Volodimir Zelenszkij elnök engedélyezi a személyi változásokat a kormányban – írta meg az Interfax.
Ami a kormányban bekövetkező változásokat illeti, ha lesznek, ha megtörténnek, önök biztosan tudni fognak róla. Nem beszélhetünk csak a miniszterelnök leváltásáról, ez arra utal
– mondta Zelenszkij egy hétfői kijevi sajtótájékoztatón, válaszolva a kormányban bekövetkező személyi változásokra, köztük a miniszterelnök leváltására vonatkozó kérdésre.
Az elnök elmondta, hogy az elnöki hivatal bizonyos változásokról tárgyal néhány miniszterrel. „Szmihal az egyik legfontosabb ember a kormányunkban, ő a miniszterelnök. Természetesen vele is meg fogok beszélni néhány dolgot” – zárta beszédét.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Megkezdődött hétfőn Örményországban a Eagle Partner 2024 közös örmény–amerikai békefenntartói hadgyakorlat – írja az MTI.
A jereváni védelmi tárca tájékoztatás szerint a július 24-ig tartó műveletben az örmény békefenntartó alakulatok mellett az amerikai hadsereg Európában, illetve Afrikában telepített egységei, valamint a kansasi nemzeti gárda alakulatai vesznek részt.
A gyakorlat két konfliktusban álló fél közti helyzet stabilizálását szolgáló békefenntartási feladatokra összpontosít a részt vevő alakulatok közötti együttműködés és tapasztalatcsere javításával.
A hadgyakorlat ünnepélyes megnyitóján Szuren Papikján örmény védelmi miniszter vett részt, aki elismerő szavakkal méltatta az amerikai csapatok tevékenységét.
Örményország az év elején felfüggesztette részvételét a több szovjet utódállamot tömörítő, orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB). Márciusban Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter bejelentette, hogy Jereván a kapcsolatai elmélyítésére törekszik az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval.
Az oroszok két 250 kilogrammos irányított légibombát dobtak Liman városára a Donyecki területen, melynek következtében legalább 5 ember megsérült – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A nyomozás szerint 2024. július 15-én, 16 órakor az orosz megszálló csapatok az egységes sikló- és korrekciós modul révén újjászületett FAB-okkal csaptak le Limanra. A bombázás eredményeként öt civil megsérült. Egy, az utcán tartózkodó 50 éves férfi és 49 éves felesége robbanásos sérülésekkel került kórházba. Egy 45 és egy 50 éves nő, valamint a helyi posta egyik 27 éves alkalmazottja megsebesült az ellenséges támadásban
– olvasható a Donyecki Regionális Ügyészség közleményében.
Vadim Fiaskin, a Donyecki Területi Katonai Közigazgatás vezetője szerint egy lakóépületet, egy vállalkozást, három üzletet és egy autót is megrongáltak a bombák.
Véleménye szerint az oroszok céltudatosan csapnak le a civilekre. Arra buzdította a helyieket, hogy meneküljenek biztonságos helyre. „Ne sodord magad veszélybe! Evakuálj” – szólított fel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy hétfői sajtótájékoztatón helyes, a két ország kapcsolatát építő lépésnek nevezte Orbán Viktor ukrajnai látogatását. A kormányfő moszkvai vizitjét viszont helytelen lépésként említette.
Az Interfax szerint az ukrán elnök azt mondta: „Az, hogy Ukrajnában volt látogatás, mindenképpen jó”, ugyanis eddig nem történt érdemi kapcsolat a felek közt. „Szomszédok vagyunk. Nem állunk háborúban a magyarokkal… Erős, baráti kapcsolatra van szükségünk” – fogalmazott Zelenszkij, megjegyezve, hogy ehhez először „legalább” egy „pragmatikus” kapcsolatnak létre kell jönnie.
„Őszintén szólva úgy gondolom, hogy meg kell próbálnunk építeni a kapcsolatokat országaink között” – tette hozzá. Az ukrán elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy szerint Orbán Viktor moszkvai látogatása nem volt helyes.
