Tudblog

A Wosinsky Mór Megyei Múzeum, majd a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) szervezésében zajló kutatásról Osztás Anett elmondta: 2006 óta az autópálya, illetve az épülő mérnökségi telep területén, jelenleg pedig az épülő 5603-as főút nyomvonalán összesen 256 ezer négyzetméternyi területen végeztek feltárást a KÖSZ, az MTA Régészéti Intézete, az Ásatárs Kft. és a megyei múzeum régészei.

A legtöbb objektum a lengyeli kultúra idejéből származik: mintegy 2500 temetkezést tártak fel, aminek jelentősége annak fényében mérhető, hogy amióta ezt a kultúrát kutatják, a XIX. század végétől a Délkelet-Dunántúlon összesen 628 sír volt ismert - mondta az ásatásvezető.

Az ún. lengyeli kultúra a történettudomány szerint az újkőkor és a rézkor határán, Kr. e. 4900 és 4200 között létezett; névadója a Bonyhád melletti Lengyel, ahol először Wosinsky Mór tárta fel a kultúra első leleteit az 1880-as években.

A túl sok napfény álmatlanságot okozva még inkább hajlamosít az öngyilkosságra, mint a tartós fényhiány - állítják svéd kutatók grönlandi statisztikák alapján. A tudósok 34 év adatait elemezték, 1968 és 2002 közötti grönlandi öngyilkosokét. Meglepetésükre nem a lehangolónak tartott, sötét téli időszakban volt több az öngyilkosság, hanem a napfénygazdag nyáriban, méghozzá jóval több. Különösen a sziget északi felén volt szembetűnő a szezonalitás - ott, ahol áprilistól augusztusig nincs éjszaka. Az öngyilkosságok 82 százaléka történt ebben a periódusban.

A legtöbb elkövető fiatal volt, és döntően - 95 százalékban - erőszakos módját választotta a halálnemnek: agyonlőtte, felakasztotta vagy a mélybe vetette magát.

A kutatók szerint a sokhónapos nappal álmatlanságot okozhat és felboríthatja a szervezet szerotoninegyensúlyát, a hangulatjavító vegyületből kevesebbet termelhet az agy.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente 877 ezer ember vet véget önkezével életének. Ennél legalább tízszer több a kísérlet.

A kalóriaszegény (lightos) termékekből származó édesítőszerek bejutnak az ivóvízbe - állapította meg a svájci Agroscope Changins-Wädenswil (ACW) kutatóintézet, amely a svájci talajvízből származó minták kétharmadában megtalálta az aceszulfám nevű édesítőszert.

Mivel az alpesi országban a talajvizet gyakorta mindenféle különösebb kezelés nélkül használják ivóvízként, azt a következtetés vonták le, hogy a vitatott édesítőszer az ivóvíz is tartalmazza. A mért koncentrációk azonban a tudomány mai állása szerint nem jelentenek veszélyt az egészségre, és még messze vannak attól, hogy a víz ízén érezhetően változtassanak.

Az aceszulfám számtalan kalóriaszegény termék alkotóeleme. Az emberi szervezet szinte teljes mértékben kiválasztja, így a csatornarendszeren keresztül bejut a szennyvíztisztítókba.

Trinidad Jimenez spanyol egészségügyi miniszter azzal érvelt, hogy Franciaországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a sürgősségi fogamzásgátló tabletta recept nélküli árusítása óta lényegesen kevesebb lett a nem kívánt terhesség. Spanyolországban az egészségügyi minisztérium adatai szerint 1998 és 2007 között megduplázódott az abortuszok száma.

A madridi kormány azt tervezi, hogy enyhíti a művi terhességmegszakítás szabályait, de az elképzelést hevesen támadja a befolyásos katolikus egyház és sok más konzervatív szervezet. Spanyolország 1985-ben engedélyezte a művi terhességmegszakítást, de csak kivételes esetekre: ha a terhesség nemi erőszak következménye, ha a magzat abnormális vagy ha a terhesség az anya egészségét veszélyezteti. Az egészségügyi miniszter azonban felhívta a figyelmet, hogy a sürgősségi fogamzásgátló tabletta csak rendkívüli esetekre való, és nem válhat családtervezési eszközzé.

Magyarországon az esemény utáni tabletta 5-7 ezer forintba kerül és vényköteles, csak nőgyógyász írhatja fel. Léteznek sürgősségi ambulanciák, ahol bármikor (éjszaka is) hozzá lehet jutni. 72 órán belül kell bevenni.

Emberi maradványokra bukkantak régészek a nyugat-hondurasi Copán romváros maja templomának alapzatában: a leletek valószínűleg a tizenhat maja király egyikének csontjai.

Dario Euraque, a hondurasi antropológiai és történelmi intézet igazgatója elmondta, hogy az Oropendola templom egyik sírjában találták meg egy feltehetőleg harminc évesen elhunyt férfi földi maradványait. A helyszínből arra következtetnek, hogy a maja dinasztia egyik első uralkodójáról lehet szó.

