon – jelentette ki csütörtökön Washingtonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján az Interfax-Ukraina tudósítójának kérdésére válaszolva.

„Fontos megérteni, hogy a háború kezdetén, sőt egészen a közelmúltig a harcok nagy része Ukrajna területén zajlott. De amióta Oroszország új frontot nyitott Harkivnál, a frontvonal más, és ahhoz, hogy katonai célpontokat, rakétaindító állásokat vagy repülőtereket támadjanak, hogy megakadályozzák az Ukrajna elleni támadásokat, orosz területet kell támadni. A frontvonal megváltozott” – magyarázta Stoltenberg.

Ezért üdvözlöm, hogy a szövetségesek csökkentették a fegyverhasználatra vonatkozó korlátozásokat, és nem kétséges, hogy Ukrajnának joga van arra, hogy a kapott fegyvereket az orosz területen lévő törvényes katonai célpontok elleni támadásra használja

– tette hozzá. A NATO-főtitkár ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy „ez egy agresszív háború, amelyet Oroszország indított a demokratikus, szomszédos Ukrajna ellen”.

„Oroszország megszállta Ukrajnát, és ez a nemzetközi jog durva megsértése. A nemzetközi jog szerint Ukrajnának joga van az önvédelemhez, a NATO-szövetségeseknek pedig joguk van segítséget nyújtani Ukrajnának az önvédelemben anélkül, hogy a konfliktus részesévé válnának. Az önvédelemhez való jog magában foglalja azt a jogot is, hogy az agresszor Oroszország területén lévő törvényes katonai célpontokra csapást mérjenek” – jelentette ki Stoltenberg.

Kosztyantin Krivolap repülési szakértő szerint az Ukrajnának biztosított F–16-os repülőgépek kézhezvételével a háború újabb nehéz szakasza veszi kezdetét – írja az Unian.

A vadászgép által végrehajtható feladatok széles skálán mozognak, a cirkálórakéták és a Sahídek vadászatától az Oroszország területére irányuló nagy hatótávolságú csapásokig. Egyes rakéták, amelyekkel az F–16-os felszerelhető, akár 900 kilométeres távolságból is képesek találatot érni. De szerintem ez egyelőre nem fog megtörténni. Úgy gondolom, hogy fokozatosan növekszik majd a teljesítmény és a hatótávolság, amellyel orosz területre csapást mérhetünk

– fogalmazott a szakértő.

Egyúttal óva intett attól, hogy azt gondolják, ha holnap megjelennek az F–16-osok, akkor a háború véget ér. Szerinte ez csak „a háború újabb nehéz szakaszának kezdete”.

„Az F–16-osok számára nem jelent problémát a cirkálórakéták lelövése. De úgy gondolom, hogy a legégetőbb problémánk a KAB-ok. Ha tavaly F–16-osaink lettek volna, a lakosságunk nem tudta volna, mi az a KAB. A KAB-ok problémájának megoldására a legjobb megoldás a kombinált megoldás – az amerikai Patriot plusz az F–16-osok. A vadászgépek hatótávolsága az ilyen célpontok ellen akár 550 kilométer is lehet” – magyarázta.

F-16-os repülőgépek

Fotó: Horacio Villalobos / Getty Images Hungary

Ugyanakkor Krivolap úgy véli, hogy az F–16-osok Ukrajna területéről fognak felszállni. „Amint legalább egy repülőgép felszáll Romániából vagy Lengyelországból, és bármilyen katonai akciót hajt végre Oroszország ellen, ezt az országot azonnal a konfliktus résztvevőjeként ismerik el. Ezért az F–16-osok Ukrajna területéről fognak felszállni. A vadászgépek számára Ukrajna nem olyan nagy ország, és a meglévő hatótávolság teljesen elegendő. Nem hiszem, hogy a vadászgépek közel lesznek az orosz határhoz vagy az érintkezési vonalhoz” – jelentette ki.

Hétfőn az orosz hadsereg az ukrán nagyvárosok ellen intézett tömeges légitámadást, melynek következtében csapást mértek az ország legnagyobb gyermekkórházára is, majd szerdán az Odesszai területre mértek csapást – írja az Infostart.