Úgy vélem, hogy az ukrajnai látogatása helyes volt. Ha arra használta Ukrajnát, hogy utána kényelmesebb legyen neki Oroszországba menni – egyébként nem tudtam az oroszországi látogatásáról, amikor Kijevben volt –, ha ezt így használta, akkor ez szerintem helytelen. Nem támogatom az oroszországi látogatását, de ez az ő döntése
– mondta Zelenszkij az Interfax szerint.
Spanyolország újabb katonai segélyt küldött Ukrajnának, amely többek között tíz darab felújított Leopard 2A4 harckocsit tartalmaz – írja az Ukrajinszka Pravda.
A spanyol védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a katonai segélycsomag tíz Leopard 2A4 harckocsit, különböző kotrógépeket és páncéltörő rakétákat tartalmaz.
A harckocsik, amelyeket az ukrán fegyveres erők részére szállítanak, a sevillai Santa Barbara Sistemas üzemben alapos javításon és karbantartáson estek át, és tesztelték őket, hogy biztosítsák műszaki használhatóságukat.
A járművek a múlt szombaton indultak el Spanyolországból, és várhatóan még a következő hétvége előtt megérkeznek Lengyelországba, ahonnan Ukrajnába szállítják azokat.
Ennek a fontos szállításnak minden szakaszában megfelelő biztonsági intézkedéseket tesznek
– tette hozzá a spanyol védelmi minisztérium.
Ezzel a tétellel a Spanyolország által Ukrajnának szállított harckocsik száma elérte a húszat. A következő csomag átadása 2024 második felében várható.
Ukrajnának legkevesebb 25 Patriot légvédelmi rendszerre és a nyugati partnerei által eddig ígérteken felül még több F–16-os harci repülőre van szüksége – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az MTI szerint.
Ukrajna teljes körű védelmének biztosítása érdekében a katonáink véleménye szerint 25 Patriot-rendszerre van szükségünk
– hangsúlyozta kijevi sajtótájékoztatóján az államfő.
Zelenszkij mindemellett nem tett említést arról, hogy Ukrajna jelenleg hány darabbal rendelkezik a légvédelmi rendszerből. Kiemelte ugyanakkor, hogy az átfogó légvédelem érdekében egyéb különböző hatótávolságú, illetve képességű fegyverrendszerekre is szüksége van hazájának. Egyben arra emlékeztetett, hogy a washingtoni NATO-csúcson szövetségesei további öt Patriot, illetve hasonló képességekkel rendelkező rendszert ajánlottak fel. Egy hónappal korábban, az Olaszországban rendezett G7-csúcs alkalmából még legkevesebb hét Patriot-rendszer szükségességéről beszélt.
A háború 2022. február 24-i kezdete óta Ukrajna legkevesebb négy Patriot-rendszert kapott. Sajtójelentések szerint azonban több indítóállást megrongáltak, illetve megsemmisítettek az orosz légicsapások. Egy teljes üteg, radarokkal, indítóállásokkal, tűzirányító rendszerekkel több száz millió euróba kerül, egy-egy légvédelmi rakéta ára pedig hárommillió euró körül mozog.
Az F–16-os harci repülőkről szólva Zelenszkij megjegyezte, hogy azokat két hullámban kapják meg, nyáron, illetve az év végéig.
Az ukrán államfő ugyanakkor elismerte, hogy a harci repülők – tekintettel a jóval nagyobb orosz légierőre – önmagában nem fogják megváltoztatni a háború menetét.
Zelenszkij arról is szót ejtett, hogy a második nemzetközi békecsúcson, amelynek időpontját még nem tűzték ki, már Oroszországnak is részt kellene vennie, miután az első ilyen svájci találkozón Moszkva nem képviseltette magát.
Egy orosz–kínai haditengerészeti közös hadgyakorlat kezdetét jelentette be hétfőn az orosz Csendes-óceáni Flotta sajtószolgálata – számolt be az MTI.
Mint írták, a Csendes-óceáni Flotta és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészetének közös hajócsoportja a kínai Csancsiang kikötőből hajózik ki a Tengeri Interakció 2024 nevű flottagyakorlatra.
A manőverekben orosz részről a Gromkij és Rezkij korvett, a kínairól pedig a Jincsuan romboló, Dali és Hengsuj fregatt, valamint a Vejsanhu univerzális utánpótlásszállító vesz részt.