A lelet nagyon rossz állapotban van, mert ráomlott a fedőboltozat. A fogakban azonban nem esett nagy kár, így a régészek további vizsgálatokat végezhetnek.

Copán az egyik legfontosabb központja volt a maja civilizációnak, amely időszámításunk szerint 426 és 900 között élte virágkorát a Közép-Amerika nagy részét és Dél-Mexikót is magába foglaló területen. A IX. században a birodalom belső viszályok miatt összeomlott, véglegesen a tizenhetedik században sorvadt el a spanyol hódítók megjelenése nyomán. 

Az oxitocin nevű kötődési hormon javíthat a párok kényes témákban való egyetértésén. A Zürichi Egyetem vizsgálatában negyvenhét párnak kellett beszélgetnie olyan témákról, amelyekről ellentétes nézeteket vallottak. Ha a beszélgetés előtt oxitocin hormont permeteztek orraikba, sokkal konstruktívabban zajlott a kommunikáció, mint a placebó bespriccelése után. Ezen kívül a résztvevők nyála kevesebb kortizolt - stresszhormont - tartalmazott, ami arra utal, hogy a kötődési hormon a stresszt is csökkentette a beszélgetés közben.

Oxitocint elsősorban az anyák szervezete állít elő nagyobb mennyiségben szülés és szoptatás közben, ami valószínűleg a gyermekhez fűződő érzelmi kötődést erősíti meg. Ezen kívül kellemesnek érzett testi érintkezés és szex közben is több jut ebből a hormonból a véráramba. Mivel az oxitocin csökkenti az ember más emberrel szembeni félelmét, pszichológusok azt vizsgálják, hogyan lehetne például szociális fóbiával rendelkező betegek terápiájába beiktatni.

Az oxitocin a betegeknek elérhetővé tenné a társas érintkezés előnyeit, és így segítené a kognitív viselkedésterápiát - írja a vizsgálat vezetője, Beate Ditzen a Current Psychiatry című szaklapban. Helyettesíteni azonban nem tudja a pszichoterápiát. 

Az államalkotó rovaroknál szigorúan elválik a dolgozók és a szaporodó állatok kasztja. A szóban forgó Cryptotermes secundus nevű fajnál a dolgozók akkor vehetik át királyuk és királynéjuk helyét, ha azok elpusztulnak. Viselkedésük mozgatórugója azonban eddig rejtély volt.

A németországi osnabrücki egyetem kutatói felfedezték, hogy a Neofem2 elnevezésű gén biztosítja a királynő státusát, és ezzel bebetonozza a termesznép hatalmi viszonyait is. A gén ugyanis elnyomja a dolgozók szaporodási viselkedését - írták a Judith Korb vezette kutatók a Science című szaklapban.

Magyarázatuk szerint a gén aktív állapotában a királynő fehérjét bocsát ki, amelyről a dolgozók felismerik hatalmi pozícióját. Amikor a kutatók "kikapcsolták" ezt a gént, a királynő magatartásában nem változott semmi. A termesznép azonban alaposan felbolydult, és úgy viselkedett, mintha nem lenne vezetője. Mi több, az uralkodói szerepre áhítozó dolgozók sokkal határozottabb, dominanciára törekvő fellépést kezdtek el tanúsítani.

A kutatók felfedezésük hasznát a rovarok elleni védekezésben látják, hiszen a kémiai génkapcsolók segítségével anarchiát lehet előidézni a termesztársadalomban. A termeszek a trópusok rettegett kártevői, tetemes mennyiségű fát, bútorokat vagy akár egész épületeket képesek rövid időn belül tönkretenni. 

Rövidesen újrakezdik az ásatásokat a Peking közeli Csoukoutienben, ahol 80 évvel ezelőtt a pekingi ember néven elhíresült, 750 ezer éves Homo erectus koponyamaradványaira bukkantak. A kínai fővárostól 48 kilométerre lévő barlangrendszerben Johann Gunnar Andersson svéd tudós 1921-ben fedezte fel az ősember használati eszközeinek maradványait. Az ígéretes lelőhelyen ettől kezdve szinte megállás nélkül zajlottak az ásatások.

A pekingi emberből először egy zápfog került a felszínre, majd nyolc évvel később, 1929. december elsején Pej Ven-csung kínai régész egy 40 méteres hasadékból hozta felszínre az ősember koponyatetőcsontját, amelynek alapján az egykor itt élt előember fejlettségi szintjére is következtetni lehetett.

A Csoukoutien környéki barlangrendszerben negyven pekingi ember több mint kétszáz csontmaradványa került a felszínre. A 100 ezer darabból álló leletcsoportban atkőszerszámoktól, velemint 98 emlős és 62 madár csontmaradványait is megtalálták.

A tervek szerint legkésőbb júliusig azon a helyen kezdik újra az ásatásokat, ahol 1937-ben a japán megszállás miatt felfüggesztették. A pekingi ember megtalálásának 80. évfordulóján a barlang nyugati felében kezdődne a feltárás. 

Az amerikai Stanford Egyetem kutatói genetikai bizonyítékot találtak arra, hogy a narkolepszia nevű alvászavar az immunrendszer, azon belül az úgynevezett T-sejtek hibájával függ össze.