Az InfoRádió megszólaltatta Bendarzsevszkij Antont, a posztszovjet térség szakértőjét erről, aki úgy véli, egyáltalán nem véletlen az időzítés. A nagy támadást éppen a 75. jubileumi NATO-csúcs idején indították, miközben hónapok óta nem kezdtek ilyen erejű rakétatámadásba az oroszok, így valószínűsíthető, hogy erre tartalékoltak.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint ez egyfajta erődemonstráció, melynek célja, hogy megmutassák a NATO-nak, hogy az Orosz Föderáció továbbra is erős, hiszen korábban felröppentek olyan hírek, hogy kezdenek kifogyni a rakétákból, már nem tudnak hatékony csapásokat mérni Ukrajnára.

Ezzel a lépéssel bebizonyították, hogy még mindig képesek jelentős károkat okozó támadást intézni és kikerülni a nyugati légvédelmi rendszereket

– mondta Bendarzsevszkij.

A békére vagy tűzszünetre nem lát reális esélyt Bendarszevszkij Anton fél éven belül, ugyanis mind az orosz, mind az ukrán oldalon hiányzik a kompromisszumkészség. Hozzátette, nem valószínű, hogy a háború úgy fog végződni, ahogy az ukránok szeretnék, azaz egyre kisebb az esély rá, hogy katonai eszközökkel ki lehet szorítani az oroszokat a 2022 után megszállt területekről.

Bendarzsevszkij Anton szerint a béke egyik legfontosabb feltétele lenne, hogy Ukrajna nyugati garanciákat kapjon arra, hogy ez a béke nem csupán egy időszakos fegyvernyugvás, nem egy lehetőség arra, hogy Oroszország újra felkészüljön és ismét támadásba lendüljön. Hangsúlyozta: komoly garanciák kellenek arra, hogy akár nyugati katonai kontingens elhelyezésével biztosítsák, ilyesmi a jövőben nem fordulhat elő.

A szakértő szerint idővel rosszabbra fordulhatnak Ukrajna számára a dolgok, jöhet a háborús kifáradás, de az is elképzelhető, hogy a nyugati védelmi ipar az ígéreteivel ellentétben már nem lesz képes teljesíteni a fegyverszállításokat.

A szakértő leszögezte, hogy nem sok esélyt lát arra, hogy fél éven belül mindez megvalósulna, ráadásul egy sikeres tárgyalás vagy fegyvernyugvás diplomáciai sikert jelentene a jelenlegi amerikai vezetés számára, márpedig az oroszok ezt az ajándékot biztosan nem szeretnék megadni Joe Bidennek a novemberi elnökválasztás előtt.

A 17. életévüket betöltött fiatalok idézést kaphatnak a toborzóirodáktól (TCC), ha még nem léptek be a katonai nyilvántartásba, és pénzbírsággal is sújthatják őket. Dmitro Lazutkin, a védelmi minisztérium szóvivője szerint az ilyen eljárásnak semmi köze a mozgósításhoz – írta meg az Unian.

Akik eddig ezt valamilyen okból nem tették meg – természetesen különböző körülmények lehetnek –, azoknak meg kell tenniük. És erre a célra idézéseket fognak kiküldeni. De ennek semmi köze a mozgósításhoz

– magyarázta az Egységes hírek című tévéműsor adásában.

A TCC-ben a tizenéveseknek regisztrációs bizonyítványt adnak ki, ami a felsőoktatásba való felvételhez szükséges. Szintén ez az eljárás vonatkozik az ukrán állampolgárokra, akik külföldre utaztak.

Az embereknek dokumentumokkal, azaz egy születési anyakönyvi kivonattal, azonosító kóddal, útlevéllel, és ha már átesett néhány képzésen – aminek így vagy úgy köze van a katonai ügyekhez –, akkor bizonyítványokkal, diplomákkal kell érkezniük

– mondta Lazutkin.

Ha nem teljesítik a jogszabályban foglaltakat, a fiatalemberek 17-25 ezer hrivnyás pénzbírságra számíthatnak. „Most ezeket a pénzbírságokat megemelték, van egy normája a törvénynek, és most a bírságok összege 17 ezer hrivnyától indul” – mondta a szóvivő.