A gyakorlat előtt Csangcsiangban megnyitóünnepséget tartottak. A szerdáig tartó Tengeri Interakció 2024 keretében közös légvédelmi és tengeralattjáró-elhárítási gyakorlatokat végeznek, valamint begyakorolják a menet közben történő készletfeltöltést. A hajók tengeri mentésben is részt vesznek.
A német kormány hétfőn újfent visszautasította az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének azon követelését, hogy Berlin vadászrepülőgépeket adjon át Kijevnek – írja az MTI.
Steffen Hebestreit kormányszóvivő kijelentette, hogy Ukrajnának már a nyáron meg kell kapnia nyugati partnereitől néhány F–16-os repülőgépet, de Németország ilyenekkel nem rendelkezik.
Nincs értelme különböző típusú vadászgépeket átadni Ukrajnának. Még ha a vadászgépek kívülről hasonlónak is tűnnek, kezelésük nagyon is eltérő, és hosszú kiképzést igényel
– mondta.
Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke az ARD német televíziónak vasárnap adott interjújában további katonai segítséget követelt Ukrajna számára a német kormánytól. Szerinte Ukrajnának az infrastruktúra, az áram- és vízellátás és a kórházak ellen egyre nagyobb számban zajló orosz rakétatámadások miatt nagy szüksége van vadászgépekre, mivel a légvédelmet önmagukban nem képesek ellátni a földi elhárító rendszerek.
Merz emlékeztetett arra, hogy több nyugati országban már döntöttek a vadászrepülőgépek szállításáról Ukrajnának. „Nekünk, németeknek nem szabad lemaradnunk” – fűzte hozzá.
Hebestreit hétfőn rámutatott, hogy Merz javaslata nem új, és a CDU-elnöknek tudnia kellene, hogy Németország nem tud ilyen típusú repülőgépeket szállítani Ukrajnának.
Az ukrán vezetés már hosszú ideje kéri nyugati szövetségeseit, hogy szállítsanak neki F–16-osokat. Dánia eddig 19, Norvégia hat, Hollandia pedig 24 gép szállítására tett ígéretet. Az első F–16-os harci repülők Hollandiából és Dániából történő átadását már megkezdték a kijevi vezetésnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a washingtoni NATO-csúcstalálkozón reményét fejezte ki, hogy az első F–16-osok még nyáron megérkezhetnek Ukrajnába. Az elnök szerint országának legalább 128 harci repülőgépre lenne szüksége.
Meghalt a fronton Mikola Lenok zenész és színész a Vad Színház (Dikij Teatr) független kijevi teátrumművésze – írja az Ukrajinszka Pravda.
A tragikus hírt a színház sajtószolgálata közölte:
Sajnálattal tudatjuk, hogy Mikola Lenok harmonikásunk, aki a »Piros, fekete és újra piros« című darabban a zenei trió tagjaként lépett fel, Csasziv Jar közelében meghalt a fronton.
A Piros, fekete és újra piros darabot Makszim Holenko rendezte anarchikus western műfajban. Premierjére a Vad Színházban került sor 2020-ban.
Mikola Lenok még a teljes körű invázió kezdetén csatlakozott Ukrajna védőinek soraihoz. 2022-ben harci orvosként szolgált Brovari városának 136. önálló területvédelmi zászlóaljában. A hadseregben belépett katonai egységének zenekarába is.
Felesége két fiúgyermekükkel, a 11 éves Nazarral és a kétéves Bohdannal maradt egyedül.
Volodimir Zelenszkij elnök szerint az ukrajnai mozgósítási kampány a tervek szerint halad, de nincs elég kiképzőbázis – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán elnököt Kijevben kérdezhették az újságírók. Ekkor tették fel a kérdést, hogy hogyan értékeli az ukrajnai mozgósítási kampányt két hónappal az új mozgósítási törvény hatályba lépése után.
A katonaság azt mondja, hogy minden a tervek szerint halad. Ami a kiképzőhelyeket illeti, nincs elég belőlük. Ami pedig azt illeti, hogy bővíthetők-e, már bővítik őket. Ami pedig azt illeti, hogy lehetséges-e a bázis bővítése külföldön, igen, és ez a Lengyelországgal kötött kétoldalú megállapodás egyik döntése
– válaszolta Zelenszkij.