Ezek a sejtek úgy okozhatják a betegséget, hogy megtámadják az agy alvásközpontjának sejtjeit. A narkolepszia fokozott zavart kelt az alvásritmusban, szélsőséges esetben hirtelen izomgyengeséghez, "alvásrohamokhoz" vezethet napközben. Már korábban összefüggésbe hozták a szabályozó agysejtek leépülésével.

A kutatás vezetője, Emmanuel Mignot hangsúlyozta: a mostani vizsgálat először bizonyította be, hogy a betegség összefügg az immunrendszer zavarával. A kutatócsoport átfogó genetikai elemzéseket készített, hogy azonosítsák a genetikai anyag narkolepsziáért felelős területeit. Három, a betegség kockázatát növelő genetikai variánst is találtak európai és ázsiai felmenőkkel rendelkező emberek genomjában - írták a Nature Genetics című szaklapban.

Mignot magyarázata szerint a narkolepszia valószínűsíthetően egy sor szerencsétlen egybeesés eredménye. Genetikai terheltséggel kezdődik, majd környezeti kiváltó tényező - például fertőzés - lép fel, végül pedig bekövetkezik a T-sejtek aktiválása, amely aztán kihat az immunrendszer számos más területére is.

A kutatásnak köszönhetően van rá remény, hogy sikerül kifejleszteni azt a kezelési módszert, amely megakadályozhatja a T-sejtek specifikus receptorainak aktiválódását. A genetikai variánsok azonosítása is támpontot jelenthetne. A kutatás vezetője szerint a narkolepszia érdekes modell lehetne az agyat érintő autoimmun betegségek tanulmányozásához is.

A narkolepszia előzetes figyelmeztetés nélkül válthat ki alvásrohamokat bármilyen tevékenység végzése közben. Egyes érintettek kataplexiában is szenvednek: erős érzelmek - mint a düh, meglepődés vagy a nevetés - az izmok azonnali elernyedéséhez vezethetnek. A tudomány jelenlegi állása szerint a narkolepszia nem gyógyítható, csupán a tüneteit lehet enyhíteni.

Madagaszkár szigetén legalább százharminccal több békafaj él, mint eddig hitték. Még az is előfordulhat, hogy kétszázra tehető a számuk.

Nem arzénmérgezésben, nem is gyomorrákban, hanem veseelégtelenségben halt meg Napóleon francia császár - állítja egy elismert dán urológus.

Arne Sörensen a Napóleon veséje című könyvében leírja, hogy a világhódító korzikai hosszú időn át szenvedett vese- és vizelési problémáktól. Az aalborgi kórházban praktizált, 82 éves orvosnak szenvedélyévé vált Napóleon története, és hogy hobbiját összekösse hivatásával, 50 éven át tanulmányozta a császár életét és egészségi állapotát gyermekkorától egészen haláláig.

„Napóleonnak ifjú kora óta krónikus húgycsatorna-szűkülete, húgyhólyag-gyulladása és különböző vesebetegségei voltak, köztük elzáródásból fakadó veseelégtelenség. Ezek vezettek halálos szövődményekhez" - fejti ki könyvében. Szerinte a császár hosszú időn át küszködött vizelési nehézségekkel, olyannyira, hogy egyszer azt mondta: „ez lesz a halálom".

A dán orvos állítja, hogy következtetéseit a tények objektív klinikai vizsgálataira alapozta. Napóleonnak 1821. május 5-én Szent Ilona szigetén, 52 éves korában bekövetkezett haláláról számos feltételezés és mendemonda látott napvilágot. Sokáig tartotta magát az a változat, hogy angol fogvatartói megmérgezték arzénnal, mások szerint gyomorrákban szenvedett - ezzel hozták összefüggésbe legendává vált pózát is, amely azt a célt szolgálta volna, hogy kezével csillapítsa fájdalmát -, és volt olyan verzió is, hogy orvosai túlságosan gyakran alkalmaztak nála gyomormosást, és emiatt kapott szívbetegség végzett vele.

A hím zebrapintyek példakép nélkül is megtanulnak énekelni. Ezt bizonyította Fehér Olga és amerikai kutatócsapata a New York-i Egyetemen. Három hónapon át elkülönítetten neveltek egyes hím fiókákat, majd éneküket összehasonlították azon fajtársaikéval, amelyek felnőtt hímektől tanultan énekelni.

Az elkülönített madarak éneke különbözött a többiekétől, sokkal kevésbé tagolt és hangosabb volt, valamint magas hangok hallatszottak ki belőle. Ezen kívül nem volt ritmusa, és monotonnak hangzott.

Fehér és kollégái ezután az elkülönítetten nevelkedett hímeket egy-egy fiókával társították, amelyeknek ők lettek a példaképei. Meglepő módon azt tapasztalták a kutatók, hogy bár a fiókák átvették különös tanáraik hangjait, énekük üteme mégis közelebb állt a természeteshez.

Ezt a társítást több generáción keresztül megismételték, míg végül három-négy generációt követően újra a természetes dallam hallatszott ki a madarak énekéből. Ebből a kutatók arra következtettek, hogy a zebrapintyek éneke részben genetikailag kódolt, a környezet azonban tovább alakítja.

Kissé más a helyzet a hangszínnel német kutatók szerint. A Max Planck Madártani Intézet kutatója, Wolfgang Forstmeier és kollégái 809 zebrapinty énekét vizsgálták meg, és megállapították, hogy a hangszín nagymértékben örökletes tulajdonság. Ennek oka, hogy a hangképzőszervek felépítése, mint ahogy a testnagyság is, nagyrészt a genetikától függ.

A delfinek a nap huszonnégy órájában éberek - még akkor is, amikor alszanak. Az amerikai haditengerészet ötnapos kísérletében két delfin vett részt. Az állatok azonnal reagáltak az akusztikus vagy vizuális ingerekre anélkül, hogy a fáradtság legkisebb jelét mutatták volna a kísérlet ideje alatt.

A haditengerészet biológusai ezt azzal a már korábban ismertté vált felfedezéssel magyarázzák, hogy a tengeri emlősök csak egyik agyféltekéjükkel alszanak, a másik figyelmi állapotban marad. Az állatok éberségének magas foka mégis meglepte a kutatókat.

A delfinek medencéiben halk, rövid hangokat keltettek, amelyek fél másodperc hosszúak voltak, és harminc másodpercnyi szüneteket iktattak be közéjük. Az állatok előzőleg betanították arra, hogy hosszabb, másfél másodpercig tartó hangokra reagáljanak. Ha az öt nap alatt akármikor belekevertek ilyen hangokat a többi közé, a delfinek azonnal reagáltak - méghozzá a kísérlet végén épp olyan éberséggel, mint az elején.

Ugyanilyen figyelmesen észlelték a kutatók által bemutatott optikai ingereket a százhúsz óra alatt. A vérvizsgálatok nem mutattak arra utaló jeleket, amelyek szerint az állatok a folyamatos éberség miatt alváshiányban szenvedtek volna, vagy nagyobb stressz érte volna őket - számoltak be a kutatók a Journal of Experimental Biology című szaklapban.

Egy pittsburghi kórházban hajtották végre hétfőn az első amerikai dupla kéztranszplantációt - közölte az intézmény szóvivője egy helyi lappal. Az eredményről még nincs hír. A Pittsburghi Egyetem orvosi központjának szóvivője elmondta, hogy a pácienst, az 57 éves Jeff Kepnert (helyi idő szerint) hétfő reggel vitték a műtőbe, a beavatkozást húszórásra tervezték.

Kepner elmondta, azt reméli, újra karjaiba veheti 13 éves lányát, aki még csak hároméves volt, amikor apja elveszítette mindkét kezét és lábfejét egy baktériumfertőzés következtében. Eddig világszerte nyolc esetben történt kettős kézátültetés. A múlt hónapban francia orvosok hajtottak végre a világon elsőként egyidejű arc- és kettős kézátültetést.

Az Egyesült Államokban levették a veszélyeztetett fajok listájáról a szürke farkast, amely az 1970-es években már a kihalás szélén volt. A legtöbb államban ősztől újra lehet vadászni a farkasra. A szakemberek szerint a farkaspopuláció újra életképes, kitűnő formában van, és rendkívül nagy a genetikai sokszínűsége.

A szürke farkast 1974-ben vették fel a veszélyeztetett fajok listájára, miután az Egyesült Államok sok államában már csaknem teljesen kiirtották. Ma már a Nagy Tavak környékén csaknem 4 ezer farkas él, a Sziklás-hegységben 1300, Alaszkában pedig 8-11 ezerre teszik a számukat. Ezeken a területeken szigorú szabályok mellett újra lehet vadászni a farkasra, hogy szabályozzák az állományt. Az északnyugati Wyoming államban, ahol csak körülbelül 300 farkas él, az állat továbbra is védett marad.

Az elmúlt években elszigetelt esetekben engedélyezték a farkasok kilövését. A Sziklás-hegység északi vidékén például tavaly 265 példányt lőttek le a háziállatok védelmében, de a farkasállomány így is 8 százalékkal nőtt. A szakemberek 5 éven át fogják figyelni a farkasokat, és szükség esetén visszateszik őket a védett fajok listájára. A környezetvédők szerint katasztrófával fenyeget a farkas levétele a védett listáról, és bíróságon kívánják megtámadni a döntést.

A szájüregben a sebgyógyulás nagyon rövid ideig, 1-2 napig tart, ezért onnét egyszerű az őssejtek kimetszése. A Bielefeldi Egyetem biológusai így nyert őssejtekkel kísérleteznek, máris idegsejteket tenyésztettek a szájüregből nyert felnőtt őssejtekből. A kutatók remélik, hogy az így nyert sejtek egykor majd segíthetnek tumorok, arcsérülések vagy az Alzheimer-kór kezelésében. A testazonos sejteknél még a kilökődés veszélye sem fenyegeti a pácienseket.