A Bohdana önjáró lövegeket gyártó ukrán vállalkozás Európa rekordere lett a havi legyártott egységek számát tekintve – írja az Ekonomicsna Pravda.
A hírrel Volodimir Zelenszkij büszkélkedett Kijevben az ukrán újságírókkal folytatott találkozóján.
Ma havonta hatalmas számú Bohdana önjáró fegyvert gyártunk
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Elmondása szerint az ukrajnai cég gyártja havonta a legtöbb tüzérségi rendszert európai viszonylatban.
Lettország megtiltotta a belorusz rendszámú személyautók belépését az ország területére – számoltak be az illetékes hatóságok.
A kedden életbe lépő tilalmat egy új uniós szankciócsomag részeként ismertették, amely „a Belarusz elleni szankciókat az Oroszország elleni büntetőintézkedések szintjéhez igazította” – közölte a lett adóhatóság.
Norvégia 2023 szeptemberében jelentette be, hogy megtiltja az orosz rendszámú személyautók belépését a területére. A döntést az Európai Unió szeptember 8-i szankciója alapján hozták meg, amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt rendelt el az unió.
Előtte Finnország és a három balti állam jelentette be, hogy eleget tett a korlátozó intézkedésnek. A rendelet a Lengyelország és Litvánia által határolt orosz exklávét, Kalinyingrádot is érintette, de az ott élő orosz állampolgárok továbbra is átutazhatnak vonattal a legdélebbi balti állam területén. A szabály alól csak a diplomáciai és konzuli képviseletek, a humanitárius céllal közlekedő járművek, valamint azok az európai uniós polgárok és családtagjaik mentesültek, akik állandó tartózkodási engedéllyel rendelkeznek Oroszországban – írta az MTI.
Gáz nélkül maradhat néhány Ukrajnával határos ország, ha a nyugat-ukrajnai gáztározókat nem védik meg az orosz támadásoktól – jelentette ki Volodimir Zenelszkij ukrán elnök, az Unian ukrán hírügynökség szerint.
A vezető kihangsúlyozta: a NATO-tagországok korábban „vörös vonalnak” tekintették azt a felvetést, miszerint lengyel területekről lőjenek le orosz rakétákat Ukrajna felett, most azonban „kétoldalú szinten” dolgoznak az ügyön, és igyekeznek meggyőzni a szkeptikusokat arról, hogy az orosz rakéták megsemmisítése a lengyel emberek biztonságát is szolgálja.
Zelenszkij kihangsúlyozta: egyszer már zuhantak lengyel területre orosz rakéták, „ami bármikor ismét megtörténhet”. Ezért az ukrán vezető kétoldalú biztonsági nyilatkozatot kötött Lengyelországgal, amely magába foglalja „a kérdés technikai megfontolását” – tette hozzá a lap.
Nyolc év börtönbüntetésre ítélte Mása Gessen orosz–amerikai újságírót egy moszkvai bíróság – számolt be a The Times of Israel.
A lap úgy tudja, az újságírót hamis információk terjesztése miatt ítélték el. Mása Gessen a bíróság szerint „szándékosan osztott meg valótlan információkat az orosz hadsereg bevetésével kapcsolatban”.
A New Yorker publicistája ellen 2023-ban adtak ki körözést Oroszországban. Mása Gessen többek között a 2022-es bucsai mészárlásként elhíresült orosz támadásról is írt.
A Kreml tisztában van Orbán Viktor miniszterelnök általános megközelítéseivel az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban, de nem ismeri az uniós vezetőkhöz intézett levelének konkrét tartalmát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Moszkvában.
Természetesen a moszkvai kapcsolatfelvétel során Orbán úr kifejtette elképzelésének főbb paramétereit, de természetesen nem tudjuk, miről esik szó az EU-n belüli belső levelezésben
– mondta.
A magyar kormányfő békemissziója keretében a hónap eleje óta Kijevben, Moszkvában, Pekingben és az Egyesült Államokban tárgyalt az ukrajnai rendezésről.