A Börzsönyben, a Zemplénben és más erdőségekben is készültek infrakamerás felvételek hiúzokról. Magyarországon tíz-tizenöt példány élhet a szakértők szerint, és úgy tűnik, nagyon jól érzik magukat. Korábban szinte teljesen kiirtották, a nyolcvanas évektől viszont fokozatosan visszatelepedett Magyarországra Európa legnagyobb ragadozó macskaféléje, ma már akár Budapesttől harminc kilométerre is előfordulhat. Itt optimális élőhelyet találtak az állatok, ami az élő- és búvóhelyet, kölyöknevelő helyeket és a táplálékot illeti - mondta Lontay László, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi őre.

A nagymacska éjjel vadászik, nappal pedig jobbára egy napos sziklán sütkérezik. Ha nedves a talaj, jól kivehetőek a hiúz lábnyomai a földön. A kirándulóknak nem kell félniük a ragadozótól, az emberre teljesen veszélytelen. (Független Hírügynökség)

A fiataloknál hasonló gyakorisággal fordul elő a prosztata krónikus gyulladása, mint a felnőtt férfiaknál. Egy kanadai vizsgálat mutatta ki első ízben, hogy a fájdalmas fertőzés a fejlődő szervezetben is gyakori. A Queen’s Egyetem kutatói a vizsgálat keretében mintegy kétszázhatvan, tizenhat és tizenkilenc év közötti fiatalt faggattak ki a prosztatával kapcsolatos megbetegedéseikről. Minden tizenkettediknek adódott legalább enyhe, krónikus panasza, három százalékuk pedig erősebb fájdalomról számolt be. A tünetek fokozódásával a résztvevők életminősége is romlott.

„Tudtuk, hogy a felnőttek szenvednek, és gyakran haboznak, hogy forduljanak-e orvoshoz” – mondta Curtis Nickel urológus a British Journal of Urology International című szaklapban. „Most már tudjuk, hogy a fiataloknál sincs ez másképp.” Dean Tripp pszichológus, aki szintén részt vett a kutatásban, kifogásolja, hogy a panaszok negatív következményeit nem veszik elég komolyan az érintettek. Úgy véli, hogy a betegség elsősorban szociális kapcsolataikat és képzési lehetőségeiket érinti hátrányosan.

Egy japán tanulmány szerint a magas lítiumtartalmú ivóvíz csökkenti az öngyilkossági hajlamot. A kutatók az egymillió lakosú Oita megyében figyelték meg, hogy ahol magasabb az ivóvíz lítiumtartalma, ott lényegesen ritkább az öngyilkosság. Erről a British Journal of Psychiatry című orvosi folyóiratban számoltak be, a cikkről ismertetőt közölt a BBC brit közszolgálati hírportál.

A lítium nem újdonság az orvosoknak, a súlyos hangulatzavarokat, köztük a mániás depressziót többekközt lítiummal kezelik. A japán kutatók most azt állapítottak meg, hogy a gyógyszerek mellett az ivóvíz a gyógyszernél kisebb lítiumtartalma is csökkenti az öngyilkosság gyakoriságát. A kutatók 0,7 és 59 mikrogramm literenkénti lítiumtartalmat mértek. Feltételezik, hogy az ivóvíz alacsony lítiumtartalmának évek alatt halmozódó hatása lehet az agyra. A lítium egyébként nagy mennyiségben mérgező, gyógyszerként alkalmazva több mellékhatást okoz.

Százötven éve, 1859. május 6-án halt meg Alexander von Humboldt, a földrajztudomány egyik legnagyobb alakja. A tudós 1769. szeptember 14-én született Berlinben, apját 9 éves korában veszítette el, így Wilhelm bátyjával együtt (aki később államférfiként és nyelvészként szerzett hírnevet) rideg és távolságtartó anyja nevelte. Gazdaságtant, mérnöki, ásványtani, bányászati ismereteket tanult, 23 évesen már a bayreuthi hercegség bányászati és kohászati ügyeinek vezetője lett. A sótermelés tanulmányozása céljából beutazta Felső-Bajorországot, Galiciát, diplomáciai küldetéseket teljesített Itáliában, felkereste Angliát, Svájcot, Franciaországot és Ausztriát.

Az állami szolgálatból kilépve úgy döntött, régi vágyának engedve messzi tájakra utazik. Megszerezte IV. Károly spanyol király támogatását és 1799-ben egy francia botanikussal Latin-Amerikába indult az ottani flórát és faunát tanulmányozni. Öt év alatt csaknem 10 ezer kilométert tettek meg a spanyol gyarmatokon gyalog, lóháton és kenun. Feltárták az Orinoco vidékét és felismerték, hogy létezik összeköttetés az Amazonas és az Orinoco folyamrendszere között. Bejárták az Andok fennsíkjait, minden korábbinál magasabbra másztak fel a Csimborasszón, amelyet akkor a világ legmagasabb pontjának hittek. Humboldt tüzetesen tanulmányozta Kuba természetrajzát és társadalmát, ezért emlegetik Kuba második felfedezőjeként. Dél-Amerika nyugati partjainál felfedezte a nevét viselő hideg tengeráramlást. Mexikóban felajánlották neki, hogy legyen a kormány tagja, de nemet mondott, útban hazafelé Washingtonban megismerkedett Thomas Jeffersonnal.

Expedíciója eredményeit 30 kötetben adta ki francia és latin nyelven, ezután áradt rá az elismerés, számos akadémia választotta tagjának, a porosz király kamarássá nevezte ki és évjáradékban részesítette. 1827-ben visszatért Berlinbe, ahol Vilmos porosz herceg tanácsadója lett. 1829-ben ismét távoli útra indult, bejárta az Uralt, Szibériát, Belső-Ázsiát egészen Kínáig, miközben földrajzi, geológiai és meteorológiai megfigyeléseket tett. Igen jelentősek meteorológiai térképei, alapvető kutatásokat végzett az egyes területek flórája és faunája közti összefüggésekre vonatkozóan, következtetéseket vont le a vulkáni erők és a kőzetátalakulás a földkéreg történetében játszott szerepéről. Kimutatta az éghajlat és a növényzet közti szoros kapcsolatot, bevezette az izoterma (az azonos hőmérsékletű földrajzi helyeket összekötő vonal) fogalmát. Élete végén Kosmos című nagy művében a természetet, mint rendezett egészet kísérelte meg bemutatni.

1859. május 6-án bekövetkezett halála után vagyonát - mivel családja nem volt -, tudományos célra fordították. Emlékére hozták létre a Humboldt Alapítványt, amely tudósok számára biztosít ösztöndíjakat, Berlinben szobra áll Wilhelm bátyjával együtt a róluk elnevezett egyetem előtt. Számos állat- és növényfaj, természeti képződmény, közterület és oktatási intézmény viseli nevét világszerte.

A szovjet csillagászok számos területen, köztük a kisbolygók kutatásában is világszínvonalat képviseltek. Az 1960-as évektől Naucsnijban a Zeiss cégtől háborús jóvátételként kapott 40 centiméteres iker-asztrográfokkal kiterjedt kisbolygókutató programot folytattak. Ennek során 1285 számozott kisbolygót fedeztek fel, melyek között két földsúroló is van, a (1864) Daedalus és a (5324) Lyapunov. Csakhogy Naucsnij a Krím-félszigeten, a mai Ukrajna területén fekszik, így végeredményben Oroszország területéről még egyetlen földsúroló kisbolygót sem fedeztek fel (nekünk például kettő is van, a 3103 Eger és a 2008 UZ201). Ennek az áldatlan állapotnak vetett véget április 27-én Timur Krjacsko orosz amatőrcsillagász, amikor egy interneten keresztül vezérelt 30 centiméteres, saját készítésű távcsővel felfedezte a 2009 HZ67 jelű kisbolygót – írja a hirek.csillagaszat.hu.

Krjacsko a Corona Borealis területén találta a 19,5 magnitúdó fényességű égitestet, miközben az előre kijelölt területeket vizsgálva új változócsillagok után kutatott. A Kaukázusban felállított távcsövet Moszkva külvárosából irányította, és azonnal észrevette a képeken a gyorsan mozgó fénypontot. A 150-200 méter átmérőjű kisbolygó perihélium-távolsága 0,785 csillagászati egység, vagyis az Apollo család tagja, keringési ideje 2,81 év, pályahajlása 11,9 fok. Legkisebb földtávolsága 0,060 csillagászati egység lehet, így közvetlen veszélyt nem jelent bolygónkra, de azért érdemes figyelni rá. Egyébként Krjacsko volt az újrafelfedezője vizuálisan a 103P/Hartley 2-üstökösnek 1991-ben, illetve 1994 és 1995 között 11 főövbeli kisbolygót is talált, valamint több tucat változócsillag felfedezője.

Egyedülálló római kori üvegtálat találtak brit régészek, akik egy ókori temetőt tárnak fel London régi városfalán kívül. A millefiori üvegtál a Kr. u. II-III. századból származik, és csipkés szélű kék "virágszirmok" - millefiori: ezer virág - százaiból áll. A régészek szerint, amikor kiemelték a földből a tálat, az élénkvörös színben pompázott, a tekervényes mintát átlátszatlan vörös üvegbe implikálták. Ám ahogy az üveg kiszáradt, az élénk karmazsinvörös szín fokozatosan eltűnt. A talaj nedvessége csaknem két évezreden át megőrizte az eredeti színt, amely a tál pereme körül nyomokban még mindig látszik.

A PNAS szaklapban megjelent cikk szerzői, Liker András és Bókony Veronika két verébcsoportot állítottak új kihívás elé. Az egyik csoportban kettő, a másikban hat madár volt. A madaraknak egy tartályt kellett kinyitniuk ahhoz, hogy élelemhez jussanak.

A nagyobb létszámú csoport négyszer olyan sűrűn és tizenegyszer gyorsabban talált el a táplálékhoz.

Átlagosan a hat veréb mindegyike hétszer gyorsabban teljesítette a feladatot, mint a kéttagú csoporthoz tartozók.