A Donald Trump volt amerikai elnök és republikánus elnökjelölti cím várományosa ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tervez kapcsolatba lépni a politikussal.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Putyin biztonságát a más országok vezetői elleni merényletektől függetlenül megerősítették, figyelembe véve a nemzetközi feszültség általános növekedését.
Volodimir Zelenszkij elnök engedélyezi a személyi változásokat a kormányban – írta meg az Interfax.
Ami a kormányban bekövetkező változásokat illeti, ha lesznek, ha megtörténnek, önök biztosan tudni fognak róla. Nem beszélhetünk csak a miniszterelnök leváltásáról, ez arra utal
– mondta Zelenszkij egy hétfői kijevi sajtótájékoztatón, válaszolva a kormányban bekövetkező személyi változásokra, köztük a miniszterelnök leváltására vonatkozó kérdésre.
Az elnök elmondta, hogy az elnöki hivatal bizonyos változásokról tárgyal néhány miniszterrel. „Szmihal az egyik legfontosabb ember a kormányunkban, ő a miniszterelnök. Természetesen vele is meg fogok beszélni néhány dolgot” – zárta beszédét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn azt mondta, együtt fog működni Donald Trumppal, ha az elnökjelölt visszatér a Fehér Házba – írja a Sky News.
A republikánus jelölt korábban kijelentette, hogy „rendezni fogja ezt a háborút”, ha megválasztják, bár ezt az állítását nem támasztotta alá egy lehetséges béketerv részleteivel.
Egy ismeretlen férfi gránátot dobott a Lemberg megyei Buszkban található területi toborzó- és szociális központ területére – számolt be az rbc.ua.
A rendőrség elmondása alapján egy RGD–5 típusú kézigránát robbant fel a bevásárlóközpont mellett található toborzóhelyen. Bár a robbanás helyén kráter keletkezett, a támadásnak áldozata pár betört ablakon kívül nem volt.
A helyszínen a kerületi rendőrkapitányság nyomozócsoportja, igazságügyi és robbanóanyag-szakértők is dolgoznak.
A bűnüldöző szervek munkatársai jelenleg próbálják azonosítani és őrizetbe venni az elkövetőt. Az eset még nem került jogi minősítésre.
Mint írtuk, Odessza térségében egy határőr agyonlőtt egy férfit, aki a határ felé próbált futni. Andrij Demcsenko, a határőrség szóvivője hétfőn az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálnak részletezte a történteket.
Mint mondta, vasárnap este a határőrök a moldovai határtól 15 kilométerre, egy ellenőrzési pontnál feltartóztattak egy autót, amelyben négy dezertőr utazott. Közülük kettő szökni próbált.
Amikor elfogták őket, egyikük ellenállt a hatóságok intézkedésének, emiatt egy figyelmeztető lövés után a határőrök lelőtték.
A négy dezertőr egy Odessza környéki gyakorlótérről szökött meg taxival, és az orosz szakadárok ellenőrzése alatt álló moldovai terület felé tartott, amikor elfogták őket. A csoport három másik tagját őrizetbe vették.
Június végén a nyugat-ukrajnai Csernyivci régióban két férfi bozótvágó késekkel támadt a határőrökre a román határ közelében. A hatóságok beszámolója szerint az egyik támadót agyonlőtték, míg társát megsebesítették – írta az MTI.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem beszélt Donald Trump volt amerikai elnökkel a szombati merénylet óta, és ezt nem is tervezi – tájékoztatott erről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki azt is hozzátette, hogy Putyin biztonsági védelme megfelelő, és az intézkedéseket „nyilvánvaló okokból” már megerősítették.
Magyar idő szerint vasárnap hajnalban merényletet követtek el Donald Trump volt amerikai elnök, jelenlegi republikánus elnökjelölt ellen a Pennsylvania állambeli Butler városában, egy választási gyűlésen, amely a politikus utolsó ilyen nyilvános gyűlése volt a republikánus párt országos jelölőgyűlése előtt.
A merényletre a Kreml sajtótitkára vasárnap úgy reagált, hogy „Oroszország mindig is elítélte, és mi is határozottan elítéljük az erőszak minden megnyilvánulását a politikai küzdelem során”. Dmitrij Peszkov szerint az elnökválasztási küzdelem alatt világossá vált, hogy Trump élete veszélyben forog.
Miután számos kísérlet történt arra, hogy Trumpot eltávolítsák a politikai színtérről, előbb jogi eszközök, bíróságok, az ügyészség segítségével, a jelölt politikai hiteltelenítésére és lejáratására tett kísérletekkel, minden külső megfigyelő számára nyilvánvalóvá vált, hogy az élete veszélyben van
– fogalmazott. Peszkov azt is hangoztatta, hogy Moszkva nem hiszi, hogy az elnökjelölt likvidálására tett kísérletet a jelenlegi hatóságok szervezték meg, de a történteket az a légkör idézte elő, amelyet ez a kormányzat teremtett a politikai küzdelem alatt.
Mint mondta, a kormányzat a nemzetközi színtérről „akarva-akaratlanul átvitte munkamódszereit a belpolitikára”, ahol szintén megjelent „az erőszakos döntések stílusa”. A szóvivő Oroszország nevében részvétét fejezi ki az elhunytak családjának, és mielőbbi felépülést kíván azoknak, akik megsebesültek a merényletben.
Ukrajna drónsereg építésén dolgozik, amely a saját sérült katonáikat mentheti ki a frontvonalról, valamint ellenséges katonákat hatástalaníthat. A projekten több száz titkos labor dolgozik szerte az országban, nagyjából 250 védelmi startup épít gyilkos gépezeteket.
Egy pilóta nélküli robotot nagyjából 35 000 dollár, azaz 12 millió forint összerakni, a sorra alakuló apró katonai cégek pedig akár négy nap alatt össze tudnak dobni egyet az Odüsszeia nevű gépekből. A 800 kilós drónok 30 kilométert tudnak megtenni egy sörhűtő méretű akkumulátor lemerüléséig – írja a Sky News.
Hatalmas országgal harcolunk, amelynek nincsenek erőforrásbeli korlátai. Tudjuk, hogy nem áldozhatunk fel túl sok emberi életet.
– mondta Andrij Denyiszenko, az UkrPrototyp startup igazgatója. „A háború pusztán matek” – tette hozzá. A gépek elsősorban utánpótlások célba juttatására és személymentésre készülnek, azonban könnyedén át lehet őket alakítani harcászati célokra, például nehézlövegeket vagy aknaelhárító tölteteket lehet a hátukra szerelni.
Az Ember Nélküli Rendszerek Hivatala egy új, negyedik ág az ukrán hadseregben a gyalogság, tengerészet és légierő mellett, amely idén májusban jött létre.
A robotok logisztikai eszközök, vontatók, valamint aknákat lerakó és felszedő egységek – emellett önmegsemmisítő gépek is lesznek. Az elsők már bizonyították hasznosságukat a csatamezőn
– mondta Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes. Emellett azt javasolta az ország polgárainak, hogy vegyenek részt az ingyenes, online drónösszerakó képzésen, hogy otthon is el tudják készíteni a gépeket. Azt szeretné, hogy évente egy millió ilyen eszköz készüljön.
Az emberi jogok érdekképviseletével foglalkozó Human Rights Watch és egyéb nemzetközi csoportok viszont a külső, emberi behatás nélküli hadifegyverek tiltását kérik a bennük rejlő veszélyek miatt.
Ukrajna lakosságának 44 százaléka úgy véli, eljött az ideje az Ukrajna és Oroszország közötti hivatalos béketárgyalásoknak, míg 35 százalék meg van győződve arról, hogy nem. Ugyanakkor a válaszadók túlnyomó többsége nem ért egyet Vlagyimir Putyin orosz elnök feltételeivel.
„Fontos megjegyezni, hogy nem a Nyugat vonakodik leginkább a tárgyalásoktól, hanem a Kelet, amelyet nap mint nap megtámadnak az orosz erők”. A kelet-ukrajnai lakosok mindössze 33 százaléka kész a tárgyalásokra, és majdnem ugyanennyien (34 százalék) ellenzik azokat. 32 százalékuk bizonytalan – írja az Ukrajinszka Pravda a Razumkov Központ friss felmérésére hivatkozva.