Liker és Bókony úgy vélik, hogy a nagyobb verébközösségekben több az individualista példány, amelyek a társaiknál hatékonyabban oldják meg a problémákat. A városi környezet ráadásul még hozzá is tesz a fürgeséghez: az urbánus környezetben élő verebek csoportnagyságtól függetlenül minden esetben gyorsabbnak bizonyultak vidéki fajtársaiknál.

A Szingapúri Tudományos, Technológiai és Kutatási Ügynökség (A*STAR) és a magyar Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) négy élettudományi kutatási projekt támogatásáról hozott döntést az április 23-án tartott, második szingapúri-magyar szimpóziumon. A projektek szingapúri és magyar kutatók együttműködése révén valósulnak majd meg.

A nyertes projekteket az NKTH összesen 244 millió forinttal támogatja. A győztes pályaműveket az első, 2008 márciusában tartott tanácskozást követően kiírt pályázatra beérkezett 23 projektjavaslat közül választották ki.

A támogatott projektek a rákgyógyászat, az őssejt-kutatás, az agyvérzéses betegek rehabilitációja és az irányított gyógyszerbevitel területén célozzák meg új, a legmodernebb élettudományi technológiákon alapuló eredmények kutatását és hasznosítását.

Csopaki Gyula, az NKTH elnöke elmondta: "Délkelet-Ázsia egy fontos terület, ahová - tradicionális partnereink, mint például Japán, India vagy Kína - szeretnénk kiterjeszteni kapcsolatainkat. Szingapúrban adottak a feltételek ahhoz, hogy közös kutatás-fejlesztési projekteket indíthassunk az itteni kutatókkal; a helyi kormányzat pedig elkötelezett annak érdekében, hogy az országot a világ egyik legfontosabb tudományos és technológiai központjává tegyék."

Befejeződéséhez közeledik a nyolc európai országban 400-400 önkéntes bevonásával indult program, melynek célja a férfiak öregedési folyamatainak megismerése; a hazai kutatásokat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) nőgyógyászati klinikáján végzik.

Néhány héten belül az utolsó önkénteseken is elvégzik a kutatási program részét képző vizsgálatokat - mondta Bártfai György, az SZTE professzora az első hazai részeredményekről kedden Szegeden rendezett tanácskozáson.

A program első fázisában az önkéntesektől vért vettek, hormonális és antropometriai méréseket végeztek, és a résztvevőkkel számos kérdőívet tölttettek ki, amellyel a táplálkozási és szexuális szokásokat és a kognitív funkciókat vizsgálták. A kutatási program második, most befejeződő szakaszában három év elteltével, ugyanezekkel az önkéntesekkel megismételték a vizsgálatokat.

A keddi szegedi konferencián elhangzott, az összehasonlító tudományos eredményeken kívül a vizsgálatoknak a programban résztvevő férfiakat érintő konkrét egészségügyi haszna is volt. Az eddig értékelt 346 vérminta közül 67 páciens esetében mutattak ki kóros eltéréseket. A legtöbb - összesen 34 férfi esetében - valamilyen zsíranyagcsere-problémát fedeztek föl, 24 páciensnél májfunkciós zavarokat találtak, többeknél mértek kórosan magas vércukorszintet, s voltak olyan betegek is, akiknél rosszindulatú prosztataelváltozást derítettek föl.

Az Európai Unió támogatásával hét éve indult kutatási programban nyolc európai országból 400-400 véletlenszerűen kiválasztott 40 és 80 év közötti férfit vizsgálnak meg. A programban Magyarországon kívül még egy kelet-közép-európai ország, Lengyelország vesz részt, folynak kutatások Észtországban és Svédországban, Belgiumban, Nagy-Britanniában, valamint Olaszországban és Spanyolországban.

A hamarosan lezáruló program nemcsak arról ad pontosabb képet, miként zajlanak a férfiak öregedési folyamatai, hanem az is kiderül, milyen esetleges különbségek vannak az egyes országok között.

Hatékony lehet a D-vitamin a prosztatarák kezelésében egy Nagy-Britanniában lefolytatott kísérlet szerint. A D-vitamin bizonyos mennyiségű napi adagja a betegek mintegy húsz százalékánál a felére csökkentette a prosztatarák mutatójának számító PSA-értéket (prosztataspecifikus antigén), írja a British Journal of Urology orvosi folyóirat tanulmánya.

Április 29. az immunológia napja, amelynek megtartását 2004-ben kezdeményezte az Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége (EFIS). A nap célja, hogy felkeltsék a tudományos és politikai döntéshozók figyelmét, illetve a közérdeklődést a gyakran alábecsült jelentőségű immunológia iránt.

Az immunológia a latin "immunitas" szóból ered, amely eredetileg adótól, közterhektől való mentességet, átvitt értelemben pedig védettséget jelent. Már az ókorban megfigyelték, hogy azok az emberek, akik egy járvány korábbi változatából kigyógyultak, újabb járvány esetén anélkül tudták ápolni a betegeket, hogy másodszorra is megbetegedtek volna. A XIX. század végén kialakult immunológia az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ága, amely biológiai értelemben a szervezet integritása megőrzésének folyamataival és az idegennek felismert anyagok elleni védekezés mechanizmusaival, orvosi szempontból tekintve az immunrendszerrel összefüggésbe hozható betegségek eredetével és gyógyításával foglalkozik.