A válaszadók 83 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az ukrán csapatok kivonuljanak Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók területéről. 84 százalékuk ellenzi, hogy ezeket a régiókat átadják az oroszoknak.
Az ukrán védelmi minisztérium adatai szerint július 14-ig több mint 4 millió ukrán frissítette a katonai nyilvántartási adatait a Rezerv+ alkalmazásban, a területi toborzási és szociális támogatási központokban (TCK) vagy az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központokban (CNAP) – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az új mozgósítási törvény értelmében július 16-ig minden ukrajnai hadkötelesnek frissítenie kell katonai nyilvántartási adatait. A toborzóközpont többek között ellenőrzi a nyilvántartásba vétel helyét, a személyes adatokat, a család összetételét, a szakterületet és a végzettséget.
Egyre kevesebb iskolás jelölte meg az ukránt mint anyanyelvet a háború alatt álló országban. Az orosz invázió előtt 91 százalék volt az államnyelvet használók száma, ez azonban a Strana értesülései szerint a háború kirobbanása után 74 százalékra csökkent.
Hasonló az arány a tanároknál és a szülőknél is. Előbbi csoportban 93 százalékról 82-re, utóbbiban pedig 94-ről 86 százalékra csökkent az ukránt első nyelvnek megjelölők száma.
Az iskolán kívül még aggasztóbb a helyzet: mindössze a tanulók 40 százaléka beszél ukránul a hivatalos környezeten kívül. Az ország keleti részén 17, nyugati oldalán pedig 74 százalék a megoszlás. Az interneten is hasonló a helyzet, ott 11 százalékkal csökkent az ukrán nyelvű tartalmak fogyasztása a fiatalok körében.
Ezt a Strana által hivatkozott tanulmány azzal magyarázza, hogy a felmérés, ami alapján a kutatás készült, a városi területekre összpontosított, és több válaszadóra terjedt ki. A városi agglomeráció pedig az orosz nyelvű népesség növekedésének központja. Ennek ellenére Ukrajnában mindössze három orosz tannyelvű iskola maradt.
Tarasz Kremin ukrán ombudsman arról beszélt korábban, hogy július közepétől majdnem teljesen el kell tűnnie az orosz nyelvnek az ukrán tévéből. Az arány jelenleg is nagyon alacsony, 10 százalékot enged a törvény reggel 7 és este 10 között az orosz műsorokból.
Az orosz hadsereg megtámadta az Ukrán Fegyveres Erők harkivi lőszerraktárát – jelentette Szergej Lebegyev orosz ellenállási koordinátor, aki más részletekkel nem szolgált, a Ria beszámolója alapján.
Az Ukrán Fegyveres Erők polgári célpontok elleni támadásaira válaszul az orosz csapatok rendszeresen célzott támadásokat hajtanak végre a felszerelés és a katonai telephelyek, valamint az infrastruktúra ellen. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt is megjegyezte: a hadsereg nem csap le lakóépületekre vagy szociális intézményekre.
Ukrajna július 15-én ünnepli az államiság napját. Ebből az alkalomból Zelenszkij elnök beszédet intézett az ukránokhoz. Beszédét a július 8-i kijevi ágyúzással kezdte, amikor egy rakéta eltalált egy gyermekkórházat.
Akkor az egész világ látta, hogy Ukrajnát hogyan akarják meggyilkolni, és hogyan tartja magát mindennek ellenére
– mondta az ukrán elnök. Az államfő hangsúlyozta, hogy egy szörnyű ellenség ellen harcolnak, amely távol áll az igazi kereszténységtől. Lényege a romlás és a halál, amit le kell győzni.
Ukrajna nem érheti be kevesebbel, mint hogy éljen. Bármivel kevesebbel, minthogy megőrizze önmagát. Kevesebbel, mint hogy ember maradjon. Ukrajna nem fog behódolni egy olyan gonosznak, amely beteges önérvényesítéséért vért ont. Ami lábbal tiporja az emberi és az isteni igazságot, és mindenkit leértékel, csak önmagát nem. Oroszország éppen erre építi államiságát. De te és én mások vagyunk
– mondta az elnök a ukránoknak. Zelenszkij megjegyezte, hogy az ukránoknak le kell győzniük ezt a gonoszt, és ezt biztosan meg is fogják tenni.