A börtönből szabaduló fiatal amerikaiknak gyakrabban emelkedik kórosan magasra a vérnyomása, mint azoknak, akik még soha nem kerültek zárkába. Kalifornai kutatók vizsgálatának eredményeit az Archives of Internal Medicine szakfolyóirat közölte.

A magas vérnyomás a modern társadalmakban a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség. Már fiatal felnőttkorban minden harmadik-negyedik embernek kórosan magasra emelkedik a vérnyomása, amely a későbbi koszorúérbetegség egyik legfontosabb kockázati tényezője.

Az Egyesült Államokban a II. világháború után észlelték, hogy a korábban lényegesen ritkább szív- és érbetegségek lettek a felnőttek halálának leggyakoribb okozói. Azóta számos vizsgálatot végeznek számos amerikai államban annak tisztázására, hogyan fejlődnek ki a különböző szívbetegségek, és miképpen lehetne ezeket megelőzni.

1986-ban indult a CARDIA elnevezésű tanulmány, mely azt kívánja kideríteni, hogyan jelennek meg a fiatal emberek körében a koszorúérbetegség rizikófaktorai. A kutatók az önkéntes vizsgálatba az amerikai népesség arányaiban választottak különböző származású és rasszhoz tartozó személyeket.

Vérereket állítottak elő vesebetegek számára saját sejtjeikből, hogy könnyebben és biztonságosabban használhassák a dializáló gépeket - közölték amerikai kutatók a Lancet orvosi szaklapban. Szakértők szerint egy napon szívbe és lábba ültethető ereket is készíthetnek ezzel a módszerrel.

2004 és 2007 között a kaliforniai Cytograft Tissue Engineering cégnél Todd McAllister és kollégái tíz előrehaladott vesebeteg emberbe ültettek be laboratóriumban növesztett vérereket Argentínában és Lengyelországban. Két pácienstől származó kezdeti adataikat már 2005-ben bejelentették, majd 2007-ben további négy beteg előzetes eredményeit tették közzé a New England Journal of Medicine (JAMA) szaklapban. A most megjelent tanulmányban az utóbbi négy páciens azóta született, valamint négy további beteg eredményeit ismertetik a kutatók.

A dialízisen lévő pácienseknek szükségük van egy úgynevezett söntre, egy érszakaszra, ami összeköti őket a dializáló készülékkel. Ezt saját ereikből is el lehet készíteni, a művesekezelés gyakorisága miatt azonban a betegek erre használható erei sajnálatosan gyakran fogynak el. Ezt követően mesterséges polimerből, gore-tex membránból készült műeret használnak, de az fertőzéseket és gyulladásokat okozhat.

A kutatás során a páciensek bőréből vettek mintát, majd a mintából származó sejteket laboratóriumban tenyésztették, és segítették, hogy bizonyos fehérjéket, például elasztint vagy kollagént termeljenek. Ezekből aztán szövetlapokat készítettek, melyekkel 15-20 centiméter hosszúságban kibéleltek vérereket. A teljes folyamat 6-9 hónapig tartott.

Az ereket ezután a páciensek felkarjába ültették be. Az előrehaladott betegek közül háromnál sikertelen volt a beavatkozás, egy páciens visszalépett a próbától, egy beteg pedig meghalt időközben. A többi öt páciens esetében az erek 6-20 hónapig működtek a beültetést követően. Nekik kevesebb beavatkozásra, műtétre volt szükségük, mint az átlagos dializált embereknek. McAllister és kutatócsoportja a tervek szerint kipróbálja az új módszert a szív és a láb ereinél is.

A közhiedelem úgy tartja, hogy a férfiakat jobban fenyegeti a szív- és érrendszer megbetegedése, mint a nőket, ám a statisztikák és a szakemberek szerint ez nem így van. A férfiak és nők 55-60 százaléka is az ilyen jellegű megbetegedések miatt veszti életét Magyarországon.

Komoly probléma, hogy a nők java része nem is tudja, hogy a jól ismert rizikótényezők (a dohányzás, a túlzott alkohol fogyasztás és az egészségtelen táplálkozás) mellett számukra komoly veszélyforrás lehet a változó kor is.

Menopauza idején ugyanis felborul a szervezet hormonháztartása, ami magas vérnyomás és koleszterinszint kialakulását hozhatja magával. Ez pedig köztudottan a szívinfarktushoz és más hasonló betegséghez vezethet.

A Harc a női szívekért alapítvány májusban induló programja a menopauza ambulanciákon zajlik országszerte. A szakemberek ingyenes szűrésekkel, orvosi és életvezetési tanácsokkal segítik a változó korba lépett nőket - mondta el Dr. Császár Albert, az Alapítvány kuratóriumának elnöke.