Július 14-én vasárnap Oroszország és Kínai közös tengeri hadgyakorlatba kezdtek egy dél-kínai katonai kikötőben, pár nappal azután, hogy a NATO Pekinget az orosz–ukrán háború „legfőbb lehetővé tevőjének” nevezte.
A kínai védelmi minisztérium azt mondta, hogy a két ország tényleg együtt járőrözött a Csendes-óceán nyugati és északi részén,
azonban azt mondták, hogy a gyakorlatnak semmilyen nemzetközi eseményhez nincs köze, és nincsen célpontja sem.
A Kuangtungban kezdődő művelet július közepéig tart majd, és a két ország tengerészetének képességeit hivatott bemutatni a béke fenntartásai és a biztonsági aggályok elhárítása tekintetében.
Odessza térségében egy határőr agyonlőtt egy férfit, aki a határ felé próbált futni – számolt be erről a Sztrana. Az összefoglaló alapján a lövöldözés a Dnyeszteren túli határtól 30 kilométerre, Dementovka faluban történt.
A határőrök üldözőbe vették egy 29 éves odesszai lakos autóját, aki a határ felé haladt. Három másik utas volt vele. Az autó megállítása után az egyik utas futásnak eredt, de a határőr lelőtte. Az Ukrán Nyomozó Iroda vizsgálja az eset körülményeit.
Az orosz légvédelmi eszközök az éjszaka folyamán 22 ukrán, pilóta nélküli légi járművet (drón) semmisítettek meg és fogtak el – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Az elmúlt éjszaka folyamán Kijev azon kísérlete során, hogy repülőgép típusú drónokkal terrortámadásokat hajtson végre Oroszország területén, a szolgálatban lévő légvédelmi eszközök 22 drónt semmisítettek meg és fogtak el. 15-öt a Brjanszki terület felett, 6-ot a Krími terület felett és egyet a Lipecki régió felett
– áll a közleményben, amelyet a TASZSZ szemlézett.
A világ jelenlegi helyzete a második világháború előestéjére emlékeztet – ezt a véleményt az Észak-Korea hivatalos hírügynöksége (KCNA) által közzétett közleményben fogalmazták meg. Észak-Korea élesen bírálta Kisida Fumio japán miniszterelnök németországi látogatását is – a TASZSZ szemléje szerint.
A jelenlegi veszélyes helyzet a második világháború előestéjére emlékeztet, amikor a náci Németország és a militarista Japán a múlt században katonai szövetséget kötött, és katasztrofális végeredménye lett az emberiségre nézve
– fogalmazott a hírügynökség. „Az a tény, hogy a világháborúban legyőzött bűnöző államok összejátszanak egymással, hogy egymás után agresszív hadgyakorlatokat tartsanak, súlyosbítja a helyzetet a térségben” – tették hozzá.
Phenjan azt is bírálta, hogy Kisida részt vett az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) washingtoni csúcstalálkozóján, hangsúlyozva, hogy ehhez „a legcsekélyebb joga és alapja sincs”.
Észak-Korea meggyőződését fejezte ki afelől, hogy Japán számára „a NATO-val való katonai összefogás létfontosságú kérdés”, mivel „az amerikai erők napról napra gyengülnek az ukrajnai harctéri helyzet romlása és a közel-keleti, ellenőrizetlen válsághelyzet miatt”. Phenjan figyelmeztette Tokiót, hogy „a külső erőkkel való katonai összejátszás az önpusztítás útja”.
Az ázsiai-csendes-óceáni térség nem ugródeszka senki erődemonstrációjához, még kevésbé egy NATO-keresztes hadjárathoz. A NATO hívatlan vendégei jobb, ha otthon törődnek a saját dolgukkal, nem pedig külföldön
– foglalta össze Phenjan.
A japán önvédelmi haderők légiereje a nyáron külön gyakorlatokat tervez Franciaország, Németország és Spanyolország légierejével. A japán fegyveres erők NATO-országokkal folytatott manőverei 2021 óta intenzívebbé váltak a két fél közötti kapcsolatok jelentős bővülése miatt. Kisida miniszterelnök háromszor vett részt személyesen a szövetség csúcstalálkozóin.